Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-08 / 254. (2179.) szám

*raf; MéntKcsSs. ISeftfal Ayl| Kaf HÍBKBfe t» ©'tfal V,n'évf'254^79^^^ péw***^ 1929 riovembér 8 Előfizetési ár: évente félébe 15Q A SzlovenSzkÓi és ruszinszkói ellenzéki pártok SzeAes^őség: Prága ,,;» ^anská al^® negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre! ». .* . V ‘ ^2, 11. emeiet. Telefon: 30311 —- Kiadó* évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztői politikai TXCipiLQ.plQ Felelős szerkesztő: hivatal: Prága íi., Panská u! 12/III. — Te* havonta 38 K£* Egyes szám ára 1*20 Ke DZUKÁJSY1 LÁSZLÓ FCRGÁCLi GtZA lefon;34184. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha ASdk lenyelték i békét! Prága, november 7. A csehszlovák belpolitikai érdeklődés köz­pontjában a kormányalakítási kísérletek ál­lanak. Nem tudjuk leküzdeni azt az érzésün­ket, hogy itt a csehszlovák parlamentarizmus krónikus válságával állunk szemben. Indo­kolatlannak találtuk a vá’asztások kiírását és ezt a felfogásunkat meg is erősítette a vá­lasztási küzdelem. Egyetlen párt sem tudott olyan választási programmal felvonulni, amely az uj választások megejtését a töme­gek előtt érthetővé és indokolttá tette volna. Az a körülmény, hogy a baloldali pártok egyi­ke-másika megerősödve került ki a választá­sokból, hegy a jobboldali pártok közül né­melyik nagyobb veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni, nem jelenti azt, hogy a választá­sok szükségesek lettek volna, hiszen ez az eltolódás már a tartománygyülési választá­sok alkalmával megmutatkozott anélkül, hogy következményeit akkor levonták volna. A szociáldemokrata tábor megerősödése pe­dig nem a polgári pártok rovására történt, hanem nagyrészbén a kommunista párt sza­vazatai fa rágódták le jelentékenyebb mér­tékben, jeléül annak, hogy a forradalmi il­lúzió már nem hat annyira a tömegekre, amelyek munkát és kenyeret szeretnének, nem pedig délibábos ígéreteket a kommunis­ta állam eldorádójáról. A választások tehát a polgári koalíciónak öngyilkossági kísérletét jelentik. A koalíció vezetőit talán az a titkos remény vezette,, amely nagyon sok ön gyilkos- jelöltben benne él, hátha észreveszik a kí­sérletet, megsajnálják az áldozatot, levágják a fáról és azután felélesztik. Nem igy történt. A polgári koalíció kisebb­ségben maradt. Nem csoda. Ha áttekintjük kormányzásának három éves mérlegét, igen kevés pozitívumot találunk és nagyon sok negatívum terheli a mérleget. A polgári gon­dolatot nagyon kevés eréllyel képviselte ez a koalíció, örökösen meghunyászkodott és ál­landó kompromisszumokból tengődött. Most azután sajnálkozva gondolnak a koalíció urai arra, hogy utjuik talán elválik és nem mulasztják el, hogy kísérleteket ne tegyenek. Hátha mégis. Hátha sikerülne megtalálni azt az életelixirt, amely a riohitiszes csecse­mőbe friss vérkeringést sugározna s az újabb parlamenti érára is életképessé tenné. Most jönnek az erős fogadkozások. A volt fegyver- társak szerelmi vallomást tesznek egymásnak és hü ségfogadalmát, hogy ásó, kapa választja majd el őket. Sót olyan kísérletek is folya­matban vannak, amelyek a polgári kormány­zat fentartását kívánják megvalósítani eset­leg újabb pártoknak a kormányba való bevo­násával, esetleg kisebbségi kormányzat alak­jában. Előállott az a csehszlovák parlamentariz­musra rendkívül jellemző helyzet, hogy egy többségi kormány lehetősége megvan, csak mind a két tábor vonakodik ezt a többséget létrehozni. Túl nagy volna a többség,, kicsi lenne az ellenzék, nehéz volna a kormányzás. Az elintézendő kényes és népszerűtlen tör­vényjavaslatok száma pedig rengeteg. A belpolitikai fejlődés útja tehát arra mu­tat, hogy a költségvetést valószínűleg egy polgári kormány hozza tető alá, azután követ­kezik a hivatalnok-kormány, amely a népsze­rűtlenség ódiumát könnyedén vállalhatja, mikor pedig az özönvizén túl volnánk, a vö­rös-zöld koalíció veszt át újból a kormány­zást. És kezdődik minden elölről. A polgári gondolat szervedet itt veresé­get? Aligha! A polgári gondolatot „az urak koalíciója*4 egyáltalán nem képviselte meg­felelő következetességgel. Vájjon lehet-e szo­cialista gondolat alapján kormányozni itt? i fardieu kritikus napja a kamarákéul A briand'i külpolitika vége? — Megszüntették a felramatbaa Sé»6 rainai kiürítést — Picember 15: Hugenberg-népszavazás Hémeiorsságbaii Paris, november 7. Soha francia kor- j mány nem mutatkozott be a parlament­ben kaotikusabb körülmények között, mint Tardieu kabinetje. A pártmanöve- rek, a kulisszamögötti intrikák, a rém­hírek és az ellenréinhirek hajszája a tető­pontra hágott. Egyetlen lap sem meri konkrétan megjövendölni a jövőt és nem mer állást foglalni abban a kérdésben, vájjon Tardieu a kormánynyilatkozat ma délutáni felolvasása után megszerzi-e a szükséges többséget vagy seiu. A kaoti­kus helyzet sarkalatos pontja a külpoli­tika. Minden attól függ, hogy miként nyi­latkozik ma délután Briand a rajnai ki­ürítésről és a Saar-k érdesről. A Répu- blique szerint nyílt kérdés, vájjon a fran­cia kormány kitart-e az eddigi külpolitika mellett, amelyet utoljám Briand képviselt Hágában, vagy áttér a Maginot-féle agresz- sziv politikára. A kérdést természetesen könnyebb feliadni, mint felelni rá. A kor- mánynyi1a.lbozfttrél szóló Havas-jelentés bejelenti, hogy a vita első napján számos külpolitikai interpellációra kerül sor. A sajté, főleg a boulevard-lapok megkezdték szokásos manővereiket és intrikáikat. Sauerwein a Mattéban félhivatalos kön­tösben közli, hogy Briand reverzálist irt alá, amelyben több olyan külpolitikai dolgot ígér meg, ami eddig nem szere­pelt munkájában. Meg kell várni, mit mond ma Briand, mert a bizonytalanságot és a félreértése­ket csak a külügyminiszter nyílt és őszin­te nyilatkozata oszlathatja szét. A nyilat­kozatra szükség van, mert rémhírek ter­jedtek el baloldali körökben és a Popu- laire mai számában már részletesen be­számol az állítólag tett engedményekről. A német lapok tegnap jelentést közöltek a folyamatban lévő rajnai kiürítés hirte­len megszűnéséről s ezt a jelentést a szo­cialista orgánum Briand megváltozott külpolitikai irányával hozza összefüggés­be. A Populaire a következőket írja: — Ma éjjel telefonon arról értesültünk, hogy a rajnavidéki német városokat el­hagyó francia ezredeket tegnap megállí­tották és visszatranszportálták régi német garnizónjaikba. JólértesüU körök szerint a rajnai kiürí­tés hirtelen megszüntetése Franciaország válasza akar lenni Huggenberg sikerére, amely, mint ismeretes, megnehezíti vagy késleltetni fogja a Young-tervezeí kivite- j lét. A francia nacionalizmus — írja a szó-j cialista lap — ellen támadással felel a né­met nacionalizmus legutóbbi akciójára és kockára teszi az elmúlt évek békítő mun­káját. A közeledést ismét a gyűlölet vált­ja fel. Mi sem könnyebb, mint hogy Tar­dieu jobboldali kormánya, amely az eddi­gi külpolitika likvidálásának jegyében született meg, kiadja a rendel etet a Rajnavidék újból való megszállására és Európát visszalöki oda, ahol Locamo előtt volt. A lap azt kérdi, hogy ki ural­kodik a francia külügyi hivatalban? Briand? A francia baloldal feszülten vár­ja Locarno emberének nyilatkozatát. Más értesülések szerint Tardieu hatá- j rozott intézkedései a kabinetnek biztos j többséget akarnak teremteni s a minisz­terelnök érzi, hogy a jobboldalt csak úgy nyeri meg, ha engedményeket tesz a raj­ijai kérdésben. , A ‘ | ifassté Mmk 3 S8aInavi«ltéföB,< Berlin, november 7. A szociáldemokrata sajtóügyre . cg jelentése szerint a fran­cia főparancsnokság váratlanul visszavon­ta azt a rendeletet, amely a megszállott kreuznachi francia helyőrség visszavoná­sáról intézkedik. Egy francia század, amely s. maiim pályaudvaron várta az el­szállítást. parancsot kapott hogy térjen vissza régi helyőrségére. A sajtóügynök­ség szerint a franciák szemmelláthatóam máris választ adnak Hugenberg népsza­vazási akciójára. Népszavazás a YowHj-tenrről Berlin, november 7. A birodalmi kor­mány eldöntötte, hogy a Hugenberg ugy- nevezett szabadságtörvényéröl szóló nép­szavazást december 15-én tartják meg. A birodalmi belügyminisztérium már a kö­zeli napokban megteszi intézkedéseit, hogy a szavazást kellőképpen előkészítse. A M§Éf miniSitiraSnök a jiwáiéfsfdk ellen A párisi konferencia teljes kudarca — Bulgária is Magvar­otseSs küzds frontja Páris, november 7. A keleti jóvátételek párisi konferenciája újból zsákuccába jutott. Tegnapi számunkban röviden jelentettük, hogy Bulgária nem hajlandó elfogadni a reá kirótt jóvátételi összeget és ez a hir ma teb jes egészében igazolódik. A Journal szerint a bolgár delegáció tegnap kategorikusan visszautasította az antant követeléseit és a bizottság ajánlatait. A keleti jóvátételek bi­zottsága Bulgária esetében valószínűleg ép úgy kénytelen lesz kimondani tehetetlensé­gét, mint Magyarország esetében és a bol­gár jóvátétel elintézését ép úgy rábízza a jó­vá tóteli bizottságra, mint ahogy rábízta a magyar jóvátételt. Ezzel a párisi tanácskozás kudarca teljesnek mondható, Ljapcsev nyilatkozata Szófia, november 7. Ljapcsev bolgár minisz­terelnök a kamara tegnapi ülésén az ellenzék interpellációira válaszolva kijelentette, hogy a párisi jóvátételi bizottság a szófiai kormány legnagyobb sajnálatára lehetetlen föltételeket szabott és a szakértők nem egyeztek bele Bul­gária fizetőképességének előzetes megállapítá­sába, azaz eltértek a németekkel szemben kö­vetett magatartól. A jóvátételi összegek kiírásánál az 1923-as Sztambulovszki-féle konvenciót vették alapul, holott annak rendelkezései ma taríhatatlanok. A miniszterelnök nem volt abban a helyzetben, hogy a bolgár ellenajánlatról pontos képet fes­sen, mert az ellenajánlat terve még nincs kidol­gozva. Alapelve a bolgár ajánlatnak az. hogy a 675 millió arany frankot kitevő bolgár jóvá­tételt Bulgária a kamatok beleszámításával harminchat év alatt egyforma részletekben tör- lessze le. zamaté Nem! Nagyon tanulságosak azok a tárgyalá­sok, amelyek most a cseh és német szociálde­mokraták között folytaik. Miig a cseh agrár­párt annak idején az agrárgondolat jegyé­ben meg tudott egyezni a Bund dér Land- wirtével, addig a nemzetköziség eszméit hir­dető cseh szociáldemokraták hallani sem akarnak a német elvtársaiktól követelt kul­turális autonómiáról. A régi Ausztriában az osztrák szociáldemokrácia volt az, amely a nemzetiségi kérdést a kulturális autonómiák alapján akarta megoldani. Ennek az államnak két kardinális problé­mája van, a szociális kérdés és a nemzeti­ségi probléma. A pártok erőviszonyainak ala­kulása olyan, hogy a szociális kérdés megol­dása nem haladhat egyenes vonalban. Ha polgári irányzat kerekedik felül és polgári el­vek alapján akarja elintézni az egyes társa­dalmi osztályok megélhetésének problémá­ját, a következő fordulat minden eddigi ered­ményt vissza akar csinálni és radikális szo­ciálpolitikát kíván inaugurálni. A gazdasági élet ennek következtében állandó bizonyta­lanságnak van kitéve. A nemzetiségi problé­mában egyetlen komoly lépés sem történik sem polgári, sem szocialista részről a kor­szerű megoldás felé. Nem csoda, ha már há­rom „Sejd rem “-képvise 1 őj e (Siribray-Gajda- Pergler) lesz a csehszlovák parlamentnek. Csak csinálják ezt a játékot tovább, csak pró­bálják tavaszra kiírni a választásokat, majd meglátják, hogy a „Sejdrem“-tábor már igen jelentős politikai csoport lesz. A Lidové No- viny szerint a Gajdáékra leadott szavazatok megmutatták, hogy hány ostoba ember van Prágában. Ezek az emberek nem is ostobák, hanem a fonák, a „Sejdrem** oldaláról fog­ják fel a csehszlovák parlamentarizmust. A csehszlovák parlamenti rendszer irányító té­nyezői ugyanis mindent elkövetnek, hogy a csehszlovák parlamentarizmus életképességé­be vetett hitet a tömegek előtt aláaknázzák. Megrendezték a választást, most kormányt akarnak alakítani. A koalíciós nyolcas bizott­ság urai pedig keserű grimasszal kérdezhe­tik: Hát tulajdonképpen miért is nyedük le a békát?

Next

/
Oldalképek
Tartalom