Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-15 / 286. (2211.) szám

r 10 rpRw»MtA\MstoR-Hna>SK 1929 december 16, Zichy Aladár az aranymisés pápáról Budapest, december 14. Az aranymisés pá­pa előtt mutatta be szerdán délután a Szent István Társulat igazgaíóváiasztiinánya hódola­tát. Az ünnepi ülésen majdnem teljes szám­ban megjelentek az iga ^^választmány tag­jai. Az elnöklő Zichy Aladár gróf v. b. t. t„ v. miniszter nyitotta meg az ülést, majd meg­tartotta ünnepi beszédét, amelyben utalt arra, hogy a katolikus világ érzelmeit teljesen le­foglalja a pápa aranymiséjének gondolata. — Nincs ország, nincs katolikus egyesület, nincs igazi katolikus, aki ne érezné, hogy az atyai háznak ünnepe az ő ünnepe is. Az a nagy megmozdulás — úgymond —, amely XI. Pius pápa aranymiséje alkalmából az egész vilá­gon látható, az a jelenség, hogy világi hatal­masságok, államok kormányai, olyanoké is, amelyek tagjai jórészt nem katolikusok, érté­kes ajándékokkal kedveskednek a pápának és szinte versenyeznek hódolatuk mentül ün­nepélyesebb kifejezésben, mutatják, hogy a pápai tekintély századok óta nem volt akiko­ra, mint manap. Kétségkívül az idők jele ez. Jele annak, hogy a világháború és forra­dalmak tűzvészében az objektív szemlélő lel­kek is megpillantották és felismerték Szent Péter szikláján azt a világítótornyot, amely az emberiséget, a társadalmakat a biztonság és békés haladás útjára igazítja. XI. Pius közel nyolc éves uralma alatt a pápai trónon mindjobban a nagy történelmi pápák sorába nőtt és pápaságának annalesei már eddig is világ- történelmi jelentőségű eredményeket, alko­tásokat jegyeztek fel. A megoldhatatlannak látszó római kérdést XI. Pius bátor és elveknek érvénytszerezni tudó szelleme oldotta meg, hozzá olyképen, hogy az olasz konkordátummal példát statuált más országoknak, hogy mik ép kell a két legfőbb hatalomnak, az egyházi és állami hatalomnak egymás között békét és benső harmóniát te­remteni. Különben XI. Pius az olasz konkor­dátumon ki vili több mint tiz állammal kötött már konkordátumot, amelyek mind az egyház megerősödését, de egyben az illető államok fejlődését is szolgálják.' Zichy Aladár gróf ünnepi beszédében kije­lentette, hogy a társulat legfőbb védnöke Se- rédi Jusztiniián bi-born ok-hercegprímás szemé­lyesen nyújtja át a pápának a Szent István Társulat fiúi háláját és az aranymise feletti benső örömet kifejező díszes feliratot. Ezen­kívül a Szentatyának 120 kötetet ajánlanak fel a társulat kiadványaiból. A nagy tetszéssel fogadott ünnepi beszéd után, amelyet az igazgatóválasztmány tagjai állva hallgattak meg, Erdősi Károly prelátus vezérigazgató bemutatta a kutyabőrből készült művészi feliratot, amely Jasohik Álmos munkája, Ismertette a pápának átadandó 120 kötet anyagát. Az ajándék magában foglalja a Szent Isbván- könyvék teljes sorozatát, Prodhászka Ottokár összes müveit és a társulatnak még számos értékes kiadványát. A könyvek díszes bőr­kötésben készültek és művészi exlibris-szel vannak ellátva. A hódoló feliratot és a köny­veket Erdősi prelátus viszi Rómába és a ma­gyar zarándokok fogadása alkalmából a her­cegprímás adja át a pápának. Kommunista-fasiszta harcok Szardínia szigetén Róma, december 14. Szardínia szigetén újabban rendkívül elszaporodtak a fascisták ellen elkövetett gyilkos merényletek. Tegnap este egy Donáti nevű kommunista agitátor több órás politikai vita után rálőtt két fascis- ta partnerére. Mindketten belehaltak sérülé­seikbe. A fascista járőrök azonnal üldözőbe vették a menekülő kommunistát, aki egy pa- raszttiázba menekült, amely előtt sortüz fo­gadta az üldözőket-. Később a fascisták körül­vettek egy másik házat, ahonnét szintén sor­tüz fogadta őket. Nyolc fascista súlyosan megsebesült. Csak amikor a karabinierek megérkeztek, fejeződött be a lövöldözés s a parasztház lakói megadták magukat. Az öt kommunistát a ravenai f egy házba szállították. Gruibár Ludmilla gyilkosa hétfőn kerül az esküdtek elé Prága, december 14. A amicbovi tutaj- kikötőben tegnap két tutajos azon a helyen, ahol november li-én kihúzták Grujbár Lud­millának, zz orvul meggyilkolt szlovák hiva- talnoklánynak hoM testét, megtalálta azt a kabátot is, amelyet a gyilkos áldozata feje köré csavart, hogy az éktelen sebek ne vé- rezzenek. Duksik, az elvetemült gyilkos, egyébként már hétfőn kerül a prágai esküdtszék elé. A magánzárkában elhelyezett gonosztevő tel­jes tudatában van bűnének és sorsának. Nagy depresszióban várja a főtárgyaiéit, naphosszat üldögél priöcsén és mereven a cella padlóját nézi. A főtárgyalás egy-két napig fog tartani. A tárgyalás elnöke Sooioek <ir., a vádlott védő­je Sfcnizinaky dx. Megjelent , a Prágai Magyar Hírlap 1930 évi képes irodalmi naptára Ma hagyta el a nyomdát a Prágai Magyar Hírlap 1930. évi képes irodalmi naptára és hétfőn már fürge kezek expediálják az előfize­tőknek a díszes kiállítású és még díszesebb tartalmú ajándékot. Jogos önérzettel mond­hatjuk, hogy ez a képes irodalmi almanach teljes mértékben be fogja váltani azt a vára­kozást, amelyet a Prágai Magyar Hírlap előfi­zetőinek hü és egyre növekvő tábora fűzött megjelenéséhez. Nem adhattunk értékesebb ajándékot s ma nincs is magyar lapvállalkozás, amely töb­bet, szebbet és nivósabbat adhatna olvasói­nak, mint amit a Prágai Magyar Hírlap nyújt a páratlan ízléssel, grafikai techniká­val, tipográfiával kiállított évkönyvben. Már a boritéklap is elsőrendű művészi alkotás ■és dekoratív hatása mellett szimbólikusan is kifejezi a mi ajándékunk értelmét és jelentősé­gét. A tartalom ismertetésében sorrend szerint a naptárrész szerepel első helyen. Az olvasó részletes tájé­koztatást kap a jövő esztendő csillagászati és egyházi jellemzéséből, mely után a naptár szí­nes lapjai következnek, ékes fejlécekkel s a gazdasági tudnivalók ismeretgyarapitó fölso­rolásával. A naptárrészt a postatarifa, a ka- maíkiszámitások táblázata, a csehszlovák mi­nisztériumok cimei s a vadászati tilalmi idő­szakok tabellái fejezik be. A terjedelmes kö­tet publicisztikai és szépirodalmi alkotásainak élén a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztőjé­nek, Dzurányi Lászlónak írása áll. A cime: Prágai magyar vallomása. Ebben a terjedelemben kicsiny, de tartalom­ban annál kiemelkedőbb Írásban benne van az utódállamok vezető publicisztájának valameny- nyi újságírói erénye. Ezúttal nem a- napi poli­tika kisebb-nagyobb eseményeit mérlegeli, ha­nem a magunk dolgáról, a Prágában élő ma­roknyi magyar sorsáról ir, az örökös hon­vágyról, amely a magyar kisebbség prágai erődítményében mardossa és tépi a lelkeket. Nagyon szép. gordonkaszerüen zengő, szivvel- Iélekkel megirt elmein itatás. Nagy visszhangja lesz. A novellák sorát Orosz Sándor nyitja meg A szoknya cimü elbeszélésével. Hangulatos, finoman poen- tirozott alkotás. Illés Endre Piros szegfű című elbeszélése, amely egy perc történetét mondja el. Sziklay Ferenc dr. „A történelmi tényezők szerepe a gyermek- nevelésben" cimen egy, a kisebbségi életben nagyon aktuá­lis kérdést ragad ki és helyez a tudós sok- szempontú megvilágításába. A cikk konzek­venciái igen tanulságosak « a magyar szülők gyermekeik iskoláztatásának irányításánál nagy hasznát fogják venni. Mécs László, a szlovenszkói magyarság reprezentatív köl­tője ut álérbe tetlen verstetóhmkai bravúrral énekli meg egy elmaradt, kirándulás történe­tét. Herceg Ferenc „A hetedik pacsirta*' című elbeszélése fontos része a nagy magyar író oeuvrejének. Krúdy Gyula a „Magányos ember álmáról" ir, bizonyos Dominó úrról, aJkinek alakját a nagy magyar iró szuggesztiv előadása bizony- nyál a köztudaíba. vési. Márai Sándor „Hozzá.** cimen ir a mai nő lelki és erkölcsi válságá­ról, máraiasan. Moly Tamás a neoromantika útjára kanyarodik „Stílus** című elbeszélésében. Györy Deroő „Hid a fiatalok lelke** olrnü poémájában profetikusain lángoló hit­vallást tesz a fiatalság rendeltetéséről. Farkas Imre a „Kardaffér*‘-4 írja meg és ebben a novellájában Is a köny- nyü szórakoztatás mesterének bizonyul. For- gsách Géza a Prágai Magyar Hirlaip felelős szerkesztője komoly és higgadt írásában a Prágában élő magyar újságírók sorsára hívja fel a magyar közönség figyelmét. Szratkó Pál a Prágai Magyar Hírlap belső munkatársa szí­nesen rak étázó szellemess éggel beszél párisi élményeiről. Vozári Dezső két verssel és egy prózai Írással ad tanúbizonyságot tkdvétels Írói kvalitásairól. Rác* Pál „A vásárfia** című humoros karcolatban rendkívül mulat­ságos történetet beszél el az öreg Gsongori- ról meg a fiáról. Szenes Erzsi két verssel sze­repel s mind a kettő fontos mérföldkövea te­hetséges fiatal kői tőnő fejlődésének. K©sári.né Réz Lola novellát ir Mancika tí* pengőjéről s Írása úgy hat, mint egy hangulatos pasztell­kép. Sebesi Eruő a négy évszakot énekli meg egy versciklusban, amely az érdekes költő egyéniségének és művészetének sajátos bélye­gét viseli magán. Neubauer Pál, a Prágai Ma­gyar Hírlap belső munkatársa gta&viMtS nqricttüáfr** címen novellát irt. A német irodalomban is el­ismert nevű magyar iró finom psziibologdával boncolja a háziasság és a" szerélem problémáit. A Szőllősi Zsigmond neve régóta márka, írá­sát „A művész"-* nem kell külön bemutatnunk. Darkó István, a Prágai Magyar Hírlap naptára száméra irt no­vellájához a népéletiből veszi a témát, tehát visszatér ahhoz a forráshoz, amely legjobb Írásaira inspirálta. Csathó Kálmán „Bandi a tanyán** cimü elbeszélésében ad kóstolót abból a mű­vészetből, amely a legnépszerűbb magyar el­beszélők egyikévé avatta. Egri Viktor egy re­gényrészlettel szerepel, amely egymagában is pompás lezárt egészet képez. A másik ugyan­csak fiatalos termékenységü regényíró, Jarnó József A köhögés oimü novellájában is szociális témát dolgoz fel megkapó módon. S*. Nagy Mid, „A művésznő** oimü írásában kedves szatíráit ad a színésznő­ről, Bónyi Adorján az elismert nevű budapesti iró a Kikötő oimü elbeszélésével méltóan reprezentálja egész oeuvre-jét. Hajnal György dr. népsze­rűén megirt tudományos cikkben foglalkozik az influenzával, a hülés elleni védekezéssel. GUn A háború gomori diktátoráról Kubinyi Géza volt gömöri főispán közigazga­tási tevékenységéről ir anekdotás hangnem­ben színes riportot, mely emberi közelségbe hozza a gömöriek feledhetetlen emlékű fő­ispánjának alakját. Orbán Janka verse a női lélek finom költői megnyilatkozása. Jelűnek Ferenc a Sport és hősei cimü cikkében a sportnak ma már nemzeti értékekké emelke­dett nagyjairól értekezik az újságíró kőny- nyed és színes tollával. N. Jaczkó Olga szlo- venszkói novella mesteri művelője a Régi orom és a nyárfa cimen szimbolikus elbeszé­lést közöl, mely gyöngéd arabeszkeivel a ke­leti mesemondók meséire emlékeztet Péter a büvéö*, ez a cime Szombathy Viktor népies erejű karcolaténak, amely a palóc néplélek és gondolkodásmód eredeti izeit vegyíti mi­niatűr műremekké. Kosztolányi Dezső a Zebra cimü elbeszélésének jellemzésére csak magát az írót idézhetjük: „Már régen túl van azon, hogy oda tűzzék az „iró" elé a „kitű­nő" jelzőt". Győry Dezső „Mária" cimü Írása, mint novellistát mutatja be a sokoldalú ma­gvar költőt. Lakatos László Ne^edik Bé ci­mü tárcája a magyar szatíra nagyszerű mes­terét mutatja be legelőnyösebb oldaláról. A macska cimü elbeszélésben Sásdi Sándort, az uj magyar regényíró-nemzedék egyik leg­erőteljesebb alakját mutatjuk be a szloven- szkói olvasóközönségnek egy méltó írással. Vécsey Zoltán dr.-nak „Utazás a föld körül 280 óra alatt" cimü izgalmas és fordulatos kis regényével zárul a vaskos, pompás kiál­lítású kötet 1930-ban megkezdik a Nyílra szabályozását Érsekújvár, december 14. (Saját tudósítónk­tól.) Az országos képviselőtestület csütörtöki üléséin tárgyalta Szlovenszkói 1930-as költség­vetését, mely Érsekújvár szempontjából a®t a ; nagy fontosságú tételt tartalmazza, hogy j a tartomány jövő évi költségvetésében sze­repel a Nyitra-lolyó szabályozásának tétele. I Ezzel Délszlovenszkónak egy régi problémája oldódik meg s bizonyosan nagy örömet fog kelteni az utóbbi években sok kárt szenvedett érdekeltek között, akik a legutóbbi értekezle­ten hozzá.járultak az összköltségek 20 száza­lékának viseléséhez. Mintán a Nyitra-szaibályozási terveket még a háború előtt elkészítették, a munkálatok gyors lebonyolítása remélhető. Mindössze a régi magyar tervek átmérésére lesz szükség, úgyhogy minden remény megvan arra, hogy a jövő év végén megkezdődik a Ny;,r; felyó szabályozása. levegübs repült egy beig&iii vegyészeti gyár Szófia, december 14. A popovoi vegyészeti gyáriban tegnap robbanási szerencsétlenség történt, amely hat épületet teljesen romba- döntött. A robbanásnál tűz keletkezett és csakhamar katasztrófái is méreteket öltött, öt város tűzoltósága fáradozott a lángok elfoj­tásán és félnapi megfeszített munkával sike­rült csak a gyártelep egy pár épületét meg­mer! leni. A sz;uvnősét!enségnek öt hatottja i és tize női sulyok sebesüli jé van. Hatvan éves a kassai zsidó jótékony nőegytet Kassa, december 14. (Saját munkatársunk­tól.) A tél már itt áll a kapuk előtt. A gazda­sági válság nyomasztóan nehezedik a töme­gekre. Ilyen időkben a figyelem fokozottabb mértékben fordul a jótékony egyesületek mun­kája felé, mert bizony nagyon sok ember szo­rul vigaszra és támogatásra. A kassai társa­dalom jótékonysági akcióiban előkelő vezető- szerep illeti az izr. jótékony nőegyletet, mély a téli időszak beálltával ismét megnyitotta népkonyháját, hogy terített asztaláról jósziv- vol juttasson minden rászoruló éhezőnek. A népkonyha megnyitása alkalmából bizo­nyára érdekelni fog mindenkit, ha elmondjuk, hogy az áldásos intézményt fenntartó egyesüket most kezdi meg működésének hatvanadik esztendejét. Hatvan esztendővel ezelőtt-, 1870-ben történt, hogy Bródy Fülöpné elnöklete alatt megala­kult a kassai izr. jótékony nőegylet, amely első titkárául Rottenberg Noét, az izr. elemi iskola igazgatóját választotta. Az évi tagdíj három forint volt, ehhez hozzájárultak a jóté­kony adományok és az igy összegyűlt pén­zekből főképp a szegény hittestvéreket támo­gatták. Negyvenkét esztendővel ezelőtt, 1887-ben a hitközség akkori nagytekintélyű elnökének, Kain Dávid dr.-nak felesége azt indítványozta, hogy az egyesület áiiitson föl egy népkony­hát. Ezt a tervet nagy szeretettel karolták fel és Bródy Fülöpné elnöknő az egyesület akkori pénztárosával, dr. Weinberger Jakabnéval Mis­kolcra utazott, hogy az ott már működő nép­konyha intézményét tanulmányozzák és mis­kolci mintára megszervezzék a társadalmi jó­tékonyságnak azóta nagyszerűen bevált kac­sai alkotását. A város szintén kivette a részét a népkonyha támogatásából, amennyiben a Lőcsei-házban helyiséget adott a nőegyletnek és így 1887-iben a téli hónapokban már 50 sze­gény kapott ebédet a népkonyha asztalánál. Közben a nőegylet erősödött, a népkonyha' évről-évre fejlődött, az ellátandók száma is emelkedett úgy, hogy a Lőcsei-házi helyiség szűknek bizonyult. A nőegylet ezért 1908-ban tízezer koronáért megvásárolta a Várkapu-ucca 17. sz. házát, ahol azóta Is otthonra találnak a szegények. Az egyesület ez időtől kezdve már rendszere­sen kiterjesztette jótékony munkáját a város minden szegényére felekezeti és nemzeti kü­lönbségre való tekintet nélkül. A város méltá­nyolta ezt a nemes munkát és rendes évi fa- isegéllyel, sőt pénzadománnyal is támogatta amfcr fáradhatatlan egyesületet, amelynek tagjai kö­zött ma már ott találjuk a városnak minden -s- számottevő asszonyát. A társadalom minden rétegéből bőven buzognak az adományok pénzben és élelmiszerekben, úgyhogy a nép­konyha egyre inkább rendelkezett azokkal az eszközökkel, amelyeknek birtokában képes volt a nyomort enyhíteni. Különösen próbára- tevő időket élt át a világháborúban, amikor á nyári hónapokban is nyitva volt, hogy a sze­rencsétlen menekültek százait táplálja. A nőegylet hatvanéves és a népkonyha negyvenkétéves múltjára önérzettel tekinthet­nek vissza az eszme fölkarolói és nemesléíktt pártfogói, mert ma már naponta 240 ingyenebédet oszthat ki éc évente 40 ezer koronával segítheti a várpa szegényeit. A nőegylet tagjainak száma el­éri a hatszázat. Mikor a tél fagyos leheletét érezzük és látjuk a segítségre szorulók százait, mindenei gondoljon az izr. nőegylet eredményekben gaz­dag munkájára, a népkonyha áldásos tevé­kenységére és adományaival a jövőben még fokozottabb mértékben siessen a nemescélu egyesület törekvéseinek előmozdítására. 200.000 korona értékű ékszert rabolt össze három prágai betörő Prága, december 14. A prágai rendőrség hosszas nyomozás után ártalmatlanná tett három veszedelmes gonosztevőt, akik villák fosztogatására specializálták magukat. A há­rom betörő — akiknek egyike, Kraus Artúr, a rendőrség régi ismerőse, a másik kettő pedig még újonc a mesterségében — hóna­pokkal ezelőtt Suoek dir. villáját, fosztotta ki. Arany és ezüst ékszereket, ezüst evőkészle- teket zsákmányoltak 30.000 korona őrt öklén. Kevéssel rá a szomszédos villába hatoltak be, amely Dosik Viktória tulajdonát képezi s onnan per zs a sző nyegeket vittek el 70.000 korona értékben. A látogatást nemsokára megismételték s ezúttal ismét szőnyegeket, szőrméket s 500 személyre szóló ezüst evő­készletet raboltak közel 100.000 korona ér­tékben. A betörők vesztét a hatalmas préda értékesítése okozta. Az orgazdánál megtalál­ták a keresett ékszereiket s ezen a nyomon elindulva letartóztatták a három ‘ betörőt Kraus ée a bét Homolka-fivér személyében. Az evőkészletek nagyrésze, azonkívül a töb­bi érték egy része is megkerült a különböző orgazdáknál, akik ellen szintén megindul a*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom