Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-08 / 254. (2179.) szám

T im wyrmnber 8, péntek. 11 . ICög^AZDASrÁfiT* . Az idei fagykárok a szlovenszkói gyümölcsösökben A uralt tél abnormális hidegei il­lái okozott gyümölcsoskárokról már •okai írtak a lapok, az eddig ismert becslések azonban nem elég megbíz­hatók. Az alábbiakban Buohta Vik­tornak, a pozsonyi áll, gyüimölc&éezeti tel ügyelőnek erre a tárgyra vonatkozó cikkét közöljük, amely minden esetre alkalmas arra, hogy a címben említett tárgyról helyes fogalmat alkothas­sunk Az idei fagyok kártétele a legnagyobb Cseh- és Morvaországban, a legkisebb Ruezinsakóban volt. A kővetkezőkben leenlább megközelítőleg helyes képét adni igyekszem annak, hogy Szlovensakóban milyen kárt okozott az idei abnormális tél. Mielőtt azonban magára a tárgyra térnék, szük­séges, hogy röviden vázoljam az 1928—1929-es tél időjárását. Az 1928-—1929-es tél jellege Szlovensakóban a pozsonyi agropedolőgiai és biokLimafcológiiaj intézet jelentése szerint a következő: December hó hőmérséklete valamivel a normális fölött volt, ennek ellenére azonban minden nap fagyokat jeleztek, kivéve néhány napot a mélyeb­ben fekvő helyeken. A legerősebb volt a fagj 19—20-án, amikor is a hőmérséklet az alföMi sik vidékeken mirnus 12 G fokig, a magasabbban fekvő helyeken minus 17 C fokig stilyedt A hosszú &s erős tél január hónappal keidődik, amely hónap átlagos hőmérséklete 3—5 fokkal alacsonyabb a normálisnál. A legerősebb fagyok periódusa január 9-e és 12-e közó esik. Ezeken a napokon feljegyzett mini­mumok 17—23 fok C a sik vidéken, 25—29 fok C a magasabban fekvő vidéken. A sik vidékeken 25 napig, a hegyes vidékeken 30 napig nem emelke­dett a hőmérséklet a fagy-pont fölé. Februárban a fagyok még erösbödnek. Február 11-én jelezték az egész országban a legalacsonyabb hőmérsékletet, amely a síkokon minus 32—85 fok C, az északibb vidékeken 35—38 fok C között volt. ' E hó átlagos hőmérséklete 10—11 fok C-aJ alacso­nyabb a normálisnál; a normálistól való legna­gyobb elhajlást & sik vidékek hőmérséklete mu­tatja. Hogy milyen erős és kitartó volt a hideg, azt mutatja az is, hogy 24 nap volt fagyos. Az érős fagyok belenyúlnak március első har­madába is, amelynek első három napján minus 20 fok C-ig sülyedt a hőmérséklet a sik vidéke­ken, minus 25 fok C-ig pedig a hegyvidékeken. A hő második harmadában enged a fagy a 9ik vidé­keken, az utolsó harmadban pedig további mele­gedés áll be. amelynek következtében a hegyekben ie olvadni kezd. - . :j Majdnem egész télen át, több, tnlni két hónapig tartott az a kiadós hóréteg, amely megakadályozta a föld felszínének s ennek következtében az a’só levegőrégeteknek ie nappali felmelegedését, s ágy fokozta a hőmérséklet csökkenését. A decemberi csapadék, amely az ország legtöbb részén kevesebb volt a normálisnál, a hó első fe­lében már sok helyen hótakarót alkotott, még a sík vidékeken is. De az egész országnak majdnem összefüggő hótakarőja csak a hónap második fe­lének elegén és végén történő havazásokból ala­kult A januári — valamivel a normális fölötti — csa­padékmennyiség még növelté a bótákarót, mely a hónap első felében elérte az 5Ó om-ee, a hónap vé­géig pedig, különösen a hegyekben a 100 cm-es vastagságot Hasonlóképpen növekedett a hóréteg a februári csapadékkal. A január és februárvégi viharok hatalmas hófúvásokat okoztak, amelyek megnehezítették, s<V meg is akadályozták a vasúti közlekedést A március eleji csapadékkal még növekedő hó­takaró a hónap második harmadában olvadni kezd, 15-e körül a sik vidékeken már nem összefüggő s nemsokára már csak a hófúvások maradványai látszanak. Az éjjeli fagyok által meg megszakított olavdás ideje alatt csapadék nem volt és hogy ép­takaró és a késői olvadás ellenére sem követke­zett be Vizbőség. mert a múlt év óta jelentékenyen kiszáradt talaj magába szivta a hévizet Az olva­dás kedvező lefolyását elősegítette az ie, hogy az olvadás igen kedvezően folyt le. A Jelentékeny hó- pen ott, ahol a hóréteg a legnagyobb volt, a talaj csak felületesen volt befagyva e igy az olvadás okozta nedvességet jól magába tudta venni. — Az alföldi részeken rendesen már február végen megkezdődő mezei munkák, helyenként csak március végén kezdődhettek meg s még ak­kor is az április elejéd beálló ?.<?•— ~k miatt meg kefeít ezeket szakítani. A legkorábban megmun­kálható helyeken tehát névv heti volt a késés. A K^.0K OKAI Az előbbi adatékből Vi'juk, hogy a legalacso­nyabb hőmérséklet sik terfiVteken minus 32 és 25 fok C. az északibb vidékeken pedig 35 és 38 j fok C volt Ez az alacsony hőmérséklet magé ele­gendő már ahhoz, hogy tnégárlsón a gyümö'cs- fá*'*-ak, különösén vedig néhány <->vümőlé6üehitték. Ismeretes, begy miná'tmk az ógyes gyümölóé- nemek a következő minimális hőmérsékletet bír­ják ki eértetólenül: őszibarack 18—20 fok C kajszibarack 18—22 fok C dió 22—25 fok C körte 25—28 fok C meggy1 . 28—33 fok C oseresnye 30—35 fok C szilva 32—35 fok C alma _ 35—38 fok C sőt némely esetben még alacsonyabb hőmérsékle­tet is kibírnak. ,j •. A károk második oka különösen az alföldi vidéke­ken az volt. bogy a hőmérséklet hirtelen eseti a normális alá és pedig mindjárt 10—-11 fokkal. Főleg ezzel tudjuk megmagyarázni azt a tényt, hogy Sz'ovenszicón a fagykárok az alföldi sik vidékeken nagyobbak, mint a he^vae vidékeken, ahol a gyütnő’osfák jobbnn aklímattzálódtak é* alkalmazkodtak a nagyobb hidegekhez is és ahol a hőmérséklet nem esett annyira a normális alá. (Folyt kőv.) Az érsekoivárl telekkfsai&titások a legfelső közigazgatási bíróság előtt Prága, november 7­A prágai legfelső közigazgatási bíróság Di- wald-tanácsa a mai napon tárgyalta egy ér- sekujvári telektulajdonosnak ama panaszát, amelyet az érdekelt a volt nyitrai zsupáni hi­vatalnak a telket az építkezési törvény alap­ján való kisajátítást elrendelő határozata el­len adott be. A zsupán! hivatal a kisajátító végzést azért adta ki, hogy az építkezési moz­galom felien dőlésekor a telekspekulációnak elejét vegye. A kisajátítási eljárás során a telek tulajdonosa azt vetette ellen, hogy a te­lekre a saját gazdasági üzemének szüksége van, továbbá, bogy ő azt tényleg használja, valamint hogy a tulajdonos a saját gyermekei számára akar ott háza! építeni. Ennek ellené­re a járási hivatal a telket kisajátította s a zsupáni hivatal a kisajátítást jóváhagyta. A Pél a 'közigazgatási bírósághoz benyújtott panaszában főleg az! kifogásolta, hogy a kisa­játítási eljárásban egy tanító volt a hivatalos szakértő arra nézve, hogy a tulajdonosnak tényleg szüksége van-e a telekre vagy nem; egy tanító pedig a panaszos nézete szerint nem rendelkezik oly kvalifikációval, amely­nek alapján ilyen ügyben szakértőkén! szere­pelhetne. A közigazgatási biróság a panasz­nak ebből az okból helytadotL A kisajátítást elrendelő hatóság azonban — a biróság véleménye szerint azzal is törvény- ellenesen járt ei, hogy a félnek csak 15 napi határidőt adott arra, hogy ez a gyermekei számára építeni szándékolt ház építését kezd­je meg, mert a törvény kifejezet! intézkedései ezerin! három havi határidőt kellett volna ad­ni. Ezekből az okokból a biróság a kisajátítási eljárást törvénytelennek tartja s a kisajátító határozatot hatályon kívül helyezte. A cseh szlovák és osztrák gazdasági szerve­zetek közös tanácskozásai. A bécsi kereske­delmi és iparkamara kezdeményezésére a csehszlovák iái és osztrák kereskedelmi kama­rák központjai a folyó hét végén Becsben kö­zös értekezleteket fognak tartani. Az értekez­let tárgya a két államot érintő, közös érdekű kÖ7ii?azda«ágl kérdéseknek a megbeszélése. Életbiztosítási statisztika. Prágában a kö­zelmúltban „Dér Versicherungsvertreter“ cím alatt egy uj folyótra! indult meg. mely­nek első száma érdekes adatokat közöl az élet biztosi tások világstatisztikájáról. Az 1926. év végén Cseh szlovák iá bán 26 belföldi és 8 külföldi életbiztosító részvénytársaság műkö­dött. Ugyanakkor a biztosított dijak 8.4 mil­lió koronát tettek ki. 1927 végén a biztosított dijak összege már 9.8 millió s 1928 végéra 11.5 millió korona. A köztársaság minden la­kosára tehát 816 korona biztosított összeg esett (1926-bán 600 korona). — Eme statiszti­ka szerint Csehszlovákia a müveit államok között az életbiztosítás tekintetében a hetedük helyen áll. 1926 végén az Egyesül! Államok­ban 23.120 borona, Angolországbam 8945 ko­rona, Svédországban 5270, Japánban 1870, Ausztriában 1122, Németországban 1054, Csehszlovákiában Franciaországban 534, Olaszországban 523, Magyarországon 102, Lengyelországban 51, Indiában 2Ó korona biztosított összeg jut az állam mindéin lako­sára. A részletfizetéses üzletek korlátozása Né­metországban. A háborút követő években a részletfizetése® üzletek úgy elszaporodtak, hogy azok a reális üzemekre valóságos ve­szedelmet jelentenek. A németországi keres­kedelmi és iparkamarák véleménye szerint a részletüzletek a közgazdasági életre azért ve­szedelmesek, mert látszólagosan kedvezmé­nyesek s igy a közönséget oly szükségleten felüli bevásárlásokra csábítja, amelyek a ve­vő fizetőképességét is meghaladják. Ebből az­után a váltó- és kereskedelmi perek nagy tö­mege támad, amely fölösleges munkával árasztja el a bíróságokái. Az 1894. évből szár­mazó német törvény csak a sorsjegyek rész­letfizetésre való eladását szabályozza, jelen­leg azonban ez nem elég és szükséges volna az, hogy a törvény a gyorsan használódó, a di­vat szeszélyeinek alávetett s végül a fény­űzés! tárgyaik részletfizetésre való árusítását teljesen megtiltsa. A munkanélküliek száma Angolországban október végén 1,234-400, vagyis 19.906-tal több volt, mint szeptember végén. A múlt év októberével szemben a munkanéiiiküliek szá­ma 140.341-gyei kisebb. Válságban van a csehszlovákiai kozmeti­kai ipar. A csehszlovákiai parfőmgyárak s ál tálában a kozmetikai ipar súlyos válsággal küzdenek. A legutóbbi napokban jelentett be fizetésképtelenséget a Prága—karlinl Jancu- sek oég, melynek passzívái meghaladják a három milliót, míg az aktivák alig 1.2 milliói tesznek ki. A helyzetet főleg a németországi cégek versenye mérgesíti él. A kozmetikai Ipar tárgyalásikat folytat a kereskedelmi mi­nisztériummá] a helyzét megmentése érdeké­ben. Az állami szállításokból eredő követelések lefoglalása adótartozások fejeben A kereske­delmi és iparkamarák központja egv memo­randumot készít áz illetékes minisztériumok számára, amelyben azt panaszolja fel, hogy az adóhivatalok a szállítóknak az állammal szemben fennálló követelésé! teljes összegben a hátralékos adókra foglalták le. A lefoglalás a legtöbb esetben úgy történik, hogy az érde­kelt fél csak akkor szerez tudomást arról, ami­kor követelése kifizetését az illetékes likvida- ttirán sürgeti s ott azt kell hallania, hogy a pénzt már az adóhivatal vette fel. Vagyis a félnek még csak egy tiltakozás benyújtására fittes módia. Olyan esetek is előfordultak, hogy időközben fellebbezési utón a pénzügy- igazgatóság lesrálitoita a fél adóját s azt a fél be is fizette, közben azonban az adóhivatal az eredeti teljes összegű adót fogta le a likvidatu- ránál. A memorandum szerint lehetetlen lesz az állami munka elvállalása, ha á vázolt hely­zet nem változik meg. Bizottság készíti elő az uj kereskedelmi tör­vényt. Az igazságügyi minisztérium most fe­jezte be az uj kereskedelmi törvény terveze­tének első kötetét s azt december éleién egy szakbizottságnak fogja kiadni újabb alapos át dolgozás céljából. A bizottság tagjait az igaz sáigügyt minisztérium fogja kinevezni a jogi fakultások tanárai, a kereskedelmi és ipar­kamarák védétőinek és gyakorlati kereske­dőknek a köréből. Csökken a mütrágyaíogyasztás. A műtrágya­gyárak szövetségének közlése szerint az idei Ősz folyamán jelentősen kevesebb műtrágya fogyott, mint a múlt év őszén. Szakértők né­zete szerint a miit rágv afogy ászt ás csökkenésé­nek oka a mezőgazdasági válság. A mütrágyá- ipar nagyszabású akció során akarja a gaz­dáknak demonstrálni azt, hogy a műtrágyán való takarékoskodás a lehető legveszedelme­sebb a talaj állandó termőképességének fen- tartása szempontjából. A szódavíz és limonádé Haladójának eltör­lését sürgeti a vendéglősök országos szerveze­te a pénzügymini*«ztériumboz benyujtott me­morandumában. Ennek az adónak az állam javára eső jövedelme aránylag jelentéktelen, ellenben a fogyasztásra igen nyomasztólag ha!. A külképviseleti hivatalok újabb ügyköre. Az eddig szerzett tapasztalatok szerint a kül­képviseleti hatóságok tevékenységét sok te­kintetben tökéletesiteni lehetne abban az esetben, ha ezek a csehszlovákiai cégeknek az illető állambeli képviselőit ismernék. Az ilyen nvilvántartás fontossága különösen ak­kor nyilvánvaló, ha egy bizonyos fajtájú áru bán mutatkozó nagy szükséglet fedezéséről van szó. A külképviseleti hatóságok eme közgazdasági munkakörének tökéletesebb le- bonyolithafása érdekében a konzulátusok és követségek a csehszlovákiai cégeknek a ha­táskörük területéin működő képviselőit össze­írják s azokról nyilvántartást fognak vezetni. RÁDIÓMŰSOR ■•meamsjaatrsMm —mwe VASÁRNAP PRÁGA: 11.00 Matiné. 12.00 Hangverseny. 16.30 Szórakoztató zene. 18.05 Német áriaest. 18.40 Sporttudásitás. 1900 Zenekari hangverseny. 20.00 Olasz zene. 21-00 Zenekari hangverseny. 22.15 Ka­tonazene Brünnból. — POZSONY: 18.00 Színjáték a stúdióból. 19.00 és 22.15 Hangverseny Brfmnböl. Egyéb, mint Prága- — BRÜNN: 9.00 Templomi zene. 18.00 Német operaáriák. 19.05 Zenekari hangverseny. 21.00 Szinielőadás. 22.15 Katona- zene. — MÁHRISCH-OSTftAü: Mint Prága és Brünn. — BUDAPEST: 9 30 Kozmetika. 10.00 Ka­tolikus Isten tisztelet. 11,00 Evangélikus istentisz­telet. 12.00 Harangszó, utána hangverseny. 15.30 A földmivelésűgyt minisztérium előadása. 16.00 Cigányzene. 17A0 A nürnbergi tanítók énekkará­nak hangversenye. 18 40 "lábos Ilonka hangver­senye. 19.30 Operettetőndás a etil dióból. Szünet- közben sporthírek. 22.25 Cigányzene. — BECS: 10.20 Gyermek énekkar. 11.00 Szimfónikus matiné. 18.45 Kamarazene. 20.35 Orpheue, operett 22.30 Esti hangverseny. — ZÜRICH: 16.00 Hangver­seny. 20.00 Kamarazene. 20.03 Dnlest. 21-30 Zene­szerzői est — BERN: Sylvia de Gay hegedüestje. — BASEL: 21.00 Szól ista hangverseny. — LON­DON: 22.05 Zenekari hangverseny. —■ BERLIN: 17.90 és 21.00 Hangverseny — STUTTGART: 11.15 Bruekner nagymiséje. 20.00 KabaM. 22.30 Tánczene. — LETPZTG: 20.00 Sláger e»t 22.45 Tánczene. — LANGENBERG: 20.00 Varázske ringó. Strauss operettje. — HAMBURG: 21.90 Egy Öffen- bach operett — KÖNÍGSBERG: 19.30 Zenekari est, utána víg dalok és tánc- — ZÁGRÁB: 20.00 Operettelőadás a Nemzeti Színházból. — KATTO- WITZ óe KRAKÓ: 17.40 Olasz zene. 20.30 Nép- oarfl hangverseny 23.00 Táncáén®. Tárgyalások a Németországgal kötendő vas­úti egyezményről. A folyó hó végén Prágában a csehszlovák és német kormány megbízottai folytatni fogják a vasúti egyezményre vonat­kozó s ez év közepén megkezdett tanácskozá­sokat. A tervezett vasúti ^egyezmény a halár­állomások és a határmenti vágányok kérdését véglegesen rendezni fogja. Miután a tárgyalá­sokat ez alkalommal megfelelően készítették elő, valószínű, hogy a megegyezésnek semmi akadálya nem lesz. CRTfiKTŐZSBS Tovább gyengült a prágai értéktőzsde Prága, november 7. A mai tőzsdére átter­jedt a tegnapi gyönge hangulat dacára annak, bogy az árukínálat ma már nem volt olyan túlnyomóan nagy. A piac jobb felvevőképes­séget mutatott, mert a bankok mellett a kon- tremin is vevőként lépett fel. Később üziette- lenség állott be s a legtöbb papír veszteség- gél zárt. Egyedül a Wal.tér javult 60. Cseh Morva és Kolini Szesz 10 koronával. Nagyobb veszteséget szenvedett az ipari piacou a Her- nych 750, Berg és Hütten 70, Prágai Vas 48, Chamotte, Bergman és Hengerművek 40, Cseh Cukor és Pozsonyi Kábel 30 koronával. A bankpiacon a Nemzeti Bank 70, a Lánder Bank o, Prágai Hitel és Zsivno 2, valamint a Cseh Ipari és Osztrák Hite] 1—1 koronával gyengültek.-}- A prágai devizapiacon nem volt egysé­ges irányzat. Madrid 2.00. Varsó 0.225. Lon­don 0.01 ponttal szilárdult, a többi értékek kisebb nagyobb veszteséget szenvedtek.-f- Nyugodt a budapesti értéktőzsde. A spe­kuláció tartózkodó volt és a gyönge külföldi hírek folytán az itteni üzlet is stagnált. A zár­lat is gyönge volt. Egyes, a csehszlovák sajtó­iroda jelen lésében nem foglalt értékek közül a M ok tár 00 Pestszentlőrinci 16, Részvény- Sör 116 pengős árfolyamot ér* el.-f- Gyönge a bécsi értéktőzsde. Főleg a cseh­szlovák és magyar ércékek estek prágai és budapesti jelentésre. Kulisszban a Skoda gyöngült a legjobban. A belföldi értékekben teljes üzlettelenség uralkodott.-j- Csöndes a berlini értéktőzsde. Tegnapról a tőzsde megnyugodott, bár kezdetben az árak kissé estek, később az üzletmenet elcsende­sedett Kedvezően hatott, hogy az Angol Bank ma felemelte a hivatalos diszk o-nttételt. Az áresések, valamint az árnyereségek nem vol­tak jelentősebbek. A devizapiacon a dollár kissé ősökként. #*R1*Y©£S©S-f- A prágai szarvasmarhavásárra ma 102 darab szarvasmarhát hajlottak fel és pedig 81 romániait és 21 lengyelországit. Eladási árak: romániai ökör 5.75—7.10, bika 5.80—6.50, te­hén 580, üsző 6—6.50, lengyelországi bika 6.60— 7, üsző 6.60—7. A vásár lanyha volt.-j- A prágai geríésvásárra ma 923 sertést és hízót hajtottak fel és pedig 35 történelmi országbelit, 157 szlovénszkóit, amely utóbbiak 11-50—12.40 koronás áron keltek el, 305 len­gyelországit, amelyek 11.80—12.50 koronás áron és 431 magyarországi hizót, amelyek 10.40—10.80 koronás áron keltek el. A vásár lefolyása lanyha volt. 4-*A mai budapesti terménytőzsde irányzata — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelenti — gyönge volt. A kővetkező árakat je­gyezték: tiszavidéki búza 23.50—23.80, felső­tiszai 22.15—22.35, egyéb 21.55-21-70, rozs 14.20—14.70 pengő.-f Szilárd a berlini terménytőzsde. Hivata­los árjegyzések: birodalmi búza 224—225, rozs 163—165, árpa 188—204. takarmányárpa 167—180, zab 154—163. La Plata tengeri 195 —196, búzaliszt 27—32.50, rozsliszt 22—25.25, buzakorpa 10—10.50, rozskorpa 8.90—9.30,Vik­tória borsó 32—38. kis ehető borsó 24—28, takarmánvborsó 21—22, lóbab 19—21, bük­köny 13.50-1450, peluska 20.50—22, repce­pogácsa 18.50—19, len pogácsa 23.40— 23.60, szárazszelet 9.20—9.50, burgonyareszelék 14.60— 15.20 márka. A prágai tőzsde derizafegyzéeei: november 7 november 6 Amsterdam . . « 1861.— 1365.— 1861.05 1365.05 Beriio ................. 806.75 809.25 806.6 2% 809.12 V, Zü rich.................653.27 ya 655.27 % 653:27% 665 27% Oslo (Chriatiania) 903.10 906.10 903.— 906.—1 Kopeohagea . . 903.— 906.— 902.90 905 90 Stockholm . . . 905.12G 903.12% S04.75 907.75 Mailand .... 176.49 177.26 176.48 y, 177.28% Paris..................... 132.80 133.20 132.81 133.21 London ..... 164.4){ 165X2 164.41 165.01 New York Cable . 33.71 % 33.81*/, 33.72 33 82 Bröasel ..... 471 52% 472.72% 471.65 472.85 Madrid......................479.- <81.— 477— 479— Belgrad. 69.62% o9-87% 59.61 59.86 of ia...... 24.36 24.46 24.88% 24.48% Ko nstantinodéi . 16.15 16.25 16.18 16.25 Wien ...... 474.14 475.64 474.17% í75.67</a Warschau.... 377.65 379.65 377 42</s 379.42% Budapest .... 689.55 691.55 689 62y3 d91 62>/* Buenos Aires . . 14C4.— 1420.— 1464.— 1410.— * Helsingfors ... 84.63 85.03 84.63 85.03* Riga ....................... 650 50 653.50 650.50 563.50* Rio de Janeiro. . 404— 406— 404— 406.—* Montevideo . . . 33.40 33.60 133.40 33.60* Alexandria . . . 168.35 169-15 168.35 169.15* AtbeD................. 43.60 43.90 43.60 43.90* Bukarest .... 20.09% 20.29% 20.09 .0.29 Kowuo ..... 335.— .337.— 335.— ?37'—* Lissabon .... 153.60 154.40 153.60 154.40* Révai'..................... 904.- 908— 904.- 908.—* Montreal . . • , 33.29 38.41 33.29 33.41* A* * íj ?,í/ v~

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom