Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-14 / 285. (2210.) szám

i929 december 14, szombat.- • */ * fc/Vüt ItAK.* n 1 Kli AJí" kel" kiáltással énekelve végigvonulnak a folyosón és bevonulnak klubhelyiségükbe. SzenMvány és JabSonkzky a HSitségveftási bizottságban Negyed kettőkor Malypetr elnök teljes csendben ismét megnyitja az ülést. Az elnök bejelenti, hogy a házelnökség a 22 kizárt kommunista képviselőt megfosztotta január* havi diétáitól. A ház ezután megválasztotta a költségvetési bizottságot, amely 32 tagból áll. A bizottság tagjai között helyet foglal Szent-Irány József magyar nemzetipárti képviselő és Jabloniczkv János dr., az or­szágos keresptényszoeiaíista párt képvise­lője is. Megválasztották még a 18 tagiból álló kezde­ményező és az ugyanannyi tagból álló men­telmi bizottságot is. Ezzel a napirend ki­merült. Malypetr elnök bejelentette, hogy a ple­náris ülés után a költségvetési bizottság ala­kuló ülést tart. A ház legközelebbi ülése kedden délelőtt tizenegy órakor lesz a követ­kező napirenddel: A hivatalos ténykedésért járó illetékekről és a forgalmi, valamint fényűzés! adóról szóló törvények meghosz- szabbitása, jelentés az állandó bizottság ténykedéséről, indítvány a bizottságok meg­választására és végül a kormánynyilatkozat fölött! vita. Ezzel az ülés véget ért. A szenátusban megismétlődik a kommunisták karhatalommal való eltávolítása Prága, december 13. A szenátus mai ülése hasonló botrányos jelenetekben volt gazdag, amint a képviselőiházé. Az ülést Soukup el­nök fél egykor nyitotta meg. Napirend előtt Kovalik szlovák néppárti szenátor letette a fogadalmat, majd az elnök napirendi beje­lentései után Udrzsal minizterelnök lépett a szószékre. A kommunisták ebben a pillanatban ob­strukcióba kezdtek, verdestek a padokat, fütyiilökke] fütyültek és itt is szavaló kó­rusban kiáltozták; — Le a fasiszta kormánnyal! Éljen a szovjetdiktatura! Soukup elnök többizben rendreutasiija a zajongókat, legfőképpen Mikulicseket, Ned­vedet, Nentvidh és Lokota szenátort. A lát- j ma azonban nem akar megszűnni, mire Udrzsal miniszterelnök félbeszakítja be­szédét, leül és vár. Az elnök erre az ülést félbeszakítja. A szenátus elnöksége a szünet alatt össze­ült és határozatot hozott a rendzavaró kom­munista szenátorok ellem Soukup elnök az ülést újból megnyitva a következő bejelentést teszi: Az ülést újból megnyitom és kijelentem, hogy nem tűröm, hogy a szólásszabadságot a szenátusban le­hetetlenné tegyék. Minden rendelkezésemre álló eszközt fel fogok használni arra, hogy a demokratikus parlament tárgyalási menetét megvédjem. (Általános helyeslés a többségi padsorokon.) Bejelentem, hogy Nedved, Kingl, Lokota, Mikulicsek szená­torokat az elnökség Öt ülésről kizárta. Felszólítom az emlitett szenátorokat, hogy azonnal hagyják el az üléstermet. Az ülést újból fölfüggesztem. Htkulicsefe harca a parlamenti őrséggé Szünet alatt bevonult a parlamenti őrség és felszólította a kizárt négy szenátort a te­rem elhagyására. Nedved, Kingl és Lokota szenátorok erre önként elhagyták a termet, Mikulicsek azonban ülve maradt. Miután többszörös felszólításnak sem engedett, három parlamenti őt kiemelte padjából. Udrzsal Szünet alatt a parlamenti satjtótudósitóiro- da kiadta a miniszterelnök expozéjának szö­vegét. Az expozé fontos részeiben Udrzsal a következőket mondotta: — A köztársasági elnök ur december 7-iki határozatával kinevezte az uj kormányt, ame­lyet, mint annak elnöke, van szerencsém a tisztelt háznak bemutatni. — Arra a kormányra, amelynek élén ál­lok, vár a jelenlegi világgazdasági állapot­tal szorosan összefüggő nagy, nevezetesen gazdasági problémák megoldása. Mert éppen a mának gazdasági nagy gondjai azok, amelyek ez alkalommal a lakosság kü­lönböző csoportjait reprezentáló pártalakulá­sokat a közős munkára összehozták s azokat koalícióban egyesitették, mely koalíciónak elsősorban az lesz a föladata, hogy a válság további terjedését megakadályozza és hogy a mai nyomasztó helyzetből származó zava­rokat helyrehozza. Megelégedéssel mutatok rá arra, hogy az uj kormány is olyan többségre támaszkodik, amelyben a német lakosság képviselői is részt vesznek. A kormánynak és a kormánytöbbség­M'i kuli esek teljes erejével ellenszegült s Me­ző komáromi kommunista szenátor is védel­mére sietett. A többi ki nem zárt szenátor élesen tiltakozott az elnökség eljárása ellen. Valóságos ökölharc fejlődött ki a parla­menti őrök és a kommunista szenátorok között. Mikulicsek ruháját a dulakodásban szétszakították, végül is sikerült az őrök­nek Mikulicseket a padsorból kivonszol- niok. Mikulicsek azonban ekkor sem a sa­ját lábán vonult ki, hanem a szó legszoro­sabb értelmében ki kellett vinni. Ez a jelenei újabb felháborodást váltott ki a többi kommunista szenátorban. Steiskalová szenátornő visító hangon kiáltozza: — Ez nem demokrácia! Ez fasiszta dikta­túra! A többiek versenyezve kiabálnak: — Fuj, szégyen! Szociáldemokrata el­nök kidobatja a munkások törvényhozóii! Majd bosszút állunk a munkásság árulóin. Negyed óra múlva Soukup ismét meg­nyitja az ülést és a szenátus jóváhagyását kéri az elnökség határozatához, mellyel a rendzavaró kommunista képviselőket kizá­rásra Ítélte. A többség megadja a jóváha­gyást a kommunisták élénk tiltakozása mel­lett. Végre kommunisták nSIHOI Ezután Udrzsal miniszterelnök újból a szószékre lép és most már minden zavar nélkül elmondja expozéját. Beszéde végén a kormánypárti szenátorok adott jelre tapsolni kezdenek és számosán üdívözlik a miniszter- elnököt. I NIHERVA | müípiA ’ elsSrsnfuah I A szenátus végül elfogadta a többségi pártok ama indítványát, hogy a kormánynyi­latkozat fölötti vitát a legközelebbi ülésen indítsák meg. A legközelebbi ülés kedden délután 3 órakor lesz. Napirendje: A kezde­ményező és költségvetési bizottság megvá­lasztása, jelentés az állandó bizottság tény­kedéséről és végül a kormánynyilatkozat fö­lötti vita. miniszterelnök expozéja nek ez az összetétele az állam érdekében való munkánkat megkönnyíti. A RssRtoíithes egyformán égassá- gos demokrácia szellemében... — Ami a munkaprogramot illeti, a kormány egyrészt a régebbi kormányok által kitűzött és be nem fejezett föladatok megoldását tűzte ki céljául, másrészt az igazi s a mindenkihez egyformán igazságos demokrácia szellemében akarja elvégezni azokat a föladatokat, amelyeket a kor és a nép java megkövetel. — A külügyi politikában a kormány el nem tér attól az irányvonaltól, amelyet a ré­gebbi kormányok védelmeztek, s amely irány az általános európai politika! konszolidáció­ját és pacifikálását _ támogatta, másrészt megerősítette azokat a baráti kapcsolatokat, amelyek államunkat a velünk barátságos államokhoz, a szomszé­dainkhoz s azokhoz az államokhoz kapcsol­nak, amelyekhez különösen gazdasági, nemzet­közileg is fontos érdekeink fűznek bennünket. — A kormány törekedni fog kapcsolatai­nak normalizálására nemcsak szomszédaink felé, amelyekkel az összes kérdéseket végleg rendezetteknek szeretnők látni, hanem más államok felé is, amelyekkel a kap­csolataink még nincsenek véglegesen ren­dezve. — Politikánk különös gondot fog fordítani a nemzetközi gazdasági s különösen kereskedel­mi kapcsolatoknak. A kormány az érdekelt belső gazdasági és érdekközösségekkel egy­értelműig úgy fog dolgozni, hogy az ipar és kereskedelem, a mezőgazdaság, a munkásság és a fogyasztók közösen egysé­ges irányvonalban vehessék föl az együtt­működést s a nemzetközi gazdálkodás mai akut problé­máival szemben állást foglalhassanak úgy, hogy az állam közgazdasági érdekei kifelé a nemzetközi fórumon zárt egységben lépjenek föl s külpolitikánk által hathatósan védelmez­hetek legyenek. Az állam belsO igazgatásában gondját fogjuk viselni annak, hogy a közigaz­gatásunk minden' zavaró befolyástól mentes A kiállításokról Irta: HUNGARÍCUS VfATOJR (7) A legfiatalabb jelölt, akinek koránál fogva legkisebb esélye lehetett, totedói pengéje hegyes végére tűzte a narancs két felét: — Ez itt egy kétfelé vágott narancs, — Melte. — Amilyen alapos meggondolt volt a vá­laszod, olyan pontos bíró is leszel. Máris el­foglalhatod székedet. Ezüst vedreikben hordták fel a legnehe­zebb maiagai bort, s a király és barátai lu­cullusi lakoma mellett, gitárpengetés, dal 8 ezer móka közölt mutatták a medence illa- toj vizében csabrakoló Marja de Padi llát. Lakoma végén minden lovagnak merítenie s innia kellett a vízből, melyben a király kedvese fürdött. A daliás Carlos lovag \onakodott az illa­tos lőréből meríteni. — Halál fia vagy, ordította dón Pedro, — vaíkmerö, meg mered sérteni az isteni Pa- dillát? — EUenkezőleg királyom, oly mélyre bo­rulok isteni nőd szépsége előtt, hogy szinte félek önmagámtól, félek, hogy ha a levesből ettem, a húsra is étvágyam jönne. Ügyes válaszával nem csak életét mentet­te meg a szerelmes ifjú, Maria de Padilla gondoskodott, hogy gálámtériáijia más jutal­mat is nyerjen. * Itt üllők a medence szélén s a hűvös bolt­ívek nyugtató homályából az Álcázór kertjé­re látok. Csak néhány száz év ál! közöttünk. Mikor volt szebb az élet? akkor, ma, vagy majd a holdba repülés idején? S mintha válaszolna, Lr'im hang, a kert u tacskóin dolgozó fiatal munkások dalát röpíti felém a virágillattal kergetőző nyáresti szél: Sevillában kétszer várit a narancs, Sevillában nincsen csak tavasz és nyár, Sevillában a lányok fátyolt viselnek, Hisz Sevillában van az Alcazáir. Az Alcazárban élt, szeretett Marnia Padilla, S a templom mellett a vén őrtorony, Az Acazárban élt, szeretett Maria Padilla, S élt, szeretett dón Pedro egykoron. * Az alcazár mellett áll az öreg templom— Átsétáltunk. Ott komo.’iik, terpeszkedik komoly fenséggel a sevillai dóm. Spanyolor­szág legbüszkébb katedrálisa. Térfogatra csak a római Szt. Péter templom múlja felül. Gólh Péter-teimplomnak is nevezik. S bár 12 lábbal alacsonyabb, mint a Szt. Péter, maga­sabbnak hinnéd, góth csucsivei a magasba húzzák, karcsú vonalai kinyújtják klasszikus menyezetét. A számtalan oltár mellől szünet nélkül kavargó tömjéníüst tompa homályba borítja felnyúló oszlopai finom körvirágait. Csengőtlen csend. Csengő helyett hango­san ve rd esi m ellét két angyal a rcú minis- tráns gyerek. A főoltár fölött szédítő magasságban óriás kereszt. Mélyen alatta hangyák másznak, — mii emberek. Istent is csak cseudben imádni, itt még han­gosan imádkozni sem szatwid. Két Müriilo-kép a két legszebbig oltár. PAduai Szent Antal és őrangyalával a gyer- * mek. i Botjára támaszikodva öreg pap biceg fe- lénk. Kéretlen magyaráz: — Husvétkor látogassák Sevillát. Emiit szokott állni a szent sir. Négy emeletre oszt­va 120 láb magasra építik s a nagyhétben több gyertyát égetnek el körülc-tte a hívők, mint Rómában egy egész éven át. A húsvéti gyertya pedig olyan nagy, mint egy árbóc­fa, 2000 fontot nyom. Feltámadás glóriájakor mozsárlövés, melyet itt a templomban sütnek el, hirdeti, hogy feltámadt az Isten-Ember s nem ember többé, Üdvözítő ő. Nem hétköz­nap, Sevillába husvétkor jöijjenek, ha őt akarják látni, mint én látom minden husvéten Őt . . . Botjával a nagy kereszt felé mutat s totyog­va elbiceg. Majd uj turistákba botlik, látom, előliről kezdi a mesét . . . Szent, vagy csendes őrült, vagy mind a kettő. Senkit nem bánt, de őt e>e bántja sen­ki sem, miért is bántanák, szinte belepászol a képibe, ma már gondolni se tudok a szent tébolyodon nélkül a dómra. A nagy homályból a szabadba lépek. Va­kít a napfény, káprázik a szem. Narancsfák közepén szökőkút, narancsudvarnak hívják a templom udvarát. Fellélegzem. A nagy ará­nyok nyomják a mellett. Jól esik a szabad levegő, a narancsfák édeskés szaga, a giral- dára is bátrabban nézünk, látva a híres szép tornyot, légi spanyol vers szerint a nyolca­dik csodát látjuk: Tu mar amit a, octma, maravillas A las pasadas, siete maravillas. Valami nagy győzelem emlékére emelték ' az arabok. A régi mecset a mai dóm mina­■ retje volt. Algeber, az arab számok ki gon dől ója épí­tette.. A torony tetején másfélezer mázsa súlyú bronzalak, kezében zászlót forgat a szél. ■ Forogni spanyolul girar, innen kapta a to­rony is nevét.. A giralda, e köböd faragott költemény, úgy hozzátartozik Sevilla finom képéhez — mint mondjuk, óh borzalom —- Páriáéhoz az Eiffel, Cairóéhoz a gizehi pi­ramis, Londonhoz a Westminster abbey, Brüsz- szelhez az aranyos tér, Becshez Szt. István, Nápolyhoz a Vezúv, Velencéhez a sóhajok hídja, Budapesthez a Lánchíd. Berlinhez Bis­marck szobra, Rómához — a római pápa. A dóm Sala Capitular kincsei között leg­értékesebb Zurbaran festménye: Justa és Rufina, a két női szent, Sevilla védszentjei. 1504-ben rettenetes orkán vonult Sevilla fölött. Házakat sepert, tornyokat döntött, embert, állatot ölt. A nép a szabadba mene­kült, csomókba verődött s ordítva imádkozott. Reszkettek Isten haragja előtt, rettegve fi­gyelték a dómot s kimagasló tornyát a giral- dát, ha az összeomlik, Sevilla meghalt, utolsó kőig romba dől. Eget vakító villám fényű él szent Justa és Rufina alakjai jelentek meg hirtelen, kezükben a giraldillot, a giralda bronzszobrát tartották. A vihar elült, az or­kán elszaladt, a város mentve volt. A két szent azóta a város védszentje, a szobor a város palládiuma lett. A giralda is az ő védnökségük alatt áll. Az 1843.-iki katonalázadás alatt Esparte- ro bombákkal árasztotta el a várost. Sűrűn hullottak a golyók a templom s finom tor­nyai köré, de a dóm s a giralda sérleílen maradt. A két szent vezérlete alatt angyalok serege szállta meg a tornyot, védte meg az ágyuk golyóitól a szépséges giraldát. Murillo is festett róluk képet, a Murillő múzeum dí­szei ők. Lehetetlen Sevilláról írni, hogy Murillóról ne essék szó Itt született, élt és meghalt a világ legel­ső Madonna festője. Itt is maradt a legtöbb Murillő kén. A múzeumban huszonkettőt őriznek, a dómban van tizenhét kápolnákban magán palotákban hatvan, összesen kilenc­venkilenc.

Next

/
Oldalképek
Tartalom