Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-29 / 272. (2197.) szám

6 TO^<^MAG^AftFfTKLar> 1029 no t ember 20, pániéit. Mii köszönhet a tudomány az elektronok „repülő bolondjának"? Broglie herceg megfejtette a fény rejtélyét — Egy Nobel-dijas arisztokrata élete félbeszakította és annak folytatását délutánra halasztotta. A déli szünet után negyed három órakor folytatták a hadbíróság tárgyalását. Az elnök asztalára a bűnjelek között ott vara az ötlövetű katonai forgópisztoly, amelyből egyetlen go­lyó hiányzik, azután egy dobozban vara Ku- dela Zsófia pirosszalagos szalmakalapja és ruhája. A hallgatóság a délutáni tárgyaláson zsúfolásig megtöltötte a termet, akik között igen sok a nő. Folytatták a tanúkihallgatáso­kat. Dubravszky Árpádné, született Kudela Hermináit, .majd férjét, Dubravsaky Árpád po­zsonyi rendőrfelügyelőt hallgatták ki. A há­zaspár vallomásában elmondotta, hogy a végzetes napon Kudela Zsófiától búcsú­levelet kaptak, de mikor a levelet kézhez vették, a gy ilkosság már megtörtént. Ezután megindító jelenet következik. Kral alezredes hadbíró kiveszi a dobozból az áldozat ruháit és átadja a Dubravszky- házaspámak. Kiudernav ekkor felugrik helyéről és megindult hangon a következő­ket mondja: — Alezredes ur, kérem, ezek az én sze­relmesem ruhái. Kérem, hogy ezeket adják nekem, hadd legyenek szép emlékeim róla ezekben a ruhadarabokban. Az elnök a kérést elutasítja, Kindernay Pál oedig rezignál tan visszaül a vádlottak pad­jára. Ezután Kis Katalint, Kindernay Budapes­ten lakó nővérét hallgatják ki, aki elmondja, hogy az esetről csak az újságokból értesüli, Ismerteti a vádlott gyermekkorát. A tanút nem esketik meg vallomására. A k ét orv osszak értő kihallga tása után kü- j lömböző iratokat olvasnak' föl arról, hogyan viselkedett a vádlott a katonaságnál. Az ira- j tok szerint Kindernay derék, pontos katonának bizo- ■ nyúlt. Nagyon jó családapa volt, állandóan j küldött pénzt haza a családjának, úgy hogy ö havi százötven koronából élt. Felettes tisztjei valamennyien a legjobb bizonyít­ványt állították ki róla. Egész sor kitünte­tése van, amit a háború idején mint hadi pilóta kapott és kivételesen megengedték neki, hogy ezeket a kitüntetéseket a cseh­szlovák hadseregben is viselje. Ezután megkezdődtek a per beszédek, amelyek lapunk zártaikor tartanak. Hétéi — kötéláltaü halál Lapzártakor telefonálják: Délután fél hét órakor hirdette ki a hadbíróság Ítéletét, amely szerint Kindernay Pál őrmestert bűnösnek mondta ki a gyilkosság bűntetté­ben és ezért öt a hadseregből való kizárás- ír ra és kötéláltali halálra ítélték Kinder- nMc nay az Ítélet kihirdetése után arra kérte a bíróságot, hogy a kötéláltali halál helyett agyonlövetésr eitéljék. Az üevész megnyu­godott, mig a védő feleibbezett az ítélet ellen. Kémkedés vádja miatt letartóztatták a kassal városi könyvtár egyik tisztviselőjét Kassa, november .28. (Kassai szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) Tegnap délután le­tartóztatták és az államügyészség fogházába szállították Vendel Ernőt, a kassai várost könyvtár tisztviselőjét. Magyarország részé­re való kémkedéssel vádolják Vendelt, aki állítólag fontos katonai titkokat árult el. Vendel közel harminc év óta tisztviselője j Kassa városának és eddig semmiféle politi­kai tevékenységet nem fejtett ki. Lssütigrgi UmmMmUk szitromMák egy silsrasi lap helyiségeit Lemberg, november 28. Tegnap éjszaka egy csoport kommunista betört a Nowyj Czas cimü nemzeti irányú ukrán lap szer­kesztőségébe, terrorizálta a szerkesztőség tagjait és a szerkesztőség helyiségeit telje­sen szétrombolja. Azután lementek a nyom­dába is s ott megrongálták a lapot előállító gépeket. A rombolás befejeztével vissza­vonultak. A rendőrség későbben értesült az eseményekről, de igy is a támadók után nyomult és hármat közülük letartóztatott. Megállapították, hogy a kommunista táma­dás bosszúból történt, amennyiben a múlt hét csütörtökjén a lombergi ezovjelorosz konzulátus épülete előtt az ukrán naciona­listák tüntetést rendeztek. — Mikor a lopott autóból kifogy a benzin. Pár­kányi tudóéi tónk írja: Furcsa módon akadályozott •meg a véletlen eddig ismeretlen tolvajokat abban, hogy a zsákmányul ejtett autót biztonságba helyez­zék. A tettesek az elmúlt éjszaka ellopták a Higea Szik vízgyár hatvanezer korona értékű hatalmas teherautóját s a saját kerekein futó zsákmányuk­kal elrobogtak Csaca irányában. Kőhidgyarmat qrjögölt azonban elfogyott a benzin és nem tudták htjukat folytatni. A lopott autót az árokba tolták és hagyták, ők maguk periig kereket oldottak. A rendére ég nyomozást ind italt. i Bécs, november 28. Broglie herceg, a N o bel-díjnyer tes francia- fizikus nem ad interjút senkinek. Általában újabban kizárólag szakemberekkel érintkezik.- így azután elfogadta Arthur Köstiler Párisban 5 élő osztrák mérnököt, aki a fogadás után cik­ket irt róla az egyik bécsi lapban. A cikk nem annyira interjú, mint inkább Broglie herceg­1 nek, az embernek és tudósnak portréja és tu­- domárayois jelentőségének népszerű méltatása. A herceg tanulni kezd A herceg nyilván unatkozott lovai, lakájai ‘ és fejedelmi rokonai között s igy kezdett ko­molyabb dolgok iránt érdeklődni. Legalábbis 1 igy szól az a leírás, amelyet az osztrák mér­nök Broglie hercegről ad. A herceg nem ér­deklődött mindjárt a fizika iránt. Először műtörténésznek indult, majd mikor bajusza serkedni kezdett, áttért a történelmi tanulmányokra. Mindkét tanul­mánya eredményeképpen kapott egy-egy dip­lomát. Ezt is megunta azonban s most már csak egy dolog érdekelte, a fény. ■! Nemcsak őt, másokat is erősen foglalkoztatta | az a kérdés: voltaképpen mi is a fény? Kü- j lönbözo teóriáik merültek fel erre vonatko- ; zóan. A legismertebbek: az energiaelmólet és az anyagelmélet. Az előbbi szerint a fény voltaiképpen mozgás, amely az éteren hullámzik keresztül. A má­sik elmélet azt tartja, hogy a fény anyag s ennek az anyagnak molekulái szünet nélkül szinte bombázzák az emberi szem ideghártyá­ját és igy következik be a tenyér zés. Brogliet nem elégítette ki egyik elmélet sem. Nekilá­tott a fizikatanul ásnak, 32 éves koráiban a fi­zika doktora lett és öt évvel később, miután sikerült a fény problémáját megoldania, megkapta a No- bel-dijat. A herceg — mint a cikkből kitűnik — kissé zavartan ült látogatója előtt. Kezében szoron­gatta a sürgönyt, amit Stockholmból kapott és amely értesítette a kitüntetésről. A sürgöny a kővetkezőképpen hangzik: — Fizikai Nobel-dijat megnyerte stop leé­lünk sürgönyválaszt, résztvesz-e december 10. ünnepi ülésen stop levél megy stop tudo­mányos akadémia titkársága. t A fény Lindberghje A fiatal tudós eMogódott örömmel nézi ezt a sürgönyt, Tommy viszont, a herceg feltű­nően borzas és csúnya kutyája gyanakodva ! szagolgatja a nevezetes táviratot. Ez a fiata­los, szimpatikus zavartság körülbelül ugyan­az, mint ami Lindbergh arcán látszott, mikor 36 „órai repülés után megérkezett a lebour- geti repülőtérre és fogadta az üdvözléseket. Ahogy Lindbergh, a „repülő bolond", fiatalos temperamentummal nekivágott az óceánnak, úgy vetette magát bele szinte vakmerőén Lonis Victor de Broglie herceg a vektor- és tenzor-analizis, a quantum- és relativitás- elmélet komplikált rejtelmeibe. Hogy az elektronok „repülő bolondjának11 : jelentőségét áttekinthessük, Arthur Koestler I összefoglalja mindazt, amit a tudósok a fény­ről eddig megállapítottak. Newton szerint a fény úgy keletkezik, hogy a fénylő test apró kis molekuláikat bocsát ki magából és ezek is fénylenek, izzanak. Ezt az elméletet azonban hamarosan megdöntötték. Huyghens és Fres- nel a következő teóriát hirdették: mint ahogy a vizbedobott kő körül koncentrikus hullámok keletkeznek, úgy kelt koncentrikus és egyre messzebbre,, terjedő hullámokat az éterben a világi tótest. Eszerint tehát a fény tulajdon­képpen energia. Azután’ jött a fénytan nagy válsága, amely egyben az egész elméleti fizika válsága is volt. A modern laboratóriumok tökéletes mű­szerei sok mindent megmutattak, amiről ed­dig a tudósok nem is tudtak és igy revideálni kellett az elméleti fizika csaknem valameny- nyi régebbi megállapítását. Különösen un éter fogalmába vetett hit rendült meg erősen a huszadik század elején. Főleg az amerikai Miohelson és Morley igye­keztek rhegdönteni az éterbe vetett hitet, amelyet azután Einstein végleg száműzött a tudományos gondolkodás birodalmából. Ha azonban belbizonyosodott, hogy nincs töb­bé éter, akkor nincsenek többé éterhullámok sem s akkor megint nem tudjuk, hogy miben áll a fény lényege. Az elektronok örökös boszorkányíánca Néwton anyagelmélete és Huyghens ener- giáelmélete nem vált be. S ékkor jött a Rro- glie-féle szintézis, amely bizonyos fokig át- veble mindkét elmélet eredményeit. Broglie szerint a fény parányi anyag és hullám, tehát energia is és anyag is egyiclő- ben. Már Einstein is kknutatatta, hogy az anyag bizonyos esetben energiává, az energia pedig anyaggá tud átalakulni. Az következik ebből, hogy végső fokon az energia és anyag csak különböző megjelenési formái egy bizonyos Valaminek. Ez az elmélet Broglie elek trón teó­riájában. gyakorlati jelentőséget kapott. A Broglie-féle elektroníeociának fő gondo­latmenete ez: minden anyag kis parány okból, az atomokból áll. Az atomok is nagyon kom­plikált képződmények, emlékeztetnek nap­rendszerünk konstrukciójára. Minden atom egy atommagból és több elektronból áll, ame­lyek a bolygók futásához hasonlóan keringe­nek az atommag körül. Végeredményben te­hát az elektronok a legkisebb és legfelbont- hatatlanabb dolgok, amelyekből az anyagi vi­lág felépül. Az elektronok tömege természe­tesen olyan kicsi, hogy csak infinilezimális számításokkal lehet hozzá közeledni. Itt már az ekzakt kutatás átnyúlik a kozmikus Űrbe, az ellentétek találkoznak, egymásbaolvadnak és keresztülmenraek egymáson. Anyag és energia valami megfoghatatlan boszorkány­táncba, oscilláló és keringő mozgásban olvad­nak egybe. Ezek a káotlkusan keringő hullá­mok anyagnak és mozgásnak ez az egész infi- nite zárnál iis boszorkány tánca jelenti azt, amit életnek és világnak nevezünk. Ezeket a kü­lönös hullámokat nevezik tudományos nyel­ven „anyaghullámoknak", vagy „Broglie-féle hullámoknak". Becs, november 28. Ma délelőttre hívták! egybe a parlamenti bizottságot, hogy az al-! ko talány reform ügyében tanácskozzék. Azj ülést közbejött akadályok miatt délutánra ha- j lasztották el. Parlamenti körökben az ülés elhalasztását igen rossz jelnek tekintik. Paris, november 28. Sauerwein, a Maiin külpolitikusa, lapjának mai számában inter­jút közöl, amelyet Schober kancellárral foly­tatott. A kancellár hangsúlyozta, hogy a riasz­tó híresztelések ellenére mindenkit biztosít­hat róla, hogy a bécsi rendőrség feltétlen le­ver az osztrák főváros ellen tervezett bármi­nemű fegyveres támadást. Az államcsíny közvetlen veszedelme tehát nem fenyeget. Annál sürgősebb azonban az alkotmányreform. Az osztrák alkotmányt a legmélyebb anarchia jegyében alkották, amikor az ország egyes ré­szei kétségbeesésükbeu a Németországhoz va­ló azonnali csatlakozást követelték. Az alkot­mány ezért nem mintaszerű és nem is végle­ges. Elsősorban Bécs helyzetét kell megmásít a­Budapest. november 28. (Budapesti szerkesz- > tőségünk telefonjelentése.) A Pesti Napló mai! száméiban Stribrny hosszabb nyilatkozatát közli a csehszlovák belpolitikai helyzetről, va­lamint Csehszlovákia és Magyarország viszo­nyának várható alakulásáról. Stribrny nyilat­kozatában attól tart, hogy Csehszlovákia iparát sem kíméli meg az ál­talános válság, aminek a textilkrizis mintegy bevezetője. Csehszlovákiának uj piacokra van szüksége a belső piac csökkenése miatt, uj piacokat azonban eddig a köztársaság nem tudott szerezni. Meggyőződésem szerint — folytatja^ Stribrny — Magyarországgal mihamarább sor kerül uj gazdasági tárgyalásokra. Eddigi prosperitá­sunkat főként a konjunktúrának köszönhetjük, ami azonban a vége felé közeledik. Magyarországgal való viszonyunkról kije­lenthetem, hogy Csehszlovákia száz száza­lékban megkapta a kívánt határokat. Korai­nak tartom azonban az adott viszonyok kö­zött azt, hogy a békeszerződés revíziójáról Broglie megtalálja a legkisebb fényt Ennek felismerése után már meg lehetett fejteni a fétiy titkát. Az elektronelmélet és a quantumeluiélet uj meg isme rései megkönnyí­tették ezt. A Planc-féle quantumelmélet sze­rint az energiák sugárzása is parányi, legki­sebb energiaegységekre, „quantumokra" bontható. Ha ezeket az apró energiaegysége­ket vizsgáljuk, megint csak összefolyik az anyag és az energia fogalma. Broglie és a né­met Sohrödinger egymástól teljesen függetle­nül végeztek kutatásokat ezen a téren és tel­jesen azonos eredményeket értek el. Megtalálták a fény legkisebb egységeit, a fényquantumokat, amelyeket „photonok- nak neveztek cl. Az energia és anyagteória közötti régi harc tehát most közös megegyezéssel végződött, mert kiderült, hogy photon egyszerre energia is és anyag is. Ma még különösebb gyakorlati jelentősége ennek a megismerésnek nincs, de idővel ez is éppúgy átmegy a tudományos köztudatba és éppúgy alapja lesz egy egész fizikai rend­szernek, mint annakidején a Newton-féle gra­vitációs törvény. Száz év múlva a diákok épp­úgy fognak tanulni a 37 éves No'bel-díjnyer­tes tudósról, mint Newtonról és Archimedes- ről, aki „Heuréka" kiáltással ugrott ki a für­dőkádból. Broglie hei'ceg azonban, úgy látszik, még nincs tudatában jövendőbeli világhírének: szerény, félénk és nem szeret beszélni a No- bel-dijról. ni, mert most valósággal államot alkot az államban. A bécsi polgármester, aki Auzstria lakossá­gának egy harmadát kormányozza, olyan ha­talmi kört fog össze, aminőt a községi ható­ságok a körzeti igazgató és a kerületi kapi­tány együttvéve birtokolnak. Gyakorlatilag a főpolgármester senkitől sem függ. A francia köztársaság m4r rég felismerte, milyen veszedelmet rejt a független és au­tokratikusam, kormányzott főváros. Legalább annak a lehetőségnek kell meg­lennie, hogy a polgármester határoztaj ellen a kormányhoz felebbezni lehessen. Az uj al­kotmánynak azonkívül az is feladata, hogy a szövetségi elnöknek és a szövetségi tanács­nak helyzetét megszilárdítsa. A szövetségi elnöknek nincs elegendő ha­talma a kormánnyal és a szövetségi trnács- csal szemben. A szövetségi tanácsnak pedig csupán nagyon is illuzoriíis, egyszer gyakorolható vétó-joga van. Amikor az alkotmányreformot végrehaj­tották, akkor hozzá lehet látni a különböző pártok lefegyverzéséhez. beszéljünk, ami ártana a két állam közti ki­békülésnek, amire pedig mindnyájunknak szükségünk van, mert a mostani megmórgezett atmoszféra tele van bizalmatlansággal és az' elkeseredés, mely- lyel mindkét fél lábhoz tett fegyverrel áll, egyikünknek sem használ. A külpolitikába!! szemben állok Benessel, akinek koncepciója a francia szövetségben csúcsosodik ki. Ez a szövetség nézetem sze­rint gyakorlatilag sok tekintetben értékte­len és sokkal helyesebb volna a szlavofil külpolitika megteremtése, ami alatt azonban nem a régi pánszlávizmust értem. — Egy hires orosz szlávista halála. Moszkvá­ból táviratozzák: Lavrov Péter Sándor, :t világ­hírű orosz szlávista az orosz tudománvo aka­démia tagja, tegnap elhunyt. A kitűnő tudós mintegy kétszáz munkát irt. Tudományit kuta­tásának főt érré minta az etnográfia és a szláv népköltészet volt. Lavrov 73 éves korában hunyt el. , s Óriási nehézségek az osztrák alkotmányreform útjában Stribrny a Pesti Naplóban nyilatkozik Csehszlovákia gazdasági válságáról, Magyar- országgal való viszonyáról és Benes rossz külpolitikájáról r

Next

/
Oldalképek
Tartalom