Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-17 / 287. (2212.) szám
'PRKCTi-MfljsI^Fmnásr? 1989 december 17, kedd. helyére lépő szerv lenne s minden törvényjavaslatéi felülvizsgálna, mielőtt az a parlament elé kerülne. Kérdésessé vált azonban, hogy a miniszterek, különösen a nagyobb reszortok vezetői elegendő idővel rendelkeznek-e, hogy minden apró-cseprő üggyel részletesen foglalkozzanak. Felvetődött tehát az a terv, nem lehetne-e ehelyett a kormánypárti klubok titkárainak, vagy elnökeinek a konferenciái át rendszeresíteni P Végeredményben tehát előbb-utóbb ismét vissza fognak térni a régi oszmicskarendszerhez s a szocialisták másik „vívmánya**: az oszmicskarendszer állítólagos megszüntetés se is csak szemfényvesztés volt. Stanek frakciója tovább harcol a miniszteri tárcáért Az agrárpárt morvaországi szárnya még mindig nem nyugodott bele abba, hogy Sta- neket a kormány megalakításánál mellőzték. Ennek a szárnynak szócsöve, a Svoboda legújabb számában ezeket irj>a: ^Morvaországnak föltétlenül joga van egy reprezentánsra a kormányban és képviselve is lesz benne. Képviselőnknek Slanek volt kijelölve s ő is lesz Morvaország reprezentánsa a kormányban. Ez meg is történik közvetlenül az állami költségvetés letárgyalása után." A Svoboda megállapítása szerint tehát a közeljövőiben kormányrekonstrukcióra kerül a sor, csupán az kérdéses, vájjon Bra- dács, avagy Visikovszky adja-e át Staneknek a bársonyszéket. fi fcormánvexpozéj cseh kormánypárti kritikája A kormánynyilatkozat, mint már legutóbbi j számunkban is megáll api tót tűk, magában aj kormánypárt berkeiben sem talált örömteljes visszhangra. 'A hat hetes buza-vona követ-1 kéziében a kormánypártok között egyálíalá-j bau nem uralkodik szolidaritás és barátság,! hanem ellenkezőleg a pártok továbbra is bi-j zalmatlanok egymáshoz és sajtójukban egymást támadják. A cseh néppárti Lidové Listy Udrzsal expozéja alapján megállapítja, hogy az uj kormány, amelyben a szocialisták is képviselve vannak, a szocialisták által ..úri koalíciónak1* szidott polgári koalíció müvét fogja folytatni. A kormány Ígéri, hogy rendezni fogja a gazdasági és ipari kérdéseket, kiegészíti a kereskedelmi politikát, a lakástörvényről azonban semmit sem mond. Amit mégis megígér az uj kormány, az egyelőre nem egyéb, mint ami az úri koalíció programjában is benne szerepelt. A kormány- nyilatkozat ugyanazt tartalmazza, mint a múlt kormányé s úgy látszik, hogy a szocialisták egyáltalában nem is követelték olyan ; kérdéseknek a kormányprogramba való fel- 1 vételét, amilyen a mezőgazdasági vámok 5 törlése, ami miatt 1926-ban az uocán lázitól- [ 1- tak és megostromolták a képviselőház elnök- ségét, továbbá a szociális biztosításról szóló , törvény novellájának anullállásáit, jóllehet > ezt létrehozásakor a munkásosztály elleni- merényletnek minősítették. A szocialisták 1 mindezt nem kérték s ezzel bebizonyították, hogy három éves harcuk az úgynevezett úri koa- l lició ellen csak demagógia volt 1 és ezek a törvényék. nem károsították meg a népet. A szocialisták még egyéb dolgokat sem követelték, .nem kérték a cukor árának leszállítását sem az áMcmm földhivatlban való lehetetlen gazdálkodás megszüntetését. Azt. vethetik a szemünkre a szocialista kormánypártok — írja a Lidové Listy — hogy megszegjük a koalíciós lojalitást, mert kormánypártokat támadunk. Ezt a szemrehányást azonban már előre is visszautasítjuk. Egyrészt azért, mert a parlamentben úgyszólván nincsen ellenzék, másrészt azért, mert a választókat demokráciában nevelni kell és a választóknak tudniuk kell, mi az a koinmányfelelősség és mi volt az ellenzéki akció, amelyet a szocialista pártok eddig űztek. Nem eljárás minden lehetői minden meg- naló'Sitbatól és megválás ital hatatlan t megígérni, más pártokat állandóan a szegény nép árulójának bélyegezni 8 azután a kormányba menni és semmit sem változtatni azon, amit a régi kormány csinált, hanem úgy viselkedni, mintha a múltban semmi sem történt volna. Választók, figyeljétek most az összes párto- !■ kát és őrizzétek ellen, mit teljesítenek, vá- I lasztási Ígéreteikből, követeljétek tőlük, i hogy minden ígéretüket teljesítsék és tanit- J sátok meg őket arra, hogy máskor csak ! olyasmit Ígérjenek, amit teljesíteni is lehet. . kritikája J Viktor Dyk a nemzeti demokrata Národni í Listyben „Bújósdi" címen vezércikket ir a kormánynyiIatkzoatról és elsősorban külpolitikai állításait veszi kritika alá A kormánynyilatkozat — mondja e részben — nem nevezi nevén a gyermeket. Senki sem tudja, hogy mely szomszédokkal és mely álla- mofckbal akar jó viszonyban élni a köztársaság. A belpolitikai részből a választók azt fogják kivenni, hogy talán veszélyeztetve van az állam adminisztrációja, mert hiszen a kormány „gondoskodni fog arról, hogy rend és nyugalom legyen". Nemzeti szempontból kifogásolja Viktor Dyk, hogy a kormány nyilatkozatban szó sem esett az állam nemzeti jellegéről. Az iskolaprogram is teljesen hibás, mert azzal, hogy „minden polgár kivétel nélkül lehetőséget találjon arra, hogy iskolai képzettségét belföldi iskolákon kiegészíthesse" talán azt akarja jelezni, hogy a kormány a Huszonhétkilós pokolgép az lláriiíé-ko!,¥átok“ vonata alatt Zágráb, december 16. A zágráb-belgrádi vonalon tegnap a pályatesten egy huszonhét kilogram dinamiitot tartalmazó pokolgépet találtak, amely szerencsére nem robbant föl. A hatóságok a m erényiefctcr- vet a legnagyobb titokban tartják, mert netm akarják, hogy újra megzavarja a horvát-szerb viszonyt. A pokolgépet az ismeretlen tettesek az elé a vonat elé tették, amelyen 400 kormánypárti h orvát utazott Belgrádba, hogy hódoljon a királynak és a centralista gondolatnak. A rendőrség tegnap négy gyanús embert letartóztatott s ma folytatta vizsgálatát. Zágrábban a hangulat ismét feszült s beavatott körök szerint a Belgrádba induló deputa- mo sok tagja önként visszalépett és hazatért a rnerényietterv hatása alatt. ^■1 ^ "* * Interjú a Petit Parislenben — Újabb jóvátétel! komplikációk Paris, december 16. A keleti jóvátételek ügye Parisban egyre növekvő mértékben kerül az érdeklődés középpontjába. A sajtó szerint ez a probléma a nemzetközi tárgyalások legaktuálisabb kérdése, mert praktikus szempontból a második hágai konferencia egyetlen megoldatlan pontját jelenti. Benes dr. csehszlovák külügyminiszter a félhivatalos Petit Párisién mai számában a lap prágai munkatársának a következő nyilatkozatot adta: — Csehszlovákia nem fizetheti meg mindazokat az összegeket, amelyeket követelnek tőle. Azért; nem fizethet, mert egyidejűleg adós és hitelező s mivel követeléseit túlzott mértékben leszállították. A csehszlovák külügyminiszter csak Hágában fogja pontosan vázolni álláspontját, de ez az álláspont olyan lesz, amely a legalkalmasabb Csehszlovákia és a béke érdekeinek védelmére. Csehszlovákiát különben a kisantant kormányainak egyre teljesebbé váló szolidaritása támogatja. numerus clausus ellen van. Viktor Dyk megállapítja, hogy az egész kormánynyilatkozat nem más, mint bűvösek és ebben a stádiumban nem lehet maradni. A kormány előbb-utóbb kénytelen lesz konkrétumokkal előállni. Lehetetlen kormány — lehetetlen expozé A szlovák néppárt hivatalos sajtóorgánuma, a Slovák, többek között ezeket írja: A kormánynyilatkozat a legjobb jele annak, hogy mennyire lehetetlen az uj kormány összetétele. A legszélsőbb szocialisták tél a legradikálisabb nacionalistákig, a hiteti önöktől kezdve a hithü katolikusokig olyan emberek ülnek a kormányban, akiket semmi sem kapcsol össze, csak az az egy: hogy magukat és saját embereiket az állam számlájára ki elégíts ék. Ez a kormány, jóllehet még eddig nem-volt nagy többsége van, reális, tárgyilagos és elfogadható munkaprogramot nem képes öszr szeátlitani. Annyi nemzetiségi, felekezeti és szocialista réteg van benne, hogy teljesen kizárt dolog, hogy még a legkisebb törvény- javaslat fölött is megegyezhessenek, amely az egész közt szolgálja, xíhol a kormányból pártokat kizártak csak azért, hogy ne legyen olyan nagy erőkülönbség a polgári és a szocialista blokk között, ott. tényleges munka lehetetlen. Ezt a kormányt személyes tendenciák, hatalmi tendenciák és befolyások vezetik, nem pedig demokrácia, igazságosság és jog- , Az uj kormány megszületése nehéz volt, de még nehezebb a munkaképessége. Az uj kormánynak — mindjárt összeállítása után — nem jósoltunk hosszú életet. A kormánynyilatkozat most csak megerősít bennünket abban a föltevésünkben, hogy az uj kormány csak nagyon rövid életű lesz. A KIÁLLÍTÁSOKRÓL Irta: HUNGARICVS VIATOR (9) De ne lépjünk még ez exotikusnál ex etikusabb pavillonok közelébe, hadd vezessem — Barátom, ezt a képet oly hűen festetted, hogy láttára orrunkat fogjuk be, — felelte Murillo. Még a Sala dél Gabido. kézirat múzeumukba is elvezetett s számos eredeti Murillo levelet, s nehány hiresebb képének vázlatrajzát mutatta be apáca cicerónőnk. Egy másik kisebb udvaron a Misericordia és a Caritas szobrai, két pompás műremek közt búcsúztunk az irgalmasság és szeretet házának főnökasszonyától. S eszembe jutott egy nagy newyorki kórház, gazdag ágyalapit ványaival, tízemeletes szürke falaival, tökéletes felszerelésével, a ház előtt várakozó autótálrorral. Ott benzin és Lysoform szag, itt tömjén- füst. Pontos, kifogástalan, de hideg üzleti sürgés-forgás ott, itt Murillo emlékek között nesztelen léptékkel tovasuhanó angyalról! finom nővérkék. Ott csak Misericordia, de itt Caritas, mélységes szeretet is. * S most gyerünk kiállítást nézni. Sevillában szerencsém volt. Mintha kettévágták volna, a barcelonai kánikulának egy napról a másikra vége lett. Ideálisabb időjárást Murillo Madonnáitól se könyöröghettünk volna le. Vagy talán a Pax Rornana ugyanakkor Sevillában ülésező kardinálisai, püspökei, szent férfiai kedvéért szállott közzénk legenyhébb ruhájában Szeptember urfi s vont nemes munkájuk fölé könnyed őszi napsugarakból glóriát . . . A Pax Rom a n a a kiállítás Plata Espana termőiken tartotta üléseit. A dél elöltök et ez érdekes nemzetközi társaságban, a délutánokat és estéket a kiállítás nemzetközi pavilonjaiban töltöttük. önöket előbb a gyönyörű Mária Lujza Parkban körül, mindjárt első este, hisz oly kellemes itt városon kívül a levegő, a szűk uccák átmelegedett falai közül még nem fújta ki augusztust az ősz, még érezzük a nagy különbséget, amint az autóbusz XJII. Alfónéról elnevezett luxusszálloda mellett elzugva a kiállítás előtti szabad térre ér. Mögöttünk a hátrahagyott város, előttünk egy csodákkal megrakott tündérkert. A sevillai éjszakából csak a giralda ki világított csipkés tornya karcsusodik a csillaggal teleszórt égbolt felé, a kiállítási park szélesre lapult erdejéből milliónyi Szt. János bogárka, a kerti utak fölé aggatott színes lampionok tarka Lámpácskái villognak s a Plata Espana két hófehér tornya integet Ave-t. Miuthn főúri parkba lépnénk. Remekbe vert vasrács a főikapu, belépő jegyeinket udvariasan hajlongó szolgahad veszi át. Más itt minden, más a levegő, mint Barcelonában. Nyugatéurőpa gőgös kultúrája, nyugtalan lármája ott, — nagyúri tónus, spanyol gallan- téria itt. A délspanyolok kissé tunya, de kedves, közvetlen modora, asszonyaik ragyogó szépsége, a természet buja pompája, virágtól par- fttmöfi levegője, — mintha nem is egy ország két tartománya lennének, széles a határvonal (lajtaiama és Andatucia között. Nagyszerűen választották ki a két várost- hogy Spanyolország két legel Ion téten óbb részét ismertessék meg a kiállításokat látogató idegeiméi. Barcelona az uj időik jegyében rendezte be kiállítási területét. A Montjuich hegyre a modern technika ezer raffinementjével ráépített csodakerttel ellentétben, a sevillai Mária Lujza park egy nagyszabású spanyol Versailles. Montpensier hercegének özvegye ajándékozta annak idején a városnak a pompás parkot. Déli partját a Rio-Quadalquivir széles medre mossa. Kedvező vizállás idején egész a parkig úsznak fel az óceánhajók. S a part és park között a legideálisabb ko- csikorzó. Napsugaras délutánokon az itt még sűrűn látható lovasfogatok hintóinak ringó bársonyán csipkefátylas segnorák parádéznak fel és alá, virágos mantonáik selyemrojtja a kocsik derekáig lóg, hosszufarku arabs mének hollószőrén aranyos háló feszül, két oldalt daliás gavallér ficánkoltál ja lovát, lapos posztókalapját megmiegemeli, bársony- nadrágjának szűkülő vége pengő sarkantyújáig ér. A laésan vonuló fogatok mélyébe régies bókok repülnek segnorák tarka legyezője sebesebben rí bbfn s ha j /i: zúgna el melle*.iik egy-egy Hitpana, Itala, nuick. könnyen visi- szaálmodjbaínáls magukat a k:s numerusu Alfonzok korába, — az álomnak vége, leikas morajlás riaszt, — éljen a király! — fejedelmi pompával közéig a legutolsó, a legmagasabb számú, a nagyorru XllI-ik Alfons. Balján angol szőkeségü princ, a spanyol trón ifjú örököse ül. öreges mosoly szomomkodik máskülönben gyerekes kifejezést'! arcán. Látja, de nem hallja, érzi, de nem köszönheti meg élő szóval az üdvözlést, a hallás és beszéd értékes adományával nem ajándékozta meg a Teremtő. Pedig ritka nemes gondolkodású, jóíelkü fiúnak mondják a spanyol trón szerencsétlen várományosát s talán részben a sajnálat folytán ige^ népszerű is az ifjú princ, a korona jövője szempontjából azonban a nép szélesebb rétegeinek gondol és bánatot jelent s alkalmat, hogy a királyi ház ellenségei uj megoldáson törjék fejüket. Kár érte s többi testvéreiért. Daliásak, a leányok szépek, kedvesek, ám valamennyiük teste épségén ott rág valahol az ősi szu. Angol, spanyol, vagy Habsburg vérükben a hiba? Ki tudja, ősfáik melyik ágához tapadt végzetes átok? * Hol is kezdjük? Elsőnek a Goya pavillon ötliik szemünkbe. Kicsi gloriette a spanyolok nagy festője műremekei befogadására szánt ki állítási épület. Művészre kedvező időben, a XVIII. század végén s a XlX-ik század hajnalán, amikor Európának érdemes festője alig akadt, tűnt fel merészen szatirikus festészeti modorával Francesco Goya. Kevés képe került külföldre, a madridi Prádo muzeum, magánpaloták s nehány ka- tedrális rejtegetnek értékes Goya képeket. Templomi képei közül a toledoi székesegyház Krisztus elfogatásit ábrázoló képe a legismertebb, a valenciai dómban Szt. Ferenc képe s a madridi San Alfonso de la Florida templom kupolájának frescói, ha nem is legsikerültebb, ám legemlegetettebb egyházi alkotásai Goyának. Egyik leghíresebb képét, Vénus a tükörrel, a londoni nemzeti képtárnak sikerült megszereznie. Azt hiszem nem volna ár, melyért a londoni National Gallery Goya ezen egyik legszebb alkotásától megválna. Pedig Angliából is kivándorolt már Amerikáiba egy-két világhírű műremek. Westminster hercegétől kerek egy millió dollárért vásárolta meg a háborút követő években Gainsbourough híres festményét, a Blue boyt, Huni ingion amerikai mill iomos. A merész müvásárló a californigi Pasadéiul város közelében épített Huntington múzeumban helyezte el szerzeményét. (Folytatjuk.)
