Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-23 / 267. (2192.) szám

4 'PjRXGAlMAGfcMi-HlRIiAr* 1929 november 23, szombat m ti SORON KÍVÜL ltja: MÁRAISÁNliOR — VIDÉKI FOTOG— A napokban egy vidéki varos uccáján a fo­tográfus kirakata dőlt álltam. Werfel azt Írja abban az uj, nagy regényé­ben, a „Barbarádban egy helyütt, hogy a foto­gráfia anyagi levonat egy emberről. A fény- érzékeny gép valami végtelenül finom, anyagi hártyát hámoz le rólunk a fölvétel pillanatá­ban, testi mivoltunk egy lehelletnél könnyebb fátyolét. Iía régi, eltávozott emberek fotográ­fiáját tartjuk kezünkben, ezt a testi közvetí­tést érezzük a múltból. Hajszálnál kevesebb s mégis, valami anyagi emlék arról, akit a foto­gráfus igy meghámozott. \ A vidéki fotográfus felvételeit néztem és frajnálkoztam, hogy ez a műfaj, az őszinte fo­tográfia, kiveszőben van. Csak vidéken látni még; a nagy emberi centrumokban már meg­mosolyogják ezt a művészetet. Természetellenes fejtartással vőlegény és menyasszony könyököltek itt egymásra, első áldozásról érkező leányka fehér ruhában vi­gyorgott szendén, aranyla.kodalmas pár, aranylegény és aranyleány egymás kezét fog­ják, öregember elborult homlokaid telefon- könyv felett, huszártiszt bekecszsebbe dugott kezekkel, a teljes galéria. Mindez természetes és őszinte, éppen, mert a mozdulat, amellyel a gép elé állanak, termé­szetellenes, feszélyezett és csinált. Az egyszerű ember közvetlensége élete ünnepélyes pillana­tában éppen az a nyakatekert feszélyezettség, amellyel kifejezi belső megindulását. Fotogra- fáló gép elé állami nem egyéb, mint felvenni a harcot a múlandósággal. Az őszinte ember érzi a pillanat halhatatlan célját, kicsavarja a nya­kát. s mereven, fenyegetően néz a gép lencsé­jébe. Ez természetes. Ez ő, Poldi bácsi. Ellenben nem természetes, ha Poldi bácsi ugv néz a képen valahová, mintha fogalma sem lenne arról, hogy öt most fotografálják. éppen lyes, nyakatekert, félszeg embereknek, amilye­nek vagyunk, a képen is. Majd ha eredetiben mások leszünk, másképpen állunk a gép elé is. A legjobb, amit a fotográfus tehet, ha meg- hagyja az emberi arcot olyannak, amilyen sze-. retne lenni. Beállítani az embert úgy, hogy ije legyen beállítva, gyerekjáték. Nem szabad közben a fehér elefántra gondolni. Vagy arra, hogy fotografálnak. Ahogy az elfogulatlanság is gyerekjáték. Csak nem szabad közben arra gondolni, hogy emberek vagyunk és a földön élünk. Részemről a gyorsfénykép. Abd el Krím nyomorog Á vitéz riíkabii szultán szomorú száműzetése Réumon szigetén Talán már sokan el is felejtették Abd el Krím­nek, a rifkabilok vitéz szultánjának a nevét, aki néhány esztendővel ezelőtt oly sok borsot tört Marokkóban a franciák orra alá s aki éppen ezért minden „békeszerződésbe fojtott" nemzetnek tiszteletbeli nemzeti hőse volt. Titkos remények­kel figyelt akkor délnyugatra néhány náció, sőt egy csomó német tiszt nemcsak figyelt... Nos, Abd el Krim mégis elbukott és mint em­lékezetes, kapiíu'ált a franciák előtt. A franciák akkor száműzték az Indiai Óceánban lévő Réunioo szigetére s azóta, idestova három éve, ott eszi a szán üzetée ki f erű és száraz kenyerét. Mert hát bizony ez a kenyér meglehetősen száraz és — kicsi. Abd el Krim a tönk szélén áll és nemsokára kényszeregy ességet kérhet maga ellen. Mikor el­fogták ugyanis, mindenét konfiskálták. A francia kormány apanázsát pedig meg kell osztani kisérőivel. Réuiiionban egy kastélyforrna épületben lakik Abd el Krim, az úgynevezett Morange-kastélyban. A lakásért azonban bért kell fizetnie. A ház ugyan nem nagyon alkalmas olyan sok ember számára, ahányan a szultán udvartartását alkotják, mégis huszonötezer frank a házbér, ami még Pesten is sok lenne egy évre. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy az egész apanázs, amelyet Abd el Krim a franciáktól kap, mindössze évi százezer frank, va­gyis Iraszonkétezerötszáz pengő. Ezenkívül két­ezernégyszáz frankot tesz ki a szultán szolgálatában álló orvosnő, Yalais doktorkisasszony fizetése. Azért asszony a doktor Abc! el Krim éknél, mert a szultán kifejezetten azt követelte, hogy feleségei mellett az orvosi szolgálatot nő lássa el. A százezer frank a fontiek után már neon is egészen hetvenháromezer frank, amelyből még mindig le kell számítani néhány ezrest két. nyugal­mazott rif miniszter nyugdijára, akik annakidején Cilii VÍZ A legerősebb jód-bróm források gyógyvize. Kérje a csizi viz használati utasítását. CsizfSráő, csak bejött a szobába,, nem is tudja, hol van, mi ez a gép, sejtelme sincsen & éppen arra gon­dol, hogy igaza van-e Ghandina.k « nem arra, hogy most fotografálják. Á vőlegény és menyasszony akkor termé­szetesek és közvetlenek a fotográfián, ha rend­kívül kényelmetlen helyzetben a menyasszony anirtuskoszoras feje a vőlegény frakkos vállán pihen, epedve —• 5 nem akkor, ha a vőlegény civilben úgy nézi a konyharuhába öltözött menyasszonyt, mintha mitesszert keresne vá­lasztottja arcán, egy szép mitesszert, amit most mindjárt ki fog nyomni,' Igen nagy tisztelői vagyunk mind ennek az újfajta művészetnek, mely egy érzékeny gép, egy érzékeny ember s a világ jelenségeinek keverékéből készül mostanában. A fénymüvész urak és hölgyek csak egyet felejtenek el, mi­kor a nagy közvetlenséget, az ősit, a lehámo­zottat, a be nem áhítottat keverik az emberi arcban: azt, amit minden igazi művész tud. hogy a műalkotás elvonatkozáa az élettől, az egyszer megalkotott újraalkotása, a póztálán- ság a művészetben a póz egy neme s nem is a legrokonszenvesebb. és sikeres közreműködésük . ellenértékekép élet- fogyliglani számlát prezentállak Abd el Krímnek. Alig marad tehát több, mint hatvanezer frank évente annak a huszonnyolc személynek, aki a száműzetés kenyerét eszi Réunkm szigetén. Ez a huszonnyolc ember a következő!! A szultán, két felesége: Thaimut.és Fathma, löt gyermeke (há­rom és nyolc év között), testvére: Si Mohammed, ennek felesége és három gyermeke, öreg édes­anyja, nagybátyja feleségével és négy gyermeké­vel, továbbá nyolc szolga és szolgálólány. Eleinte nagyon bizakodó volt Abd el Krim. Zöldséges kertet csinált a káétól; mellett és ott dolgozgatott egész nap. Hogy jobban múljék az idő hazatérésig, — mondogatta tréfálkozva. Csakhamar rájött azonban, hogy reménysége nem teljesül egy­hamar és rosszkedvű lett. Á pénzügyi zavarok, amelyek szintén csakhamar jelentkeztek, csak még jobban fokozták kedvetlenségét. Most övéivel együtt teljes visszavon ukságban él. semmi, iránt sem érdeklődik s alig hagyják el a házat. Réunion- ban azon fáradoztak egyesek, hogy más hajlékot szereznek a szultánnak, de ő visszautasította és utolsó reménysége, hogy a francia kormány mégis csak megengedi egy szép napon, hogy vissza­térhessen hazájába. Be vájjon megengedi-e, ha megtudja, hogy a száműzött rendes lakásban, kényelmesen lakik és jól érzi magát. Abd! el Krim még nem is ötven esztendős, de a gondok nagyon megviselték, megtörték és külsejé­re nézve egész aggastyánná tették. Csak akkor hagyja el a Morange-kastélyt. ha a mosóba megy. Egyébként szorgalmasan tanul. Franciául már ki­tünően tud beszélni és Írni. Foch marsall halálakor például részvétlevelet irt Réunion kormányzójának s ebben őszinte nagyrabecsülését és sajnálatát fe­jezte ki. Jól akar tudni franciául, hátha mégegy- szer harcbak eve re dik a franciákkal, akkor majd maga tudja vezetni a béketárgyalásokat és jobb feltételeket kap... Igenis, őszinte portrét óhajtok unokáimra hagyni: vasárnapi ruhában, rendes nyakkendő­ben. beretváltan, simára fésűiben, ünnepélye­sén, komolyan óhajtok a gép elé állani, olyan pillantással, mint, akit fotografálnak, illetődöt- ten és kényszeredetten, mert tudom, hogy amit a kattogás pillanatában cselekszem, nem egyéb, mint harc a halállal s a szándék, ami a gép elé vitt, a. halálfélelem egy neme. S megkövetelem, hogy arcképemen fény essen ott, ahol fény esett az eredetin s árnyék, ahol árnyék volt s elvárom, hogy tokámat leretusálják az utókor előtt s tömpe orromat finomítsák. Én nem va­gyok műremek, hanem halandó ember, tessék óvatosan nyúlni hozzám, mert törékeny. Törékeny és romlandó. Én nem óhajtok gallér nélkül, meztelen nyakkal, domináló balfüllel, egynegyed profil­ban, nevetve szerepelni portrémon, mint egy önfeledt mészároslegény, mert én nem roészá- rcslegóny vagyok, hanem hírlapíró, sajnos, s nem szoktam gallér nélkül járni, pláne foto- grafálógép előtt nem s nem szoktam önfeled­ten kacagni a gép előtt, hanem zavarban va­gyok, feszengek és szigorúan, nézek. Magánügy vagyok, a fotográfus számára is. Belőlem ne csnáljon ez az uj műfaj kompo- ziciót. S a nagymamáimból ne csinálják bretoni pa­rasztasszony halotti maszkját. Barátnőmből no csináljanak primitív. közép­olasz Madonnát, mert nem Madonna, hanem egy jókedvű nő s nem középolasz, hanem zsidó. Fiamból no csináljanak clcsapott B-Iistás tisztviselőt, két perccel agyonlővén előtt. A világ tárgyaiból és vonalaiból, amire reá- «zahadultak most, a fénymiivészek, szabdalhat­nak. amit akarnak. Kenyérdarabokat fotögra- fálhatnak alulról, sötéten, kés és villából meg­komponálhatják a tárgyia&sság műremekeit, de az emberi archoz közeledjenek áhítattal. Végre az utókor előtt, szó szer Írd, a bőrünkre megy az egész. Hagyjuk meg egymást clfogódott, ünnepé­Beszélgetés a sakk világbainokávat uÉti nem tudom, mi a pihenése — *Nem minden elsódtias világbajnok jelölte — »A közönség színművészt csinál belőlünk* Hága, november 22. Az Aljeckin—Bogoljubov-meccs előtt, mi­kor a Hollandiában játszott játszmák befeje­ződtek és a mesterek Wiesbadenbe készülőd­tek a meccs utolsó fordulójára, néhány nap szünetet tartottak. Ezt a szünetet használtam fel, hogy a világmesterrel elbeszélgessek. Al- jechint Hágában a Hotel des Indesben keres­tem fel és gratuláltam a legutóbb lejátszott három játszmához és főleg ahhoz, hogy nem­sokára a jói megérdemelt pihenésben lesz része. Pihenni? Igazán nem tudom, mi a pihe­nés. A mérkőzés befejezése után az összes játszmákat könyvalakban kiadom „Sakkgondolatok Bogoljubovval ralé mér­kőzésem alatt" címmel. Ez szükséges, hogy a játszmákat kel­lő megvilágításba helyezzem, mert bizony, magyarázat nélkül a sakkozó közönségnek sok homályos rész van benne Azután január 15-én kezdődik a sau-remoi verseny, amely­ben szintén résztveszek. — És a mérkőzés Capablancával?-- Ma mint győztes Capablanca kihívását megkapom, természetesen egy óven belül rendelkezésére állok. A mérkőzést minden valószínűség szerint Amerikában játsszuk, ahol neki könnyű lesz a szükséges pénzt elő­teremtenie. — Arra szintén készülődnie kell? ~~ Valóban, de nekem erre egész egyéni és különös módszerem van. A szó szoros ér­telmében az első játszmák alatt készülök. Pontosan megfigyelem, milyen változatokat választ ellenfelem, mire törekszik és megfigyelé­sem alapján választom ki a megnyitásaimat és ehhez szabom egész taktikai készsége met. ügy gondolom, hogy minden játékost saját stílusában kell játszani hagyni és természe­tesen arra törekedni, hogy saját fegyverével győzzük le. A játszma után mégegyszer átgon­dolom saját és ellenfelem játékát. így jöt­tem rá Hágában egy elméleti újításomra, mi­közben moziban - voltam. — Egy kiváló matematikusról beszélik, hogy legfontosabb felfedezéseit akkor tette, mikor fölszánt az autóbuszra. — Elővigyázatlanság. Safety íirst. nymo­don léesli6t az ember és betörheti a fejét. A mozit sokkal kényelme,:ebbnejk talajom* — A meccsből kifolyólag milyen tapaszta­latait tartja a legfontosabbaknak? — Elsősorban, hogy mindannak, amit az utóbbi időben a sakk haláláról beszéltek, semmi értelme nincs. Minden állás, még a legismertebb is, ren­geteg lehetőséget tartalmaz, csak keresni kell őket. A legtöbb remisjátszmát Lasker. Schlechter és Capablanca mérkőzéseiben találjuk, de ennek nem a sakk az oka, hanem a nevezett játékosok stílusa. Másodsorban megdőlt az a legenda, hogy minden verseny után, az első- díjas személyében, az uj és uj egyenrangú já­tékosok száma emelkedik. Nem, a három vi­lágmester egészen külön klasszist, képvisel. — És Niemzovics? — Nagyon erős és eredeti mester, akivel nagyon nehéz megmérkőzni. De nála nagy szerepet játszanak a lélektani momentumok. Így ha néha egy verseny elején elhagyja a szerencse, ez az egész verseny alatt befolyá­solja és nem tudja teljes erejét kifejteni. Eb­ből a szempontból Bogoljubov minden dicséretet megérdemel, mindig hidegvérű maradt s bár a mérkőzés reánézve sohasem állott szerencsésen, min­dig vidám volt és a vele való ogyiitílctem kellemes. — Miben találja Bogoljubov legnagyobb erejét? —- Fáradhatatlan fantáziájában. Nincs olyan állás, amelyben ne találna valamit. Ahol va­lamivel jobban áll, kitünően játszik. Hátrá­nya viszont, hogy rosszabb állásokban nem rendelkezik kellő nyugalommal —- Nem gondolja, hogy Bogoljubov ebben a mérkőzésben formáján alul játszott? — Ezt mindig mondják arról, aki vészit. Capablancáról ezt éppen úgy megállapítot­ták, mikor megvertem. Semmi kifogásom sincs ellene, csak veszítsenek velem szemben, ha némelyek ezt hiresztelik. És kit tart erősebbnek, Capablancát, vagy Bogoljubovot? —- De hiszen ez kél összehasonlíthatatlan játékos. Capablancánál például minden logi kus és természetes. Pontosan tudja az ember, mit akar és hogyan fogja megvalósítani. Bo­goljubov ellenben mindig berántja az embert valami váratlan kalandba. Ebből a szempont­ból Rcfloljubov veszél/Aácbb, de azért sokkal MINERVA varrésipd^^ransuah | nehezebb Capablancával szemben nyerni. — Hogy van általában megelégedve a meccs lefolyásával ? — A rendezés kifogástalanul jó volt. Csak egy dolgot szeretnék megemlíteni, aminek megváltoztatásához szívesen hozzájárulnék: ne kelljen a közönség előtt játszani. Az em­ber sakknál vész helyett színművész. — És az utazás városról városra nem fá­rasztóiba? — Ez az anyagi megállapodásban leli ma­gyarázatát, de sakkpropaganda szempontjá­ból js nagyon helyes. Én természetesen tisztá­ban voltam vele, hogy a rokonszenv Bogolju­bov oldalán van, aki Németországban él és németté akar lenni. Nem lepődtem meg. hogy minden jóakarat Bogoljubov személyére irá­nyult, bár láttam, hogy igyekeznek ezt velem nem éreztetni s ha mégis észrevettem vala­mit, nem sértődtem meg. Talán még előnyöm­re szolgáit, mert. igyekeztem még jobban ját­szani. Mert én a sakkot művészetnek érzem, a sakk­tábla és a sakkideák nekem a legfontosab­bak. a rokonszenv és ellenszenv emberi szenvedé­lyek, melyeknek a sakkmüvészethez semmi közük sincs. Pl N. RÁDIÓMŰSOR 'imfflTUIHWITTMIWIF ■■*!! BBS ' " r TiW HÉTFŐ PRÁGA: 11.16 és 22.15 Gramofon. 1250 és 16.30 Zenekari hangversenyek. 17.30 Német előadás­19.05 Rádió kabaré. 20.30 Nemzetközi csere-hang­verseny Budapestről: Magyar kamará­sé ne. Közreműködnek: Waldbauer-Kerpely vo­nósnégyes, Baeilidee Mária, az Operaház tagja, Kerpely Jenő osellómüvész és Kerntler J. zongora­művész. Műsor: 1. Goldmark: Trió B-moll. 2. Ko­dály: Sonata op. 8., 3. Liszt: Dalok, énekli Basili- des Mária. 4. Bartók: IV. Vonósnégyes, előadják a Waldbauer—Országh. Temesváry-Kerpelyékvar- tet-t, — POZSONY: 11.30 Gramofon. 16.00 Hang­verseny. 20.30 Budapesti zenei est. 22.15 Kávéházi zene. — KASSA: 12.00 Harangszó, utána hangver­seny. 17.00 Zenekari est. 18.00 Gramofon. 20.30 Hangverseny Budapestről. 22.15 Kávéházi zene. — BRÜNN: 19.05 Rádió-kabaré. 22.15 Kávéházi zene. Egyéb, mint. Prága. — MAHRISCH-OSTRAU: 16.00 Jazzband. 17.25 Balladák. Hangversenyek, mint Prága. 22.15 Katonazene Brünnből. — BUDA­PEST: 9.15 Gramofonhangverseny. 9.20 Hírek­9.45 A hangverseny folytatása. 12.00 Déli harang­szó az• Egyetem-téri templomból. 1 ° A rádió házikvartettjének hangversenye. 12.25 Hírek. 12.85 A hangverseny folytatása. 14.30 Hirek. élelmiszer- árak. 15.00 Piaci árak. árfolyamárak. 15.45 Fullton-rendszerü képátvitel. 18.20 Asszonyok ta­nácsadója. 17.10 Szlovák-magyar nyelvoktatás. 17.45 Kraus-Molnár-Vince-trió hangversenye. 19.00 Halász Gyula előadása. Síéin Aurélról, a hiree ázsiai kutatóról. 19.40 Német nyelvoktatók. 20A0 A középeurópai miisorcsere sorozatban a budapesti I rádióállomás magyar kamarazene-estje. (Műsort lásd Prágában). 22.20 Pontos idő, időjelzés, hírek, majd Fejes szalonzenekarának, továbbá Horvát Gyula cigányzenekarának hangversenye az Oeten- dc-kávéházból. — BÉCS: 11.00, 11.30 Hangver­seny. 20.05 Dalest. 20.30 Budapesti áthozat. — ZÜ­RICH: 16.00 és 21.30 Hangverseny. 17.15 Gramo­fon. 17.,5ö Kvintett. 20 00 Templomi zene. 20.50 Beethoven skót dalai. — BERN: IS.lo Vig ^st. 21.20 Zenekari hangverseny. RÓMA: 17.30 Hang­verseny. 21.02 Nápolyi dalok. — MILÁNÓ: 17.00 Kvintett. 21.50 Kedélyes hangversenvprogram - TÚR IN: 17.00 és 19.15 Hangverseny.' 20.30 Kedé­lyes est. — LONDON: 19.45 Orosz dalok. 20.45 Ka­tonazene. 22.35 Kamarazene, majd tánc. — BER- LIN: 16.30 Hangverseny 21.00 Magvar zene. 22.30 Tánczene. — STUTTGART: 16.00 Üpere'.lrvzle'ck. 19.30 Citera-hangvenseny. 22 45 Tánczene. — LEIPZIG: 21.00 A német szimfónia, vezénj i Szendrey Alfréd. 22.30 Tánc. — BRESLAU: 20.50 Kabaré, opera és opereUrészleiek. — MÜNCHEN; 21.05 Kamarazene. 22 45 Tánc. — HAMBURG: 20.50 A vig Mozart. 21.50 A népek szava. — Kö- NIGSBERG: 20.05 Bach nagy miséje. — FRANK FÜRT: 19.30 Oitera-hangvoreeny. — ZÁGRÁB: 17.30 és 20.90 Hangversenyek. 19.00 Harangjáték a Mark-templomból. — KATTOWITZ és l^RAKÓ: 17.45 Kamarazene. 19.35 Gramofon. 00.30 Budapes ti műsor. 23.00 TAnezene. — MOSZKVA: 20.40Hu­mor ée saatira. 23.30 Gramofon. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom