Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-03 / 275. (2200.) szám
íyay december ö, kedd. Orosz repülők szombaton bombázták a kelefkinai vasutat Amerika figyeli a mandzsuriai eseményeket — A szovjet jelentése szerint a diplomáciai tárgyalások megkezdődtek London, december 2. Pepingi jelentések szerint orosz repülőgépek szombaton a keleti vasút különböző pontjait bombázták s egészen Hadárig szállva e.1 tűz alatt tartották az idáig terjedő vonalszakaszt. Ez a katonai akció annak ellenére következett be, hogy Moszkva nyilvánosságra hozta, miszerint Műkőén a szovjet kormány eredeti feltételeit elfogadta. Amint a Times pepingi levelezője jelenti, a nankingi kormány kétségbe vonja, hogy a munkdenii kormány Moszkvával megegyezett volna* Ezzel szemben maga Nanking kérte a külföldi kormányoktól, hogy a szovjet eljárását vizs gálják meg. A nankingi nyilatkozat ellenére általánosan tudott dolog, hogy Mukden az utóbbi időben Moszkvával közvetlen kapcsolatban ál lőtt. Moszkva, december 2. November 30-án Gra- dohovo határállomásra megérkezett a chrabini diplomáciai biztos, Csayjunsen, a keletkinai vasút kormányzó tanácsának kiküldöttével. Li saugennel. A két megbízott közölte, hogy Csan- sueüang marsall a szovjet kormány összes ajánlatait elfogadta, úgyhogy a diplomáciai tárgyalások kezdetüket vehetik. Washigton, december 2. Az állami kormányzás közli, hogy Stimson államtitkár úgy a Fehér Ház, mint a nagyhatalmak képviselőivel tárgyalásokban áll a mandzsuriai helyzetre vonatkozólag s a tárgyalások állandóan tartanak. Egyidejűleg közük azt is, hogy Amerikának politikája júniustól nem változott meg. Júniusban Stimson úgy Kináboz, mint Moszkvához ugyanazon jegyzéket intézte s a jegyzékben rámutatott a Kellogg-paktum megsértésére s a nagyhatalmakat e lépés támogatására kérte fel. A helyzet most sem annyira kedvező Kínában, hogy tétlenségben lehessen maradni. Semmi olyan lépésre nem vállalkozik az Egyesült Államok kormánya, amelyből közvetítő szerepre lehetne következtetni, vagy aminek intervenció volna a jellege. Örömmámorban törtek ki a második rajnai zóna felszabadult városai Koblenz, december 2. Szombaton éjszaka pontosan éjiéikor történi meg a rajnai megszállt terület második zónájának teljes kiürítése. A legfontosabb városok, amelyek szombaton felszabadultak a megszállás alól: Koblenz, Aachen, Stolberg, Echweiler, Düren, Gelsenkirchen. A kiürítés, amint Briaml a párisi német követtel közölte, do jure is megtörtént. Még a kiürítés éjszakáján valósággal örömmámorban tört ki a felszabadult lakosság, mindenütt öröm tüzeket gyújtottak és megkongattál: az összes harangot. Köln, december 2. Az örömünnepségek valójában csak vasárnap folytatódtak. Aachenben az uccákat ki díszítették és fáklyásmenetek járták be a várost. Repülőgépek köröztek a levegőben s este rakéták ezreit röpítették fel. Amidőn az ünnepi felvonulás megtörtént, mély hallgatás vett erőt az ezernyi tömegen s három percnyi csend után megszólaltak a harangok. A polgármester tartotta, az első beszédet, majd Wirth miniszter emelkedett szólásra és méltatta a nagy nap jelentőségét. Utána Hirtsiefer porosz népjóléti miniszter beszélt. A koblenzi ünnepségek szónoka Bceker dr. kultuszminiszter volt. székmenés rendezésé A szónokok mindenütt a német nép újra egybezáródó egységét méltatták s kiemelték, hogy csak munkával, kitartással és józansággal hódíthatja vissza a németség az őt megillető helyet. Wirth miniszter beszédében megemlékezett még Ebért, Raíhenau, Erzbergor és Stresemann érdemeiről is, amelyek elévülhetetlenek maradnak. A lakosságnak a részvétele az ünnepségeken óriási volt s különösen feltűnt, hogy a felszabadult Aachenbe mennyien jöttek el Eupönből és Malmedybol, a belgáknak juttatott két városból. Hindenburg birodalmi elnök és Müller birodalmi kancellár a felszabadult városok vezetőinek üdvözlő táviratot küldtek. Newyork, december 2. Byrd délsarki repülő útja ismét felvetette a délsarki területek szuverenitásának kérdését. Stimson államtitkár csak imént válaszolt Angliának az Egyesült Államokhoz e kérdésben intézett jegyzékére. Bár válaszjegyzé- kében az államtitkár nyitva hagyja az ajtót a szuverenitás kérdésének további megvitatásához, politikai körökben a jegyzék hangjából arra következtetnek, hogy az Egyesült Államok nem szándékszik lemondani a délsarki terület szuverénitásá- ra vonatkozó igényeiről. De az Antarkti- szon való amerikai szuverenitásra a jegyzék végleges igényt nem támaszt, mert a közelgő londoni konferenciára való tekintettel Amerika részéről nem akarnak okot adni semmi konfliktusra. A jegyzék sajnálkozással említi meg a válasz késését s elégtétellel állapítja meg Angliának az amerikai délsarki expedíció iránt tanúsított örvendetes érdeklődését. A Chicago Tribüné washingtoni jelentése szerint Byrd délsarki repülésének jelentékeny politikai és gazdasági következményei lesznek. Az Egyesült Államok valószínűleg annektálni fogja az Antarktisz területét. Tudvalevő, hogy mig az Északi sark körül nincsen szárazföld, addig az Antarktisz egy Európánál is nagyobb terjedelmű kontinens, amelynek hegységeiben jelentékeny ásványos kincsek, elsősorban igen nagymennyiségű szén fordul elő. A területnek egy nagyhatalom által való annektálása meteorológiai tekintetben is igen sokat jelentene, amennyiben az Antarktiszon felállítandó meteorológiai állomás igen fontos tudományos szolgálatot végezne. Azonkívül a Déli sark vidékének annektálása tengeri-forgalmi szempontból is fontos tény volna, mert valamelyik mae-f elelő ponton kikötőállomást létesítenének. Róma, december 2. Vasárnap délelőtt ] kezdődtek meg fényes körülmények között az ünnepségek, amelyek az egész december hónapot a pápa ötvenéves papi jubileumának szentelik. A katolicizmus képviselői a világ minden tájából Rómába gyülekeznek erro az alkalomra, hogy résztvogyenok egyikén vagy másikán azoknak a szertartásoknak, amelyek sűrű egymásutánban ismétlődnek majd december folyamán egészen a karácsonyi ünnepekig, amelyeknek bensőségét a juhi leum‘ténye adja meg. külső fényét ég méltóságát pedig még fokozottabb mértékben emeli az a körülmény, hogy az állami függetlenségét visszaszerzett, önálló Stato dél Vatiea.no területén folynak le. A magyar kultuszminiszter megbízásából hétfőn délelőtt adták át a pápának a magyar kormány ajándékát, egy gyönyörű könyvtárt, amely a magyar irodalom remekműveit tartalmazza és a magyar történelemre vonatkozó legnevezetesebb forrásmunkákat foglalja magában. A könyvtár több mint ezer kötetből áll. Minden egyes könyv pergamentkötésbe van burkolva és a pápának meg Magyarországnak címerét viseli. — Alázatosan jelentem méMóságos főkapi— Tudtam — mondta meghatottam — Tudtam, hogy ez lesz belőle. Milyen okos voltam, hogy csak ceruzával vezettem be a balesetet. — Ceruzával? — nevetett fel a főkapitány. — Nem i.s tudtam, hogy te ilyen ravasz fickó vagy. — Hát, kérlek alássan, késő éjjel volt, nem volt tinta kéznél. — Na jól van, hát most már bevezetheted a legfeketébb tintával. Megrázta az orvos készét s elboe-átotta őt. — Hol vacsorázol? — Otthon. — Van házastársad! — Igen, gazdasszonyom van. — Szóval nem szereted a kórházi kosztot. — Ebédelni bent szoktam, de vacsorára haza megyek, mert dolgozni akarok. — S mit eszel vacsorára? — Egy csésze teát és két lágytojást — Ezt megkaphatnád a kórháziban is. A főorvos maga is nevetett. — Gyomorbajos vagyok, tehát mindegy, hogy hol eszem. Kellemes-óbb otthon a könyveim közt. — Hát tudod, az már igaz, hogy nálatok csak a hulílakamrrában jó. Ott már jó. Jő hűvös van; kellemes lehet a halottaknak. Ezzel elbúcsúztak s ő ment tovább a főka- j/itányi hivatal felé. Az őrt álló rendőrnek azt mondlta: — Andris, gyere csak ide. A rendőr szalutált. Kibékültél már a feleségeddel? A rendőr mereven állott. lány urnák, igenis. — Hogy béküitél ki vele? — Alázatosan jelentem: setéibe. A főkapitány nagyot nevetett. — Jól van, Andris fiam, nagyon okosan tetted. Felment a lépcsőn. Be az irodájába. Csengetett. Jó sokára megjelent az inspekciós rendőr. — Hozzál friss tintát, ez már ki van száradva. — Igenis. Ezzel elővett a fiókból egy doboz levélpapírt, szép csontpapirt, amelyiken nincs hivatalos címzés, csak egy monogram s felette az ötágú korona. Egy papirt s egy borítékot kikészített, aztán visszaült a karszékbe s rágyújtott egy jó szivarra. A vacsoránál hármasban ültek a nagy ebédlőasztal mellett. Vilma halványan, komolyan ült s hallgatta a Bátky beszédét. Bátíky ugyan nem tudott másról beszélni, csak ami éppen izgatta, de a dologról most mégsem beszélhetett s igy szórakozott volt és legalább egy kicsit beleillett a két asszony zavartan csöndes jelenlétébe. — Milyen gyűrű ez? — kérdezte hirtelen s megfogta a Vilma kezén a zöldiköves gyűrűt! Vilma ránézett a kezére. Neki magának is különös volt s idegen a kéz is, a gyűrű is. — Mamáé volt, —> mondta csöndesem. — Nem láttam még a kezeden. — Régi, — mondta Blanka. — Mutasd csak, — szólt Bátky. Vilma lehúzta a gyűrűt s odaadta. Bátky megnézte. — Mária Terézia korabeli. Igen szép ötvösmunka. Francia. — Milyen sárga az aranya, — mondta Blanka s odatartotta a karikagyűrűjét az ura kezéhez. A karikagyűrű aranya egészen vörös volt a zöldköves mellett. — Ez különösen szép smaragd, — mondta Bátky. — Hogy van, hogy én ezt nem ismerem ? — Mamának nagyon kedves volt s azt mondta, ezt a kővet egy ősünk egy török kereskedőtől vette s a családban sok esetben nagy ét fontos szerepe volt, — mondta Vilma. — Szerelemkőnek mondta. Hogyha az embert megcsalja az ura, meghaiványodik . . . Mosolygott. Bátky nevetett. — Igen, s smaragdhoz sok babona fűzőt dik. Hű szerelmesek kezén olyan, mint a zöld fű, hűtlenekén olyan, mint a hervadt levél. VTma a gyűrűért nyúlt; Bátky nehezen adta vissza. Szerette volna megtartani, de nem bírta s Vilma viszavette a gyűrűt és sokáig nézte. — Anyám kepén zöldebb volt . . . De én azt hiszem, tegnap is zöldebb volt, mint ma... Bátky nevetett. — Nem érdemes ilyen dolgokkal foglalkozni, , — Blanka, te még jól emlékszel mamára? — mondta Vilma. — Hogyne. — Én csak úgy emlékszem rá, mikor már beteg volt. Akkor mindig viselte a gyűrűt s mindennap nézte. Én egyszer megkérdeztem, nrért viseli Akkor mondta, hogy ezt a gyűrűt akkor kell viselni, ha nagy baj fenyegeti az embert, — A smaragd idővel elhalványodik, azért fűződnek hozzá i yen babonák, — szólt Bátky. — Én akármeddig tudom nézni ezt a követ, — mondta Vilma — jól esik a szememnek. — Semmivel sem szabad nagyon mélyen foglalkozr— mondta Bátky komolyan. — Nem, jó, ha az ember enged a régi babonáknak. Legjobb lesz, ha leteszed a gyűrűt, Vilma ijedten húzta vissza a kezét. — Mi baj lehet belő’e? — mondta. — Azért nem eszel, mert ilyen dolgokkal foglalkozol, — mondta Bátky. — Délben sem ettél egy falatot sem, most vacsorára se. —Nem tudok enni. — Miért? . . . Fiatat szervezeted van. Tegnap délben még ettél. — Már tegnap este nem evett, — mondta Blanka s a szeme teie lett könnyel. — Úgy aggódom miatta, kedves. VJma elmosolyodott s.messze nézett. — Majd aolnap, — mondta csöndesen. — Kell is. Meg fog jönni az étvágyad. Ha már élünk, fűteni kell a gépet, mert különben felmondja a szolgálatot. — Milyen szépek a szegfűk, — mondta Vilma. — Zöld szegfű, ugy-e nincs? — Nincs. — Milyen csudásak ezek a nagy virágok. Hogy tudnak ilyen óriási nagy virágokat ter- melni . . . — Látod, ez egy szép hivatás volna neked: kertészkedni, — szólt Bátky — Semmi sem érdemli úgy meg a fáradságot, mint a virág. Ha a kislányom megnő, ki fogom képeztetni szakszerűen kertésznek. Pénzt is lehet belőle csinálni. Vilma mosolygott — Pénzt a virágból? ... — mondta. —• Nem vagy álmos, kedves? — mondta Blanka. — Még egy kicsit hadd maradjak* — Ó, akármeddig, szivecském. .(Folytatjuk.) r SF öl 8 ül f|s|| § Jf[ REGÉNY (47) irtai ®«©S*8€* SSISff ©íi® Vasárnap kezdődtek Rámában i pipi aranymisáiének ünnepségei Rt egész dneeiter hónapja iubiiáris JeientSsésB less R magyar kormány pazar fényű kSnyvtárra! ajándékozta mag a Szent Atyát Fontos politikai is gazdasági következményei lesznek Bírd sarki repülésének Az Egyesült Államok szuverénitása síi vonja Antarktiszt Nagymennyiségű ásvány-kincsek a sarkvidék begyeiben
