Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)
1929-12-15 / 286. (2211.) szám
2 1929 december 15, ras&rn«p. mák olyannak kell lennie, hogy Szlovenszkó őslakossága' az elmulasztottakért kárpótlást találjon. Különös jelentőséget ad az őslakos-blokk megteremtésének és a közös gazdasági program megvalósításának éppen a köztársaság súlyos gazdasági helyzete. A kormánytámogató pártok sajtója szinte kivétel nélkül elismeri, hogy gazdasági krízis küszöbén állunk. ís itt nemcsak a mezőgazdaság válságáról van szó, melyet Csehszlovákia, mint pár ex- cellence ipari kivitelre utalt állam a többi államoknál nehezebben tud megoldani, mert kivitelét kell megvédenie esetleges represz- száliákkal szemben. Mezőgazdasági termelésünk kilátásai igen súlyosak, mert őt-hatszor drágábban termelünk, mint a kanadai vagy argentínai mező- gazdaság. Ha pedig a magasabb terméshozam nem kártalanítaná a mezőgazdákat, mint az idén, az alacsonyabb eladási árakért, a mezőgazdasági kriizis következményei már ezidőszerint is sokkal súlyosabban mutatkoznának. A csehszlovák külkereskedelmi mérleg az idén első ízben passzív. A cukoripar két év óta küzd súlyos válsággal, a textilipar, valamint faiparunk is hanyatló tendenciát mutat. Közellfekvő tehát, hogy a belső gazdasági verseny kiéleződik és az elszegényedett Szlovenszkó egész közgazdasága védekezni lesz kénytelen a cseh tőke támadásai ellen. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha Szlovenszkó egész őslakossága egységesen lép fel Prágával szemben. Ha külön utakon járunk, mint eddig, szavunk csak pusztába kiáltó azó marad, de ha Szlovenszkó őslakossága egységesen veszd fel teljesen azonos gazdasági érdekeiért a küzdelmet, hangját bizonyára Prágában is meg fogják hallani. Hiszen az őslakos-blokk megalakításának csak a gondolata is idegességet váltott ki azok között, akik kis részben rövidlátásból és tudatlanságból, de nagyobbrészt személyi érdekből eddig elárulták Szlovenszkó őslakosságának ügyét. Ha eddig lehetett taktikázni, ha félre is lehetett vezetni az őslakosság egy részét, a gazdasági élet megpróbáltatásai fel fogják öyitnl az emberek szemét, mert az igazság győzelmének útját egyengeti az élet. Hlinka Andráson múlik, hogy felismerje a történelmi pillanatot és élére álljon annak a mozgalomnak, mely részére élete legszebb jutalmát, Szlovenszkó egész őslakosságának báláját és elismerését fogja megszerezni. Legyünk készen a választásokra: minden magyar fetositsa választói lilát 1 Csehszlovákia a gyakori választások országa. Átlag minden esztendőre esik egy választás. A választópolgárnak állandóan résen kell tehát lennie, hogy választójogát minden alkalommal érvényesíthesse. December 15-töl december 22-ig újból nyilvános közszemlén vannak az egész országban ] az uj választói névjegyzékek, melyek a jövő év első felére bírnak érvénnyel. A bizonytalan politikai helyzet miatt a jövő tavasszal újból nemzetgyűlési választások lehetnek, ezért rendkívül nagy fontossággal bir az, hogy ebből a mostani névjegyzékből egyetlen magyar választó se maradjon ki. Minden magyarnak kétszeres kötelessége ragaszkodni választójogához, mert kisebbségi helyzetünk nekünk csak minimális jogot, de annál több kötelességet adott. Jogokat szerezni csak szavazataink érvényesítésével, politikai erőink megnövelésével lehet. A magyar kisebbség politikai ellenfelei gondoskodnak arról, hogy választóink sorait már a lajstromok összeállításánál megtizedeljék. Itt vannak a hontalanok tízezrei, akiknek állampolgárságát kétségbe vonják sokszor csak azért, hogy szavazati joguktól elüssék őket. A csehszlovák statisztikai hivatal 1925-ből való kimutatása szerint Szlovenszkó és Ruszinszkó a hontalanokon kívül is óriási hátrányban részesül a választási névjegyzékek összeállításánál. Mert míg Csehországban és Morvaországban minden teljesjogu állampolgár riil 617, illetve 585 szerepel a választói névjegyzékekben, addig Szlovenszkón és Ruszinszkó- ban ezer elismert jogú állampolgár közül már csak 541, illetve 507 kerül be a névjegyzékekbe. Ez azt jelenti, hogy Szlovcn- szkón a csehországi arányszámhoz viszonyítva, 1925-ben 228.634 választó maradt ki a névjegyzékekből. Ruszinszkón pedig 67,586. Gondolhatjuk, hogy ezek túlnyomó- részben magyarok voltak. Ennek az 1925-ös helyzetnek nem szabad* megismétlődnie. Minden magyar szavazó ragaszkodjék honpolgári jogához és amennyiben a választók névjegyzékéből kimaradt volna, adja be nyomban fellebbezését a felszclamlási bizottsághoz. A magyarság mindbe* pártjának országos, kerületi, körzeti és helyi titkári hivatalai a legnagyobb készségei állanak a választók rendelkezésére a felszólamlások benyújtásánál. A választói névjegyzékbe csak a gondnokság alá helyezettek, illetve a börtönök és elmegyógyintézetek lakói nem vehetők fel. Tehát ebbe az állampolgári jogokra nem érdemesített szomorú kategóriába sorolja be magát önként az, aki feledékeny- sógből vagy indolenciából nem kerül a választópolgárok névsorába. Magyarok! teljesítsétek magatok és nemzetetek iránti kütelességteket, biztosítsátok magatoknak az állampolgár egyetlen fenségjogát: a választójogot! „Ez a mi nemzeti dalunk" — mondotta a magyarságot mélyen sérti idizitre egy román kormánypárti képviseli Wüler József magyarpárti képviselőtől megvonták a szét, mert a szegedi csíilagbSrtőnt említette Bukarest, december 14. A kamara tegnapi ülésén Laár Ferenc magyarpárti képviselő tiltakozását fejezi ki a legutóbbi diákzavargások miatt. Ennek okát abban a nevelésben látja, ami a román iskolákban folyik. „A magyar veszett kutya, sokat törtünk tőle“, — ilyen és ehhez hasonló kifejezések fordulnak elő a román tankönyvekben. Miközben Laár az idézeteket olvassa, a kormánypárti padsorokból valaki közbekiált: — Ez a mi nemzeti dalunk. ;zaa8agEai*a»a«Bfflii^n3ggag!B»^ Laár megbotránkozásának ad kifejezést a közbeszóiás miatt. Costacescu közoktatásügyi miniszter válaszol Laár magyar képviselő fölszólalására. Azt hangoztatja, hogy a magyar kisebbségi iskolákban kommunista és irredenta tanokat hirdetnek, aminek következtében igazolt a kisebbségekkel szemben tanúsított bánásmód. Wüler József magyarpárti képviselő a következő fölszólaló, aki jóformán el sem kezdi még beszédét, amikor Vojconitescu közoktatásügyi államtitkár közbeszól: Igyon Gottdiener PEZSGŐT — A magyar impérium alatt minden kisebbségi megmozdulásért börtön járt. Én is ültem a szegedi csillagbörtönben. Willer JózsefT Olyan börtönben könnyen ülhetett, Én is ültem ott párbajvétség miatt. Willer folytatni akarja a beszédet, azonban az elnök idegen állam börtön viszonyainak feidicséréee miatt megvonja tőle a szót. Az ülés további folyamán Lapu volt belügyminiszter és Lázár Illés kamarai jegyző között affér keletkezik, minthogy Lapu hazug gazembernek nevezte Lázárt. Az affért lovagias útra terelték. fi sírig köztársaság isi sSillte Athén, december 14. A United Press jelentése szerint Zaimis képviselőt a görög köztársaság elnökévé választották. Kon- duriotis, az eddigi köz-társasági elnök visszavonul a magánéletbe. Zaimis 73 éves és évtized éta a görög parlament tagja. Hivatalos jelentés az auburni rabtózadásnH Newyork, december 14. Az auburni rab- lázadásról, amelyet — mint jelentettük — a nemzeti gárda és a fegyházőrség együttes, erővel vér befőj! ott, tegnap adta ki az első hivatalos jelentést Jennings fegyházigazgató. Az ő megállapítása szerint a lázadás értelmi szerzője, előkészítője éa vezére egy Beakor Miksa nevű gonosztevő volt, akit különböző bűncselekmények miatt összbüntotésü] negyven évi {egyházra ítélt a bíróság. Becker müve volt a lázadás terve, épp úgy, mint a kivitel, sőt a tanuk állítása szerint ő volt a gyilkosa a tus zni ejtett foghá*- fel ügyelőnek. Becker bűntársát, aki golyóval a tüdejében, a fegyintézet rabkórházában fekszik, felgyógyulása után állítják bíróság elé. Vele •együtt a vádlottak padjára kerülnek a lázadók cinkostársai is. A KIÁLLÍTÁSOKRÓL Irta: HUNGARICUS VIATOR (8) A XVII. század két nagy festőjével, Mu- rilloval és Valdes Leallal szoros barátságot Fekete csipk©fátylaikban burkolt, haJvány- képü segnorák suhannak a keskeny uccák foltos falai mentén. Reggel hét óra. Az első nagymise a La Caridad kórház Murillő kápolnájában. A bánatosak, a szenvedők, a mindenbe és mindenkiben csalódottak szentmiséje. Ezernyi fájdalom hajt fejet a mélységes reggeli csendben. Sötét a bánat, sötét a templom is, csak a főoltár magasba nyúló keresztjére világit egy titokzatos fénysugár, vonja be misztikus glóriával a Megváltó lehajtott fejét Áhítat e Muriilo-kinccsel megrakott kápolnában az ima, szívből jő a könyörgés, vigaszra talál minden bánat. Lila selyembe öltözött pap közeledik a kivilágított oltár felé. Apró minisztráns kölyök lépdel előtte furcsa komolysággal. Ingecs- kéje csipkeuszálya a földet sepri. Apró kacséiban gyertyaszál, meztelen lábacskáin aranyos saru, mint üvegosengetyü, a magasból gyermekkórus zeng. * Ennek a kápolnának is megvan a maga igaz meséje. Több mint háromszáz éve élt Sevillában egy híres verekedő, nőcsábitó, buja kalandor lovag, ügy hívták hogy MiqueJ de Mannara Vicentello de Leca. Nevénél csak gonoszságainak sora vob hosszabb. A gőgös hidalgók és véres szinjátékok korának e romlott hőse Murillo ismert Madonna képe előtt (jelenleg a Prado dísze) égi sugallatra hirtelen megtért, életét a szegények, nyomorgók, szenvedők bánatának enyhítésére ajánlotta fel, rengeteg jót cselekedett, vagyonát a Hoapital de la Caridad építésére, templomának műkincsekkel való díszítésére fordította, élete fogytáig a jóság mintaképe lett, Spanyolhon legromlottabb kalandorba, mint Ment hall naeg. kötött s amikor 1671-ben a La Cariidad kórház és templom építését megkezdette, feldíszítésüket e két művészre bízta. Két spanyol ismerősöm kíséretében, akiknek egyike a kórház apácafőnökének volt unokaöccse, kerestük fel az idegenek által alig ismert kórházat s kicsiny, de muzeális értékű templomát. Csengetésünkre fiatal apáca nyitott kaput — N érném, Rafael la nővérnél óhajtanánk tisztelegni, — s finom átlátszó arca máris eltűnik. Körülnézünk. A kőház udvarának falára kinzóeszközökkel teleaggatott feszületet festettek s ezt Írták alá: Haec suint anma fun- datoris nostrL — Ezek a mi alapitónk fegyverei. Sötétlevelü narancsfák, terpeszkedő öreg fügefa, s a pátiak szokásos dísze, kis fecsegő szökőkút virágházszerii, barátságos teremmé formálják a magas fallal körülvett, ragyogótisztán tartott kis udvart. Elefántfülekre emlékeztető szürke leber- nyeges, fehér fők ötös, szélesre hízott, alacsonyt enmetü. apáca közeleg felénk. — Buenos dim. — Perrmtame qu>e le presente á Don . . . s barátom bemutat. — Buenm dim. —Como está su papa, no ha>y novedad en su casa? — Köszönöm kérdését, az ao otthoniak jól vannak, Rafaella nénémet mindnyájan sokszor üdv özük. — Tenga la bondad de pasar. Lépjenek be. Majdnem minden szavukat könnyen érteni, néhán yhét és spanyolul gagyog a Spanyolhont hóborló utas. Először a kórházat s agg ápoltjait mutatja be nekünk. Jobbaljta szanatórium. Minden fülkét, minden ágyat egy-egy szentről neveztek el s az ágy fölött a szent müivészkéz festette képe lóg. Kórházterem, mely egyúttal muzeum. Ilyen luxusban még Henry Ford detroiti s deal- borni hospitaljelnek munkásai sem részesülnek. Tisztaság, rend s abszolút higiénia mindenfelé. S az ápoló nővérek, — az összehasonlításért Isten bocsássa meg bűnömet — ezek egytő-egyig apáca ruhába Öltözött szépségkirálynők. Egyetlen fél tökéletes arcot sem láttam köztük. Ennyi Madom- na-modell közt könnyű volt Murillónak a dolga. Talán mást, mint Madonna arcút nem is vesznek fel a rend tagjai közzé-. Ezt persze nem mertem megkérdezni. Rafaella főnökasszony mindenre kiterjedő nyílt őszinteséggel magyarázott, mutatott mindent, magas intelligenciára valló alapossággal válaszolt kérdéseinkre, többet s közvetlenebbül tanultunk tőle másfél órás látogatásunk, mint nagyképü professzorok sorozatos előadásai alatt. Murillo képeinek rejtett szépségeit észrevenni, az eddig csak megbámult Murillot művészi szempontból nézni és ismerni — meghajtom előtte fejem, — Rafaella nővértől tanultam meg. Még mielőtt templomkájukba vezetett, könnyed beszélgetés során avatott be -Murillo művészetének ni ystéri urnába. Milyen más szemmel néztem most raói a Caridad templom Mózes a szomjas tömeg előtt és a Krisztus és a pusztai kenyérszapori-tás, Marillának Pan y Peoes néven ismert kél hatalmas vásznára. Egy harmadik Murillo-kép San Juan de Dióst ábrázolja, amint egy beteget vállán kolostorba cipel. Majdnem leroskad, de az angyal megosztja vele a terhet. Murillónak a köztudat szerint ez a legértékesebb képe. Az El nino Diós néven ismeri Krisztus-kép, továbbá egy Szt. János, s egy gyönyörű Madonna kép egészítik ki a kápolna Murillo- képeinek sorát. E hat képen kívül még öt Murillo ja volt a templomnak, ezeket azonban egy Sault nevű francia tábornok elrabolta, helyűiket a falon ünsen hagyták. A kórus alatt Juan Valdes Leal A halál diadala című képe lóg. Egy püspök fel-tárt, rothadt teste a borzalmas kép tárgya. Midőn ngüvésztársa az elkészült festmény ólé vezette s tele véleményt kéri- fta*u**4 A betegségek legnagyobb része ellen ma már a természet által nyújtott gyógytényezökkel küzdünk a legeredményesebben! Leoegő Napfény Fürdő Diéta keterflvSs, Az igmándi kegerüviz kapható minden gyógyszertárban, drogueriában és jobb fttazerüzletbem
