Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-17 / 287. (2212.) szám
docorobor 17, keéd. Párisi selyemujdonságok VargánálI, Kassa. — Rothormere lord emlékbeszéde Rákosi Jenőről. Budapestről jelentik: Az OMKE kedden, december 17-én a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében Sándor Pál elnöklete alatt gyászünnepélyt tart Rákosi Jenő emlékére. Az emlékbeszédet az elnökség felkérésére Rother- mere lord irta meg. A magyar nemzet ée az elhunyt publicista nagy barátja nagyjelentőségű beszédet küldött, melyben méltó emléket állít a halhatatlan Írónak, a magyar kereskedelem védelmezőjének. — Hotel-Pensio Iris, Bratislava, Lőrincka- pu 17. Central-Passage, Tel. B4—52. — Oernoch hercegprímás csak szlovákul levelezett rokonaival. A budapesti Magyarságban jelent meg az alábbi érdekes levél: Tekintetes Szerkesztőség! Nagy érdeklődéssel olvastam a Magyarság egyik számában Mőricz Pál kedves megemlékezését Molocz Károlyról, a Vasárnapi Újság egykori szerkesztőjéről. A nekrológban egy régi jóismerős nevére bukkantam: Kolek bácsi, az egykori muzsikus-őrmester, Thallóczy Lajos hivatalszolgája rögtön megelevenedett előttem, ahogy éveken keresztül ismertem Bécsben: lel égó ősz bajuszával, összerágott cigarettaszipkájával, amint ott ült a Jokannes Gasse 5. szám alatti ódon hivatal második emeletének előszobájában és igazgatta útba a levéltárban kutatókat. Köleli báosi rendesen magyarul beszélt velünk, amely nyelven elóg jól tudott, de, természetesen, évtizedek óta német hivatalos nyelven működvén, szája is jobban rájárt a üémetre, fogalmazni pedig már csak ezen a nyelven tudott. Volt egy szép asszony-leánya is, aki valószinüleg csak németül tudott. Kolek bácsi nagyon büszke volt rá, hogy felesége Csenioch János hercegprímásnak unoka- buga. Amikor Csernochot kalocsai érsekből hercegprimásnak nevezték ki, meg is irt a Kolek-család egy odaadó gra tulál ó-levelet neki, természetesen, németül. A levélre néhány nap múlva meg is jött a válasz és Kolek bácsi megillető!Ive hozta el hozzánk, a levéltár* bán dolgozó fiatal tanárokhoz, megmutatni, — Sokat ugyan néni értettünk belőle, de volt egy szlovák vidékről származó társunk, aki le tudta fordítani. Csernodi sajátkezüleg irta a levelet, megköszönte a gratulációt, de arra kérte bugák és annak családját, hogy neki ne irkái janak többé németül, sem semmi más idegen nyelven, mert csak arra a levélre fog felelni, „amelyet a mi édes szlovák anyanyelvűnkön irtok”. Kolek bácsi nagyon meg volt akadva, mert ő bizony nem tudott „a mi édes szlovák anyanyelvűnkön”, csak csehül. Felesége pedig nem igen tudta kezeim a tollat semmiféle nyelven. így aztán meglehetősen megritkult a további levelezés s tudtommal mindössze egy-egy újévi üdvözletét váltottak azután. Ilyen öntudatos szlovák maradt Csemocih Magyarország hercegprimási székében is. Különben köztudomású, hogy élte végéig jobban tudott szlovákul, mint magyarul. Tisztelettel: (aláírás). SZIUHÁZ-KÖrAVKULTUgA SZENT GRIMASZ (Fekete Lajos verset. Kiadta a Vajdasági írás) Ez már a huszadik karácsony, hogy a legszebb karácsonyi ajándékot „STEFÁNIA'* Jánoska műtermében készült felvételek, speciálisan gyermekiéi vételek képezik. Műterem állandóan fűtve. „STEFÁNIA" Jánoska. Pozsony, Stefánik 12. Telefon 27-81 — Tizenkétezer gyilkosság történik évenként az Egyesült Államokan. Csikágóból jelentik: Vollmer dr., a kriminológia tanára, egyik előadásáan kijelentette, hogy az Egyesült Államokban évenként 12.000 gyilkosságot, 100 000 fegyveres uton- állást és 500.000 betörést követnek el Évenkint — mondta — 25.000 embert ölünk meg automobilokkal és 500.000 embert sebesitünk meg. csupán azért, mert ez a jelszavunk: Először én jövök! — Báró Hatvány Lajosnét tanúként megidézték a linzi szatir bünpörének bécsi tárgyalására. Bécs- ből jelentik: A bécsi büntetőtörvényszék szombat délelőtt érdekes bünper tárgyalását kezdte meg, amelyre többek között Hatvány Lajos báró feleségét is beidézték tanúképpen. A pör vádlottja, Sachs Károly osendőrőrsparancsnok, a lainzi csend- űrállomás vezetője, aki a vádirat szerint 1915-ig visszamenően rengeteg erkölcstelen merényletet követett el. A 44 éves csendőraltisztet néhány hónappal ezelőtt tartóztatták le a lainzi vadaskertben történt gyilkosággal kapcsolatban. Ez alól a vád alól ugyan tisztázta magát, az eljárás folyamán azonban rengeteg más bűncselekményre derült fény. amelyeket Sachs Károly követett el. A vádirat 15 évre visszamenően felsorolja az összes eseteket, amelyekben Sachs Károly erőszakot követett el részben ismerős, részben ismeretlen nők ellen. Hatvanv báróné úgy kér"’1, bele a pörbe, hogy Sachs egy éjszaka bemászott a lainzi Hatvany- villába, ahol a szobaleány ellen akart merényletet elkövetni. Az ablakot azonban eltévesztette és Hatvány báróné szobáiéba került, aki felriasztotta a személyzetet. Sachsnak sikerült megszöknie, s csak később derült ki, hogy ő volt a villa titokzatos éjszakai betörője. HALTÉ ff'i EKÍEí Gyártelepek: Budapest KoSfce PieStanv PEST - TISIT1T MOS Központi üzem cime: Haltenberger festögydr, Koáice 2. E nyáron voltam a máramarosi hegyekben, körülbelül arrafelé, ahol a Fehér és Fekete Tisza ’ ered. Soha még ilyen bővizű vidéket nem láttam életemben; akárhol kaparta meg az ember az öreg hegyeket, rögtön viz buggyant ki. Do anélkül is, minden pár lépésnél vizek buzognak, rohannak, találkoznak és erősödnek hihetetlen és kifogyhatatlan őserőt ezuggerálva, szinte már az isteni örökkévalóságot zsoltározva. El lehet képzelni, milyen friss, zöld vegetáció van ott a hegyoldalakban még augusztus végén is, micsoda ősfenyveeek zöldéinek kiirtihatatlanul! És ezeket a vad vizeket emberi mesterkedés gátakkal duzzasztja, hogy tutajait lefele hordozza a vad ár: tetőgerendára, rádiópóznára, bölcsőre, koporsóra! Nem tehetek róla, de Fekete Lajosnak minden verse után úgy érzem magam, mint ott Márama- rosban. Némely verséből egy-egy vékony dongáju pesti kulturköilőcéke egy kötetnyi költészetet tudna széthigitani. Nagy, férfias bőség élményben, asszociációban, színekben, ritmusokban, gondolatokban, érzésekben. Ebből folyik aztán rendes verságyat nem tűrő s mégis ritmusos menete egy-egy versének. Árvizet már mindenki látott, mikor tudta, hogy hiába csatangolnak két oldalt a makrancos vizek, valahol megvan a folyamágy. De most képzelje el az olvasó ugyanezt a hegyoldalon: a zugó csermelynek rendes ágya van, de egyszerre csak valamiképp megduzzadnak a vizek, szétcsatangolnak s igy zugnak, zuhognak ezer fán, ezer bokron, ezer örömmel, ezer sírással, ezer vízeséssel lefelé s megvan a csermely-ágy is s lent va- 1 ahogy mind megint mederbe kerülnek a vizek: asszociációk, metaforák, ritmusok, színek, szavak. Ilyen az ő szabadverse, de néha majdnem egészen tiszta a csemnelyágy, bár a bőség mindig majd szétugrasztja. Ha akarna, oly csilingelőn s játékosan tudna vezetni, szavakkal is játszani (meg is teszi ítt-ofl) mint a leghíresebb verselők. Nem ere- detíeskedő, nem program08 költő, szavai, képei mégis a szenzáció erejével hatnak, olyan elsőkézből, primőr-látás eredményeképpen kapjuk őket, mini á népdalokban. * Öe-bőség. ős-ömlés. Mit hurcolnak ezek a vizek*? Mennyi aranyat, menuyi virágot, milyen tutajokat? Mit hozott ez a határozottan nem mindennapi költő? Az emberrel, a költővel is terve van az Életnek. Igen, ő duzzasztja meg a Fehér és a Fekete Tiszát. Fekete Lajosnál a gátak: a rettentő nincstelenségek: vágyik a Kenyér után és nincs, a szó legszorosabb értelmében éhezik a költő. Vágyik a béke után: s nincs. Vágyik a világtestvériség után s nincs, mert meg van gyalázva az emberszeretet. Vágyik szülőföldje, a Szilágyság után s nem szabad odamennde. A sok nincs után vágyik az Isten támasztó keze Után s úgy érzi, hogy van, nagyon van, de a Nyomor kiverte kezéből a Bibliát. Ilyen gátak után, néha őrülten, vadul és sötéten, örvényesen kavarog a költő leikéből az ár, abőbl a lélekből, amely tiszta, szent emberséget álmodik ki magából a megfertőzött világban. Különböző köröket lehet megállapítani, amelyek területéről értékeket sodornak ezek a versek. A legnagyobb kör: az Isten. Úgynevezett vallásos versei nincsenek. De az Isten, mint aki az összes köröket magában hordozza, minden jajunk és kacajunk mögött ott van. sokat szerepel verseiben. Isten-érzése tisztább és pozitivebb, tehát világ- ópitőbb mostani összes lírikusainknál, kivéve a pozitív istenhitü katolikus költőket. Ezen a téren mindég a fonség magaslatain jár s elnézzük neki egy-két sorát, amely a katolikus fülnek blaszfé- miaként hat. Befele a második kör: az univerzális érzés, a földdel, naprendszerekek], csillagokkal, tengerekkel, hegyekkel, eszme' kel, élettel, halállal való állandó együttlevés, egyszorre-létezós. Egy teljesen hiányzik a téren: az életen s halálon túl való világ sejtése, amely állandóan izgatta, nyugtalanította az emberiség legnagyobb szellemeit. Lehetetlen, hogy el ne jutna egyszer ehhez is! Megértem mostani, csak a földrenézését. Még belsőbb köre érzelemvilágának: a világcsalád. Mentbe tétlenül sodródik a nagy ember-testvériségbe az ő szeretet-vizeivel, bár magát hozza néha a tenger többi, mérgezett, piszkos vizeit. (Emberek). Ma ez divat, program osan és gyárilag csinálják a rapszódikus forradalmi és proletár irány- költészetet, amelytől föltétlenül hasfájást kap a szebb emberi jövőt váró ember. Egy kötet ilyen csupa „emberirodalmi” proletárvers éppen olyan hülye dolog, mint egy kötet csupa erotikus vers. Mondanom se kell, hogy ez a krajcáros embertestvériség távol áll a Fekete Lajos költészetétől. Ez a telitüdőjü egészséges ember itt is az egész életet akarja s a testvériesüléeí vágyat együtt tudja látni az ember ezer más tiszteletreméltó e el nem lopható vágyával! A világosalád persze megint kisebb körökből áll: a családból. Sokat szerepel a költő érzelem-anyagában a család s a hozzá vezető arany palié, a szerelem. A világot, jövőt épitő anyák előtt sokszor kergeti meg az áhitat himnuszos kalapját Egy versében elátkozza a nem gyermek-áldást célzó tolvaj szerelmet. Szerelmi versein a testi vágyak forró, de egészséges remegése vibrál s itt- ott kellemetlenül hat a katolikus fülre. A családnak ez az egészeéges kultusza bizony alig található más élő költőnknél. A család, a családok egyik fő- fő alapja versei szerint a Kenyér, amelyből alig ; jut neki, Zoltánka fiának és feleségének. Az éhség nehéz napjai kiabálnak verseiből. Ház- bér című versében megdöbbentően állapítja meg, . hogy a farkas nem fizet házbért december elsején, nem az ürge, nem a madarak, csak a nincs te- i len embert bosszatja. Az ilyen ember testvérnek nézi az éhező kóbor kutyát e el lehet képzelni, hogy tudja a világ összes éhezőinek, munkanélküliéinek, kisbéreseinek a nyomorát Sajnos, neki nem „téma” a szegénység és az éhség, mint korunk divatos irói nagy részének. S a legfeltűnőbb, hogy épp Kánaánban érzi ezt mind Lázár! A dús a6ztalu Bácskában éli a hétszükesztendő napjait. Meggyalázött emberségünk feletti haragja nem dinamit, mint máma sokaknál, akik a világmegváltás farizeus-maszkjában járnak a költők közül, hanem világépitő egészséges életösztön: lakjon jól a család, lakjon jól minden család, aztán jöjjön a harmonika és az életöröm. Minden verséből szinte rikítóan szó! a vágy, hogy mennyire örülni tudna ennek a világnak, amely szép. Természetérzése nagyszerű. Már Rácz Pál utalt nagy érzékére a természet szépségei iránt, kritizálva előbbi könyvét (Béklyózott erők feltámadása). A Szilágyságból hozta ezeket a természeti szépségeket lelke zugaiban, onnan, ahonnan Ady is. Sok versében sir a lélek a hazai hegyek után. Ez az ember úgy látszik, nem mehet vissza, valami defeklet kaphatott az élete, talán a Károlyi-féle világban, talán a román világban, ki tudja? Ki tudja miért nem tudnak munkára vágyó kezei kenyér-kereső alkalmat találni s mint a tékozló fiúnak miért keli a báoskai asztalok rothadásig- rakottságát néznie, mikor otthon talán még megvan az apai portácska? Feltűnő, hogy ezen a vágyakozáson kívül a „magyar-réteg” teljesen hiányzik versei bő áradásából. Pedig izig-vérig magyar, teste-lelke utoleő atomjáig. Lehet, hogy ez a rettentő cenzúra miatt van. Az olvasó megértheti a következő esetbőL A jugoszláviai magyar Írók lapjában, a Vajdasági írásban, ismertették az Uj Aurórát, mely Pozsonyban jelent meg. Ebben az ismertetésben egy versemből 4 sort citáltak — s emiatt a négy sor miatt már elkobozták a Vajdasági írást!! Vannak hibái is persze, amikor ezt a mondanivalót sodorja. A nagy bőségből erednek hibái is. Némely versében a mondanivalót elárasztja az asszociációk izgatóan eredeti tömege s csak részlet-hatása van sok versnek Bizony, fegyelmezettség nem ártana, ámbár olyan költőnél nehéz kivánalom,- aki szinte 39—40 fokos lázban írja verseit. Mindamellett mindég friss, Üde és egyetlen henye, vagy prózai sora sincs. Soha se lesz népszerű, vagy nagyon népszerű és attól félek, hogy a megijedt szakmabeliek elhallgatják. Kár volna azért a nemes emberségért, amelyet áhit és szuggerál. Csupa egészséges földiesség. Hiányzik verseiből a transcendentális áhítat (ami aztán mai német költőknél már a könyökünkön jön ki) s nem ártana egy jó adag verseibe bizonyos vallásos, meleg misztikumból. leráz, nemcsoda még most, sok földi bajára földi balzsamot vár. Ha egyszer jóllakik, fogja látni, hogy ez is semmi és hogy csak — ez nem őri meg legszebb álmainkat! A kötetet a Vajdasági írás adta ki. Még nekik is van irodalmi lapjuk, akik jelentékenyen kevesebben vannak, mint mink itt magyarokul és írókul! Aki kiváncsi erre a költőre, megveheti könyvét a szerzőnél (Növi sad, Újvidék, Jugoszlávia. Darár nyi-telep) s megveheti nálam Í6. (Királyhelmec). Mécs íjászló. Gwerk ©döfi lé Gwerk Odón, a szlovén szkot magyar íesto- gárda egyik legkiválóbb reprezentánsa, Léván állítja ki újabb és régebbi müveiből ösz~ szeálliíott. kollekcióját. A kiállítás december 15-éu nyílt meg. Egy Gwerk-kiállilás mindig esemény nehezen küzködő művészi életünkben, ment Gwerk talán az egyetlen sz lóvén- sakói magyar festő, aki Szlovén szkó földijét mádavval; ami rajta él. erdőivel, mezőivel, embereivel és levegőjével, száz százalékosan fogta meg és tükrözte ti ezt a szlovenszkói lelket a színek és vonalak kompozíciójában. A földet festi: a súlyos, rögös, sáros földet, amelyet Szlovenszkón tízszer te nagyobb erővel kell megmunkálni, mint másutt. A kopa- nácák földjét festi, azt a teljesen és végképen elhagyatott területet, amely mintegy légüres tér Európa fejlődésében. A Pirenneusok csücskei nem lehetnek szomorúbbak és elhagyatot- tabbak ennél a földnél és a rajta nyomorgó párasztviskóknál. Minden súlyos, minden végtelenül szomorú itt: ég és föld szinte egyszínű és misztikus szomorúságba csap át az emberi szomorúság ezen a tájon. Réteget réteg fölé fest. Festményei előtt hosszasan álljon meg az, akt azt akarja, hogy Gwerk Ödön differenciált lelke a részletek sokszerüségé- ben kibontakozzék. Földet fest, a leganyagibb föld megfoghatatlan minsztériumát. Salto mortale az, amit ez a festő a vásznon produkál, amikor a Szellemet tükrözheti háánytala(*) Lehár Ferenc „Cigányszerelem” cimü operettjét megvásárolta a Metró és hangosfilmet csinál belőle. (*) Az 1930-ik évi nemzetköz1 filmkongresz- szust Brüsszelben tartják. Okulva a berlini és párisi mozikongresszusok tapasztalatain, a harmadik kongresszust, már kellő időben akarják előkészíteni. A kezdés a belga moziszövetség kezében van, amely az előkészületi munkákat már megkezdte. (*) Bruckner Parisban. A párisi Théátre des Árts nemrégiben bemutatta Bruckner „Die Ver- breoher” cimü drámáját, amely már valamennyi német színpadot rendkívül sikerrel járta be. Nemsokára Londonban kerül szinre a német dráma. (*) A budapesti színházak eheti műsora: Magyar Királyi Öperaház: Kedd: Carmen. Szerda: Hegyek alján (Leuer Hubert vendégtfelléptével.) Csütörtök: A végzet hatalma. Péntek* Parsifal. Szombat: A cremonai hegedűs: Diótörő (Uj betanulással.) Vasárnap délután: Tceca (mérsékelt helyárakkal). Vasárnap este: Traviata. Hétiő: Thais. Kedd: Nincs előadás. Szerek, délután: Cigánybáró; este: Parasztbeeeület; Bajazzők. Csütörtök: Farsangi lakodalom. — Nemzeti Színház: Kedd: Császár és komédiás. Szerda: Ocskay briga- dóros. Csütörtök, vasárnap este: Légy jó mindhalálig.. Péntek, szombat: A házi tündér. Vasárnap délután: János vitéz. Hétfő: A házi tündér. Kedd: Nincs előadás. Szerda délután: Nem élhetek muzsikaszó nélkül; este: Császár és komédiás. Csütörtök délután: A házi tündér; este Légy jő mindhalálig. — Nemzeti SzinhA* Kamaraszínháza: Csütörtök, szombat, vasárnap este: Hajnalban, délben, este: Kedd: Amihez minden asszony ért. Szerda: A dolovai nábob leánya. (A Szinmüvészeti Akadémia vizsga élőn dása). Péntek: A fogadósné. Vasárnap délután: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Hétfő: Amihez minden asszony ért. Kedd: Nincs előadás. Szerda délután: A túlbuzgó fiatalember; este: Amihez minden asszony ért. Csütörtök délután: Válás után; este: Hajnalban, délben este. — Vígszínház: Csütörtök, péntek: Az első feleség. Szerda, vasárnap délután: Marsall; Egy, k£hő három. Szombat: Matyika színésznő szeretne lenni. (Először). Vasárnap este hétfő: Matyika színésznő szeretne lenni. Kedd: Nincs előadás. Szerda délután. Két leány az uccán; es'e: Matyika színésznő szeretne lenni. Csütörtök: délután Marsall; Egy, nul ott, ahol csak a legdurvább, a legősibb anyagiról van szó. A fák is, a rétek is súlyosak nehézkedési 'törvénytől uraltak és még az emberek tánca is crklopsszerü. A derű is . bánat itten, az Öröm is fájdalom. Vádolnak ezek a képek, megvádolják azt a z is ni erét len Valakit, aki évszázadok óta igy sorvasztja el a föld eme részét. Midezt Gwerk Ödön igen nagy felkészültséggel és tudással vetíti elénk. Kevés olyan festőt találunk, aki a vonalak gazdaságát ily könnyelműen és magától értetőelőleg pazarolja, mint ő. Művészi skálája is több oktávos, Nem fullad ki soha, megalkotja azt, amit lelki szemével megfogott, rákényszeríti akaratát a vászonra és bebizonyítja, hogy a művészet még ma is a tudásból ered és hogy művész csak az, aki egyben a technika kitűnő mesterembere. A megoldásokban szellemes, sőt szellemieskedjő, és annyira bárja az iramot, hogy még kacskaritngés humorokra is ráér. Megfesti a színek és vonalak közötti láthatatlant és hogy úgy mondjam, a festészet sorai között olvastat. Ez kivétel nélkül áll minden képére. Koncepciója sohasem hagyja cserben, határozott, gazdag, zárt egyéniség. Ezért esemény minden kiállítása és ezért kell örömmel üdvözölni, ha kimozdul magányából és megmutatja, hogy mit alkotott tegnap és mát alkot ma. Neubauer Pál, kettő, három; este: Matyika színésznő szeretne lenni. — Magyar Színház: Kedd: özönvíz. Szerda: Nincs előadás. Csütörtök: Talpig úriember (Nyilvános esti főpróba). Péntek: Talpig úriember (E'őször). Szombat, vasárnap délután és este, hétfő: Talpig úriember. Kedd: Nincs előadás. Szerda délután és este. csütörtök délután és este: Talpig úriember. Szerda délelőtt: Babszem Jankó (Gyermekelőadás.) — Király-Szinház: Kedd, szerda: Régen és most... Csütörtök: Arm wie eine Kirehenmaüs (A bécsi Burgtbeater vendégjátéka). Péntek: Dér Liebliaber (A bécsi Burgtbeater vendégjátéka.) Szombat: Régen és most... Vasárnap délután: Tommy és Társa; este: Régen és most... — Városi Színház: Kedd, csütörtök, szombat este, vasárnap délután és estp: Katica. Szerda: Hoffmann meséi (Alpár Gitta vendégfelléptével.) Péntek: A király (Először): Bajazzők (Alpár Gitta vendégfelléptével.) Szombat délután: János vitéz. — Belvárosi Színház: Egész bétái minden este: Utolsó kaland. Vasárnap délután: Tizennyolcévesek. Szombat délután és vasárnap délelőtt: Cérna Misi. a bűvös szabász (Gyermekelőadás). — Fővárosi Müvész-Szinház: Kedd, szerda, csütörtök, péntek, vasárnap délután: Erzsébetváros. Szombat: Te nem ismered Verát! (Először.) Vasárnap este: Te nem ismered Verát! — Uj Színház: Szerda, szombat, vasárnap délután: Égő város. Kedd, csütörtök, péntek, vasárnap este: Béla, aki 26 éves. Vasárnap délelőtt: Lakner bácsi gyermek- színháza. — Andrássy-uti Színház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Szenzáció; Pesti gyerekek; Mari katonája; Érettségi után; Pisztolypárbaj; Békeffi konferánszai. —* Teré*- kornti színpad: Egész héten minden este: Góthné Kertész Ella, Góth Sándor, Rózsahegyi Kálmán, Salamon Béla, Rajna Ahce, Boross Géza, Gárdonyi Lajos. Helyet a fiataloknak; Weekend; A tordai hasadék. Vasárnap délután: Gyermeksziuház. — Royal Orfeum: Egész héten minden este: Cortini, The tree Wire Larsen. — Koméd:a Orfeum: A decemberi műsor. — Bcthlen-téri Színpad: Magyar kabarémüsor. A rOZSONYI MOZIK MŰSORA: December 17—19-ig: Rodoute: Az észak varázsa. (Louis Trenker). Átlón: Ország - nők nélkül. (Veit K., Verebes E.) Tátra: A Drcamland káréhác titka.