Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-14 / 285. (2210.) szám

10 ^^gai-Ma<Aar-hiklai> 1929 december 14, szombat. gnppejarvany a szervezet, csökkentett ellen tállókópes- ségén alapszik. Erősítse ön a testét ál­landó masszírozással. Eredményesen győzi le ön a grippét az A L PR mentholsósborszesszel Kérdezze csak meg az orvosát, ő is me- p légén fogja ajánlani az Alpa-ma-ssziro- || zást. Legjobb grippe ellen a szájnak, 'É orrnak, légzőszerveknek Alpával való |1 fertőtlenitése. Fel nem higitott Alpának || a belélegzése igen kellemes hatású. A || lakószobákban szétporzott Alpa fertőt- p leniti a levegőt. A POZSONYI MOZIK MŰSORA: December 13—16-ig: Redoute: Aj észak varázsa (Louis Trenker). Átlón: Ország — nők nélkül. (Veit K_, Verebes E.) Tátra: Chevalier Novarro. (F uaon Novarro.) A KASSAI KORZŐ-MOZGÓ HETI MŰSORA: Csütörtök, péntek, szombat, vasárnap: EROTIKON. A vér, hús, kéj és szenvedély drámája. Csak fel­nőtteknek! Főszereplők: Ita Rina, Olaf Fjord, Liugi Serventi. — Apaco gentlemann. Warner Bross-atrakció. Főszereplők: Monté Blue és Bet- ty Bronson. Hétfőn jön! Nagy filmek sorozata: William Boyd monumentális filmé: POKOLLÉGIÓ Allan Hall, Di?na Elis, Róbert Amstrong a főszerepben. A hallálégió testvérfilmje. — Dorina és a vé­letlen. (Igo Sypn, Hugó Thimig). iRÁDIÓMŰSOR HÉTFŐ PRÁGA: 11.15 és 22.15 Gramofon. 12.30, 16.30 Hangversenyek. 17.30 Német előadás. 19.05 Szlo- venszkói óra Pozsonyból. 20.00 Rádiókabaré Brünnből. 21.30 Kálix Jenő, a prágai német zeneakadémia tanárának zongoraestje. Műsor: 1. Novák: Holdszerenád. 2. Chopin: Mazurka A-moli. 3. Chopin—Liszt: Fantazía a lengyel dal felett. 4. Smetana: Furiant (cseh táncokból). 5. Bartók müvek. — POZSONY: 11.30 Gramofon. 12.30 és 16.30 Hangverseny. 18.00 Kamarazene. 19.05 Szlo- venszkői est. 20.00 Rádiókabaré Brünnből. 21.30 Tánczene. 22.15 Kávéházi zene Brünnből. — KASSA: 12.00 Harangszó, utána gramofon. 17.10 Szlovák kamarazene. 18.45 Leméry F. mérnök magyarnyelvű előadása: A természetes és műtrá­gyák jelentősége a zöldségtermelésben. 21.30 Tánczene Pozsonyból. 20.00 és 22.15 Brünni mű­sor. 22.55 Szlovenszkói hírek. — BRÜNN: 20.00 Rádiókabaré. 21.30 Weber: Fuvósnégyes. 22.15 Hangverseny az Avion-szállóból. Egyéb, mint Prága. — MÁHRISCH-OSTRAU: 16.30 Jazzband. 17.30 Hangverseny. Többi, mint Prága és Brünn. — BUDAPEST: 9.15 és 9.45 A rádió hazikvartett­jének hangversenye. 9.30 Hírek. 11.10 Nemzetközi vizjelzés. 12.00 Déli harangszó, utána Rigó Jancsi cigányzenekara. 12,25 Hírek. 12.35 Cigányzene folytatása. 13.00 Pontos időjelzés. 16.20 T. Arányi Mária: Asszonyok tanácsadója. 16.45 Pontos idő, időjárás, hírek. 17.10 Molnár Endre novelláiból olvas. 17.40 Gramofon művész- és tánclemezek. 18.40 Német-magyar nyelvlecke. 19.30 Nagy filhar­monikus hangverseny, vezényel: Heger (Bécs), majd Sovánka Nándor cigányzenekara. 11.15 Idő­jelzés, hírek. Utána a cigányzene folytatása. — BÉCS: 11.00 Gramofon. 15.30 Hangverseny. 18.00 Josef Gregor-est. 19.00 Tannhá user, a Staats- oper előadása. 22.30 Esti zene. — ZÜRICH: 16.00 Hangverseny. 17.15 Gramofon. 17.15 A Valenciá­tól a Sonny boy-tól, modern slágerek. 20.00 Beethoven szímfónikus est. 2100 Lortzing müvei­ből. — BERN: 22.15 Magyar népdalok. — BASEL: 20.00 A nürnbergi baba, opera. — RÓMA: 21.02 Könnyű zene. — MILÁNÓ: 20.3" Jazzband. 21.45 Hangverseny. — TURIN: 17.00 éa 20.30 Hangver- seny. — STOCKHOLM: 22.10 Modern német zene. — LONDON: 22.35 Arányi Baba pozsonyi zon­goraművésznő és Myra Hess hegedfrmiivésznő hangversenye. 23.15 Egy nagy lap éjjeli munkája. 23-45 Tánczene. — BERLTN: 17.00 Flottahangver­seny. 18.50 Szórakoztató zenp. 20.45 Rövid opera. 22.30 Tánczene. — STUTTGART: 16.00 és 19.30 Hangversenyek. 22.30 Tánczene. — LEIPZIG: 21.00 Beetboven-est. 22.30 Tánezene. — BRESLAU: 21.10 Modern britt zeneszerzők. — MÜNCHEN: 2120 Kamarazene, majd tánc. — LANGENBERG: 21.00 Egyszerű zene. utána tánc. — KÓNIGSBERG: 18.15 Operett és tánczene. 20.00 Dornröschen, mesejáték, Tlumperdinck-zene. - FRANKFURT: 19.30 Nagy zenekari hangverseny. 22.30 Tánc­zene. — BELGRAD: 20.00 és 21.00 Hangverseny. — KATTOWíTZ és KRAKÓ: 17.45 Könnyű zene. 20.30 Henri Marteue hangversenye. 23.00 Tóne­■eiM. Kedvencünk egészsége PHOSPHATINE FALIERES által biztosítható Ezen világhírű gyermekliszt jó tejkiegészitésül szolgál és a gyermeket jőizü alakban az ösz- szes a fejlődéshez szükséges vitaminokkal és tápanyagokkal ellátja. Elősegíti a csontok és a fogazat fejlődését. Erőt és egészséget biztosít. Minden gyógytárban és drogériában kanható. CHASSAING f LE COQ. & Cie í J 1, Quai Aulagnier, ASNIERES-PAR1S ^ " gSport- . A csehszlovák-magyar Satballaílér Budapest, december 13. Az MLSz elnöksége tegnap este tartott ülésén foglalkozott a magyar- csehszlovák konfliktus ügyében hozott testnevelési tanácsi leirattal. A szövetség kéri a Testnevelési Tanácéot, hogy az általánosságban mozgó leirat kiegészítéseképpen jelölje meg konkrét formában az MLSz-nek azokat a lépéseit, amelyeket az ügy­ben kifogásolt. A konfliktus egész anyagát egyéb­ként az országos tanács elé viszi a szövetség és mivel tudomása vau arról, hogy a kérdést ott szóvá akarják tenni, szüksége van a Testnevelési Tanács újabb állásfoglalására, hogy az elnökség megfelelő választ adhasson az országos tanácsnak. A csehszlovák-magyar futballaffér ügyében megkezdett kihallgatások eddig elé még nem hoztak pozitív eredményt. A legjellemzőbb a csa­pat kapitányának, Fogoly III.-nak vallomása, aki a következőket állítja: —- A botrány kitörésének pillanatában Zsarnó- czay János levonultatta a csapatot. Én a pályán maradtam és a biró odajött hozzám és kijelen­tette, hogy öt percig vár, ha a csapat nem jön vissza, lefújja a meccset. Indultam az öltöző felé, hogy a fiukat visszahozzam. Hogy kit láttam még a bíróval beszélni? Zsarnóczay János beszélt vele, de hogy mit, azt nem tudom. A helyzet vélemé­nyem szerint nem volt olyan, hogy le kellett volna vonultatni a csapatot. Rajtam kívül még néhányan maradtunk csak a pályán, közöttük Mandl és Hir- zer is. )( Magyar-csehszlovák klubközi asztali-tennisz- verseny kezdődik vasárnap Prágában az itteni AC Sparta és a budapesti Duna F3 köeött. A meccsek a Marathonban folynak le. )( Spanyolország futballszövétségé már kijele- lölte azt a csapatot, amely január elsején Barcelo­nában Csehszlovákia futha’lválogatottja ellen sze­repelni fog. A spanyol válogatottban az ismert játékosok közül csak Zamorát találjuk a kapus helyén. )( A futballvilágbajnokság jelentkezési határide­jét 1930 február végéig meghosszabbították. Ed­digelé a montewideói szövetséghez hivatalosan csak Uruguay és az Egyesült AJlamok nevezése futott be. Sem Délamerika, sem pedig Európa nem jelentkezett még. Délamerika többi államaira le­het számítani, Európából valószínű Jugoszlávia, Belgium és esetleg Franciaország nevezése. )( Magyarország feljelentette Romániát a FIFA- nál, miután a bukaresti szövetség nem hajlandó rendezni az erdélyi klubok adósságait a magyar egyletekkel szemben. )( Olaszország és Belgium futballszövctségei március 16-ára válogatott meccset kötöttek le, amely Milánóban vagy Turinban folyik majd le. Olaszországnak ez lesz a főpróbája az olasz-ma­gyar Európa-bajnoksági döntőmérkőzésre. )( Lengyelország a hatodik jelentkező a jövő évi Davis Cup mérkőzésekre. )( A belgrádi lutballbajnokság őszi ezezónját befejezték. Hat játékból 12 pontot szerzett a Bel­grádi SK. Mögötte 10 ponttal a Jugoslavia álL )( Tildén és az angol Kingsley egy párban vesznek részt a párisi karácsonyi teuniszverse- nyen. )( A Ferencváros tartalékcsapata, a szövetségi díjban 3:1 (1:1) arányban legyőzte a Hungária B-csapatát. A Fradi góljait Grünfeld, Turner és Kohut II., a Hungáriáét Barátky lőtték. — A Fe­rencváros a szövetségi díjban a. Nemzetivel együtt vezet a Hungária előtt. )( Oxford jéghockey válogatottja Budapesten vendégszerepei, vasárnap a BKE ellen. )( Pozsonyi Imre visszatér Budapestre. Pozsonyi Imre, az Újpest majd a prágai DFC volt trénere, aki legutóbb a fiumei Fiumanat trenírozta, vissza­tért Budapestre, ahol egy I. osztályú csapatnál vál­lal átUft A vizitársulatokat megillető adó- visszatéritések rendezetlensége ina: HEVERDU FRIGYES, várni. nyug. másodföjegyzö Az 1875. évi VII. t. c.-nek az ármentesitett terü­letekre vonatkozó rendelkezéseit megváltoztató 1881:XLII. t. c. a költséges vizszabályozási, csa­tornázási vagy más munkával haeznavehetővé vagy jövedelmezőbbé tett területekre kedvezményeket biztosit. A terméketlenségük miatt eddig meg nem adóz­tatott s nagy költséggel termékennyé tett terüle­tek 15 évi adómentességben részesülnek, mely mentesség bizonyos esetekben meg is hosszabbít­ható. A mentesített ártéri területek után, melyek­nek termékenysége költséges munkálatok révén fokozódott, az adó 15 évig nem változhatik, amit azonban nem kell szószerint venni, mert tulajdon­képpen csak a költséges munkálatok előtti katasz­teri tiszta jövedelem összege nem változhatik, de az adókulcs változását a törvény nem garantálja. Harmadik módja a kedvezménynek a védmü- vek költségeire eső adók visszatérítése, mely egyénenkint, vagy kumulative a társulat részére történhetik. A védmüvek költségeinek tekinten­dők: az ármentesitési müvek elkészítésébe fek­tetett alaptőke 8 százaléka, helyesebben (az 1880:XXIX. t. c. módosító rendelkezése szerint) 5 százaléka, hozzáadva ebhez a védmüvek fentartá- sára hat éven át fordított költségeknek egyévi át­lagát. A jelzett törvény 15. §-a értelmében az ezen összegre eső földadó, földtehermentesitési járulék és általános jövedelmi pótadó téríthető vissza a társulatoknak, oly korlátozásáéi, hogy a védmüvek költségei csak a kataszteri tiszta jövedelem 80 százalékáig vétetnek figyelembe. Más szóval: a visszatérítendő adók nem haladhatják meg a men­tesített ártér adóalapul vett kataszteri tiszta jöve­delme után az adókulcs szerint eső, fent felso­rolt adónemek együttes összegének 80 százalé­kát (1889. XXIX. t. c.) Az 1909 :V. t. c. értelmében a földadó és föld­tehermentesitési járulék együttes összege a ka­taszteri tiszta jövedelem 20 százalékát teszi ki (azelőtt 25.5 százalék volt), az általános jövedelmi pótadó pedig ezen adóknak 30 százalékát. Ennél­fogva a védmüveknek a fentiek szerint megálla­pított költségei után 20 százalék téríttetett vissza. A legtöbb vizitársulatnál az ekként kiutalt adó- visszatérités egészben vagy megközelítőleg fedez­te a fentartási költségeket és a befektetési tőke kamatait. Azonban a világháború nyomán bekö­vetkezett nagymérvű drágaság itt is éreztette szo­morú hatását. A társulatok költségvetései sokszo­rosan megnövekedett keretek között mozognak. Egyik társulat érdekeltsége például a békebeli társulati járulékok tízszeresét fizeti! Okvetlenül emelkednie kell tehát az adővisszatéritésnek is és pedig a drágulás és az adók emelkedésének mér­véhez képest. Az egyenes adókról szóló 1927. évi 76. sz. tör­vény II. cikkelye hatályon kívül helyezte az 1875-.VII., az 1881 :XL. és 1S8S^:XLII. törvénye­ket, de IX. cikeklyében kinmondotta, hogy: „A vizjogról 6zóló 1885:XXIII. t. c. rendelkezései alá eső szlovenszkói és nodkarpatszka-ruszi vizszabá- lyozó társulatoknak, az ezen társulatokat az 1875. évi VII. törvénycikk az ármentesitett területekre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló 1881. évi XLIÍ. törvénycikk 7. §-a 3. bekezdése, illetve az 1881. évi XLII. törvénycikk némely rendelkezéseinek módosításáról szóló 1889. évi XXIX. törvénycikk 1. §-a szerint megillető ed­digi földadóvisszatéritések változatlan mérvben fognak kifizettetni addig az évig, amelyben a vé­dett telkeknek a földadókataszterről és annak ve­zetéséről szóló törvény szerint '-aló uj megbecslé­se érvényre emelkedik". E törvényhely mellőzi az egyénenkénti adóvisz- szatérités kérdését és csupán a kumulative fize­tendő adővisszatéritésekről intézkedik, azonban csak földadővisszatéritést említ s az egész törvény­ben sehol nincs intézkedés a jövedelmi adó utáni visszatérítésekről. Az idézett IX. cikkely tulajdonképpen csak azokra a társulatokra vonatkozik, ahol az ártér fej­lesztése még nem eszközöltetett s az egyes ártéri részletek biztosan meg nem jelölhetők. Kitűnik ez az 1881:XLII. t. c. 7. §-a 3. pontijára való hivatko­zásból és még inkább a törvénycikkely utolsó so­raiból, melyek uj megbecslésre (osztályba soro­zás) tesznek említést. Nem intézkedik tehát a tör­vény azon társulatok adóvisszatéritéséről, ahol az 1910. és 1912. években az uj kataszteri osztályba sorozások már végrehajtatlak e ahol az uj katasz­ter 1913. január 1. óta az adózás alapjául szolgál. Ha a törvénynek ezt a kitételét: „... a föld­adóvisszatéritések változatlan mérvben fognak ki­fizettetni", szószerint hajtanák végre, akkor a bé­kebeli alapon kiszámított csekély visszatérítésből még levonandó volna a megszűnt általános jöve­delmi pótlék után számított 6 százalék, úgy, hogy az adóvisszatérités összege csaknem egy negye­dével apadna. Semmi ok sincs azonban annak föltételezésére, hogy a kormány a vizitársulatok szerzett jogait nem akarná respektálni és hogy a megnövekedett adókból nem szándékozik az adóvisszatéritéseket is növelni, tény, azonban, hogy' az uj adótörvény hatályon kívül helyezte az adóvisszatérilések mér­tékére vonatkozó 1881 iXLII. törvényt, ellenben a kérdés rendezésével adós maradt. A vizitársulatokat megillető adóvisszatéritési kedvezményeket tehát pótlólag egységesen, tör­vényileg kellene szabályozni, amire annál is in­kább szükség van, mert az adórendszer gyökere­sen megváltozott. A* általános jövedelmi pótadó helyébe progresszív jövedelmi adó lépett, mely nemcsak a földbirtokok terjedelme, illetve jöve­delmezősége, de a földbirtokosok összjövedelme szerint is változik s az évi 7000 koronát meg nem haladó jövedelem adómentesnek nyilváníttatott Az ártérbe tartozó szétdarabolt kicsiny birtokok utáni jövedelmek a 7000 koronát el nem érvén, a társulatok e címen az adóvis6zatérésnél nagy károsodást szenvednének. Igen nehéz é6 körülmé­nyes volna annak megállapítása, hogy a progresz- sziv jövedelemadónak mennyi százaléka s mily ki­számítási módozatok mellett veendő figyelembe. De nemcsak a jövedelemadó, hanem a földadó utáni adóvisszatérités mértékének is változnia kell, mert a földadó nem tartott lépést az általános adónövekedéssel, mert az eddigi 20 százalékról mindössze 34 százalékra (a kát. tiszta jöv. 17- szeresének 2 százalékára) emelkedett, mely adó- növekedés a régi adónak csak 70 százalékát teszi ki, holott a birtokosok a különböző pótlékokkal régi adójuknak öt-hatszorosát fizetik és néhol talán többet is. Ezek a változott körülnények — mint látható — alapjában támadják meg az adóvis-szatéritések eddigi likvidálási rendszerét, úgy, hogy a földadó­nak és jövedelmi adónak számítási tényezőkként való alkalmazása alig lesz keresztülvihető s talán inkább más, változatlan tényezők szolgálhatnak támpontul az adóvisszatéritési összegek újabb megállapRásánál. E tényezők: az ártérbe eső ösz- szes területek kataszteri tiszta jövedelme, továb­bá a védmüvek megállapított költségei és a bé­kebeli alapon kiszámított adóvisszatérési össze­geknek mai értéke. A kérdés eldöntésénél szem előtt kell tartani azt, hogy a társulatok kedvezőtlenebb helyzetbe ne kerüljenek, annál is inkább, mert a ma is érvény­ben levő Í889-.XXIX. t. c. kifejezetten biztosította a társulatokat arról, hogy az adóvisszatérités mérve 50 évig nem esketik változás alá. Szerény nézetem szerint ez azt je’enti. hogy a kedvez­mény hatásfoka nem roszabbodhatik. E magyará­zat helyességét bizonyítja az ICO. évi V. t. c. is. Tudniillik e törvény a földadó és RFdtehermente- sitésí járulék együttes összegét a kataszteri tiszta jövedelem 20 százalékára szállította le (az eddigi 25.5 százalékról), de 31. §-ában biztosítékot nyúj­tott a társulatoknak arar nézve, hogy az adóvisz- szatéritési összegek e törvény határozmányai ál­tal változást szenvedni nem fognak. De ez termé­szetes is, mert hiszen a viztársulatok az adóvisz- szatéritések állandóságára támaszkodva rendez­kedtek be, vettek fel esetleg kölcsönöket stb., tehát az adővisszatéritések csökkentése a társula­tok anyagi helyzetét felborítaná és miután tagad­hatatlan, hogy az általános drágulás a békebeli összegek értékét és hatásfokát jelentékenyen csök­kentette, s ezáltal a társulatokat nagy sérelem érte, ennélfogva az adóvisszatéritéseket megfele­lően valorizálni kell. Az érdekelt vizitáreulatoknak indokolt felter­jesztésekben kellene e fontos ügyet sürgetni s a nemzetgyűlési képviselők bevonásával is oda hat­ni, hogy az adővisszatéritések kielégítő megoldása mielőbb valóra váljék. Az adóalanok értéknöve­kedését nagy költségekkel elősegíteni érdekelt földbirtokos-osztály megérdemli a jelenlegi tör­vényhozás jóindulatának legalább ezt a mértékét, mely a régi törvényekben megnyilvánult. Elsőrangú kötelessége volna tehát a kormány­nak az, hogy megfelelő törvényjavaslatot készít­sen s addig is, mig az uj törvény életbe lép, a vi­zitársulatokat a drágulás mértékének megfelelően visszamenőleg oly összegű adóvisszatéritésben részesítse, mely a társulatok pénzügyi helyzetét a régi egyensúlyba hozni képes legyen és hogy a közterhektől roskadozó érdekeltek az adóvissza­térités kedvezményét a társulati járulékok apadá­sában megérezzék. Konkrét stádiumba került a dunai gabona- kartell ügye. A jugoszláv, magyar és román gabonaexportőröknek kartell létesítésére irá­nyuló tárgyalásai most konkrétabb stádiumba kerültek. A jugoszláv exportszövétség delegá­tusai kijelentették a kereskedelmi miniszter előtti, hogy elvi anegegyezés- jött létre a három államnak a külföldi piacon követendő egysé­ges eljárására vonatkozólag. Tárgyalás folyt az export kontingentálasáról és a kiszállított árunak aa egyes piacokra való elosztásáról is. Elsősorban a kukorica kivitelről tárgyalnak. A további tanácskozások folyamán a három államnak vámkérdésekben követendő egysé­ges eljárásáról akarnak megegyezést létesí­teni. Angol propaganda a Duna—Rajna-csatorna mellett. Londonból jelentik: A Times hosz- szabb cikkben foglalkozik a Duna—Rajna- csatorna tervével, áttekintve az eszme törté­neti múltját, továbbá kiemelve gazdasági és műszaki előnyeit. A lap annak a vélemé­nyének ad kifejezést, hogy a csatorna köze­lebb hozná Kelsteurópa összes földművelő ál­lamait Németországhoz, Vágvölgyi közgazdasági egyesület alakult, A járások, községek, ipari és gazdasági intéz­mények több mint százötven delegátusának je­lenlétében tegnap Zsolnán megalakult a vág­völgyi közgazdasági egyesület. A Tiso dr. kép­viselő kezdeményezéséből egybehívott gyűlést Kova lile dr. szenátor nyitotta meg. Azután jó­váhagyták a felolvasott alapszabályokat. Az uj közgazdasági intézmény működési köre Ár­vára, Turócra, Liptóra s az egész Vágvölgyé- re egészen Vágujhelyig fog kiterjedni. A ta­nácskozáson előkészítő bizottságot alakítottak, amely megteszi a szükséges lépéseket az egyesület munkájának megkezdésére. Ausztria felemelte a cukorvámot: Az osz­trák nemzeti tanács vámbizottsága tegnap el­fogadott egy törvényjavaslatot, amellyel a ou- korváanot hat aranykoronával felemelik, r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom