Prágai Magyar Hirlap, 1929. december (8. évfolyam, 274-296 / 2199-2221. szám)

1929-12-13 / 284. (2209.) szám

tok elő. A fogadalmi aktus befejezése után jöttek rá arra, hogy véletlenül Tör­köly József dr. magyar nemzeti párti kép­viselőt kifelejtették s igy Törköly kézfog- gása a miniszterelnökkel utólag történt meg. Az ellenzéket kibuktatták az elnökségből Ezután került sor az elnökválasztásra. — Amint Udzsal bejelentette, hogy az elnökvá­lasztást fogják megejteni, az ülésteremből tüntetőleg kivonultak a szlovák néppárt, a német korosztényszoda- lista párt, az országos keresztényszociíilista párt, a magyar nemzeti párt képviselői és Kurtyák Iván képviselő. Ennek a tüntető kivonulásnak előzménye az, hogy a kormánypártok, miután egymás között nem tudtak megegyezést létesíteni az alel­nöki állás betöltésére vonatkozólag és pedig elsősorban arra nézve, hogy a német szociál­demokrata, vagy a német agrárius párt kap­jon-e alelnöki állást, elejtették a szlovák néppárt és a német ke- resztényszocdaliáLa párt közös alelnökjelölt­jét, Tiso József dr.-t. így tehát előállott az a helyzet, amire a par­lament fennállása óta nem volt példa, hogy az ellenzéket teljesen kizárták az elnökség­ből. Eddig legalább egy ellenzéki alelnöke volt a képviselőháznak, sőt az utolsó nemzet­gyűlésen két ellenzéki a lelnék volt.. A ház elnökévé 206 szavazattal Malypetr Jánost, a régi nemzetgyűlés elnökét vá­lasztották meg. Stanak egy szavazatot kapott, tizenhét szava­zólap üres volt, huszonhárom szavazatot pe­dig érvénytelenítettek, mert a kommunista képviselők Harusra szavaz­tak. Az eredmény felolvasásakor a kommunisták újból nagy lármába törtek ki és ezt kiabál­ták: Mi van Harcissal? Udrzsal ezután meg­kérdezte a megválasztott Malypetrt, hogy el­fogadja-e az elnöki tisztséget. Malypetr igen­lően nyilatkozott, letette az elnöki fogadal­mat, majd átvette az ülés vezetését. Az új elnök megnyitóbeszédében megköszönte az iránta tanúsított bizalmát és megígérte, hogy elnöki tisztét a lég tárgyi lagosabban fogja el­látni. Igazságos demokráciával (a kommunis­ták közbekiabálnak: Igen, iitt a Harus-példa!) lehet csak eredményesem vezetni az állami ügyeket. Ezután kézemeléssel megválasztották a kö­vetkező hat aleloököt: Stivin cseh szociáldemokrata, Spatny cseh nemzeti szocialista, Roudnickv cseh nép­párti, Lukavszky cseh nemzeti demokrata, Taub német szociáldemokrata és Zierhut német agrárius képviselő. Mellettük szavazott az ülésteremben lévő va­lamennyi párt, kivéve a német nemzeti szo­cialistákat, a német nemzetieket és a kom­munistákat A hat újonnan választott alelnök is letette a fogadalmat, majd tiz jegyzőt vá­lasztottak és nyolc rendezőt. A megválasztott jegyzők között szerepel Machácsek Pál szlovák néppárti képviselő is, aki azonban az ülés után munkatársunk előtt kijelentette, hogy a tisztséget nem fo­gadja el. Ezzel a napirend kimerült és Malypetr elnök felolvasta az újonnan kinevezett kormány névsorát, majd bejelentette az uj klubok meg­alakulását. Ennek kapcsán kiemelendő, hogy a cseh szociáldemokratákhoz hospitánsként jelentkezett a két lengyel képviselő, továb­bá Reisz Gyula dr. és Singer Lajos dr. zsi­dó nemzeti párti képviselő is. Az ülés folyamán kiosztottak két kormányja­vaslatot, amelyek szerint a kormány egy év­vel meg akarja hosszabbítani a hivatalos ténykedések illetékeiről, illetve a forgalmi adóról szóló törvények érvényét. E két tör­vény érvénye ugyanis ez év végével lejár. A ház legközelebbi ülését holnap, pénteken délelőtt fél tizenegy órakor tartja. Napiren­den szerepelnek a költségvetési, a kezdemé­nyező és a mentelmi bizottság választása, va­lamint az állandó bizottság jelentése. A holnapi ülésen fogja elmondani Udrzsal miniszterelnök expozéját, amiit eredetileg a mai ülésen akart elmondani, azonban a kor­mánypártok a szövegezéssel még mindig nem tudtak elkészüli. Az elnökség ülése A képviselőiház újonnan megválasztott ide­iglenes elnöksége ma megtartotta első ülését. Az elnökség elhatározta, hogy a képviselőház holnapi ülésén három bizottságot választat meg és a költségvetési bizottságnak három- napi határidővel kiadja a két törvényjavasla­tot. A képviselőház a jövő héten hétfő dél­utántól péntekig tart üléseket. Hétfőn és ked­den elintézi a beterjesztett két javaslatot s szerdától péntekig lesz a kormánynyilatkozat fölötti vita. Pénteken a képviselőház előrelát­hatólag megkezdi karácsonyi szabadságát. A szenátus megnyitásán a kommunisták a ssociaiisfa-fasiszta diktatúra eiien tüntettek Prága, december 12. A szenátus ma délután 3 órakor tartotta alakuló ülését, ‘melyen a kommunisták ugyanolyan botrányos jelene­teket rögtönöztek, mint a képviselőház dél­előtti ülésén. Az ülés előtt a klubelnökök ta­nácskozásra gyűltek össze, hogy a szenátus alelnökeinek személyére nézve megegyezze­nek és felajánlották Buday szlovák néppárti szenátornak alelnöki állást, de Buday bejelentette, hogy szolidáris a né­met keresztényszocialista párttal és a tiszt­séget nem fogadja el. A karzat zsúfolásig megtelt, mikor a kor­mány Udrzsallal az élén bevonult. A formali­tások elvégzése után a szenátorok fogadalom­tétel végett Udrzsalhoz járultak, miközben a kommunisták állandóan zajongiak és minden egyes kommunista szenátor a fogadalomtétel után hangos megjegyzéssel tüntetett. A firmát Mikulicsek intonálta, aki szte- reotipszerü kiáltásokkal Harus szabadlábra helyezését követelte. A lárma különös vehemenciával főleg Johanis cseh szociáldemokrata szenátornak az elnöki emelvényen való megjelenésekor tört ki. — Le a fasiszta-kormánnyal! Le a szocia­lista-fasiszta diktatúrával! — kiáltozták a kommunisták. Mikulicsek az elnöki emelvényről kiabálta a szocialisták felé: — Szégyeljétek magatokat! Egyesültetek a fasisztákkal, ugyanakkor a munkásképviselő a börtönben ül! Fuj, szégyen, gyalázat! A jelenetet a kommunisták oldalán általá­nos lárma és a kormánypárti padsorokon ne­vetés kisérte. A fogadalom letétele után a szenátus elnö­kének a megválasztására került a sor. A szlo­vák néppárt azonnal kivonult, a német ke­resztényszocialista párti Hilgenreiner szená­tor pedig a miniszteri padsorok elé lépve, igy szólt: — A választás előtt szót kérek. Udrzsal meglepődve nemet int, mire Hil­genreiner a szenátorok felé fordulva, har­sány hangon igy szólt: — Tiltakozunk a többség diktatórikus eljárása ellen. A német keresztényszo­cialista párt tiltakozása jeléül kivonul a teremből és nem vesz részt a választásban. E szavak után kivonultak a német keresz­tényszocialista párt, a magyar nemzeti párt, az országos keresztényszocialista párt és a német iparospárt szenátorai. Udrzsal kihirdeti a szavazás eredményét, amely szerint a 120 leadott érvényes szavazatból Soukup szociáldemokrata szenátor 105 szavazatot kapott. Az eredmény kihirdetésekor a kommunisták fülsiketítő lármát rögtönöztek, fütyültek, ver- desték a padokat Ezután Soukup elnök szék­foglaló beszédet tartott s hangoztatta, hogy a szenátus nem lehet alárendeltje a kép­viselőháznak, hanem mellérendelt törvény­hozó tényező. Beszédét Masaryk elnök éltetésével fejezte be. A jelenlevők a kommunisták kivételével felálltak és tapssal tüntettek a köztársasági elnök mellett. Ezután Soukup elparentálta a választások óta elhunyt Reiman és Mgcku cseh nemzeti szocialista szenátorokat. Az uj kormányt a kommunisták ezzel a kiáltozással fogadták: — Le a fasiszta-kormánnyal! Majd megválasztották a hat alelnököt. Al- elnökök lettek: A KIÁLLÍTÁSOKRÓL Irta: HUNGARICUS VIATOR Városkapujának egyikéről pedig ezt betűz- i tern ki: Condidit Alcides, renovavit Julius urbem Restituit Christo, Fernandus tertius heros. Ha nem unják, néhány sorban elmondom a város további történetét. 413-ban a vandálok foglalták el. Innen nyerte a tartomány Van- da'usia. később Andalusia nevét, ügy a vau- dalok, mint a góthok fővárosukká tették Se­villát. 713-ban a mórok hódították meg s Se­villából Co’ dóvá ha tették át székhelyüket. A XII. században építették az Alcazárt, a vi­lág legszebb, legpoetikusabb fejedelmi kas­télyát. Kereszténnyé kástál iái III. Ferdinánd alatt lett, aki Granada szultánjának, Ibn al ah­mar csapatainak segítségével 16 hónapig tartó ostrom után a várost 1248 nov. 23-án elfog­lalta s egyúttal székvárosává tette. 300.000-nyi mór lakosságát szétkergette, javaikat elfoglalta s hívei között elosztotta. Utóda, Alfons alatt Sevilla állandó harcok színhelye volt, keresztény királyához azonban mindvégig hü maradt. Ezért kapta bölcs Al- fonstól különös címerét, melyet a legrégibb képta.ánynak nevezhetnénk. A címer közepe egy nyolcas alakú csomó, spanyolul MA- DEJA. A csomó két oldalára NO és DO sza­vakat helyezték. Alíonso korabeli címere tehát igy néz ki: No 8 do. S az egészet igy olvassuk le: No ma dejado. El nem hagyott, — t. i. királyát a város. Sevilla leghírhed több, egyúttal azonban leg­népszerűbb királya a XIV. század közepén uralkodó I. Péter volt. Mellékneve kegyetlen, kék szakáll, sőt igazságos i*. Lope de Vega Sevilla csillaga elmen szín­padra is vitte Don P ed rőt, a kegy etlen t s kü­lönben io róla s hires kegyencnőjéről, Maria de Kadil Iáról szóló legendáknak se szeri se száma, sokat meséltettem magamnak uton- utfélen, minden kő, bokor, virág, pálmaág ró­luk fecseg, történetük az Alcazár meséivel egybeforr, ha róluk mesélek, az Alcazárt lá­tom, regék birodalmában járok, autótülkölés helyett gitárt penget szerelmes apród, ben­zinfüst helyett narancsvirág illata repked fö­löttem a levegőben. Csak apró epizódokat szedtem össze. Ki tudna egyszerre egész rózsabokrot átölelni, egy-egy kiíbomlott rózsaszál illata elkísér uton-uttalan. Az Alkazár bolondulsz ép, sötótlő bokrai között bujócskát játszik a napsugár, magas­ba surrant pálmái széttárt tenyerén fehér ga­lambok hintáznak s apró szökőkutak nyög- décselő vize kínál ehhez a nevetségesen gyö­nyörű hangulathoz csobbanó zenét. S még csak nem is túlozhat a fantázia, mindez betüről-betüre igaz, igy látja e perc­ben a szem, ellenőrzi minden idegszál, — oly egyszerű az Írói feladat, — mint foitográf- masina rögzíti meg az egészet az agy, s ve­títi papírra engedelmes szolgája a toll. * Lassan eszembe jutnak mind a sok mesék. A szép és kegyetlen Maria de Padilla, a ná­lánál ,is kegyetlenebb Don Pedro hírhedt ked­vese, kinek kacagása a leölt szüzek legfájóbb sikolyát is túl csengette, s csókok özönébe temette királyszeretője borússá váll lelkét. A fehér galambokat is ő szaporította el Se­villában, Misiiden csókjáért egy fehér galamb­párt követelt, de ugyanakkor egy szüzleányt eletet meg. Galamibházat nem tűrt az Al­kazár körül, nincs is a galamboknak más pi­henő helyük csak a pálmák, azok tövébe rak­ják fészküket, hisz természetük ős szokásait fordította viszájára a világtörténelem test­ben-! élekben legviszásabb érzékű asszonya Maria de Padilla. A saia de les emhajaderes volt kegyetlen­ségeinek főtanyája. Az Alkazár építészeti csodája, mór pompá­ja itt bontakozik elő a legszebben. Magasba kúszott kupolája alatt négy, arany arabeszkekkel teleszött könnyű kőer­kélye van s mintha koszorúkkal átfont csip­kefátyol lebegne fölöttünk, a falak egymás­ba olvadó cifrázata egyetlen egészet látszik alkotni. Hatalmas fejedelmi sátor a terem, mely­nek karcsúra faragott oszlopaira India arany szöveteit, Perzsia szőnyegeit, púba selyemsál- jait terilették. Szinte természetesnek találnék, ha a tor- nácivek'Ui besurranó nyári lehellett föl-föl lebbentené a csipkefátyolt, s a rózsaerdő felől átszaladt esti szél meg-megcsikorgatná a lmja arany szövetet. Mit nem remél a fantázia! Mindezt csak kőből és márványból, a mór művészet csa- pongóan szép tervei szerint eszelték, s fa­ragták ki évszázadok, talán évezredek gyö­nyörűségére. Arany, csipke, tarka szőnyeg, csak glazirt tégla, finom festésű mozaik. Agyag és vakolatból ilyen tökéleteset azon-' bún emberi agy nem eszel ki többé. A mű­vészinek ezt a csodáját a mólokkal együtt kergették ki a spanyolok. Az arabeszkek között figyelmes keresés után feltalálhatjuk Maria de Padilla alak- iát. melyet dón Pedro helyeztetett el a fi­nom vonalaik közzé. Egy francia poéta szerint az alcazár egy költőileg érzéki komáik kedves, könnyű al­1929 december 13, péntek. Donút, agrárius; Klofács, cseh nemzeti szo­cialista; Hrubán, cseh néppárti; Trcska, cseh iparospárti; Heller, német szociálde­mokrata és Buday, szlovák néppárti. Az uj alelnökök, Buday kivételével, aki bent sem volt a teremben, elfogadták a választást és nyomban letették a fogadalmat. A jegyzők és rendezők megválasztása után az ülés vé­get ért. A szenátus legközelebbi ülése pén­teken délben fél 12 órakor lesz s ekkor mondja el Udrzsal kőimánynyilatkozatát és a szenátus ekkor választja meg a költségve­tési és kezdeményezési bizottságot. A Késiéi kormány kritikus helyzetbe kerül Berlin, december 12. A birodalmi kormány pénzügyi programja holnap kerül a birodalmi gyűlés elé. Ez a pénzügyi program, melyet Hilferding pénzügyminiszter lanszirozott, nem talált egyhangú elismerésre a kormány- koaiició pártjai között. A német néppárt pél­dául ellenzi a kormány úgynevezett rögtöni programját, amely föl akarja emelni a do- bányadót és a munkan'lkülieknek folyósítan­dó segélyeket s csak abban az esetben követ­né a szociáldemokrata tervet, ha a kormány megfelelő garanciát ad a későbbi adócsökken­tésre vonatkozóan. A szociáldemokraták ter­mészetesen hallani sem akarnak a néppárt kö­veteléseinek teljesítéséről, a néppárt viszont bizalmi üggyé teszi a kérdést. A szombati sza­vazásnál tehát eldől, vájjon Hilferding pénzr ügyi programja diadalmaskadik-e, vagy sem. Ha a néppárt és a szociáldemokrata párt köz­ti ellentétet nem sikerül kiküszöbölni, Német­országban kikerülhetetlen a kormányvá’ság s Müller kabinéitje kénytelen lesz lemondani. A második hágai konferencia előtti időben ez a kormányválság rendkívül veszedelmes len­ne s ezárt a pártok vezetői mindent elkövet­nek a két ellentétes nézet összeegyeztetésére. Ifi bányatörvény Angiiéban London, december 12. Graham kereskede­lemügyi miniszter tegnap este benyújtotta az alsóházban a nagyjelentőségű angol bányatör­vényt. Ettől a törvénytől várja az angol ipar a bányákérdiés megoldását, a termelés felfoko­zását és a megfelelő piacok megszerzését. A törvény három szakaszra oszlik Az első a szén eladási sémájáról szól, a másik a mun­kaidő leszállításáról, a harmadik a szánügyi nemzeti bizottság megteremtéséről. A szén eladásának intézésére a bányatulajdonosok bizottságot alkotnak, amely a termelést, a szállítást és az eladást szabályozni fogja. Az uj törvény aonira föLfokozza a termelést, hogy az árakat a bányatulajdonosok leszállít­hatják, amiál tál az angol szén újra kokurren- cia-képes lesz, wBHwau’m »,n—iBijuMJtigi’fTiHjngfrryTTwr7íi^iLiirjiwffffffTwrwnffBBK!fgiTTfflw kotása, rém emberek, szerelmes istenek ré­szére van teremtve. Szobrok, grották, márványból cifrán fara­gott padok simulnak a kert magas kőfalá­hoz. S a lépcsőzetes terraceok fantasztikus formáit kőiül kacagja a legbujább tropikus növényzet. A mintákba nyirott mirtu* bok­rok fullasztó homályából kacér kis tavait, friss vizű szökö-kuiak hűsítő légkörébe ju­tunk, íebe- galambok csapkodják körül a csurranó vizsuga rakat, fürdetik csaknem kéznyujtásnyka óvatlan kéjjel hófehér szár­nyukat. Gránátalmák, citrom, narancs, fügefa cso­portok egymás* váltogatják, pamutfa bogyói villognak felénk s egy korhadó narancsfa- óriásról az* állítják, hogy még a mórok előtt, tehát több mint ezer éve ültették. Ciprusfák mesteri módon nyirott, tetejük­kel gömbölyű ivfonnára hajlott altató alag­út ján boltíves foiyosóféiébe, Maria de Padil- ía hires fürdőibe jutunk. A folyosó falai mentén márvány padok fe­hérlenek, a terméskőből faragott hosszú víz­medence a •folyosó legsötétebb végéig vo- nu' A mórok idejében itt lubickoltak illatos vizekben a hárem hölgyei, dón Pedro is itt rendezte kedvese és barátai részére vizi ün­nepélyeit s mialatt az ezernyi színes mécs­esei bevilágított ezeregyéjszaka bolondság gait űzte, feleségének vasráccsal elzárt fül­kéből kellett férje gonoszságait végigszera- lélnie. Nagy hőségek idején egész napját a für­dőben töltötte dón Pedro s az államügyek­kel is itt foglalkozott. Egy ízben fontos bárói hivatal betöltéséről volt szó. A jelölteket a fürdőbe hivatta s kettészelt narancsot do­bott a vízbe. — Ml ez? — kér dó sorban a jelöltektől — Narancs — válaszolgatták egymás után. {Folytatjuk^ r (6)

Next

/
Oldalképek
Tartalom