Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-22 / 292. (2217.) szám

As AMIMfenwegefeti Miépeurópal béke (§) Vessünk egy pillantást Európa térké­pére. Az újjáalakított Kózépeurópában ott látjuk elnyúlná ezerik ötszáz kilométernyi hosz- ezuságabn, száz kilométer átlagos szélesség- bein a csehszlovák köztársaságot. Teste olyan, mint az üstökösé. Feje Európa szivébe fúró­dik, de jaj, kemény párnán nyugszik, a Kele­ti Tenger partjától a Brenner hágóig hetven millió gemmán és ez a harapófogó hat és fél millió csehet és morvát fog közre. Törzse és satnyuló vége a kárpáti földekből áll, ame­lyek déli oldalukon a dunai alfölddel állanak szerves kapcsolatban, északi gerincük a len­gyel föld felé alkot határt. A közép országa Csehszlovákia, valóban Európa szive, nyugati feléről a Keleti Tengerbe ömlőnek folyói, a Móddáva, Elba s az Odera, keleti fele a Duna lévén a Fekete Tengert táplálja. A közép­ponti helyzet pedig erőt s gyengeséget jelent egyszerre. Erős, nagy nemzetek nőttek fel a közép onszágailhan, más nemzetek viszont el­pusztultak, mert nem tudták teljesíteni a kö­zép történelmi feladatát. Egyetlen állam sincs ma Európában, amelynek olyan hosszú határ­vonala s annyi szomszédja lenne, mint Cseh- saflovák iának. Németország, Lengyelország, Románia, Magyarország és Ausztria a szom­szédjai. öt idegen állam közé beágyazott. A KBomszédállamokkal való visznyának alakulá­sától függ sorsa, jövendő élete. A többiekkel való viszonya szintén fontos lehet az állam szempontjából, de mindig csak közvetett, mert sem Franciaország, sem Oroszország nem szomszéd. A geopolitikai irányelvek tehát egyenesen rákényszerítik a csehszlovák külpolitikát, .hogy a szomszédokkal való békés együttélést keresse. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a csehszlovák külpolitika tiz éves fejlődését, meg kell állapítanunk, hogy Benes poitikai rendszere minden egyéb irányba igazodott,, csak a természetes fejlődés útját nem válasz- j tóttá. A békekötés után beállott ez a politika! abba a politikai-katonai rendszerbe, amelyet Glemeneeau és Foch Franciaország kontinen­tális előuralmának biztosítására létesített, Lengyelországgal együtt átvállalta a rend­őri szerepet Németország ellenőrzésére, Ju­goszláviával, Romániával és Lengyelország­gal szemben átvette a feladatot, hogy gát te­gyen a német „Drang nach dem Osten'bnel szemben, casus bellinek tekinti Ausztria csat­lakozását Németországhoz, tehát választóék a német népóriás testében, saját érdekeivel el­lentétben lengyel országgal s Romániával együtt vállalnia kellett a Szovjetoroszország- ga] szemben való védőgát szerepét, végül Ro­mániával és Jugoszláviával együtt létrehozta a kiaautantot. amellyel Magyarországot igye­kezett bekeríteni. Nem kell sokat magyaráznunk, hogy az ilyet] külpolitika nem reális alapokon, ha­nem érzelmi momentumokon nyugszik s ép­pen ezért nem tekinthető értékes és mara­dandó történeti koncepciónak, aminő például Bismarcknak hármas szövetsége volt. Nem kell azt sem sokáig bizonyigatnunk, hogy a kisántant-politikábaak egész rendszere tel­jesen ellentmond a Wilson által tervezett s olyan nagy hangon bejelentett uj világrend­nek, hogy tulajdonképpen a régi hatalmi politika folytatása, amely egészen sikertele­nül igyekszik magát a népszövetségi for­mákkal elleplezni, amennyiben a régi dolgok­nak csupán uj és hangzatos neveket ad. Nem más az egész kisantank mint a békeszerződé­sek teremtette helyzet petrif (hálására irányu­ló alkalmi szövetkezés Franciaország patroná- tusa alatt. Soha el nem ismertük Benes kül­politikai koncepciójának termékeny és egész­séges voltát. Ez a külpolitika, amely első ke­reskedelmi szerződését a távoli Franciaor­szággal. kötötte meg, 1922-ig gazdasági hábo­rút folytatott Ausztria és Magyarország ellen s csupán a gazdasági és földrajzi tényezők ki ny szeri tő hatására változtatott ezen a poli­tikán s vett részt szomszédos államainak újjá­építésében, ami néki is eminens érdekében állott. Különös békeképződmény volt ez a kisantant, amely talpig vasba öltözött álla­mok vásgyürüjét hozta létre a lefegyverzett középeurópai magországök körül s azokat ki­zárta a rekonstrukcióból. Csehszlovákiánák s Magyarországnak vi­szonya a köteti rop a rációk kérdésének fel­merülésével ma újból európai aktualitás. Ismeretes a magyar kormány álláspontja, Páris, december 21. Rriand tegnap a Quai d‘Orsayon fogadta Osuskv párisi cseh­szlovák követet és Walko magyar külügy­minisztert. Mindkét tárgyalás főbb pontját a keleti jóvátételek megoldatlan problé­mája alkotta. A Petit Párisién értesülése Szerint a csehszlovák követ újból hangsú­lyozta, hogy Csehszlovákia nem fizetheti meg úgynevezett fölszabaditási adóját, amely évi kilencven millió csehszlovák ko­rona fizetéséből áll harminchét éven át, ha Magyarország nem teljesiti a kisantant követeléseit. Ha Magyarország ellentáUása nem szűnik meg és nem sikerül az optáns- ügyet likvidálni, akkor a kisantant nem írja alá a Young-szerződést, mint azt Miro­Lomlon, december 21. A londoni flotta- koníéreucián részvevő öt hatalom bizalmás diplomáciai élőtárgyalásai tisztázták a kon­ferencia programját. Jól értesült semleges diplomáciai körökben ezt a programot a kö­vetkezőkbe® látják: Anglia és Amerika né- hányezer tonnás differenciáig megállapodott flottatonnaszáma kérdésében s egyedül a cirkálók körül van némi ellentét. Mindkét angolszász hatalom követelni fogja a tenger­alattjárók leépítését és a régi csatahajókat pótló uj csatahajók számának és nagyságá­nak korlátozását. Az amerikai flottaszakér­tők egyelőre nem csatlakoztak az angol ál­lásponthoz, amely a jövőbe:) a legnagyobb és a legjobban fölszerelt hadihajóknak a most divatos tízezer tonnás és húsz centimé­teres ágyukkal fölszerelt hadihajókat akarja tekinteni. Míg az amerikaiak a jövőben szí­vesen ópitik le flottájukat, a jelen pillanat­ban bizonyos nehézségekbe ütközik náluk á lassúbb és súlyosan páncélozott csgfajbajó- iipusok eltüntetése. Japán mindenképpen egyetért a csata- hajótipufiofc számának és nagyságának amely az ország jogait igyekszik megvédel­mezni, igyekszik érvényesíteni a trianoni szerződés intencióit, az 1924. évi szanálás al­kalmával tett ígéreteket, amelyek arról biz­tosították, hogy további reparáciőkra nem kötelezhető. A Young-tervvel kapcsolatban viszont Csehszlovákiára aktuálissá vált a békeszerződésekből reáháralő terheknek, a •felszabaditási költségnek és az átvett állami javak vakságának kérdése. Csehszlovákiá­nak a hágai' egyezmény szerint 37 éven át évenként mintegy 00 millió korona felszaba- di-tási költséget kellene fizetnie. Éppen ma fogadta Briand. külügyminiszter Walko ma­gyar külügyminisztert és Osusky párisi cseh­szlovák követet, egyezséget azonban most sem sikerült létrehozni. Osusky továbbra is kitart azon az állásponton, amely azt kívánja Magyarországtól, hogy az optánsügyben adja fél a trianoni békeszerződésben gyökerező jogi álláspontját, mert ha ez nem történik meg, akkor Csehszlovákia nem Írja alá a Young-tervezetet. íme tehát Csehszlovákia nevében hivatalosan már bejelentette. Walko magyar külügyminiszter és Briand francia külügyminiszter találkozá­sa, mint a Petit Párisién jelenti, negatív eredménnyel zárult. Nem sikerült a hely­Budapest, december 21. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A magyar delegá­ció Bethlen vezetésével előreláthatóan január elsején utazik Hágába. Minthogy a népszövet­ség genfi tanácsülése január 13-án kezdődik, nem lehetetlen, hogy az idő rövidsége miatt a magyar jóvátétel! kérdés érdemleges tárgya­lására későbbi időpontban kerül sor. Páris, december 21. Az Agence Rádió Je­lenti, hogy Tardieu tegnap este hét órakor korlátozásával, de a nagy cirkálók terén az amerikai tonnaszám hetven százalékát követeli és kitart a tengeralattjárók fegy­verneme mellett. A tengeralattjárók terén szintén az angol vagy amerikai állomány hetven százalékát követeli. Olaszország nem tulszigoman íormulázott, föltételes és előre keltezett flottaparitást kivan Fran­ciaországgal és hajlandó a csatahajók szá­mát korlátozni és a tengeralattjárókat ki­vonni a szolgálatból, ba Franciaország ugyancsak beleegyezik ezekbe a koncesz- sziókba. Franciaország, valószínűleg azért, hogy tárgyalási alapja legyen, formális és politikai szempontból a tengeralattjárók mellőzése ellen nyilatkozik, de Castex tengernagy igyekszik a francia nyilvános­ságot előkészíteni arra, hogy a tengeralatt­járók eltörlése nem gyenditi a francia flotta átütőképességét. Franciaország és Japán a konferencia utolsó harmadában, amely körülbelül tiz hét múlva kezdődik- rr: egíe'leíö politikai ellen szolgál ta­tások fejébej valószínűleg lemopd merev ellenállásáról' és hajtandó Iveleegyeani a ten­pénzügyi kérdések minit odáig jutott, hogy a jóvátételi kérdésben most már maga tér el külpolitikájának eddigi irányától, amely a békeszerződéseknek betüszerinti fenntartá­sát kívánta biztosítani. A keleti reparációk kérdése újból ki élesí­tette a helyzetet Csehszlovákia és Magyar- ország között. A két ország viszonya eddig sem felelt meg azoknak a kivánalmaknak, amelyeket az igazi békepolitika érdekei kö­vetelnének meg. A helyzet, most már szinte tűrhetetlenné változott. Ebben az atmoszfé­rában nagyon szerencsétlen dolognak Sári­juk, hogy a csehszlovák kormánynyilatkozat parlamenti vitájában egymásután két olyan nyilatkozat hangzott el, amely Magyarorszá­gon méltán kelthet jogos felháborodást. Sem Winter Leó dr. szociáldemokrata képviselő, sem Stefánek Antal volt iskola ügyi minisz­ter felszólalása nem volt diplomatikus és emellett Stefánek beszédének hangneme egyenesen olyan volt, amelyet önérzetes és szuverén állam kormánya nem tűrhet el szó zetot tisztázni. Briand ismételten és sür­getően azt tanácsolta a magyar külügymi­niszternek, hogy Magyarország ne vállalja azt a súlyos felelősséget, ami a merev el­utasítás álláspontjával együttjár. fogadta Walko dr. magyar külügyminisztert. Briand, Tardieu és Walko bizalmas tanács­kozásairól nem adtak ki kommünikét, de — úgy látszik — a hitelezők és a Magyarország közti vita már a megoldás utján van. A vég­leges döntés természetesen a hágai konfe­rencián történik meg. Ha nem jön létre meg­egyezés Magyarországgal, úgy Magyaror­szág tartozásait a nemzetközi jóvátétel! bi­zottság fogja megállapítani. gór alatt járók hajónem étiek eltörlésébe. Ha földközi tengeri paktum és egy uj Pa- ciJik-szerződés keletkezik a konferencián, amihez természetesen elsősorban az szük­séges, hogy Anglia lemondjon a singapo- rei flottabázis kiépitéséröl, akkor sikerül a konferencia legnehezebb problémáját megoldani és a tengeralattjárók hajónemé­nek eltörlését kivívni. Ez lenne a konferencia legnagyobb eredmé­nyei. A nehézségek többnyire politikai téren várhatók és a konferencia keretén kívül fog­nak kirobbanni. Jellemző, hogy valamennyi hatalom politikust nevezett ki a delegáció élére és nem szakembert. AZ UTOLSÓ FRANCIA JEGYZÉK Páris, december 21. A francia külügyi hi­vatal memorandumot intézett a londoni flottakonferenciára meghívott hatalmak kor­mányaihoz és mégegyszer részletesen fölvá­zolja a francia álláspontot. A francia jegyzé­ket még .ma nyilvánosságra hozzák. Ugyan­akkor az olaszok is kidolgozták válaszjegy­zéküket a legutolsó francia demarfcra és még ina átadják azt a Quai <FOrsayon, Walko és Osusky BriandnéS A keleti jóvátétel tárgyalásai döntő stádiumba érkeztek — Osusky fenyegetőzik, Walko nem engedhet nescu román külügyminiszter a kisantant Késien áll a londoni flottakonferencía programja Döntöjelentöségii tárgyalások Walko. Briand és Tardieu között ^ wal sx&munRe t© efdal Vili. évf. 292. (2217) szám . Vasárnap 1929 december 22 Befizetési ár: évente 300, félévre 1SC, SzloveriSzkŐi és rUSzinSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre76, havonta26Ki;külföldre* 1'fL ' 7 * 12,II.emelet.Telefon: 30311 — Kiado* évente 450, félévre 225, negyedévre 114, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztői hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURÁNY1 LÁSZLÓ FOR6ÁCH 6tZA lefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, prgha

Next

/
Oldalképek
Tartalom