Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-24 / 268. (2193.) szám

10 1929 november M, ^I^GAlMAGfc3kRmRM& lábot vetítve az útra és beszélgetésük egy ideig az autó világítása körül mozgott. Az ismeretlen jobb munkás benyomását tet­te rá s külseje után ítélve, 30 év körüli em­ber lehetett. Társalgásuk azután az aktuális eseményekre terelődött rá s az idegen főleg arra volt kiváncsi, hogy nem fél-e az asszony az elhagyatott utón egye­dül hazajárni. Visszaállítják az ügyvédi kamara autonómiáját s három kamarát létesítenek Szlovenszkón Elkészült az uj ügyvédi rendtartás — Az ügyvédeket nemzetiségi kúriákba osztják — A kisebbségi ügyvédek sérelme Midőn a meggyilkolt Scheer Rudolf házának közelébe értek, ismeretlen kísérője hirtelen halkabban kezdett beszélni és maga elé mor­molta: „Nagyon kellemetlen/4 Azután ismét megkérdezte az asszonyt, hogy nem érez-e félelmet. „Nem, semmi félelmet nem érzek", — válaszolta Maurer Johanna és hoz­zátette, hogy a Scheer Rudolf meggyilkolását követő napon is a legnagyobb lelki nyugalom­mal ment haza az elhagyott utón. Beszélgetés közben az idegen ismételten visszatért a gyilkos­ságra és úgy vélekedett, hogy az asszony jobban tenné, ha nem a mezőségen át menne haza. Viselkedésével most már gyanút ébresztett az asszonyban, akinek aggodalma növekedett, amikor észrevette, hogy az idegen egyik kezét állandóan a zsebében tartja. .Most hirtelen azzal a kérdéssel fordult az a-sz- szonyhoz, hogy tényleg olyan sürgős-e neki a hazamenetel. Mikor Maurer Johanna azt vála­szolta, hogy megbeszélés szerint idejében ott­hon kell lennie, az idegen amellett kardosko­dott. hogy még túlságosan korán van. Azután sajátságos nevető hangon kérdezte: „nem találja, hogy még nagyon korán van?“ A következő pillanatban az asszony borzalmas erejű ütést érzett a koponyáján és elvesz­tette eszméletét. Midőn magához tért,a földön feküdt és a fején ütött sebből vér szivárgott az arcára. Az ide­gen eltűnt és magával vitte az asszony akta­táskáját. Isméi megdőli a gyanú Düsseldorf, november 23. A tegnap délután letartóztatott Stelzer Waldemart ma délben szembesítették a düsseldorfi szörny két föl- gyógyuft áldozatával: Schulz Gertruddal és Maurer Johannával. A tanuk egyike sem is­merte föl a fiatalemberben azt az egyént, aki megtámadta és megsebezte őket. A szembesítés eredménye annyira erejét vette a rendőrség gyanújának, hogy ezt a nyomot most már nem is követik. xx A „Cigelka* jódos gyógyvizekről. Idősebb korú orvosaink javarésze bizonyára még emlé­kezni fog egyetemi évei során a katbedráról gyakran hangoztatott devizére: „Wenn mán nicht weiss. wie wo, warum, verordnet mán Jodkalium". És valósággal akkor is, ma is, a jődkálium s an­nak tulajdonképpeni hatóanyaga: a JÓD volt az a csodaszer, az a panace. mely a legkülönbözőbb bántalmak ellen, a még oly rejtetten lappangó, jó­formán ki nem deríthető kóros elváltozások ellen jő hatással volt. „A jód jót tesz“! hangzott a jelszó. Ez az oka annak, hogy mig a gyógyszerek zöme a divat szeszélyeinek vannak alávetve, — emlékez­zünk csak vissza a főfájás elleni szerekre, hol a chinin hajdani uralmát fölváltotta az antipirin, majd az aspirin, utóbb a pyramidon, — ezzel szem­ben a jódkészitmények mai nap is dominálnak a győgybatás terén. És ha joggal mosolygunk is sok ásványviz nagyhangú hirdetésein, melyet tulaj­donosa minden lehető és lehetetlen baj ellen mint csalhatatlan panaceat magasztal, tnégsinos jogunk kétkedéssel fogadni a jódos vizeknek tulajdonított gyakorlatilag kipróbált, tapasztalatilag bevált szinte varázshatását a legkülönbözőbb betegségek ellen. Ki hitte volna vájjon, amig csak Grossich fiumei orvos meggyőzően kimutatta, hogy a jód- tinktura a leghatásosabb fertőtlenítő szer, úgy, hogy még a hasfalat is veszélytelenül megnyithat­juk előző jódeceetelés után. A múlt századnak egyik jőhirnevü vegyésze bírókra akarván kelni a természettel, pontosan vegyelemezte a bor össze­tételét s azután művi utón, pontosan a nyert ada­tokat és adagokat fölhasználva bort gyártott. De minő rettenetes izű és hatású kotyvalék volt ez a műbőr a természetes borhoz képest Ugyanez a helyzet, ha mesterséges és természetes tápanyagok között párhuzamot vonunk, avagy lu. a mesterséges ásványvizeket összehasonlítjuk a természetesekkel. Amint nem kell szakembernek lennie valakinek, hogy beláss^, miszerint bármely mesterséges étel­nél szívesebben veszi be és dolgozza föl a gyomor pl. a rostélyost, vagy ropogósra sült kaosacombot. ugyanúgy nyilvánvaló, hogy a föld mélyében és méhében. szóval a Teremtő Isten vegykonyhájá­ban készült tehát a Természet adta „Cige!kai“ jódos víz hatása biztosabb és célbozvezetőbb. mint a vegyi gyárakban fabrikált jődsó oldat Egyéb­ként „minden Demosthenesnél szebben beszél a tett"! Minden reklám mögött ugyebár önérdek, sőt haszonleső szándék lappang; ezért szkeptikus ma a nagyközönség mindennemű reklámmal szem­ben. Ám szívleljék meg akkor a szentirás ezen szavait: „Mindeneket megpróbáljátok s ami jő. azt megtartsátok!M Rajta tehát, próbálja meg az, ki­nek baja van a gyomrával, meszesednek az erei, duzzadtak a mirigyet golyvája van, nem tiszta a vére, krákog a gégéje, zihál a melle, hogy minő hatással lesz rá a „Cígelka" jódos gyógyvíz fogyasztása s tegyen azután a saját magán tapasz­taltak alapján belátása szerint. A ..CIGELKA" gyógyvizek megrendelhetők: ..ClGET.ltA" jódo<= gyógyforrások vállalatánál Cseliy & VVacbler, Itordojov (Bártfa), Szlovenszkó (CSR). Prága, november 23. Évek óta küzdenek Szlovenszkó ügyvédiéi az ügyvédi kamarák autonómiájának helyreállítása érdekében s az ügyvédi kar legégetőbb kérdéseinek ren­dezéséért. A kitartó küzdelemnek most már gyümölcse mutatkozik, amennyiben az ügyvédi kar összes függő kérdéseit rendezni fogja az uj ügyvédi rendtartás. Az összes csehszlovákiai ügyvédi kamaráit választott képviselői pénteken kezdették meg tanácskozásukat a prágai ügyvédi ka- | mara Mikulandská-uccai helyiségeiben az uj ügyvédi rendtartás megalkotása és az uj ügyvédi kamarák létesítése tárgyában. A magas szín vonalú tárgyaláson Stompfe dr„ a prágai ügyvédi kamara elnöke elnökölt s a tanácskozáson résztvettek az összes kama­rák elnökei és kiküldöttei. Szlovenszkói Vanovics János dr., a tnróc- szentm ártom kamara elnöke, Stodola Emil dr., a szlovénekéi ügyvédi szövet­ség elnöke, Hranec József dr. csacai, Hritz Kálmán dr. lőcsei és Tancer Hugó dr. kassai ügyvéd, mint választott delegátu­sok képviselték, mig a ruszinszkói ügy­védszövetség képviseletében Brascsajkó Gyula dr, jelent meg a kongresszuson. Többévi szorgos és alapos munka után az ügyvédi kamarák országos választmánya el- készitettie az uj ügyvédi rendtartás terveze­tét, amelyre az egyes kamarák és már az dgazságügyminisztérium is megtette észre vételeit, úgy hogy most már az uj rendtartás végső szövegezése került sorra. A tervezet jogászi szempontból kiváló alkotásnak ne verhető. A legfontosabb újítás benne az, ] hogy az ügyvédeket általában kiveszi & bírósá­gok és közigazgatási hatóságok rendbünte­tési joga áléi, úgy hogy a jövőben az ügy­védek felett a büntető bíróságokon kívül csupán a kamara szabhat ki fegyelmi bün­tetést. Az uj (rendtartásban az ügyvédek jogai és kötelességei részletesen vannak szabályoz­va s különösem az ügyvédek pénzkezelési kötelezettsége nyert pontos megállapítást, olyan értelemben, hogy az ügyvéd a nála lévő idegem pénzekről külön könyvet köteles vezetni, melyet a kamarának jogában áll kamarai revizorok utján felülvizsgáltatná. Az ügyvédi kamarák számának megálla­pítása és uj ügyvédi kamarák létesítése te­kintetében a történelmi országok delegátu­sai kezdetben a nagy kamarák álláspontjára helyezkedtek s ezért Szlovenszkó területére csupán egy kamara létesítését akarták az uj rendtartásba bevenni, amely kamarának Pozsony lett volna a székhelye. Tancer Hugó dr. hatásos érvelésére már az előbbi tanács­kozásokon az ügyvédiség egyeteme a. kassai kamara létesítésének szüksége mellett fog­lalt állást, így azután keresztülment, hogy Szlovenszkón a jövőben három ügyvédi kamara lesz: a pozsonyi, a kassai és & jogfolytonosság alapján a turócszentmár- tomi így tehát a szlüvenszkóí ügyvédi kar állan­dóan hangoztatott kívánsága legalább három ügyvédi kamarának létesítéséire és a femem* rák autonómiájának helyreállítására vonat­kozólag a legközelebbi jövőben, a törvény­javaslat törvényerőre emelése után ténnyé válik. Lényeges újítása az uj törvényalko­tásnak, hogy az ügyvédeket két kúriába oazQa, a cseh­szlovák nemzetiségű és egyéb kúriába. A kamara elnökének, ügyészének a a vá­lasztott tagok felének a csehszlovák kú­riából k©ll kikerülnie. Szlovenszkó és Podkarpatská Rus (♦elegáto- sai nehéz szívvel mentek bele ebbe a sérel­mes rendelkezésbe, amely az autonóm jogok megnyirbálását jelenti, azonban enélkül az ügyvédi autonómia hely­reállítása Szlovenszkón és Ruszinezkón, kü­lönösen pedig a kassai kamara létesítése teljesen kizártnak látszott. Ez a politikád szempont a törvényalkotás jogi értékét ter­mészetesen erősen devalválja. Az értekezlet, amelyen az igazságügyi mi­nisztériumot Mrtina dr. miniszteri tanáoeoe képviselte, az egész tervezetet letárgyalta s most már másodszor kerül a minisztérium elé az uj rendtartás. Alapos a remény, hogy az uj ügyvédi rendtartás tervezete hamaro­san törvényerőre emelkedik. A prágai ügyvédi kamara pénteken este* a reprezentációs házban a vidéki delegátu­sok tiszteletére díszvacsorát adott, amelyen a szlovenszkói ügyvédek nevében Vanovics János dr„ a. ruszin szikói ügyvédek nevében pedig Brascsajkó Gyula dr. mondott fél­köszöntőt. LA gazdasági önkormányzat felé az első lépés aszlo- venizkói önzet törvényhozók gazdasági blokkja lenne*' 1 Slovák nagyjelentőségű vezércikkben propagálja a szlovenszkói gazdasági tényezők összefogását — Az állami szállításokban és munkákban Szlovenszkó csak négy százalék Prága, november 23. A Slovák tegnapi számának Nagyszombatból keltezett vezér­cikke „Alakítsunk gazdasági blokkot" címen rendkívül nagy horderejű gondolatot vet föl; a szlovenszkói gazdasági tényezők önvé­delmi oéltu koncentrációját. A. gondolat csak a szlovákok oldalán újdonság, mert hisz a mi oldalunkon Nitsch Andor képviselő, a szepesi német párt vezére, már esztendők óta hirdeti a parlament szószékéről és a saj­tóban a szlovenszkói gazdasági egységfront létesítésének, sőt a szlovenszkói politikai tényezők gazdasági közös nevezőre való ho­zásának szükségét. Konkrét indítványt tett közel három éve aura nézve, hogy Szlovenszkó törvényhozói üljenek össze ankétra a gazdasági önvédelem szakszerű és rendszeres megszervezése érdekében. A magyarság két pártja a szepesi német párttal karöltve mindig a magáénak vallotta a szlovenszkói gazdasági front eszméjét, hi­szen a szlovenszkói politika alapjául is első­sorban az összes őslakosok legközöséb'b' ügyét, a gazdasági érdeket, a közös szent kenyér politikáját tették. Ily előzmények után kétszeresen örven­detes tény számunkra, ha e gondolatok spontán jelentkezését látjuk szlovák testvé­reink oldalán is. A Slovák cikkírójának nagy horderejű írásából kiemeljük a következőket: „Megszülemlőbeu van a szlovenszkói autónomdstáknak Szlovenszkó politikád jo­gait védő blokkja, de még nem esett ko­moly szó egy olyan blokk létesítéséről, mely anyagi érdekeinkét, tehát a Szlovenszkón élő összes lakosok megélhetés#, kenyerét, védelmezné... A szilovenszkói termelés az állami szállításokban és munkákban eddig- olé az erre a célra fordított összegnek nem egész négy százalékával részesedett... És hol van ez a „neim-is-négy" százalék attól a százalék-sziámitól, amelynek arányában Szlo­venszkó az állami terheltben részesül ? Eb­ben az esztendőben a dologi szükségletek egy százaléka is 63 millió 13 ezer koronára -rúg! S ebhez még megjegyzendő, hogy ré­gebben rosszabb volt a helyzet, mert ezt a nem egészen négy százalékot is csak négy esztendős harc árán értük el. Ila nieggon­erejéig részesül! dőljük, hogy 1919 óta az állami költségveté­sek 106.258,837.000 koronára rúgtak és hogy az állami szükségletek az összes kiadások­nak mintegy 60 százalékát teszik, az állami vállalatok befektetési költségvetésein hívül, melyek 12.632,690.000 koronát képviselnek, akkor borzadály fogja el az embert annak az óriási összegnek a láttára, mellyel Szlo- venszkót az állami szállításokban megrövi- dátették. Ehhez hozzájárul az a szomorú, de letagadhatatlan valóság is, hogy nemcsak az állami megrendeléseknél rövidül meg Szlo­venszkó, hanem úgyszólván minden gazda­sági vonatkozásiban rövidséget szenved. Bár­hova nézünk is kritikai szemmel, úgyszól­ván mindenütt Szlovenszkó óriási összeggel való megkárosítását láthatjuk. Gazdasági téren állandóan vért veszítünk és ha kellő időben nem gondoskodunk ezen gazdasági Térvesztés megakadályozá­sáról, el fogunk vérezni, amiért majd utódaink joggal átkozhatnak, mert nem mentettük meg őket a gazdasági rabságtól. Nem tudtuk biztosítani számukra a megélhetést, a kenyeret:, amely valójában elsősorban Szlovenszkó fiait illeti. Ha nem akarunk elveszni, törekvéseinknek Szloven- szkó gazdasági önkormányzatára kell irá- nyulniok. Ezen önkormányzat érdekében valameny- nyiünknek össze kell fognunk g e cél el­érésében nem szabad hogy elválasszon bennünket a politikai meggyőződés, annál kevésbé a vallási különbség. Szlovenszkó gazdasági önkormányzata a Szlovenszkó közigazgatási önkormányzatá­ról. szóló törvény keretei között is megvaló­sulható, csak következetesen ki kell használ­ni a törvényt és ott, ahol szükséges, kereteit, ki kell szélesíteni. Ha még most sem állunk talpra, akkor saját magunk kovácsoljuk rab­bi tincsein fkot, mer t a gazdasági alap nélkül álló nemzet, mely alap viszont elképzelhetetlen a gazdasági önkormányzat nélkül, mindig egy másik, gazdaságilag fejlettebb nemzet járszalag- ján fog maradni. Szlovenszkó lakosadnak törekedniök kell ar­ra, hogy kiszabaduljanak azok gyámsága alól, akik nemcsak nem értik meg a mi szenvedéseinkét, de ez a megértés ellentél­ben is volna a saját érdekeikkel, mert ez azt jelentené számukra, hogy le kell monda- niok az összes előnyök különleges élvezésé­ről és nemcsak a hatalomban, de a kenyér­ben is osztozkodjanak velünk, melyből ed- dágelé a maguk számára vágnak karajt. A gazdasági önkormányzat eléréséhez az első lépés a szlovenszkói összes parla­menti tényezők gazdasági blokkjának megalkotása lenne, amely blokknak azonnali főfeladata az len­ne, hogy mennél odaadóbban támogassa Szlovák ország választmányát és képviselő- testületét valamennyi gazdasági kérdésben. S ha gazdaságilag cs-upán akkor erősödünk meg, ha ki tudjuk harcolni az állami ter- hekben való részesedésünknek megfelelő arányú részesedést az államháztartás anyagi előnyeiben, akkor nem szabad engednünk, hogy esen igazságos követelésünktől elriasz- szanak olyan rémekkel, hogy magunkban nem tudunk megállani és olyan mesékkel, mint az, hogy a csehek ráfizetnek Szlovén- szkőra. Félre tehát a széthúzással, az egy­más elleni agyarkodással, félre a viszályok­kal, melyeket a mi nemzeti és gazdasági fejlődésünk ellenségei támasztanak köztünk, értsük meg egymást, álljunk szilárdan taifcp- !ra a saját és mindegyikünket egyformán ér­deklő gazdasági érdekeinkért, létesítsünk egy gazdasági blokkot, melyben Szlovenszkó érdekeit hatékonyad bán védhetjük meg Szlovenszkó kizeákmá nyolójvat szemben." „fii autonómista blokk meg fog valósnlol** A Slovák szombati számában újból foglal­kozik az autonfunista blokk eszméjéveL — Hangsúlyozzuk ismételten, — Írja Hlink* lapja, — hogy bennünket tiszta elgondolás vezet az autonomista blokk ideájának meg­valósításában. Amit meg akarunk valósítani, azt minden hátsó szándék nélkül kívánjuk elérni. Egyedüli célunk Szlovenszkó védel­mér ekelni a pittsburgi szerződés értelmé­ben, melyet a csehszlovák köztársaságban való együttélésünkre nézve irányadónak te­kintünk. Az autonomista blokk meg fog való­sulni, még pedig azoknak az akarata ellenére is, akik ma ezlaz eszmét a csirájában akarják megfojtani. - - 1 > v y

Next

/
Oldalképek
Tartalom