Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-26 / 269. (2194.) szám

3

1

W89 november 26, kedd. >CTMCGAiMaG^ARHI RIlAP

Nagyszabású diszgyüléser ünnepelték meg a kassai tceresiiényszocfaflsták pártszervezetük

tízéves fennállását

A dlszgyOlés liiiesáp lelkesen tüntetett Szüli# Séia mellett - irnsschntli Séza nagy beszéde — „i keresztényszocializmus: az igazi demokratikus politikának hittel, meggyőződéssel és önzetlenül való megvalósítására irányuló törekvés"

A KERESZTÉNY MUNKÁSSÁG A KERESZTÉNYSZOCIALISTA PÁRTÉRT

Kassa, november 25.

(Kassai szerkesztőségünktől.) Vasárnap délelőtt ünnepélyes külsőségek között ülte meg az országos keresztényszocialista párt. kassai szervezete megalakulásának tízéves jubileumát. A lélekemelő hangulatban lefolyt népes díszközgyűlésen részt vettek: Sziillő Géza dr. képviselő, országos pártelnök, Grosschmid Géza dr. és Böhm Rudolf szenátorok. Dobránszky János, Fedor Miklós és Hokky Károly nemzet- gyűlési képviselők, Fleischmann Gyula dr. tar- tománygyűlési képviselő, Tost Barna prelátusGrossctaid Géza

— A keresztényszocializmus lényege — mondotta beszédében — az igazság és a szeretet iránti törekvés. Ez a törekvés, mint társadalmi és politikai tényező, egyidős a kereszténységgel, sőt forrása még mélyebben buzog. Már a próféták hirdették, a Júdeábán szenvedett elnyomatás és nyomor idején, egy nj, egy igazságos, egy emberséges korszak eljövetelének szükségét, —• a rajongás erejével hittek egy 3°bb korszak beköszöntésében és o hitből nyert vigasztalással várták a Megváltót.

— Krisztus tanításából sugárzott ki ez a megváltás. Az elesetteket, az elhagyottakat, a szegényeket, a munkásokat vette ez oltalmába és ez talált visszhangra mindenütt, ahová eljutott. Ez a magyarázata, hogy a régi római ius strictum, az egyén jogának rideg védelme után, az akkori műveltebb társadalmi rétegeknél a Stoa bölcseletében pislogó jus aequum —■ a méltányossági elv —, a kereszténységből feltörő népjogok messze sugárzó fényével megerősödve, bevilágított távoli földterületekre és a lelkek mélyébe.

— A kereszténység ugyanis mindig az elnyomottakat vette védőpajzsa alá és ebben van 1 egyőzhetien ereje, mert ha az emberi önzésből, kapzsiságból, uralom vágyból, hiúságból, pöffeszkedő gőgből, fékevesztett indulatokból összeverődő felhők a kereszténység alapvető társadalmi eszméjének, az embersze- retet-nek melengető, gyógyító sugarát igen gyakran nem is engedik át a szenvedőkhöz, — az, mint a napfény, újra, meg újra mégis csak áttör rossz akaraton, gonoszságon, erőszakon, közönyön egyaránt, mert

semmiféle szociológia és államelmélet eddig tökéletesebbet helyébe nyújtani nem tudott.

—• Ezért vált fontos politikai tényezővé az újkor társadalmi mozgalmaiban is a keresztényszocializmus, ily természetű meggondolások alapján jutott a politikába az az elv, hogy az állam föladata nem pusztán a jogrend, a jogállam föntartása, hanem a népjóléti állam kiépítése és a német, francia, belga és osztrák parlamentek keresztény pártjai mindig ez alapon is állottak és állanak ma is.

Keresztényszocialisíának lenni tehát nem politikai elmaradottság, nem a modernnek és fölvilágosodottnak hirdetett haladás megtagadása, — hanem épp‘ ellenkezőleg, az igazi demokratikus politikának hittel, meggyőződéssel és önzetlenül való megvalósítására irányuló törekvés.

—- Messzire vezetne itt a keresztényszocializmus történelmi kifejlődésének oknyomozó ismertetése, — ebből röviden csak annyit, hogy nekünk katolikusoknak fölemelő és megerősítő annak tudata, hogy ennek a politikai irányzatnak és álláspontnak XIII. Leó pápa „Rerum novarum" cimü encyklikája pápai szentesítést is adott, —• protestáns tesvéreinknek pedig annak a ténynek ismerete, hogy a keresztényszocializmus nevét először azon angol társadalmi reformerek használták, akik a szövetkezeti mozgalom élén állottak (Kingsley, Ludlon, Maurice stb.).

— Európa mai államaiban azonban a nemzeti érzés úgyszólván forrpontján van. Fölmerülhet tehát az a kérdés, vájjon az ilyen általános emberi eszméket megvalósítani óhajtó nemzetközi törekvés a mai gyakorlati politikában helytálló-e?

A keresztényszocializmus nemzetközisége azonban nem zárja ki a patriotizmust, a fajunkhoz, a nemzetünkhöz való mlndenekfö- lötti ragaszkodást.

A keresztényszocializmus nemzetközisége — ha szabad a politikába a keresztény vallások forrását belevonni — bibliai értelmű. A biblia szól mindenkihez, minden emberhez. Nem tesz különbséget a között, hogy müveit vagy-e, vagy tudatlan, angol, német, francia, lengyel, ohasz, magyar stb. va-gy-e, — a földgömb ezen,

plébános, h. polgármester, Wirth Gyula pártigazgató, Szánthó László ruszinszkói főtitkár, a kassai ker.-szoc. pártszervezet egész vezérkara, a kassai őslakostársadalom szine-java, több száz munkás, az eperjesi, kassauj falusi, göinicvölgvi és korompai pártszervezetek nagyszámú küldöttségei stb. A jubileumi dísz- közgyűlést a szakszervezeti zenekar zeneszá- mai vezették be. Majd Grosschmid Géza dr. szenátor, a helyi pártszervezet elnöke, mély- hatásu beszéddel nyitotta meg a díszközgyűlést.

megnyitó Siesse

vagy azon a felén, — jólétben, vagy szegénységben, egészségben, vagy sínylődve éled-e napjaid. —• A keresztény politika is ilyképp szói minden emberhez és azért hirdeti és vallja világszerte azt, hogy az embert látja elsősorban, akit politikai gyűlölködésből megnyomo- ritani embertársának nem szabad.

Nem természetes-e tehát, hogy amikor a megpróbáltatás órája az itt élő magyarságra szakadt, szintén ez alá a védőpajzs alá menekült?

—-Nem azt mondotta, hogy gyűlöllek azért, mert Te cseh vagy, vagy német vagy, vagy szlovák vagy, — hanem azt, hogy ember vagyok én is, csak olyan, mint Te és meg akarom védeni emberi jogaimat. — A vallásomat, a fajomat, az anyanyelvemet, a kultúrámat, az én szegény, elárvult népemet.

—• Ezekből a távoli elgondolásokból és kőzel- fekvő okokból lettünk és vagyunk keresztényszocialisták.

— Ezért hirdetjük, hogy éppen a mi speciális szlovenszkói helyzetünkben ebben a táborban volna tulajdonképpen Szlovenszkó őslakosságának helye és hogy velünk az igazság, mert igényeinknek jogossága az egész világ Ielkiismereiében 'és adott helyzetünk kellő felismerésében gyökeredző. Meg nem is cáfolható, — legföljebb ideig-óráig elnyomható.

— Ezért a gúny, a támadás, a gyűlölködés még mindig ellenünk azok részéről, akiket a szerencse forgó kereke fölébünk juttatott és akiket ez a helyzeti előny, melyet a maguk hasznára akarnak forditani, elvakit és nem tudják meglátni, hogy az államok biztonságát csak az abban együttélő lakosság harmóniája alapozhatja meg. Amíg azonban ez a meglátás itt be nem következik,

nem a keresztény elvekkel való ellentét a mi ellenzéki állásfoglalásunk, hanem éppen az azok érvényrejuttatásáért való küzdelem.

— Pár nap előtt fejtegettem éppen ezért azt, hogy politikai érettségünknek éppen az a bizonyítéka, hogy a jogos és messzebbmenő célok fölismerése mellett azokért —- az első keresztények hitével és szívósságával — tovább küzdünk és kitartunk és hogy ez a politikai erkölcs követelménye is, mely az ilyen mély és bensőséges hitet megcsillogtatott látszatokra föl nem adja. Ez volt a keresztény szocialista párt következetesen betartott útiránya, ezen az utón halad továbbra is, ám egyúttal

az igazi tolerancia alapján akar állni mindazokkal, akik ezért a nagy célért velünk együtt baráti szövetségre kezet fognak, így elsősorban akkor — a lángleikü Prohászka püspök, ha más vonatkozásban is mondott, de igaz tanitását megértve és a mi viszonyainkra alkalmazva — „amikor kinyújtjuk kezünket és megfogjuk azt a másik kezet, amely szintén a kereszténységet védelmezi és a magyarságot talpra akarja állítani".

Ne legyen ezért pártunkban visszavonás, hogy e célért a választáskor kezet fogtunk a magyar nemzeti párttal, — hisz’ pártprogramunk helyes értelmezése és az említettem politikai érettség és morál természetes folyománya ez.

— Amikor az országos keresztényiszocialista párt ily emelkedettebb fölfogást tanúsított, akkor adta bizonyságát annak, hogy nem kisszerű egyéni, vagy kizárólagos pártoélokat szolgál, hanem

öntudatosan követi úgy a párt magaszto- sabb, általános emberi szempontjait, mint az ezekbe kapcsolódó és éppen ezért jogos, de közelebbi nemzeti törekvéseit is.

—- Ebből a perspektívából visszatekintve az elmúlt- tiz esztendőre, nyugodt önérzettel mondhatjuk, hogy becsületes munkát végeztünk. Iparkodtunk minden balsors és szenvedés közepette . népünk önbizalmát föntartani, — iparkodtunk igazainkat mindig tisztességes

eszközzel: sajtóval, népgyüiésekkel, nemzet- j gyűlési felszólalásokkal, interpellációkkal stb. | hirdetni, — nehéz helyzetünkre úgy az itteni, | ellentétes politikai érdekcsoportok, mint a I nagyvilág erre hivatott szerveinek figyelmét, | törvényes utakon, fölhívni, — kulturális éle- j tünket fölélénkiteni és kivédeni, gazdasági érdekeink védelmét legalább megkezdeni.

—• Mindez a munka nem is volt hiábavaló. Ha akad is bőven ellenségünk, de híveink száma, ennek dacára, nem fogy, de emelkedik. Emelkedik akkor, mikor a párthoz tartozni, az itteni kicsinyes és önző, hogy ne mondjam, gyűlölködő politikai harcok közepette, nem az egyéni boldogulás útja!

Bizonysága ez annak, hogy amíg a párt megalakulásakor népünk a keresztény eszmék védelmező erejébe vetett hittel tömörült abba, úgy ma e párt ezen eszmék tisztaságával, mélységével és becsületességével terjeszkedik.

Elégtétel ez azoknak, akik a legsúlyosabb, a legnehezebb időkben bátrak és bizók. voltak és tiz év előtt e párt, magvait itt Kassán elhintették. Hálával és elismeréssel gondoljunk ezért ma e magvetőkre!

Kossuth Lajos irta az ő fen költ eszméit tartalmazó „Iratainak" IV. kötetéhez irt előszavában, hogy reméli, hogy „a magok között, amiket ezekben elszórogat, akadhat talán olyan is, amely nőm esik sziklára, hogy elpusztuljon ierméstelenül, habár csírázása várathat is magára az időnek járása szerint. Nemzedék száll, nemzedék múlik, alkalom kerül, alkalom merül, a szó elhangzik és elvész, mint szélben a sóhajtás, de csak akkor, ha nem egészséges és igaz". A mi magvetőink is hittek a hirdetett eszme igazságában, egészséges voltában és bíztak abban, hogy a „romokon is fakadhat virág". És ma már százezrekre szaporodott a Kassáról elindult kis sereg, — ma már bízhatunk abban, hogy az igazság ereje meg fogja sokasitani ezek táborát is.

— E tapasztalat birtokában és e reménnyel eltelve, lelkesedéssel köszöntőm ma innen párthiveink hatalmas táborát, köszöntőm az ezen ünnepünkre megjelent nagyközönséget, köztük az elsősorban küzdő törvényhozótársaimat — és az ünnepi nagygyűlést, — Isten áldását kérve becsületes törekvéseinkre. — ezzel a fohásszal megnyitom!

Tost Barna beszéde

A lelkes helyesléssel fogadott beszéd után Tost Barna prelátus-plébános, h. polgármester emelkedett szólásra.

— Méltóztassék megengedni, — mondotta

többek között, — hogy az üdvözlések során elsőnek én mondjak néhány szót és kifejezést adjak azoknak az érzéseknek, melyék Kassa magyar társadalmának a szivét a mai napon áthatják. Mikor e század elején itt a város falai között először bontogatták a szoc. dem. párt zászlaját, a város területén hat szavazatot kapott. Ez azt mutatja, hogy ez a város nem volt alkalmas talaja a vallás ellen irányuló tanoknak. Amikor ezt láttuk, megérlelődött bennünk a szándék, hogy megteremtjük a talaját a keresztény, de szociális szempontokkal áthatott pártnak és elhintettük a magvát itt azoknak az eszméknek, amelyeknek diadalát ma már bátran ünnepelhetjük. A régi krisztusi elvek alapján egy egész kis sereg vállalkozott arra, hogy az igazság szavait befogadják és apostolok módjára vigyék és vitték is a tanokat a legszélesebb néprétegek leikébe. Ezelőtt tiz esztendővel eljött a mi szervezkedésünk ideje. Átéreztük annak a régi római közmondásnak igazságát: „Si

vis pacem para bellum", készítsd elő a lelkeket a háborúra, ha a béke áldásait akarod élvezni. Elindultunk harcos munkára, amelynek győzelmes eredményeit Kassán mindig a krisztusi eszmék tisztasága biztosította. Harcoltunk az igazságért a szellem fegyvereivel. Ebben a munkában olyan vezéreink voltak, akik hófehér zászlónkat a siker biztos tudatában lobogtathatják. Üdvözlöm azokat a vezéreinket, akik a pártot megalapították, céljainkért oroszlánokként harcolnak és igazságainkért még személyes biztonságuk veszélyeztetésével is tovább küzdenek.

Legelsősorban üdvözlöm pártunk nagynevű elnökét, SxiUlö Gésa dr.-t, aki fehér sássfájdalomcsillapító!

Orvosilag ajánlva és minden meghűlésnél és fáidalomnál kitünően bevált. Hivatalos ára 9 80 Ke disp. költség és forg. adón kivül. Minden gyógyszertárban kapható.

lónkat bátor kezével fennen lobogtatja és esüggedést, fáradságot nem ismerve, még zaklatottsága közepette is teljes erővel részt vesz harcainkban és szembenéz azokkal a nagy nehézségekkel, amelyek eléje tornyosulnak. Mi tudtuk, hogy a zaklatásokból tisztán kell kikerülnie és örvendünk, hogy ma mosolygó arccal jelent meg közöttünk.

Üdvözöljük a mi szenátorainkat, képviselőinket. Ragaszkodásunkat fejezem ki irántuk s kijelentem, hogy munkájukra büszkeséggel tekintünk. Az Isién áldását kívánjuk munkájukra és lankadatlan kitartásukra, hogy meghozzák pártunk diadalát.

SxöSlö Géza

Tost h. polgármester általános lelkesedéssel fogadott szavai után

a közönség percekig ünnepelte Szülln Gézát,

aki néhány szóval köszönte meg a ragaszkodás és a bizalom meleg megnyilatkozását. Köszönetét mondott Kassa város egész magyar társadalmának azért, hogy derekasan kiveszi a részét a nemzet jövőjéért folyó nagy7 küzdelemből.

Orkánszerü hatalmas taps fogadta Szüliő Géza rövid beszédét s a szűnni nem akaró, páratlanul lelkes ünneplés ismét percekig tartott.

Törvényhozók felszólalásai

Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő volt a következő szónok.

Szlovák nyelven tett hitvallást a párt programja és vezére mellett. Mint a betlehemi csillag után, — úgymond — úgy törekszünk mi, a kereszténység közkatonái az igazság eléréséért s nemzeteink szabadságjogainak biztosításáért. Amikor azokról a szocialista tanokról hallok, amelyek az Isten-tagadás szellemével vannak telítve, mindig uj erő ébred bennem arra, hogy7 az egyház, a hit épségéért újból és újból fiatalos hévvel harcba szálljak az istentelen irányzatokkal szemben s harcoljak azért az igazságos szocializmusért, amit Krisztus szelleme és szeretete hat át.

A szlovák keresztényszocialistáik is hűségesen követik a párt vezérét, Sziislö Gézát és minden erejükkel s lelkesedésükkel segítik őt munkájában.

A lelkes hatású felszólalás után Böhm Rudolf szenátor, országos pártigazgatő beszélt.

— Az országos keresztény szocialista párt központja nevében — mondotta többek között — engedjék meg, hogy meghajtsam az elismerés zászlóját a kassai keresztényszocialista pártszervezet előtt, amely erős kézzel mindig odaállott az elnyomottak és az igazságos liarc mellé. Eljöttem betegen is, hogy7 örvendjek az örvendezőkkel és ünnepeljek az ünneplőkkel. Itt voltam, amikor elvetettük a kis magot, melyből nagyra terebélyesedett fa nőtt meg. Hogy ez így megnövekedett, istápolásra volt szüksége.

Sehol annyi önzetlenségre és szeretetre az eszme iránt nem volt példa, mint itt. Az eszme meggyökeresedett ós kiélte magából a legideálisabb eszmei foglalatot, amelyben mindenki helyet találhat, akár katolikus, akár református vagy evangélikus, akár munkás vagy ur, akár magyar, szlovák vagy német.

Megtalálta az igazi „egy akol, egy7 pásztor" kereteit, amelyben helyet foglalhat mindenki, aki a/ jövőért való küzdelemben részt akar venni. Hogy az eszme gyökeret vert, ez romosak a vezéreknek köszönhető, hanem a közkatonáknak is, akik kitartottak és kitartanak a kereszténység zászlója mögött. De hogy az eszme gyökeret vert, az annak is tulajdonit- ható, hogy itt jó talaja volt a keresztényszocializmus eszméinek és ebben elősegitője volt a kassai magyar társadalomnak az a szerencsés helyzet, hogy Kassa 25 évvel ezelőtt egy nagylelkű Főpapot kapott, áldott legyen az eirolé- ke. Mi, az ő neveltjei ma ünnepelhetjük azokat a gyakorlati eredményeket, amelyek az ő útmutatásai nyomán fakadtak élő testté. Bár a kisebbségi sors elküldött innen ebből a vá

I i -M I .

i I'"

I I I

'MIM -i