Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-24 / 268. (2193.) szám

0 I 14 V&iS »®v*«b«r 84, «2«£l23L SzmHÁzKöl^KatTURA.. £SSBBKBSSSBBSMBSSatBaSBBSBtSBSaSSBSBSSSSBSBSSBBBBBSBBBBSSSBSSSSB3SSSBSB!BBSBSBSK7 Juhász Árpád: Hamlet dán királyfi (Regény — Kazinczy-kiadás) Amilyen könnyű, éppen olyan nehéz ma re­gényt írni. Könnyű volt megírni a „Szivek har­cát", vagy a „Besugónőt", mivel nem kellett hozzá egyéb, mint nagy adag lelkiismeret, más szóval: lelkiismeretlenség. Nehéz azonban ma olyan regényt irai, magasaJbb erkölcsi céllal valót, amely a realitások tükrében mutatja ©lénk a mai élet iszonyú torzóját. Ehhez azon­ban valami egészen más adottság kell. Talán furcsának tetszik, hogy oly paradox- izfi mondattal kezdem a Juhász Árpád regé­nyéről írott ismertetésemet, de éppen ezzel akarom kihangsúlyozni azt az abszolút művé­szi és morális értéket, amit Juhász Árpád re­génye képvisel az olyan gyalázatosán fölbur- jánzott mai ponyvairodalommal szemben. „Hamlet dán királyiig ez a regény címe, mely az első pillanatban szinte megtéveszti az em­bert. Kissé furcsa és bizarr ötletnek tetszik, hogy egy magyar író 1929-ben, hozzá még Shakespeare után, megírja a szerencsétlen sor­sú dán királyfi tragédiáját. Ez az érzésünk azonban csak addig tart, amig elolvassuk az iró eldsza-vát, melyben elmondja, hogy lelki rokonságot érez Hamlet királyfival s ennek kissé koturausos, köclbevesző alakját akarja megértetni, közelebb hozni a magyar olvasók leikéhez. Teljesen elfogadható, sőt: szükség- szerű megokolá8, amely egyúttal indokolttá teszi a regény megírását is, mert az űgyeskezü Tegényiró a legragyogóbb esztétikai értekezés­nél is tökéletesebb munkát végezhet abban a tekintetben, hogy a fölösleges sallangot és görög tüzet letisztítva, egyszerű, meztelen em­berségében állítson szemünk elé egv-egy nehe­zebben érthető, régi alakot, jelen esetben Ham­let dán királyfit. Juhász Árpádnak ez teljes mértékben sikerül, mert a végén a regény fő­hőse iránt érzett, emberi részvét maximumával tesszük le a könyvet és ez a részvétünk szinte öntudatlanul projektálódik át a ©hakespearei tragédia szerencsétlen dán királyfiára is. A regény alapmotívumát két skandináv ga­bonakereskedő cég: a kopenhágai Larsen- és az oslói Fortinbrae-cégek kíméletlen, konjunk­turális harca képezi a hegemóniáért. Ennek ke­retében a teljes Shakespearei mese bontakozik ki előttünk a mai kor miliőjébe ültetve. Larsen Claude mindenáron Skandináv gabonakirály akar lenni s célja elérésének érdekében fele­sége tudtával bátyját is elpusztítja, majd alat­tomos tőzsdei spekulációt kezd a Fortiníbrae- óóg letörésére. Larsen Claude unokaöccse: Hamlet megsejti, hogy atyja nem természetes halállal halt meg s eszelősnek tetteti magát, hogy anyjából és nagybátyjából kihámozza a szörnyű titkot. Erre a célra szerelmesét, Ophé- liát, a Larsen-cég cégvezetőjének leányát i& fölhasználja, aki maga is őrültnek hiszi Ham­letet. Hamlet közben színdarabot ir, melynek premierjén végleg megbizonyosodik Larsen Claude bűnösségéről. Hamletet erre anyja Londonba küldi, de távollétében a Larsen-cég tőzsdei manipulációi balul ütnek ki, mert a Fortinbrae-cég marad a győztes s végérvénye­sen elnyeli az összeroppant Larsen-oéget. Idő­közben Qphélia is öngyilkos lesz és Hamlet a regény végén nyomtalanul eltűnik. Ez a regény meséje vázlatos rövidséggel, ezt építi ki Juhász Árpád érdekfeszitő és élvezetes, regénnyé, amely mindig megmarad az abszolút miivésziség nívóján. Egyes alakjainak jellem­zésénél helyenldnt közel jár a shakespearei klasszikám magasságához, ami az örőkéletü tragédia lemintázása ellenére is újabb bizony­ságként szolgál Juhász Árpád horizontális te­hetsége mellett. Nyelvezete színes, hajlékony, öntudatosan használt magyar nyelv, mellyel mindent biztos kézzel ad vissza s helyenként egy-két odavetett színfolttal többet mond, mintha oldalas leírással akarná elérni ugyan­azt a célt. Mindenképpen érdekfeszitő, élveze­tes olvasmány a Juhász Árpád regénye, melyet nem is tud letenni az ember addig, amíg a vé­gére nem ért. A minap egy angol iró nyilatkozatát olvas­tam, hogy az angolok boldogok lennének, ha lefordíthatnák Shakespea-ret — angolra. Ju­hász Árpád a meglévő magyar fordításokon tűi szerencsés kézzel hozta hozzánk közelebb Hamlet dán királyfit: az embert. Ezért külön köszönet jár neki azok részéről, akik a regény elolvasásakor velem együtt ugyanezt fogják érezni. (—béri.) Rózsahegyi Érsekújváron Érsekújvár, november 23. (Saját tudósítónk­tól.) Földes Dezső nyugatszlovenszkói színtár­sulata szerdán megérkezett Érsekújvárra, csü­törtökön megkezdette hathetes szezonját. Föl­desben megvolt a jóakarat, hogy mindjárt a legtöbbet nyújthassa. A megnyitó előadáson megjelent Rózsahegyi Kálmán, a budapesti Nemzeti Színház örökös tagja, a legnagyobb magyar színészek egyike s az ő vendégszerep­lése ünneppé avatta ezt az estét. Ugyanaznap, csütörtök este kezdette meg a Kludsky-cirkusz is érsekujvári vendégszerep­lését s bármennyire fájdalmas tény, még sincs csodálkozni való a*on, hogy bizony a 3000 személy befogadására alkalmas cirkuszban úgyszólván minden jegy elfogyott, mig a exin- házbau bele kellett nyugodni abba, hogy a leg­nagyobb magyar színész első érsekujvári ven­dégszereplése alkalmából csak jó félház volt. Ez a jó félház azonban lelkes meghatottság­gal ünnepelte Rózsahegyi Kálmánt. „A vén gazember“-t játszották, Rózsahegyi egyik leg­jobban egyéniségéhez nőtt szerepét. Messze fölötte áll minden méltatási kísérletnek. Amit Mikszáth Kálmán mesetermő fantáziája elkép­zelt erről a meghatóan nemes magyar figurá­ról, az mind életteljesen beteljesedett, megha­tott, csodálatba ejtett 300 embert ott, az Arany Oroszlán nagytermében. A társulatról ezzel az előadással kapcsolato­san nem lehet végleges kritikát mondani. Va­lamennyien lelkes igyekezettel helyezkedtek el Rózsahegyinek az egész színpadot, az egész termet besugárzó művészetének árnyékában. De már ezen az előadáson is megállapítható, hogy az elmúlt év óta jelentős javulás követ­kezett be. Sajnos, egy-két epizódszerepben még kellett találkozni sikerületlen alakítással, amelyek esetleg rontottak a hangulaton, azon­ban a nagyobb szerepeket alakítók között né­hány olyan művészt is megismertünk, akik meesze fölötte állanak a vidéki átlagnak. Vo­natkozik ez elsősorban a férfierőkre: Fáy, Si­mái és Kabos Rózsahegyi, mellett is kitűntek. Mihályi Lici szebb, mint valaha, azonban kü­lönösen a második főivonás nagy jelenetében nem volt meggyőző az alakitása. A harmadik föl vonásban voR a legjobb. Cserényi Adél is jó volt. A közönség rendkívül melegen ünnepelt© a művészeket. * Péntek est© „A cigány*1 crmü népszínművet játszották. Egyike volt a legforróbb ©zinházi estéknek, amit valaha Érsekújvárod produkál­tak. Rózsahegyi Kálmán fölülmulhatatlan mű­vészetén kivül különösen Róbert Mária állott az ünneplés középpontjában. A fiatal művész­nő a legszebb reményekre jogosít. Fáy, Ko­vács Árpád, Cserényi Adél, Kabos tűntek ki a kisebb szerepekben. ^teeisnmi KERESZTSZOREJTVÉNY A 84-ik 8*ámn keresstszőrejtróny Vízszintes sorok: 1. A végét járja már szegény. 7. Vezényszó. 14. 7/úId — angolul. 16. Aggastyán _idegen szóval. 17. Sir. 19. Vármegye. 20. Helyes, ay inofí. 21. Ifjúsági iró monogramja. 22. Régi Zer- kowitz-eláger. 27. Táncdarabok scherzók dallamos kőzéptétole. 23. Ige. 29. Érzékszerv német neve. 30. A .,8tanddben“ eredeti szövegének első szava. 31. Sporlműszó. 33. ilyen a templom tornya. 34. Fájdalmas érzés (névelővel). 35. Páriámén ti párt, csoport. 37. Neves magyar geográfus s földrajzi itó. 33. Angol hosszm^rlék. 10. Szín. 4/2. Magyar költő. 43. Szülő. 44. Szín, 46. Ilyen az üzlet, amikor — ne in megy. 48. Német filmcsillag keresztneve. 50. U. S. A.-állam. 53. Ilyen a kártya, amivel a sipista „dolgozik". 56. A négy Szunda-ézige’t egyike. 59. Elmagyarázza tízszer is. 61. Érzékszerv. 62; Férfinév. 63. Zsiradék. 65. Egészséges ember nincs ennelc hijján. 67. Ez a szezon farsangkor van. 68. A. Gráf Zeppelinen „röpke" kirándulás. 73. Igovégződés. 74. Halóit Iá js zó húsosán. 75. Borbély leszi. 7G. Kél: egyforma belli. 77. A tanul­ság. 78. A kiiglizóban ez a játék. 80. Még busz éve Harmos Károly triptikonja Komárom, november 23. Hármon Károly, a Szlovenezkó határain tűi is a legelőnyösebben ismert festőművész, a nyár folyamán egy nagykoncepcióju festményt fejezett be, amelyet Csuz község katolikus templomának kegyura, Hammerstein Rikárd (báró) nyugalmazott mi­niszteri tanácsos és nagybirtokos rendelt meg nála. A hármas kép Árpádházi Szent Erzsébet csodatételeit ábrázolja, melyet a művész egy­séges kompozícióban oldott meg és ebben ma­radandó becsű művészi értéket alkotott. A baloldali képen a szent asszony hercegi palást­ját teríti egy szegény rőzseszedő asszonyra az erdő tisztásáéi. Az asszony a rőzsecsomón ül van hátra „bis husidért und zwanzig". 81. A® egyet­len halandó, akit Pista fiam respektál. Függőleges sorok: 1. Ilyen szerencse — egy fő­nyeremény. 2. A 47. függőleges mássalhangzód — fordított sorrendben. 3. Kölcsey Ferenc egyik költeményének címe. 4. Szívesen — németül. 5. Étel. 6. A csontokhoz tapadnak. 8. „Laeciate... speranza". 9. Pápai levél. 10. A tudás terjesztője. 11. Szólásmondás. 12. A régi rómaiak pénze. 13. Ismertet, propagál. 15. Dologtalan, akinek minden munka nehéz. 18. Csillagkép. 21. Ilyen a jó lakás. (23. Négy egyforma magánhangzó. 24. Dán női név. 25. Veszprémi falu. 26. Többszólamú zeneszerze­mény. 31. Deres — mássalhangzói — fordított sor­rendben. 32. Tyuk — tájszólásosan. 85. Idegen pénz. 36. Több, mint — kiabál. 39. Szülő. 41. Rag. 45. Magyar festőművész. 47. Pálinka. 48. „555“ római számmal 49. Magyarul: mester. 51. Jut — szinonimája. 52. Ázsiai tó. 54. Aki mer. 56. Hely- határozó. 57. Ilyen csak a gyűlölet lehet. 58. Kár- tya)>emondá6. 94. Zened kifejezés. 66. Negyven­nyolcas tábornok, Bnanyiszkó hőse. 69. Gazdasági épület. 70. Egy csonka ötlet. 71. Kúszó növényeken van. 72. Fiunév becézve. 77. Időhatározó (az éke­zet nélkül). 79. Fűszer. A múlt vasárnapi számunkban közölt 83-ik sz, keresztszőrejivénjdink helyes megfejtése a követ­kező: Vízszintes sorok: Európa elrablása. 15. Kérész. 16. Asiago. 18. Up. 20. Vonzó. 21. Berky. 22. Pi. 23. Gin. 25. SSsu. 27. Bók. 28. Pás. 29. Eper. 31. Geh. 33. Borz. 34. Nem ér egy hajítófák 36. Eres. 37. Kreál. 38. Rode. 39. Des. 40. Apart. 41. Hón. 43. Nél. 44. Cséve. 45. Puhog. 46. Lak. 49. Une. 50. Génié. 51. Lat. 53. Alak. 55. Orlov. 56- Mint. 57. Capitaine Faroaese. 58. R. kát 59. Tty. 60. Etel. 61. Our. 62. Bak. 64. Hat. 66. Alj. 67. II.' 68. Sepáa. 70. Telek. 72. Me, 73. Periel. 74. írókéz. 76. Sárga veszedelem. Függőleges sorok: 2. Uk. 3. Rév. 4. Oros. 5. Pénznek pénz az apja. 6. Aszú. 7. E zó. 8. Rab. 9. A seb. 10. Biró biró hivatalod. 11. Lakk. 12. Ágy. 13. Só. 14. Eugeno de Lacroix. 17. Tisztelet- teljes. I9. Pipere. 22. Parádé. 21 Nemes. 26. Tehát. 23. Pofon. 30. Rés. 31. Gyere. 32. Hal. 33. Bor. 35. Grave. 40. Akii. 41. Hunor. 42. Noé. 45. Helfy. 47. Alakul. 48. Kapar. 50. Greta. 51. Lista. 52. Anselrn. 54, Ki. 55. Ont. 56. Mae. 62. Bég. 68. Kiev. 64. He­re. 65. Teke. 68. Ser. 69. Ale. 70. Tiz. 71. Kér. 73. Pá. 76. Ez. A helyes megfejtők között megejtettük a sorso­lást, amelynek eredméneykénpen egy-ogy doboz linrtm pipere-szappant nyert: Majthényi Lea, Ér- sckiíjviSr, Korvin n. I, III: Oláh Mária, Tőkeíere j hes 680 és Munka Iván Zsigán!, zsupa 15. és kistermekét dajkálja, a háttérben láttam kísérete, amint bámulva tekint egymáara él Wartburg várának egyik donzsóno* tornya fe­hérük. A középső képen Szent Erzsébet a» iszonynak legismertebb ceodatétd©, a kenye­reknek rózsákká változása folyik 1* eWtttták. Az előtérben térdepelnek a szegények, Erreé- bet mögött urának alakja látható, amint kúria- csian tekint feleségének kötényébe, melybe* pazar szinpompában ragyognak a rónsák. A jobboldali képen nrának halála után Wartburg várából való kiűzetését ütjük, amint ktof •nyelvel jön a várból lefelé. A három képnek egyűvétartozáza asssytea kétségtelen és a színfoltok szimetrikua elhelye­zése annyira egységbe foglalja az ©géez törté­netet, hogy a szemlélő ©lőtt megelevenedik a szent élete. A legenda legszebb rés*©, a ke­nyérnek rózsákká változása, a képnek közepét tölti meg és a szentnek extatrkua nézése as ég felé szinte a csoda hangulatát érzékiti meg. Harmos KároTynak főerö^sógo a rajznak nagy szerepe kompozícióm. Alakjai élethiven beezéb nek sorsukról és gondolataikról, a színeknek mintha másodrendű szerepet szánna a két ol­dalképen, de a csoda pillanatának temnészet- főlöttiségét mégis a ragyogó színek káprázatos pompája fejezi ki a legszebben. A kép valőrttk- ben is kiváló értéket nyújt és azt hisszük, hogy figurális képei között kevés ehhez foghatót al­kotott. A triptikont megtekintették a mester műter­mében igen sokan, kritikusok, érdeklődők, mübarátok és a legnagyobb elragadtatáseaJ szemlélte meg a Komárom kerületi telkészkedő papság is. A pompás képet, melynél a ke gyár szebben nem ékesíthette volna föl a régi oeatt templomot, ma, vasárnap, Szent Erzsébet ün­nepének nyolcadában szenteli meg a község plébánosa és most adják át ©zent hivatásának. Harmos Xárolyt igen sokan üdvözölték leg­újabb, megérdemelt sikerre alkalmálbóL Mi. art találjuk, hogy Harmos, a mesének vonalakban és színfoltokban való hivatott költője, olyan térre lépett, amely művészetében fontos állo­mást jelent. Triptikonja mindennél ékesebben hirdeti, hogy az epika festőjének nagyszerű művészi gondolatai vannak, amelyek az-ért is nevezetesek, mert egyetlen művészi ábrázolás­hoz sem hasonlítanak, amelyek száz- és ezer­számra készültek Árpádházi SzeflG Erzsébet miasszonyunkról. A, Gy. Egy exotikus táncosnő iurcsa kalandja a csehszlovák-magyar határon- * f Budapest, november 2R. Csütörtök délután érdekes vendég érfceaWH^ Budapestre. Egy táncosnő, akit röviden így lehet jellemezni: orosz származású, Ameri­kában nevelkedett és hét év alatt a világnak minden jelentős városában megfordult. Vera Mi róva a neve az exotikus táncosnőnek, aki bájos naivitással akart Budapestre utazni. Vizűm nélkül Azt hitte ugyanis Prágában, hogy Budapestre nem kell vizűm és nyugod­tan felülit a vonatra. Komáromban azonban meglepetésére a zord vámtisztek vizűmet "kértek tőle. Magyar vizűm hiányában le is szállitetták~a vonatról és kora hajnalban Ko­máromból nélküle jött a vonat Budapest felé. A pályaudvaron hiába kereste menedzsere. Vera Mi róva nem érkezett meg. A menedzser Prágába telefonált, ott azt felelték, hogy el­utazott a budapesti gyorssal. Budapestre neon érkezett meg. A kétségbeesett menedzser már a rendőrségen akarta bejelenteni, hogy Vera Maróvá táncosnő eltűnt a Prága—Buda­pest vasútvonalon. Délben Komáromiból hív­ták a menedzsert a 'telefonhoz, ekkor derült ki a titok. A következő vonat már magával hozta a táncosnőt Budapestre, diplomáciai utón percek alatt elintézték a vizumkérdésft. Alkalma volt egyik budapesti lap munka- társánaík beszélni a táncosnővel. Először Ko­márom szépségeit akarta előadni. Budapestet még nem látta, Komáromot már igen. Men­tegetőzik, nem ismeri még az európai szoká­sokat, most turnézik először az Ovii ágban. Berlin, München, Salzburg, Prága voltak utol­só állomásai. Azelőtt egész exotikus helyeken járt. Japán, Kina, Sumatra, Borneo és egész India volt az utolsó két évben turnéja. Meg ismerte ezeknek a helyeknek népszokásait és azóta műsorában nagyobbrészt néptáncok sze­repelnek. Magával hozott rengeteg exotikus ruhát és abban járja táncait. Többek között nagy indiai balikgyüjtöményt. A sok jelmez miatt óriási podgyásszal utazott. Elmondotta, hogy eleinte drámai szinésznőnek készült, de felfedezték táncteherteégét és azóta csak a táncnak él. 1922 óta állandóan utazik, ezalatt keresztül láncolt a az egész világot. | Pianínó í mahagóni, majdnem űj állapotban, kereaithúr j és páncélszórke.'eUel, olcsón eladó, fiiadon !í László, Brat sinva. Michaclská 21,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom