Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-18 / 288. (2213.) szám
1929 december 18, ftcerAa. Újabb botrányok Losonc város kSiif Illésén fillamrendőrők vezették ki a tanácsi javaslat ellen tiintett hallgatóságot Losonc, december 17. (Saját tiudősitónktól.) Losonc város december 14-én tartott képviselőtestületi ülésén ismét Belansky Károly sztaroszta elnökölt. Beterjesztette a kerületi- főnökség leiratát, amelyiben felszólítja a várost, hogy a tüzérlaktanyáknál végzendő egészségügyi építkezéseket, amelyek 250.000 koronára rúgnak, a város sürgősen végeztesse el. A magyar pártok azon javaslatát, hogy a város ezen felhívásnak ne tegyen eleget, mivel a kaszárnyákra súlyosan ráfizet, a . közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután felolvasták a tanács azon javaslatát, hogy a város a mailt években épitett kislakások bérét 10—20 százalékkal emelje fel. Amint a referens előterjesztette a tanácsi javaslatot, a közgyűlési teremben megjelent városi bérlők mintegy 150 főnyi tömege éktelen zsivajban tört ki. A demonstrációt a komoranistapárti képviselőtestületi tagok rendezték, akik politikai ' agitáció céljaira használták ki a városi kislakások lakbér emelési ügyét Napokkal ezelőtt röpiratokat osztogattak a kislakások bérlői között s arra szólították fel őket, hogy tagadják meg a házbérfizetéseket % jelenjenek meg és tüntessenek a városi közgyűlésem A tüntetésre felkészült tömeg valóban olyan éktelen lármát csapott, hogy megakadályozta a további tanácskozást Erre Belansky sztaroszta felhívta a hallgatóságot, hogy öt perc leforgása alatt hagyja el a közgyűlés helyiségét És miután egyetlenegy ember sem mozdult, Belansky intézkedésére RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK PRÁGA: 11.15 Gramofon.’ 16.80 Fibich müveiből. 17.30 Német előadás. 19.05 Gramofonzene. 20.00 Szórakoztató zene. 20.45 Daleet. 21.45 Kity C6ervenka hegedüestje. 22 30 Korszerű zene, előadja a prágai, fiiyqfizenekar, zongorázik Holz- ,'knecht dr. — ÉÖáSONY: 11.30 és 16.00 Gramofon. 13.30 Magyar nyelvű sajtóhírek. 16.30 Dvorák emlékest. 17.30 Magyar előadás: Pál Elza és Lőrinc F. előadásai. Liszt: H-moll szonáta. 19.05 és 20.45 Zene Kassáról. 19.35 's 22.20 Hangverseny Prágából. — KASSA: 12.00 Harangszó, utána gramofon. 17.00 Szalonzenekar. 19.05 Szórakoztató zene. 20.45 Tánczene. 22.00—23.20 Prágai műsor. — BRÜNN: 12.30 Hangverseny. 19.30 Blech: Lepecsételve, Blech operára. 20.50 Hangverseny. Többi, mint Prága. — MÁHRTSCH-OSTRAÜ: 16.40 Fuvószene. 17.30 Balcar tanár zongoraestje. Egyéb, mint Prága és Briinn. — BUDAPEST: 9.15 és 9.45 Eugen Stepat balalaika bamrversenye. 9.30 Hirek. 11.00 Vízállásjelentés. 12.00 Déli harangszó az Egyetemi templomból, időjárásjelentés. 12.05 A m. kir. 1. honvédgyalogezred zenekarának hangversenye. Vezényel Fricsay Ricfhárd. 1. Fricsay: Magyar népdalinduló. 2. Waldteufel: Illúzió — keringő. 3. Auber: Marco Spada — megnyitó. 4. Wieniaovszki: Souvenier de Moscou. Hegedűszóló. Előadja Sándor János. 5. Ábránd Grieg müveiből. 12.25 Hirek. 12.35 A hangverseny folytatása. 13.00 Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 14.30 Hírek, élelmiszerárak. 1615 Jőzsa Rezső mesél a gyermekeknek. 16.45 Pontos időjelzés, időjáráséi vízállásjelentés, hírek. 17.10 Farkas Jenő és cigányzenekarának hangversenye. 18.10 Komjáthy Aladár novellája: Itthon. Felolva .a a szerző. 18.30 Mit üzen a rádió. 19.35 Hangverseny. Közreműködik Tihányi Vilma, a m. kir. Operaház művésznője és Rpx Hovard angol zongoraművész. Zongorán kísér Polgár Tibor. 20.45 Operettrészletek. (Zenekari hangverseny.) Vezényel Polgár Tibor karnagy.) 1. Gilbert: Az ártatlan Zsuzsi — egyveleg. 2. Lehár: Dér Mán© mit den drei Frauen, egyveleg. 3. Jacobi: Leányvásár — egyveleg. 4. Kálmán: A csikágói hercegnő, egyveleg. 22.15 Somogyi Gyula franhanyelvü előadása. Utána: Pontos időjelzés, i dőjárásje1 entés. hirek. Majd: Bachmann-jazz. — BÉCS: 11.00 Hangverseny. 15.30 Gramofon. 17.30 Beethoven első kísérlete az operaszerzésben. 18.05 A németség helyzete Szlo- .venszkőn és Ruszinszkóban. Előadja Ki'eysler Frigyes dr. 20.10 Ka rácson v-est. 21.10 Millöcker- Ihangverseny. — ZÜRICH: 16.00 és 21.15 Hangverseny. 20 00 Kamarazene.' 20.20 Dal- és hang- szerzenei est: Roh. Schumann. - ROMA: 21.02 Donna Juanita, Snppé operája. — MILÁNÓ: 20.30 Szimfőnikus hangverseny. 23.15 Zene. — TT)N- DON: 22.35 Szimfőhikus hangverseny. 24.15 Tánc- zene.. •••• BERLIN: 16.30 Szórakoztató zene. 18.30 Dalok. 19.30 Híres píarráááV. 20.00 Amiről most szőrök. — STUTTGART ép FRANKFURT: 20.15 Kamarazene. 23.00 Szórakoztató zene. — LETP- ZTG: 21.00 Dán est. — MÜNCHEN: 21.00 Zenei stílus váWieok és stilepoehék. 21.30 Hangverseny. - - LANGENBERG: 20.00 Ka rácson vi oratórium. We'z zene. 22.30 Táne/ene. — KÜNTGSBERG: 31.25 Ibolya. Molnár Ferenc egyfelvonásosn. 22.30 Tánczene. • BET .GR AI): 20.00 Ope.rnelőadá:. KATTOWTTZ és KR AKÓ: 17.45 llartí'wjrseny. 20.15 Phillharmonikns hangverseny V*r- eóbói. 23.0<') G ramofonzene. állnanrendörök vonultaik a közgyűlés termébe és a hallgatóságot kituszkolták. A kivonuló tömeg szenvedélyes kifakadások- ban tört ki. öklök emelkedtek a levegőbe, förtelmes szitkozódások hangzottak fel. Egy asszony az izgalomtól ájul tan esett össze. A mentők hordágyon szállították el. A kom mun ista párti kéipvi selő testületi tagok szintén felugráltak helyeikről s kivonultak a teremből. A tömeg ezután az uocára vonult s ott folytatta a tüntetést mindaddig, amig a rendőrség erélyesebb fellépése szét nem oszlatta őket. A városba.n csakhamar híre futott a legújabb közgyűlési botránynak. Általánosságban hibáztatták a város vezetőségét a kislakásbérleti ügyben tanúsított merev álláspontja miatt. A megelőző közgyűlésen a magyar pártok részéről ugyanis azt javasolták, hogy a 10.0000 koronán aluli jövedelemmel bíró bérlők lakbérét ne emeljék fel. A tanács azonban nem fogadta el a magyar ipártok közvetítő javaslatát s az általános lakibéremelés álláspontjára helyezíkedett. A város ugyanis évekkel ezelőtt százezrekre rugó költséggel egymásután építtette a városi kislakásokat. Akkor a polgári pártok ellenezték ezen 'építkezéseket, azonban Belansky sztaroszta ügyes panövrirozással s a kommunisták segítségével keresztülvitte ezen építkezéseket. Akkor ugyanis a helyzet olyan volt, hogy Belanskynak szüksége volt sztarosztai állásának biztosítása céljából a kommunistákra. A felépült házakat azután benépesítette a kommunista párt ajánlatára szegény nran- k anélkül iek kel, akik természetesen nem tudják fizetni a béreket s igy a város tetemes összegeket fizet rá a, kislakásokra. Bár a sorozatos közgyűlési botrányok már hosszabb idő óta elodázzák a városi költség- vetés tárgyalását, azonban ez a mostam példa is beszédes bizonyitéka annak, hogy milyen rengeteg pénzébe kerül Losonc város közönségének Belansky Károly sztarosztai működése. Juhászokból alakult rablóbanda veszélyezteti a délnógrádi Haramtavilág a határszélen — Sokol István a rablóvezér Losonc, december 17. (Saját tudósítónktól.) Nógrádimegyének a határszélén fekvő községeit egy vakmerő rablóbanda tartja rettegésben naponként megismétlődő garázdálkodásaival. Á rablók jól szervezeti bandája azonban nemcsak a csehszlovák terület közbiztonságai veszélyeztetik, hanem a határszéli magyar községek lakossága is nagyon sokat szenved miattuk. Ma itt, holnap hilnan követnek el hihetetlen vakmerőséggel végrehajtott u'tonállásókat, rablásokat. Attól sem ridnak vissza, hogy fényes nappal megállítsák s kirabolják a magánosán járó falusiakat. Különösen azokon a napokon élénkülnek meg az utonállások, amikor Losoncon, vagy Kékköven vásár van. A vásárokat látogató falusi gazdák már nem is mernek egyedül kimozdulni községükből Né gyen-ölen össze áll ónak s autót fogadna^ mert igy biztonságos ab bam hazakerülhetnek. Legutóbb Kalonda községben hajtottak végre egy betörést Megyeri György jómódú gazda házánál. Éjfél után 3 órakor jelentkeztek a rablók. Kopogtattak az ablakon. A gazda édesanyja abban a hitben, hogy valamelyik cselédnek van közölni valója, lámpát gyújtott s ajtót nyitott. Amikor azonban meglátta a három bekormozott arcai rablót, ijedtében elejtette a lámpást s befutott a szobába. A rablók utána iramodtak s az egyik revolverével rélőtt a memeikülő asszonyra, azonban nem találta el. A sötétben azután sikerült az ablakon át elmenekülnie az udvarra, ahol fellármázta a ház népét. A lövés zajára egyébként a szomszédok is figyelmesek lettek. — Rablók! Zsivávyok! — hallatszott mindenfelől. A nagy lármára a rablók is futásnak eredtek. De alig haladtak pár száz lépést a községtől, szembe találkoztak egy csendőrjárőrrel. A csendőröknek sikerült is elfogni ok azegyik rablót, akiről kiderült, hogy Kollár Pál vidosza-pusztm juhász. Kihallgatásakor elmondta, hogy a Sokol István rablóbandájának a tagja. A kalondai rablótámadás után két napra ugyancsak a kalondai ütőn fényes nappal két felfegyverzett rabló állította meg Kapsa Sándor jómódú panidaróczi gazdát: — Add ide a pénzedet te gazember! — rivalltak rá a rablók. Azután megmotozták, de nem találtak nála pénzt s útjára engedték. Hasonló utonállások Kire érkezik a magyarországi határszéli községekből is. A ha- tánmenti lakosság körében páni félelem uralkodik. A határszéleken szolgálatot teljesítő csendőrség nem rendelkezik elegendő erővel a jól szervezett Sokol-féle rablóbanda ártalmatlanná tételére és a személy- és vagyonbiztonság megvédésére. A nyomozó ha lóságoknak eddig csak annyit sikerült megálla- p:taniok, hogy a banditák elbocsátott juhászokból alakították meg rablóbandájukat. Kígyómérgek az orvostudomány szolgálatában Newyork, december hő. Az orvostudomány napról-napra újabb csadálatos dolgokat produkál. Egymás után győzi le a borzalmasabbnál borzalmasabb betegségeket. A laboratóriumokban szorgalmasan folynak a kísérletek, bacillusokat tenyésztenek, életüket kockáztatva, majd fél- éjjeleken át hajladoznak a mikroszkóp lencséi előtt a fehérkabátos tudósok, hogy egy-egy kórokozó mibenlétét kikutassák, hogy a veszedelmes betegségeket le tudják győzni. Majd sok kísérleti állat kerül a kés alá, hogy az azokon végzett tanulmányokat is az embermentés szolgálatába állítsák. És talán kevés olyan tudományág van, melyet a laikus is nagy érdeklődéssel figyelne, mint éppen a gyógyászat és annak fejlődése. A rossz életviszonyok, az ezer és ezer alkalom a fertőzésre, a betegségtől való megmenekülés lehetősége okozza ezt a felfokozott érdeklődést. Mert ha akadnak is egyes emberek, kik nem szenvednek valamilyen betegségben, mégis a bajok megszerzésének lehetősége minden emberben bizonyos félelmet vált ki. Monaelesser dr. kísérletezései vei egy borzalmas betegség megszüntetésére törekszik. Ugyanis az epilepsziát kobraméreggel gyógyítja, mellyel bámulatos eredményeket ért el. Az epilepszia szintén azon betegségek sorába tartozik, melyek leküzdésére az orvos- tudomány már régóta sok fáradsággal dolgozik. 'Teljes gyógyulás, mondhatni, sohasem következett be eddig. A javulás, illetve gyógyulásra való kilátás különösen azokban az esetekben kedvezőtlen, ahol az átöröklés esete forog fenn, vagy pedig a beteg már sok erős rohamon ment keresztül. Sokszor oly súlyos a megbetegedés, hogy az epileptikus bántalomban szenvedő az egyik rohamból még alig tért magához, mig a másik máris erőt vett szervezetén. Bár a rohamok közötti időben testileg és szellemileg épeknek mondhatók, a kitörni készülő rohamot semmivel sem lehet megakadályozni. Caesar, Napóleon szintén epilepsziában szenvedtek, ami bizonyítja, hogy normális állapotban a szellemi erők birtokában vannak a betegek. A kigyóméreggel való kezeléssel sikerült Monaelesser professzornak a rohamok számát a minimumra csökkenteni. Betegek, kik a1 kezelés előtt naponta négy-öt rohamot szenvedtek végig, havonta legfeljebb egy-két rohamot kaptak. Sőt egy esetben valóságos rekordot ért el a hires professzor, mivel egy betegét, kinek naponta több rohama volt, ti) hónap alatt csak egyetlen egyszer támadta meg az epileptikus bántalom. Monaelesser dr. kezelése a leghatásosabb az eddig ismert, az epileptikus rohamok megszüntetésére irányuló gyóo-vitási eljárások közül. Természetesen a kobraméreggel való kezelés sem szünteti még meg teljesen a bajt, csak a rohamok számát szorítja lé a mini inamra. Azonban Monaelesser professzor nem adta fel a reményt, hogy a bajt véglegesen meg lehessen szüntetni. Kutatásai! állandóan folytatja és a közeli hónapokban Európába készül, hol a párisi Pftsteur-intézel nagynevű 1 professzorával, Cailmet dr.-ral karöltve folytatja nagysikerű kísérleteit. Monaelesser dr., az elismert kigyőméreg- specialista, hosszú évek óta foglalkozik a ki- gyómérgek tanulmányozásával. Csak nemrégen érkezett vissza Afrikából, hol több hónapon keresztül tartózkodott és expedíciója igen gazdag anyaggal tért meg. Körülbelül 100 drb különböző fajtájú mérgeskigyót hozott magával, melyeknek mérgét egyes betegségek leküzdésének állítja szolgálatába. A gyógyászatban rendkívül nagy jelentőségűinek lartja, mint ellenmérget olyan betegségek leküzdésére, melyekkel szemben eddig tanácstalanul állt az orvostudomány. Kísérleteit a lepra és epilepszián kívül más betegségekre is ki akarja terjeszteni és a tudományos körök a legnagyobb érdeklődéssel tekintenek a nagysikerű kísérletezések eredményei elé. ’ K. É. dr. NAGY EMBEREK UTOLSÓ SZAVAI Egész sereg olyan szólam él a köztadatban, amelyeket bizonyos kegyelet övez azon a jogon, hogy valamely irodalmi, művészeti, politikai vagy társadalmi kiválóság utolsó szavai voltak, mielőtt az illető elhagyta a „siralom völgyét1'. Ezeknek az „utolsó szavaknak" rendszernt érdemen felüli jelentőséget tulajdonítanak s következtetéseket vonnak le az elköltözött nagy szellem kiválóságára, aki még halálos ágyán, az agónia pillanatában is maradandót alkotott, ha csak egyetlen szóban, vagy egyetlen mondatban tette is azt. Gyakran adott egy-egy ujságriport méla akkordul ilyen „utolsó szót" az elhunyt szájába, amelyről aztán a komoly kutatás hamarosan kiderítette, hogy merőben apokrif. Az sem tartozik a ritkaságok sorába, hogy oly- i kor két-három „utolsó szót" impaiálnak az ! elhunytnak, akiről utóbb az derül ki, hogy hangtalanul, egyetlen szót sem ejtve, távozott az élők sorából. Schiller-rol beszélijc, hogy halála napjának reggelén igy sóhajtott fel: „oh, csak még egyszer láthatnám a ragyogó napsugarat", —■ a hír szerint ez volt a nagy : német költő utolsó megnyilatkozása. Evvel j ellentétben sógornője, Karolina, aki állam j dóan a beteg ágya mellett tartózkodott, fel- I jegyzéseiben megemlíti, hogy sógorától rö- i viddel halála előtt megkérdezte, hogyan érzi magát? A kérdésre alig hallható módon válaszolt a költő: — Jobban, fokozatosan jobban vagyok. Többet aztán nem is szólott. Schiller sógornőjének e kétségkívül megbízható megállapítása ellenére egy harmadik „utolsó" nyilatkozatot is hoznak kapcsolatba Schiller nevével. E szerint a nagy fájdalmaktól gyötört beteg sürgette, hogy a „naphta" címen rendelt fájdalomcsillapító orvosságból adjanak részére egy kanálisával. A feléje nyújtott orvosságot azonban be nem vehette, mert közben kiszenvedett. Hasonló módon bizonytalan, hegy Nagy Frigyes mely szavakkal költözött a másvilágra. Carlyle a következő szavakat adja az elhunyt uralkodó ajkára: — Átléptem a hegyet, most már könnyebben megy majd a dolog. Egy másik verzió szerint a haldokló Nagy Frigyes betegágyát körülállókhoz mosolyogva igy szólt: Gyönge vagyok ahhoz, hogy rabszolgák fölött uralkodjam. I. Vilmos német császár az egykori hírforrások szerint ezzel a mondattal távozott az élők sorából: — Nincs időm fáradtnak lenni. Ez a nyilatkozat valóban elhangzott, azonban kissé korábban és pedig Severus római császár ajkáról. így aztán a történészek bizonyos kétkedéssel fogadják ezt a megállapítást, szerintük ugyans nehezen hihető, hogy valaki az agónia pillanatában latin citátumokkal foglalkozzék. Ki ne ismerné azt a felkiáltást, amelyet a köztudat Goethe javára i vagy terhére könyvelt el? j — Több világosságot — igy szólt ez az ' „utolsó szó", amelybe még azt is igyekeztek belemagyarázni, hogy a haldokló nagy szellem még élete utolsó pillanatában is a felvi- lágosodottság gondolatával foglalkozott. A rideg valóság ezzel szemben annyi, hogy a költő napokkal halála előtt nehéz légzésben szenvedett s egyizben igy szólt inasához: — Nyisd ki az ablakot, hadd jöjjön be egy kis levegő meg világosság. Ebből a nagyon is próazi nyilatkozatból faragták aztán a „Több világosságot!" formában elterjedt szentenciát. Nem érdektelen, hogy Rabelais a nagy szatirikus nevével kapcsolatban — túlszárnyalva még Schillert is, — négyféle verzió kering az elhunyt utolsó kijelentése körül. — Már befűzték a topán kamat az utolsó nagy útra — igy szól az egyik; a másik ugyanebből a gondolatból indul ki s e szerint a kijelentés igy hangzott: — Engedjétek le a függönyt, az előadás befejeződött. A harmadik szerint a haldokló igy szólott: — Mondjátok meg a kardinális barátomnak, hogy most a nagy Miért? nyer magyarázatot. Sok értelme ugyan nincs a „nagy Miért" ilyenforma magyarázatának s nagy a valószínűség, hogy a nyilatkozni éppen olyan bevéséssé hangzott el, mint a negyedik, amely latin volt s 0 bibliából való: Beati qui mo- riuntur in domiuo".
