Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-29 / 272. (2197.) szám

10

1929 november 29, piSnték.

. Közg az i>a ^ágP .

Az amerikai gazdasági veszedelem

Irta: M&GOCSY-DIETZ SAKDOR dr.

Legutóbb irt cilkikeim nyomán támadások értek. Megtámadtak azzal, hogy Amerika ellensége vagyok. Szembe akarok nézni ezekkel a támadásokkal. Nem igaz, hogy Amerika ellensége vagyok, de igenis Amerika gazdasági politikájában Európára nézve veszedelmet látok. Ezzel akarok ma foglalkozni.

Több mint két évtizede annak, hogy szinte divat volt a „sárga veszedelem“-ről beszélni. Ez a keletről Európát fenyegető veszedelem — sajnos — állandó élő valóság, de realitásban és aktualitásban azt jóval megelőzte az Amerika részéről Európát ért támadás, melynek a lezajlott európai háború szolgáltatott megfelelő támpontot. Az európai államok öt éves teatrális véres öldöklése alkalmat nyújtott Amerikának arra, hogy birtokába vegye a világ arany készletének felét és gazdasági termelését gigászi méretekben kiépítse. Európa elhullatott vér-oeöppjelnek árán megszerzett világ- gazdasági hatalmát a háború óta arra használja fel, hogy telhetetlen gazdaságának végeláthatatlan növelése céljából Európa még mutatóban megmaradt utolsó javait is maradék nélkül kizsákmányolja. Vérfagyasztó csendben, hangtalanul, de' annál több cselfogással és könyörtelenül folyik Amerika és Európa között az egész földteke világ- gazdasági hatalmáért az egész világra kiterjedői végsőkig elszánt küzdelem. Felbecsülhetetlen tőkefeleslegei, kimeríthetetlen nyersanyagforrásai, termelésének nagy méretei és utánozhatatlan munka módszere eddigelé kétségkívül Amerika javára befolyásolják a küzdelmet. A világgazdasági erők tengerentúli vagy inneni koncentrációjának kérdése még messze van ugyan a döntő ütközettől, de ma tagadhatatlanul Amerika diktálja a küzdelem menetét.

Az amerikai veszedelem elsősorban Európa mezőgazdaságát érinti. Az európai háborúskodás idején Amerika lázas sietséggel máról hónapra kiirtotta felmérhet3hen őserdőit és feltörte határtalan ugarait Az igy nyert őserőtől duzzadó humuszon a technika legbámulatosabb csodáinak segítéségvel megteremtette méreteiben az óceánokat m*egc6ufolő búzaföldek ringó tengerét, melyek a ezó amerikai értlemében öntötték a kenyeret adó isteni szemeket és életet adtak Európa egymást öldöklő népének. A búza folyama a már ki- mélyitett utón a vér felszáradása után is feltartoz- hatatlanul tovább pata'kzik Európába és megfojtásra ítélte népének mezőgazdasággal foglalkozó részét. A gabonatermelés mérhetetlen fokozására okot szolgáltatott az is, hogy az európai hadviselő államok ellátására berendezkedett és az inflációs években még tovább fejlődő ipartermelés máról holnapra megtorpant. Európa elszegényedése és az orosz piac elvesztése folytán megszűntek elhelyezési lehetőségei. Amint a válság előre vetette árnyékát, az ipar amerikai gyor6 elhatározással és bámulatos alkalmazkodási képességgel a mezőgazdasági cikkek gyártására vetette magát. Hogy pedig ezek elhelyezését biztosítsa, minden eszközzel segítette a mezőgazdaság egyidejű óriási kiterjesztését. A tőke jobb kamatoztatást vélt látni a mezőgazdasági termelésben, mint az iparban és a mezőgazdasági termények elhelyezésére határtalan lehetőségeket látott. A forszirozottan beállított búzatermelés azonban hamar fölülmúlta az egész világ szükségletét. A nagy termésfelesleg Dél és Észak Amerika között a legélesebb konkurenciát váltotta ki, mely elsősorban az amerikai gabonatőzsdék árait nyomta le és az ott elhelyezést nem találó feleslegeket aztán dumping árakon dobta Európa piacaira. A nagy konkurenciát kiélezte a kanadai pool erősen kiépített szervezete, mely nagy készleteinek elhelyezésénél az árakra nem lehet tekintettel. A gabonatermelés növelése, számításba véve az európai termelés kedvezőtlenebb helyzetét, az európai piacok ellátására, illetve meghódítására bazirozott. Az amerikai búza termelési költségei jóval alacs'myabbak, mint az európaié. Odaát még mindig bőségben van a föld, úgy hogy csak a legjobb minőségű földeket veszik művelés alá, melyek nyers erejüknél fogva óriási termést biztosítanak. A föld ára potom olcsó és nem terheli azt földjáradók. A mezőgazdasági munka majd mind géppel történik, melyet az előbb említett körülmény és annak folyományaként a gépek olcsó ára teszi lehetővé. A gépmunka pedig alig kerül valamibe. Nemzeti és szociális terhek szinte ősmeretlenek. Ezen minden tekintetben előnyös helyzetihez hozzájárul az a nagy mértékű támogatás, melyben a termelés az állam részéről részesül. Kölcsönmentes gabon araktárak állanak a farmerek rendelkezésére. Olcsó, sőt sok esetben teljesen kamatmentes állami kölcsönökben részésülnek. Lehetővé van téve, hogy a farmer spekulálhasson gabonájával és addig várjon az eladással mig az előnyösnek mutatkozik. Mindezeket az előnyöket betetőzi a Farm Relief Bili által a szövetkezeti értékesítés rendelkezésére , bocsátott 500 milliós alap. De ezzel sincs még vége és a farmerek állandóan sürgetik, hogy a , gabona külkereskedelmét maga az állam finan- . szirozza. Az áralakulást előnyösen befolyásolja az j amerikai börze egész világra kiterjedő spekulációja, mely a legelőnyösebb pozíciókat biztosítja.

A búza európai elhelyezését a szállítási kéltségek nevetségesen bagatel tétele segíti. Ugyancsak a j háborús szállításokra berendezed társaságok I

a legminimálisabb szállítási díjtételekkel meg--i elégesznek, csakhogy foglalkoztassák ma már fe- i lesleges hajóparkjaikat. így az amerikai búza , olcsóbban jut Európa bármelyik vdziuíon meg- 1 közelíthető pontjára, mint az európai agrárál la- I mok búzája, melynek a vasúti szállítási Kéltséget ; fcftfl riocime. , •-r Az amerikai búza előnyös helyzetével szemben- áll az európai mezőgazdaság siralmas helyzete.- Hogy a gabonaárakat Amerika diktálja, az az o1-- , tani nagy termelés természetes következménye.- Természetszerű, hogy az alacsony amerikai árak

■ magukkal rántják az európai gabonanemüek árát is. Az olcsón termelő farmernek már nyereséget

s biztosit az az ár, mely az európai termelési költ- i ségek fedezésére sem elég. Az Amerikai Egyesült i Államok anyagi támogatásával szemben tehetet■ lenül állnak Európa koldus államai. Ki cáfolhatja- a viszonyok ismerete után, hogy kontinensünk mezőgazdaságát Amerika nehéz helyzetbe juttatta és

■ megfojtással fenyegeti? Nem lehetne szavunk, ba csak a tengerentúli termelés természetadta előnyösebb helyzetével állnánk szemben, de igen is jogunk van szót emelni, mikor az amerikai kormány anyagi támogatásával segíti a már úgyis egyenlőtlen feltételek között folyó versenyt. Teszi pedig ezt abból a nyereségből, melyet a mi elvérzésünk eredményezett számára. Európa államai pedig kicsinyes szempontokból elvakulva összetett kézzel tétlenül nézik további elszegényedésüket és könnyen bekövetkezhető pusztulásukat. Természetszerűleg elsősorban az agrár államokról van itt szó, de nem marad ez hatás nélkül az

I ipari államokra sem. Jelenlegi politikai és gazdasági berendezkedésünk mellett teljesen tehetetlenül állunk a veszedelemmel szemben. A gabonavámok emelésével látszólag megteremtett védelem csak csalóka látszat. Nem felel meg a helyes közgazdaság elvi követelményének. A mezőgazdaság kiváltságos állami védelme sérti az ipar és általában a fogyasztók érdekét ég azoknak elégül ellenségét vonja maga után. Egyes államok elszigetelt vámemelése a búza világpiaci árának még további hanyatlását segíti elő és a világgazdaság egyensúlyát veszélyezteti. Egyidejűleg sújtja a szomszédos agrár állam érdekeit, -mely visszahatással van az exportot igénylő ipar elhelyezési lehetőségeire. Ellenszenvet és elkeseredést szül a szomszédos államok között és a háború csiráját hordja mé- hében.

Európának azonban nemcsak mezőgazdaságát fenyegeti veszedelem Amerika részéről, hanem iparának is számot kell vetni az óceántuli szörnye-' teggel. Még a tavasz folyamán volt, hogy a különböző iparágak kívánságára Harnley uj vámtervs- zelet tett le a reprezentációs ház asztalára, mely az 1922-ben bevezetett vámok teljes revízióját követelte. A követelt vámemelés minden cikkre kiterjedt és egyformán irányult Európa majd minden szállítása ellen. A gyapot, cement, üveg, kerámiái áru, gyapjú, nyersvas, vegyiterméhek, fa, bútor vámját egyaránt 10—15%-kai kívánta emelni. Fokozottabb állami támogatást követelt az ipar részére és az államtól követeli, hogy az Amerika piacán jelentkező egyenlőtlen versenyfeltételeket kiegyenlítse. A vámtervezet a kongresszus tagjai között 6em talált egyöntetű szimpátiára és a farmerek a legélesebb küzdelmet jelentették be ellene. A farmerek megfujták a riadót, hogy az agrár terményeknek juttatott előnyöket az ipari vámtételek emelése túlszárnyalja. Az ipari vámvédelem súlyosan terhelné a farmereket, mert a gazdasági szüségletek árainak emelkedését eredményezné. Megakadt a vámtervezet élet-beléptetése Európa tiltakozásán is. Ez volt az eiső eset, hogy Európa gazdasági élete szót emelt Amerika gazdasági manővere ellen és az első eset, hogy Európa különböző államai, ha nem is együttesen, de egyöntetűen felléptek Amerikával szemjen. A legerélyesebb akció Franciaországból indult M, mely represszáliákat követelt az amerikai ipari termékekkel szemben. Egy európai bojkott természetszerűleg nehéz helyzet elé állítaná Amerika ipari prosperitását és előnyösebbnek mutatkozott a visszavonulás. Most novemberben azonban mégis sor kerül a vámtarifa-tervezet adminisztratív intézkedéseinek tárgyalására. Arról van szó, -hogy oly esetre mikor verseny-képesség vizsgálata megállapítja, hogy az import árut olcsóbban kínálják, mint a belföldit, az elnök felhatalmazást nyer a vámtarifa 50 százalékos emelésére. A hurkot tehát valószínűleg mégis ráteszik Európa iparának nyakára. Ez a tervezett intézkedés semmivel sem enyhébb, mint a legkimondottaíbb prohibiciós vámrendszer. A hurkot minden pillanatban meghúzhatja az elnök, de nem egyszerre, hanem részletekben fogja ezt tenni. Ha a tervezetből törvény lesz, befagyott az európai ipar Amerikába gra- vitáló exportjának. Amerika vámemelése végzetes hatást gyakorolna a háborús jóvátétel kérédésére is, mert az amerikai piac elvesztésével az európai államok fizetőképességében érzékeny hanyatlás állna be.

A jóvátételi fizetések tengerikigyója is vészt- jóslóan lebeg Európa gazdasági élete felelt. Az antant államok görcsösen ragaszkodnak a jóvátétel! fizetésekhez és ettől várják a normális gazdasági élet visszatérését. Sohasem volt még egy ilyen alapjában hibás közgazdasági tézis. Sajnos, ez gazdaságilag egyik európai államnak sem jelent igazi értéket, hanem aláássa mindegyik gazdasági életének egészséges alapját. Amíg csak egy állam is van, mely a jóvátételi követeléseket fenntartja, addig Európa szanálása el nem képzelhető. A Németország által fizetett jóvátétel legnagyobb részben Amerikában felvett kölcsön pénz és annak felvételével Európa önöu érdekével szemben Amerika megerősödését szolgálja. E kérdés megítéléseikor nem lehet Etrrópa államairól elszigetelten, külön a fizető Németországról és külön az abban részesült államokról beszólni. A Német- omág által kölcsönvett amerikai pénz tovább gui rul az antant államaiba és igy Európa államai i mind egyformán tovább merülnek abba a függő- | helyzetbe, melybe Európa a háború folyamán | Amerikával szemben jutott. A jóvátéli követelések j adtak alkalmat arra, hogy Amerika, mint ellenőr- j ző közeg betolakodhasson az európai államok | gazdasági életébe. Természetes, hogy a hitelező törődik azzal, hogy kölcsönadott pénze mire és hogyan lesz felhasználva, biztosan é6 jövedelmezően van-e elhelyezve. Ennek vizsgálatára joga van. Amerika élt is ezen jogával és gyámkodása alá vonta Európa egész gazdasági életét. Leült az asztalfőre és az ő irányítása, az ő tervezete szerint született meg a jóvátétel legújabb tervezete is. A jóvátétel utján Európa írásban és elismerten kiszolgáltatta magát Amerikának és érdekeit akarva, vagy nem akarva alárendelte Amerika érdekeinek. Alig különbözik ez a viszony a teljes függésétől, mely könnyen Európa teljes kiszolgáltatására vezethet

Amerika nem elégszik meg azonban csupán a

kereskedelmi érdekeinek biztosításával, hanem a nyert betekintés alapján a reális honfoglalás terére lépett és aktive is helyet igényel magának Európa gazdasági életében. A honfoglalásra a legtekintélyesebb lépést a Harriman-cég tette meg, mikor hatalmába vette Középeurópa három legnagyobb vas- és szénvállalatát és a Silézia és Kattowitzer A.-G.-t, valamint a Bismarck-Hüttét egyetlen hatalmas vállalatba olvasztotta Ö6sze. Ha- j talmas ellenfelet kapott a nyugatnémetországi 1 Stahlverein ebben az uj vállaltban. A Harriman * cég kiterjesztette érdekkörét ezenkívül a Ver- j einigte Königs- und Laurahüttére is, mely való- | szinüleg ugyancsak be fog olvadni az előbb emli- j tett vállalatba. Ez a megteremtett koncentráció azt jelenti, hogy az egész lengyel vas- és szénipar ! fele Amerika kezébe került. Középeurópának | egyik leghatalmasabb ipari vállalatát vette igy | birtokába Amerika egyik igen erős ipari és pénz- ! ügyi érdekeltsége. De nemcsak a nehezebb pénz- ■ ügyi viszonyokkal küzdő német vállalatok, hanem ' a viszonylagosan sokkal előnyösebb helyzetben | lévő tőkeerős francia ipar is ki van téve Amerika j elidegenítésre törekvő erős támadásának. A fran- | cia tökének erős küzdelmet kell folytatnia, hogy j vállalatainak majoritását megtarthassa. A General j Electric konzern mind nagyobb érdekeltségre törekszik a francia Thomson-Houston vállalatban, sőt Franciaország legnagyobb ipari vállalata a Schneider-Creuzot sem tudott elzárkózni az amerikai tőke elől és azt ma az amerikai Westinghouse konzern finanszírozza.

Az Amerika részéről fenyegető gazdasági veszedelem tehát — sajnos — nagyon is élő valóság és nemcsak Európa mezőgazdaságát Ítélte halálra, i hanem részben azon keresztül, részben pedig köz- 1 vétlenül az ipar ellen intézett támadásával Európa egész közgazdasági életének önállóságát fenyegeti. Amerika európai aspirációi annál súlyosabban esnek latba, mert Európa gazdasági helyzete már államainak ma követett kereskedelempolitikai irányzata miatt is súlyos helyzetben van. Az autar- hikus politika még mindig orgiákat ül és az amerikai veszedelem mérlegelése alig-aüg tudja legyőzni azt a gyűlöletet, melyet a háború kiélezett Európa államai között. Csak a legestegutóbbi időben látjuk az amerikai veszedelem felismerésének némi megnyilvánulásait. Legnagyobb jelentőséggel bír ezek között a tavaszi párisi jóvátételi konferencia, melynek szellemét ez hatotta át. Briand és Tardieu legutóbbi beszédeit ennek belátása inspirálta. A tizenkettedik órában történik ez bár, de még reményt nyújthat arra, hogy immár a vé- delezés munkája következik.

Nem szállítják le a bankkamat- lábat Magyarországon

Budapest, november 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A Magyar Nemzeti Bank tegnapi tanácsülésén úgy határozott, hogy a jelenlegi hét és félszázalékos bankkamatlábat változatlanul meghagyja.

Mindennemű forgalmi adókedvezmény január t-én megszűnik

Prága, november 28. A pénzügyminisztérium a ma érvényes törvény hatálya idején egyes cégeknek s termelési ágaknak bizonyos kedvezményeket nyújtott; eme kedvezmények közé tartozott a forgalmi adó átalányo- sitása, továbbá az, hogy nyersanyagoknál és félárunál a forgalmi adó egy százalék volt, valamint hogy a külkereskedelmi relációban a csomagolás — ládáit, zsákok — visszaszállítása esetén a forgalmi adó megfelelő részét visszaadták.

Mint ismeretes, a ma érvényes törvény a folyó év végén hatályát veszti. A pénzügyminisztérium által kidolgozott s a régi törvénynél sokkal enyhébbnek kikürtölt törvény javaslata egyebek között

oly paragrafust is tartalmaz, amely az öszszos, eddig élvezett, hosszú és fáradságos

tárgyalások után elért kedvezményeket kivétel nélkül megszünteti.

Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a forgalmi adókedvezmények január 1-től kezdve megszűnnek s a cégek és termelési ágak újból kérelmezni kötelesek a kedvezményt, amit a pénzügyminisztérium csak újabb, hónapokig tartó tárgyalások után fog megadni; a közbeeső időre természetesen a teljes forgalmi adó . fizetendő.

Ha ez a paragrafus törvényerőre emelkedik, ugy

ez az intézkedés egész termelési ágakat

válságba, fog sodorni.

Közgazdasági viszonyaink egyáltalán nem mondhatók olyanoknak, hogy a termelés és kereskedelem újabb adóterheknek volna ki- < vethető létének veszélyeztetése nélkül ^

Csehszlovák-román tárgyalások a hatánnenti forgalomról. A csehszlovák és a román kormányok:

megbízottai a folyó héten tárgyalásokat kezdtek a határmenti forgalom függőben levő kérdésének végleges rendezéseiről Mint ismeretes, GsehszAo- vákia és Románia között már három év óta van érvényben a határmenti forgalomról szóló szerződés, amely elég liberális intézkedéseket tartalmazott ugyan, azonban a vámhivatalok és határreud- örség egyszerűen nem vették azokról tudomást. A Szatmárnémetiben most folyamatban levő tárgyalások egyrészt a felmerült panaszok kiküszö- böiését célozzák, másrészt további, eddig nőm érintett műszaki jellegű kérdésekre vonatkoznak, mint amilyen a Tisza felső folyásának szabályozása, hidak építése etb.

Ausztriában a kamatláb újabb leszállítását várják. Béceből jelentik: Ellentétben azzal a szokással, hogy a bécsi bankok és takarékpénztárak a hivatalos osztrák bankráta mindennemű módosítása után közvetlenül a maguk kondícióit is megfelelőképpen módosi'totíák, eddig a bécsi bankkon- diciókat nem hozták összhángba a minap leszállított osztrák hivatalos bankkamatlábbal. Ennek Oka a többi között az, hogy a bankok értesülése szerint az osztrák nemzeti bank már legközelebb, legkésőbb a novemberi ultimé lefolyása után újra leszállítja a bankkamatlábat. A bankok és takarékpénztárak nem akarják rövid idő alatt kétszer kondíciók változtatásával összekötött terjedelmes munkát végezni és ezért elhatározták, hogy csak a hivatalos bankkamatláb újabb csökkentése után foglalnak ebben a kérdésben állást.

Bankári cégek sorozatos likvidációja Németországban. Németországban az utóbbi héten minden napra esett legalább egy bankbukás. A szóbanle- vő pénzintézetek és tnagánbankárok túlnyomórészt spekulációs üzleteken szenvedtek nagy veszteségeket. Részint értékpapír, másrészt áruüzleti spekulációról volt szó a szóbanforgó bankárok részéről. Persze az amerikai tőzsdekrach is megkövetelte a maga áldozatát. Nagyszabású li'kvidációe periódus indult meg, amely valósággal megtizedelte a német magánbankári cégek szárnál

Ausztriában 7 aranykoronával akarják emelni a cukorvámot. Becsből jelentik: A nemzeti tanács

ülésén a többségi pártok indítványt nyújtottak be, amelyben a cukor és cukorrépa világpiaci árának katasztrofális esésére való tekintettel a cukor vámtételének 7 aranykoronával való felemelését kérik. Az indítvány szerint az uj cukorvám életbelépéséig a cukonadót kívánják 7 aranykoronával felemelni. A felemelt cukorvám életbeléptetésével ez az adóemelés megszűnne. A felemelt vámtételt a mozgó vámskála alapján tervezik olyan módon, hogy a vámtétel annyival mérséklődik, amennyivel a külföldi cukor ára, 100 kg-ként számítva, meghaladja a 40 schillimget.

Az ellopott szesz is adóköteles. Egy szlovének ói szeszgyárból bizonyos politikai tüntetésék kapcsán a lázongó tömeg — ismeretlen tettesek — nagyobb mennyiségű szeszt loptak ed. A pénzügyi hatóságok ennek ellenére a károsult szeszfőzőtu- lajdonosra kivetették a szeszadót e a pozsonyi ve- zérpénzűgyigazgatós ág est az adókivetést jóváhagyta. A legfelső közigazgatási bíróság tegnap foglalkozott a szeszgyártuiajdonos panaszával s ítéletében kimondotta azt, hogy az ellopott szesz is adóköteles. Az Ítélet indokolása a szesztörvény 70. paragrafusára utad, amely szerint adómentes csak a megsemmisített szesz. Ha a szeszt ellopták, ezáltal nem semmisült meg e igy az adót okvetlenül meg kell fizetni az ellopott szesz után is. — legfelső közigazgatási bíróságnak ez a szenzációs döntése: osztrák mintájú paragrafusrágás, amedy ezen a bírói, testületen az utóbbi időben, nyilván a munkával való túlterhelés miatt, egyre hatalmasabban erőt vesz.

A francia jegybank aranykészlete. A Francia Bank jelentése szerint a bank aranytartalékjai az elmúlt héten 241,422.177 frankkal 40.539,531.987 frankra amelkedtek, ellenben a bankjegyforgalom 516,768.870 frankkal 66.582.947.680 frankra csökkent. A fedezeti arány 46.25%-ra emelkedett

Egy angol pénzügyi fejedelem bukása. Londonból táviratozzak: Tegnap este az angol pénzügyi

világban nagy feltűnést keltett az a hir, hogy a City egyik legjelentősebbb vállalatának igazgatója, Henry Spenzier Borae igazgatói állásáról lemondott és bejelentette, hogy csődöt nyittat maga ellen. A British Cement Products an Fináncé Compani igazgatóságához irt levelében Home rámutat azokra a komoly veszteségekre, amelyeket különböző társaságokban szenvedett. A British Cement Products an Fináncé Compani igazgatói közölték a nyilvánossággal, hogy Horné pénzügyi bukása a társulat helyedére nincs kihatással. A lapok azt állítják, hegy csupán Home magánvagyona szenvedett nagy veszteségeket.

Októberben visszafejlődött az amerikai autógyártás. Washingtonból táviratozzák: Az elmúlt

•hónap folyamán az autóiparban az Egyesült Államok területén a termelésben jelentékeny csökkenés mutatkozott, ami november első felében még csak fokozódott. Hasonló visszaesést mutat az acél-, gyapot- és textilipar. A nagyipari árak október utolsó hetében jelentékeny mértékben csökkentek.

Uj naftaterületek ntán knfatnak Oroszországban.

Moszkvából táviratozzák: Az orosz naftatröszt francia mérnököknek egy csoportjával szerződést kötött uj pefcróleumtelepeket rejtő területek felkutatására.

A Domov biztosítótársaság fuzionált a Slo- vakia biztosítóintézettel. Pozsonyi szerkesztőségünk telefonálja: A Slovakia biztosítóintézet •ma rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elhatározta, hogy a Domov biztosítóintézettel százszázalékos viszontbiztosítási kooperációba lép és uj céget alakit Slovakia.—Domov általános biztosítótársaság címen. Az alaptőkét kétmillió koronáról négymillió koronára emeli föl. Az uj biztositótársaság Bulla György dr.-t, a Domov igazgatóját, átveszi. A Domov biztosító Prágába kettőzik, ahol koncesszióját oseh- oraaági ierfMeo fogja ,