Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-17 / 287. (2212.) szám

docorobor 17, keéd. Párisi selyemujdonságok VargánálI, Kassa. — Rothormere lord emlékbeszéde Rákosi Je­nőről. Budapestről jelentik: Az OMKE kedden, december 17-én a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében Sándor Pál elnöklete alatt gyászünnepélyt tart Rákosi Jenő emlékére. Az emlékbeszédet az elnökség felkérésére Rother- mere lord irta meg. A magyar nemzet ée az el­hunyt publicista nagy barátja nagyjelentőségű be­szédet küldött, melyben méltó emléket állít a hal­hatatlan Írónak, a magyar kereskedelem védelme­zőjének. — Hotel-Pensio Iris, Bratislava, Lőrincka- pu 17. Central-Passage, Tel. B4—52. — Oernoch hercegprímás csak szlovákul levelezett rokonaival. A budapesti Magyarság­ban jelent meg az alábbi érdekes levél: Te­kintetes Szerkesztőség! Nagy érdeklődéssel ol­vastam a Magyarság egyik számában Mőricz Pál kedves megemlékezését Molocz Károly­ról, a Vasárnapi Újság egykori szerkesztőjé­ről. A nekrológban egy régi jóismerős nevé­re bukkantam: Kolek bácsi, az egykori mu­zsikus-őrmester, Thallóczy Lajos hivatalszol­gája rögtön megelevenedett előttem, ahogy éveken keresztül ismertem Bécsben: lel égó ősz bajuszával, összerágott cigarettaszipkájá­val, amint ott ült a Jokannes Gasse 5. szám alatti ódon hivatal második emeletének elő­szobájában és igazgatta útba a levéltárban kutatókat. Köleli báosi rendesen magyarul beszélt velünk, amely nyelven elóg jól tudott, de, természetesen, évtizedek óta német hiva­talos nyelven működvén, szája is jobban rájárt a üémetre, fogalmazni pedig már csak ezen a nyelven tudott. Volt egy szép asszony-leánya is, aki valószinüleg csak németül tudott. Ko­lek bácsi nagyon büszke volt rá, hogy fele­sége Csenioch János hercegprímásnak unoka- buga. Amikor Csernochot kalocsai érsekből hercegprimásnak nevezték ki, meg is irt a Kolek-család egy odaadó gra tulál ó-levelet ne­ki, természetesen, németül. A levélre néhány nap múlva meg is jött a válasz és Kolek bá­csi megillető!Ive hozta el hozzánk, a levéltár* bán dolgozó fiatal tanárokhoz, megmutatni, — Sokat ugyan néni értettünk belőle, de volt egy szlovák vidékről származó társunk, aki le tud­ta fordítani. Csernodi sajátkezüleg irta a le­velet, megköszönte a gratulációt, de arra kér­te bugák és annak családját, hogy neki ne ir­kái janak többé németül, sem semmi más ide­gen nyelven, mert csak arra a levélre fog fe­lelni, „amelyet a mi édes szlovák anyanyel­vűnkön irtok”. Kolek bácsi nagyon meg volt akadva, mert ő bizony nem tudott „a mi édes szlovák anyanyelvűnkön”, csak csehül. Fele­sége pedig nem igen tudta kezeim a tollat semmiféle nyelven. így aztán meglehetősen megritkult a további levelezés s tudtommal mindössze egy-egy újévi üdvözletét váltottak azután. Ilyen öntudatos szlovák maradt Csemocih Magyarország hercegprimási széké­ben is. Különben köztudomású, hogy élte vé­géig jobban tudott szlovákul, mint magyarul. Tisztelettel: (aláírás). SZIUHÁZ-KÖrAVKULTUgA SZENT GRIMASZ (Fekete Lajos verset. Kiadta a Vajdasági írás) Ez már a huszadik karácsony, hogy a legszebb karácsonyi ajándékot „STEFÁNIA'* Jánoska műtermében készült felvételek, spe­ciálisan gyermekiéi vételek képezik. Műterem állandóan fűtve. „STEFÁNIA" Jánoska. Pozsony, Stefánik 12. Telefon 27-81 — Tizenkétezer gyilkosság történik évenként az Egyesült Államokan. Csikágóból jelentik: Voll­mer dr., a kriminológia tanára, egyik előadásáan kijelentette, hogy az Egyesült Államokban éven­ként 12.000 gyilkosságot, 100 000 fegyveres uton- állást és 500.000 betörést követnek el Évenkint — mondta — 25.000 embert ölünk meg automobilok­kal és 500.000 embert sebesitünk meg. csupán azért, mert ez a jelszavunk: Először én jövök! — Báró Hatvány Lajosnét tanúként megidézték a linzi szatir bünpörének bécsi tárgyalására. Bécs- ből jelentik: A bécsi büntetőtörvényszék szombat délelőtt érdekes bünper tárgyalását kezdte meg, amelyre többek között Hatvány Lajos báró felesé­gét is beidézték tanúképpen. A pör vádlottja, Sachs Károly osendőrőrsparancsnok, a lainzi csend- űrállomás vezetője, aki a vádirat szerint 1915-ig visszamenően rengeteg erkölcstelen merényletet követett el. A 44 éves csendőraltisztet néhány hó­nappal ezelőtt tartóztatták le a lainzi vadaskertben történt gyilkosággal kapcsolatban. Ez alól a vád alól ugyan tisztázta magát, az eljárás folyamán azonban rengeteg más bűncselekményre derült fény. amelyeket Sachs Károly követett el. A vád­irat 15 évre visszamenően felsorolja az összes eseteket, amelyekben Sachs Károly erőszakot kö­vetett el részben ismerős, részben ismeretlen nők ellen. Hatvanv báróné úgy kér"’1, bele a pörbe, hogy Sachs egy éjszaka bemászott a lainzi Hatvany- villába, ahol a szobaleány ellen akart merényletet elkövetni. Az ablakot azonban eltévesztette és Hatvány báróné szobáiéba került, aki felriasztotta a személyzetet. Sachsnak sikerült megszöknie, s csak később derült ki, hogy ő volt a villa titok­zatos éjszakai betörője. HALTÉ ff'i EKÍEí Gyártelepek: Budapest KoSfce PieStanv PEST - TISIT1T MOS Központi üzem cime: Haltenberger festögydr, Koáice 2. E nyáron voltam a máramarosi hegyekben, kö­rülbelül arrafelé, ahol a Fehér és Fekete Tisza ’ ered. Soha még ilyen bővizű vidéket nem láttam életemben; akárhol kaparta meg az ember az öreg hegyeket, rögtön viz buggyant ki. Do anélkül is, minden pár lépésnél vizek buzognak, rohannak, ta­lálkoznak és erősödnek hihetetlen és kifogyha­tatlan őserőt ezuggerálva, szinte már az isteni örökkévalóságot zsoltározva. El lehet képzelni, mi­lyen friss, zöld vegetáció van ott a hegyoldalak­ban még augusztus végén is, micsoda ősfenyveeek zöldéinek kiirtihatatlanul! És ezeket a vad vize­ket emberi mesterkedés gátakkal duzzasztja, hogy tutajait lefele hordozza a vad ár: tetőgerendára, rádiópóznára, bölcsőre, koporsóra! Nem tehetek róla, de Fekete Lajosnak minden verse után úgy érzem magam, mint ott Márama- rosban. Némely verséből egy-egy vékony dongáju pesti kulturköilőcéke egy kötetnyi költészetet tud­na széthigitani. Nagy, férfias bőség élményben, asszociációban, színekben, ritmusokban, gondola­tokban, érzésekben. Ebből folyik aztán rendes vers­ágyat nem tűrő s mégis ritmusos menete egy-egy versének. Árvizet már mindenki látott, mikor tud­ta, hogy hiába csatangolnak két oldalt a makran­cos vizek, valahol megvan a folyamágy. De most képzelje el az olvasó ugyanezt a hegyoldalon: a zugó csermelynek rendes ágya van, de egyszerre csak valamiképp megduzzadnak a vizek, szétcsa­tangolnak s igy zugnak, zuhognak ezer fán, ezer bokron, ezer örömmel, ezer sírással, ezer vízesés­sel lefelé s megvan a csermely-ágy is s lent va- 1 ahogy mind megint mederbe kerülnek a vizek: asszociációk, metaforák, ritmusok, színek, szavak. Ilyen az ő szabadverse, de néha majdnem egészen tiszta a csemnelyágy, bár a bőség mindig majd szétugrasztja. Ha akarna, oly csilingelőn s játé­kosan tudna vezetni, szavakkal is játszani (meg is teszi ítt-ofl) mint a leghíresebb verselők. Nem ere- detíeskedő, nem program08 költő, szavai, képei mégis a szenzáció erejével hatnak, olyan első­kézből, primőr-látás eredményeképpen kapjuk őket, mini á népdalokban. * Öe-bőség. ős-ömlés. Mit hurcolnak ezek a vi­zek*? Mennyi aranyat, menuyi virágot, milyen tu­tajokat? Mit hozott ez a határozottan nem minden­napi költő? Az emberrel, a költővel is terve van az Életnek. Igen, ő duzzasztja meg a Fehér és a Fekete Tiszát. Fekete Lajosnál a gátak: a rettentő nincstelenségek: vágyik a Kenyér után és nincs, a szó legszorosabb értelmében éhezik a költő. Vá­gyik a béke után: s nincs. Vágyik a világtest­vériség után s nincs, mert meg van gyalázva az emberszeretet. Vágyik szülőföldje, a Szilágyság után s nem szabad odamennde. A sok nincs után vágyik az Isten támasztó keze Után s úgy érzi, hogy van, nagyon van, de a Nyomor kiverte kezé­ből a Bibliát. Ilyen gátak után, néha őrülten, va­dul és sötéten, örvényesen kavarog a költő leiké­ből az ár, abőbl a lélekből, amely tiszta, szent emberséget álmodik ki magából a megfertőzött világban. Különböző köröket lehet megállapítani, amelyek területéről értékeket sodornak ezek a versek. A legnagyobb kör: az Isten. Úgynevezett vallásos versei nincsenek. De az Isten, mint aki az összes köröket magában hordozza, minden jajunk és ka­cajunk mögött ott van. sokat szerepel verseiben. Isten-érzése tisztább és pozitivebb, tehát világ- ópitőbb mostani összes lírikusainknál, kivéve a pozitív istenhitü katolikus költőket. Ezen a téren mindég a fonség magaslatain jár s elnézzük neki egy-két sorát, amely a katolikus fülnek blaszfé- miaként hat. Befele a második kör: az univerzális érzés, a földdel, naprendszerekek], csillagokkal, tengerek­kel, hegyekkel, eszme' kel, élettel, halállal való állandó együttlevés, egyszorre-létezós. Egy telje­sen hiányzik a téren: az életen s halálon túl való világ sejtése, amely állandóan izgatta, nyugtalaní­totta az emberiség legnagyobb szellemeit. Lehetet­len, hogy el ne jutna egyszer ehhez is! Megértem mostani, csak a földrenézését. Még belsőbb köre érzelemvilágának: a világcsa­lád. Mentbe tétlenül sodródik a nagy ember-testvé­riségbe az ő szeretet-vizeivel, bár magát hozza né­ha a tenger többi, mérgezett, piszkos vizeit. (Em­berek). Ma ez divat, program osan és gyárilag csi­nálják a rapszódikus forradalmi és proletár irány- költészetet, amelytől föltétlenül hasfájást kap a szebb emberi jövőt váró ember. Egy kötet ilyen csupa „emberirodalmi” proletárvers éppen olyan hülye dolog, mint egy kötet csupa erotikus vers. Mondanom se kell, hogy ez a krajcáros ember­testvériség távol áll a Fekete Lajos költészetétől. Ez a telitüdőjü egészséges ember itt is az egész életet akarja s a testvériesüléeí vágyat együtt tudja látni az ember ezer más tiszteletreméltó e el nem lopható vágyával! A világosalád persze megint kisebb körökből áll: a családból. Sokat szerepel a költő érzelem-anya­gában a család s a hozzá vezető arany palié, a szerelem. A világot, jövőt épitő anyák előtt sok­szor kergeti meg az áhitat himnuszos kalapját Egy versében elátkozza a nem gyermek-áldást célzó tolvaj szerelmet. Szerelmi versein a testi vágyak forró, de egészséges remegése vibrál s itt- ott kellemetlenül hat a katolikus fülre. A család­nak ez az egészeéges kultusza bizony alig található más élő költőnknél. A család, a családok egyik fő- fő alapja versei szerint a Kenyér, amelyből alig ; jut neki, Zoltánka fiának és feleségének. Az éhség nehéz napjai kiabálnak verseiből. Ház- bér című versében megdöbbentően állapítja meg, . hogy a farkas nem fizet házbért december else­jén, nem az ürge, nem a madarak, csak a nincs te- i len embert bosszatja. Az ilyen ember testvérnek nézi az éhező kóbor kutyát e el lehet képzelni, hogy tudja a világ összes éhezőinek, munkanélkü­liéinek, kisbéreseinek a nyomorát Sajnos, neki nem „téma” a szegénység és az éhség, mint ko­runk divatos irói nagy részének. S a legfeltűnőbb, hogy épp Kánaánban érzi ezt mind Lázár! A dús a6ztalu Bácskában éli a hétszükesztendő napjait. Meggyalázött emberségünk feletti haragja nem dinamit, mint máma sokaknál, akik a világmeg­váltás farizeus-maszkjában járnak a költők kö­zül, hanem világépitő egészséges életösztön: lak­jon jól a család, lakjon jól minden család, aztán jöjjön a harmonika és az életöröm. Minden verséből szinte rikítóan szó! a vágy, hogy mennyire örülni tudna ennek a világnak, amely szép. Természetérzése nagyszerű. Már Rácz Pál utalt nagy érzékére a természet szépségei iránt, kritizálva előbbi könyvét (Béklyózott erők feltá­madása). A Szilágyságból hozta ezeket a termé­szeti szépségeket lelke zugaiban, onnan, ahonnan Ady is. Sok versében sir a lélek a hazai hegyek után. Ez az ember úgy látszik, nem mehet vissza, valami defeklet kaphatott az élete, talán a Káro­lyi-féle világban, talán a román világban, ki tudja? Ki tudja miért nem tudnak munkára vágyó kezei kenyér-kereső alkalmat találni s mint a tékozló fiúnak miért keli a báoskai asztalok rothadásig- rakottságát néznie, mikor otthon talán még meg­van az apai portácska? Feltűnő, hogy ezen a vágyakozáson kívül a „ma­gyar-réteg” teljesen hiányzik versei bő áradásából. Pedig izig-vérig magyar, teste-lelke utoleő atomjáig. Lehet, hogy ez a rettentő cenzúra miatt van. Az olvasó megértheti a következő esetbőL A jugoszláviai magyar Írók lapjában, a Vajdasági írásban, ismertették az Uj Aurórát, mely Pozsony­ban jelent meg. Ebben az ismertetésben egy ver­semből 4 sort citáltak — s emiatt a négy sor miatt már elkobozták a Vajdasági írást!! Vannak hibái is persze, amikor ezt a mondani­valót sodorja. A nagy bőségből erednek hibái is. Némely versében a mondanivalót elárasztja az asszociációk izgatóan eredeti tömege s csak rész­let-hatása van sok versnek Bizony, fegyelmezett­ség nem ártana, ámbár olyan költőnél nehéz kivá­nalom,- aki szinte 39—40 fokos lázban írja verseit. Mindamellett mindég friss, Üde és egyetlen henye, vagy prózai sora sincs. Soha se lesz népszerű, vagy nagyon népszerű és attól félek, hogy a meg­ijedt szakmabeliek elhallgatják. Kár volna azért a nemes emberségért, amelyet áhit és szuggerál. Csupa egészséges földiesség. Hiányzik versei­ből a transcendentális áhítat (ami aztán mai német költőknél már a könyökünkön jön ki) s nem árta­na egy jó adag verseibe bizonyos vallásos, meleg misztikumból. leráz, nemcsoda még most, sok földi bajára földi balzsamot vár. Ha egyszer jóllakik, fogja látni, hogy ez is semmi és hogy csak — ez nem őri meg legszebb álmainkat! A kötetet a Vajdasági írás adta ki. Még nekik is van irodalmi lapjuk, akik jelenté­kenyen kevesebben vannak, mint mink itt magya­rokul és írókul! Aki kiváncsi erre a költőre, megveheti könyvét a szerzőnél (Növi sad, Újvidék, Jugoszlávia. Darár nyi-telep) s megveheti nálam Í6. (Királyhelmec). Mécs íjászló. Gwerk ©döfi lé Gwerk Odón, a szlovén szkot magyar íesto- gárda egyik legkiválóbb reprezentánsa, Lé­ván állítja ki újabb és régebbi müveiből ösz~ szeálliíott. kollekcióját. A kiállítás december 15-éu nyílt meg. Egy Gwerk-kiállilás mindig esemény nehezen küzködő művészi életünk­ben, ment Gwerk talán az egyetlen sz lóvén- sakói magyar festő, aki Szlovén szkó földijét mádavval; ami rajta él. erdőivel, mezőivel, em­bereivel és levegőjével, száz százalékosan fog­ta meg és tükrözte ti ezt a szlovenszkói lelket a színek és vonalak kompozíciójában. A földet festi: a súlyos, rögös, sáros földet, amelyet Szlovenszkón tízszer te nagyobb erő­vel kell megmunkálni, mint másutt. A kopa- nácák földjét festi, azt a teljesen és végképen elhagyatott területet, amely mintegy légüres tér Európa fejlődésében. A Pirenneusok csücs­kei nem lehetnek szomorúbbak és elhagyatot- tabbak ennél a földnél és a rajta nyomorgó párasztviskóknál. Minden súlyos, minden vég­telenül szomorú itt: ég és föld szinte egyszí­nű és misztikus szomorúságba csap át az em­beri szomorúság ezen a tájon. Réteget réteg fölé fest. Festményei előtt hosszasan álljon meg az, akt azt akarja, hogy Gwerk Ödön differenciált lelke a részletek sokszerüségé- ben kibontakozzék. Földet fest, a leganyagibb föld megfoghatatlan minsztériumát. Salto mortale az, amit ez a festő a vásznon produ­kál, amikor a Szellemet tükrözheti háánytala­(*) Lehár Ferenc „Cigányszerelem” cimü ope­rettjét megvásárolta a Metró és hangosfilmet csi­nál belőle. (*) Az 1930-ik évi nemzetköz1 filmkongresz- szust Brüsszelben tartják. Okulva a berlini és pá­risi mozikongresszusok tapasztalatain, a harma­dik kongresszust, már kellő időben akarják elő­készíteni. A kezdés a belga moziszövetség kezé­ben van, amely az előkészületi munkákat már megkezdte. (*) Bruckner Parisban. A párisi Théátre des Árts nemrégiben bemutatta Bruckner „Die Ver- breoher” cimü drámáját, amely már valamennyi német színpadot rendkívül sikerrel járta be. Nem­sokára Londonban kerül szinre a német dráma. (*) A budapesti színházak eheti műsora: Magyar Királyi Öperaház: Kedd: Carmen. Szerda: He­gyek alján (Leuer Hubert vendégtfelléptével.) Csütörtök: A végzet hatalma. Péntek* Parsifal. Szombat: A cremonai hegedűs: Diótörő (Uj be­tanulással.) Vasárnap délután: Tceca (mérsékelt helyárakkal). Vasárnap este: Traviata. Hétiő: Thais. Kedd: Nincs előadás. Szerek, délután: Ci­gánybáró; este: Parasztbeeeület; Bajazzők. Csü­törtök: Farsangi lakodalom. — Nemzeti Színház: Kedd: Császár és komédiás. Szerda: Ocskay briga- dóros. Csütörtök, vasárnap este: Légy jó mindha­lálig.. Péntek, szombat: A házi tündér. Vasárnap délután: János vitéz. Hétfő: A házi tündér. Kedd: Nincs előadás. Szerda délután: Nem élhetek mu­zsikaszó nélkül; este: Császár és komédiás. Csü­törtök délután: A házi tündér; este Légy jő mind­halálig. — Nemzeti SzinhA* Kamaraszínháza: Csü­törtök, szombat, vasárnap este: Hajnalban, délben, este: Kedd: Amihez minden asszony ért. Szerda: A dolovai nábob leánya. (A Szinmüvészeti Akadé­mia vizsga élőn dása). Péntek: A fogadósné. Vasár­nap délután: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Hét­fő: Amihez minden asszony ért. Kedd: Nincs elő­adás. Szerda délután: A túlbuzgó fiatalember; este: Amihez minden asszony ért. Csütörtök dél­után: Válás után; este: Hajnalban, délben este. — Vígszínház: Csütörtök, péntek: Az első feleség. Szerda, vasárnap délután: Marsall; Egy, k£hő há­rom. Szombat: Matyika színésznő szeretne lenni. (Először). Vasárnap este hétfő: Matyika színésznő szeretne lenni. Kedd: Nincs előadás. Szerda dél­után. Két leány az uccán; es'e: Matyika színésznő szeretne lenni. Csütörtök: délután Marsall; Egy, nul ott, ahol csak a legdurvább, a legősibb anyagiról van szó. A fák is, a rétek is súlyo­sak nehézkedési 'törvénytől uraltak és még az emberek tánca is crklopsszerü. A derű is . bánat itten, az Öröm is fájdalom. Vádolnak ezek a képek, megvádolják azt a z is ni erét len Valakit, aki évszázadok óta igy sorvasztja el a föld eme részét. Midezt Gwerk Ödön igen nagy felkészült­séggel és tudással vetíti elénk. Kevés olyan festőt találunk, aki a vonalak gazdaságát ily könnyelműen és magától értetőelőleg pazarol­ja, mint ő. Művészi skálája is több oktávos, Nem fullad ki soha, megalkotja azt, amit lelki szemével megfogott, rákényszeríti akaratát a vászonra és bebizonyítja, hogy a művészet még ma is a tudásból ered és hogy művész csak az, aki egyben a technika kitűnő mes­terembere. A megoldásokban szellemes, sőt szellemieskedjő, és annyira bárja az iramot, hogy még kacskaritngés humorokra is ráér. Megfesti a színek és vonalak közötti láthatat­lant és hogy úgy mondjam, a festészet sorai között olvastat. Ez kivétel nélkül áll minden képére. Koncepciója sohasem hagyja cserben, határozott, gazdag, zárt egyéniség. Ezért ese­mény minden kiállítása és ezért kell öröm­mel üdvözölni, ha kimozdul magányából és megmutatja, hogy mit alkotott tegnap és mát alkot ma. Neubauer Pál, kettő, három; este: Matyika színésznő szeretne lenni. — Magyar Színház: Kedd: özönvíz. Szer­da: Nincs előadás. Csütörtök: Talpig úriember (Nyilvános esti főpróba). Péntek: Talpig úriember (E'őször). Szombat, vasárnap délután és este, hétfő: Talpig úriember. Kedd: Nincs előadás. Szerda délután és este. csütörtök délután és este: Talpig úriember. Szerda délelőtt: Babszem Jankó (Gyermekelőadás.) — Király-Szinház: Kedd, szer­da: Régen és most... Csütörtök: Arm wie eine Kirehenmaüs (A bécsi Burgtbeater vendégjátéka). Péntek: Dér Liebliaber (A bécsi Burgtbeater ven­dégjátéka.) Szombat: Régen és most... Vasárnap délután: Tommy és Társa; este: Régen és most... — Városi Színház: Kedd, csütörtök, szombat este, vasárnap délután és estp: Katica. Szerda: Hoff­mann meséi (Alpár Gitta vendégfelléptével.) Pén­tek: A király (Először): Bajazzők (Alpár Gitta vendégfelléptével.) Szombat délután: János vitéz. — Belvárosi Színház: Egész bétái minden este: Utolsó kaland. Vasárnap délután: Tizennyolcéve­sek. Szombat délután és vasárnap délelőtt: Cér­na Misi. a bűvös szabász (Gyermekelőadás). — Fővárosi Müvész-Szinház: Kedd, szerda, csütörtök, péntek, vasárnap délután: Erzsébetváros. Szom­bat: Te nem ismered Verát! (Először.) Vasárnap este: Te nem ismered Verát! — Uj Színház: Szer­da, szombat, vasárnap délután: Égő város. Kedd, csütörtök, péntek, vasárnap este: Béla, aki 26 éves. Vasárnap délelőtt: Lakner bácsi gyermek- színháza. — Andrássy-uti Színház: Egész héten minden este és vasárnap délután: Szenzáció; Pesti gyerekek; Mari katonája; Érettségi után; Pisztolypárbaj; Békeffi konferánszai. —* Teré*- kornti színpad: Egész héten minden este: Góthné Kertész Ella, Góth Sándor, Rózsahegyi Kálmán, Salamon Béla, Rajna Ahce, Boross Géza, Gárdonyi Lajos. Helyet a fiataloknak; Weekend; A tordai hasadék. Vasárnap délután: Gyermeksziuház. — Royal Orfeum: Egész héten minden este: Cortini, The tree Wire Larsen. — Koméd:a Orfeum: A de­cemberi műsor. — Bcthlen-téri Színpad: Magyar kabarémüsor. A rOZSONYI MOZIK MŰSORA: December 17—19-ig: Rodoute: Az észak varázsa. (Louis Trenker). Átlón: Ország - nők nélkül. (Veit K., Verebes E.) Tátra: A Drcamland káréhác titka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom