Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-23 / 267. (2192.) szám

Eii isitíiiiMió kérdési

Irtás BUJANOVISS GYULA V !

^ 1

Az érés egy tisztázandó folyamat, mélyei | mesterségesen siettetni vagy késleltetni j igen, de megakadályozni nem leiket. Az al- j ma, ha megérett, leesik a fájáról. Az érés j folyam a Iának természetes következménye gyanánt örömmel olvassuk a Prágai Magyar Hírlap és a Slovák között kifejlődött hírlapi vitát arról, hogy a szilovenszkói autonomista ■blokk gondolata kitől ered.

A Slovák magának, illetve a Hlinka-párt- mak vindikálja a kezdeményezést és hivatkozik arra, hogy a Slovák október 5. számában intézett felhívást a „szlovákok, néme-: lek, magyarokhoz" aziránt, hogy nem marad má-s kiút, mint az, hogy ,,az összes becsületes szándékú és tisztességes autonomista gondolkodású embereknek egyesülni ök kell Szlovenszkón".

Hála Istennek, hogy már idáig jutottunk és a nagy célt tekintve egészen mindegy, hogy a gondolat kitől ered. Talán senkitől, mert a viszonyok kényszerítő hatása alatt önmagából kellett a helyzetnek idefejlődnie. A két őslakos autonomista párt már évek óta hangoztatja. A Hlinka-pártban i® már régen derengett ennek a szüksége, de a multiban, a® íSéa-őe választások előtt a szlovák néppárt azt úgy magyarázta, hogy a dolog nagyon egyszerű: minden magyar és német lépjen be a szlovák néppártba és a kérdés meg van oldva. Ez lett volna a Kolum- bus tojása. Azután következett három év. Amidőn a • néppárt az autonómia kérdését mintha jégre tette volna.

Elvben fen tar tolta, tényleg azonban úgy viselkedett, mintha maga is hinné, hogy a zsupák megszüntetése, a tartományi rendszer bevezetése, mely sokaknak véleménye szerint a centralizmus müvének betetőzése volt, tényleg első lépés lenne az autonómia megvalósításához.

De nem rekriminálok. Mindeniki tévedhet és ma tényleg hiszem, hogy a tapasztalatok meggyőzték a néppártot, hogy az autonómia megválásitása igen kemény dió. melyet feltörni maga a néppárt neon képes és osakis az egész ősla kosság egyesült eromegf eszi lésének sikerülhet.

Ilyen nézőpontból foglalkozom tehát a kérdéssel. A Slovák oikke, mely az egész autonomista őslakossághoz van intézve, tisztázni kívánja a helyzetet és e célból mindjárt két kérdést intéz az autonomista pártokhoz..

Ezen kérdésekre felelni, bár a feleiét nagyon egyszerű, nem érzem magamat hivatottnak. A választ, ha kell, megadják pártjaink vezérei. De viszont én is szükségesnek látok tisztázni egyes kérdéseket, mondjuk félreértésekét, mert egy kielégitő, tartós együttműködés, még hozzá akkor, amikor a legfőbb irányítás — és autonómia esetében ez következnék be — a szlovák néppártnak, mint a ezlovenezkói őslakosság többségének kezébe kerülne, csak dara pacta boni amici alapján létesülhet.

Az autonómia nem öncél, csak eszköz. Semmilyen kormányrendszer sem öncél és mindenütt, de különösen egy demokratikus államban magának a lakosságnak kell döntenie afelett, milyen kormányrendszer biztosítja legjobban minden téren való boldogulásának feltételeit. Az utolsó tíz év tapasztalatai nem szólnak a centralista kormánynak javára. A csalódás talán a legnagyobb a szlovákoknál, akik az uj rendszertől oly sokat vártak. Az anyagi leromlás köztudomású, mi kisebbségek pedig csak harmadoszr tályu polgároknak érezzük magunkat. Az aiégedeftecség tehát általános ém m érlelte

Előkészületek és §ein®i$é§elf a nagy nemzetközi konferenciák elölt

Egy soha meg nem érkezett olasz jegyzék A paritás veszélyes elve - Brüsszel

meg van sértve — Amerikai titkosrendfir-légió Londonban - grandi akciója

Páris, november 22. Az Eoho de Paris jelentése szerint az olasz kormány november . 2-án jegyzéket szerkesztett a flottaikérdésről, de a Quai d'Orsaynak szánt jegyzék soha sem érte el rendeltetési helyét. A dernars a megindítandó olasz—francia flottatárgyalások irányelveit a következő öt pontban foglalta össze:

j. A lefegyverzés nocsak a flottára, hanem a légi és a szárazföldi hadseregre is vonatkozzék. 2. A nagyhatalmak nem szerelhetnek le anélkül, hogy a kishatalmak ne kövessék példájukat. 3. A tengeri leszerelésben az össztonnaszám legyen mérvadó és ne a flottakategóriák. 4. Franciaország és Olaszország közösen határozzák el flottájuk tonnás zárnának határát, amely olyan kicsiny legyen, amilyen csak lehet, de még mindig magasabb, mint bármely más kontinentális hatalom flottájának össztonna- szárna. A megállapított határok között a francia és az olasz flotta fejlődése kvantitatív párbuí^ ^^gban történjék. 5. Ai 1936-ra tervezett páncélos cirkálók rizre- boosátását halasszák el.

Ez a® olasz jegyzék az Eoho de Paris szerint azért nem érkezett soha Parisba, mert Briand október 16-án, amikor az olasz kormány külön francia—olasz flottatárgyalusokat ajánlott a Quai d‘Orsayon, kitérően válaszolt az indiií- ványra. A francia külügyminiszter ugyan hajlandónak mutatkozott a tárgyalások fölvételére, de hangsúlyozta, hogy a francia szakértőik még nem fejezték be munkájukat s így várni kell, amíg a párisi kormány megteheti |

szakszerű eileniindiitványaii. Időközben Róma „megváltoztatta álláspontját, mert Londonba küldött megbízottai arról értesültek, hogy az angolszász hatalmak hajlandóak beleegyezni az olasz—francia flotta paritásba. Ennek következtében Mussolini azonnal takaródét fújt és a kedvező pszichológiai momentum elmulasztása után a tárgyalásokat széles bázisra helyező jegyzék sohasem érkezhetett meg Párásba.

Veszélyben a hágai konferencia!

Paris, november 22. Az Eoho de Paris brüsszeli tudósítója ma újabb komplikációkról számol be, amelyek ismét problematikussá teszik a második hágai konferencia közeli összehívását. A nehézségek ez alkalommal a kormánykoufereneia elnökétől, Jaspar belga miniszterelnöktől indulnak ki. Mint ismeretes, Franciaország és Németország megegyeztek abban, hogy a második hágai konferenciát január 3-án nyitják meg. Ez a megegyezés a koherencia elnökének megkérd *"’^ nélkül jött létre. Brüsszeli kormánykörökben érthető iéLegenkedést keltett a nagyhatalmak önkényeskedése. Jaspar nem mond le jogáról és Belgium presztízskérdése, hogy az elnök kívánságait a hatalmak betartsák. Egyedül Jaspar dönthet a konferencia megnyitásának dátumáról, már pedig Jaspar csak akkor dönt, ha a Brüsszelbe összehívott jogi bizottság megformulázza szakvéleményét.

$h@arer£k jölsetsisíí *

London, november 22. A Daily Telegraph

meg a® Őslakosság miniden rétegében a gondolatot, hogy a be nem vált centralizmus helyett térjünk Szlovenszkó autonómiájának útjára, mely rendszer a szlovákoknak kezdettől fogva ideálja volt, hisz ezt akarták •már a piltsburgi szerződésiben biztosítani.

Mi kisebbségek teljesen tisztában vagyunk azzal, hogy autonómia esetében a vezetés, az irányítás az őslakosság többségének, a szlovákságnak kezeibe kerül. Mi ezen helyzetünk tudatában, teljes békében, egyetértésiben akarunk velük élni, de mégis tudnunk kellene, hogy ezen esetben milyen sorsot szánt nekünk a szlovákság. Végre azért. hogy cseberből vederbe kerüljünk, hogy cseh centralizmus helyett az autonóm szlovákság kárhoztasson bennünket a harmadosztályú polgárság keserves sorsára, ezért nem érdemes harcot folytatni; más lehetőségeket kellene keresnünk; sőt nyíltan kimondom, ha már — nem is szólva az anyagiakról — kultúrámban, nemzetiségemben hátrányokat kell szenvednem, úgy az nekem ai, idegem csehektől kevésbé fájdalmas, miint az évszázadok óta testvér gyanánt tekintett •szlovákságtól.

Fel akarom tételezni, hogy a® a harcmodor, mély a múltban a magyarság iránti gyűlölet hirdetésében, a magyarság ócsárlá- sábr" kereste a jogcímet az érvényesülésre a politikái szereplésre, a jövőben megszűnik. Hiszem, hogy a szlovákság igazi vezetői ezt eddig sem helyeselték, sőt resteiték, hiszen az utolsó évek törvényszéki tárgyalásai elrettentő képet nyújtottak arról, hogy ezen és csakis ezen a réven milyen elemek juthattak sokszor nem is jelentéktelen politikai szerephez 'és befolyáshoz. Gyűlölet a szlovák és magyar vagy német lakosság között sohasem volt, ma sincs 'és erre a gyűlölhetne ás AU Káinról királynak báree mondád

sa: „De sbri^is quae non sünt, nec mentio

fiat.4*

Komoly és számbaveendő tényezők részéről is hallottunk azonban olyan nyilatkozatokat, melyek tisztázást igényelnek. A legkomolyabb tényező, a néppárt vezére és megtestesítője', a multiban sokszor, de még a mostani választások előtt is elv gyanánt állította teli, hogy „Szlovenszkó a szlovákoké44. Ilyen súlyos helyről elhangzott ilyen súlyos kijelentés mindenesetre tisztázást igényel. Ha a fenti kijelentés nem egy puffogó üres frázis, pillanatnyi hangulat-keltés céljából, mely esetben azonban komoly férfiak, legkevésbé egy pártvezér szájába nem való, akkor más jelentősége nem lehet, mint az, hogy ismét szorosan disztingvái a domináló beati possidentes, az első osztályú és a csak megtűrt másod- és harmadrendű polgárok között. Egy ország azonban nem ©gy bérház, ahol a tulajdonos minden neki nem tetsző pantájnaik minden indokolás nélkül felmondhat és azt kilakoltathatja.

Egy ország, jelenleg tehát Szlovenszkó, nemcsak a szlovákoknak, de mindazon nemzetiségeknek, kiket jó vagy balsorsuk ide helyezett, szülőföldje, közös hazája, mely szivéhez nőtt, melytől elszakadni nem tud, mellyel azonosítja magát, osztozik jó és balsorsában, melyről tudja — talán nem vétek a rendtörvény ellen, ha magyar költői idézek —, hogy „itt élned és halnod kell44.

Egy ország sem képezheti akár az uralkodó, akár valamely kiváltságos nemzet vagy osztály privát tulajdonát, de az összes egyenjogú állampolgárok közös hazája, közjogi értelemben véve: tulajdona. Fenti kijelentést még egy francia államférfi sem használhatja, még az sem mondhatja, hogy Franciaország a franciáké; de azt kéne .mondaná*, hogy Erauciaorsaág * franca*

lengerészetügyj tudósítója jelenti, hogy az amerikai kormány a londoni Hoítakonferen cia alkalmával meg akarja akadályozni a Shearer-féle agitátorok szereplését. Mint ismeretes, Shearer számos amerikai hajóépítő cég megbízásából a genfi lefegyverzési konferencián a delegátusok között „hangulatot te- rémiéit44 a lefegyverzés ellen és ügyes propagandájával annyira elmérgesitette a helyzetet, hogy a tervezett lefegyverzésből nem lett semmi. A genfi manővereket megismételni lehetetlen lesz. Az Amerikai Egyesült Államok kellő számú titkos rendőrt küld London ba és minden gyanús alakot megfigyeltet. A hajóépítő cégek és municiógyárak annakidején Genfbe ..megfigyelőket44 küldtek; most tudomásukra hozták, hogy Londonba r.cm küldhetik el megbízottaikat. Ugyanakkor H&over köztársasági elnök figyelmeztette a cégeket, hogy elnöki jogánál fogva bármikor megsemmisítheti a magán hajóépítő cégek szerződéseit és elvonhatja tőlük a megbízásokat. A gyáraik agitációja tehát ez alkalommal aligha’ járhat sikerrel.

El kell halasztani a genfi fanécsSfést

(S-enf, november 22; Grandi olas® • külügyminiszter d©mars-óit intézett a népszövetség főtitkárához, amelyben azt kérte, hogy a január 20-ra összehívott tanácsülést halásszák el. Az elhalasztás nem ütközik nehézségbe s fontos, mert. biztosítani tudná a londoni flot- takooterencia zavartalan lebonyolítását.

polgároké, mert még abban a nemzetiségileg is nagyon homogén államban a született franciák mellett vannak bretonok, normán- dók, elzászi németek, algíri airabok, tuniszi mórok, akik kifogástalan francia érzelmüek és állampolgárságuk mellett nemzetiségükre nézve mégsem franciák, de egyenrangú francia állampolgárok, a közös haza hü gyermekei. Ha Hlinka fenti jelszava áll, akkor csak két konzekvenciát lehet abból magunkra nézve levonnunk:

Vagy minden más nemzetiségűnek szlovákká kell átvedlenie:

vagy’ az uralkodó szlovákság mellett mi csak egy tűrt elem lehetünk.

A mi felfogásunk pedig ezzel szemben az. hogy SzTbvenszkó közös hazája az összes itt lakó egyéneknek, kik nemzetiségi és vallás- különbség nélkül teljesen egyenrangú és egyenjogú polgárai a közös hazának, az állampolgári kötelességek lojális teljesítése mellett jósuk van saját külön nyelvükhöz és kultúrájukhoz, amivel nem ellenkezik azon általunk elfogadott tény, hogy az egyenrangú polgárok között a vezetés számarányánál fogva a szlovákságot illeti meg. íme egy példája annak, hogy egy vezető politikusnak mennyire vigyáznia kell kijelentéseire, mert — ha a fenti jelszót nem is akarom túlságosan tragikusan venni s a heves temperámén rum1 gyakran elragad de az mégis fülünkbe cseng és annak helyreigazítása feltétlenül szükséges. A szlovén szkói autonomista blokk gondolatát, bárkitől ered is az, örömmel fogadom s kívánom, hogy megvalósulásának útjában netán álló akadályok kölcsönös jóakarattal mielőbb eloszlathassanak; de meg vagyok győződve, hogy előbb ! vagy utóbb az úgyis meglesz, mivel meg kell j lennie s mert a viszonyok kényszeri tő hatá- 1 sárnak senki sem fog útjába állíthatni

• ’ ■ * • • ••'•'•- . ■ 1 \ “KO" ;

*a? wéíKKiífe 1» ©r«fai

m dfflP j Vili. évf. 267. (2192) szám < Szombat 1929 november 23

^ nr*~i«-r-T-~-~~"~~~^"~~T-mTm—w»—mm gni———imiam—ii imnmi i»w ■rum'.«rv*

Előfizetési ár: évente 3W, féléjre15Q /} szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 1I„ Panská ulice

negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: ,...» . . 1 12, II. emelet Telefon: 30311 - Kiadóévente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő) pOlltlKOl napilapja Felelős szerkesztői hivatal: Prága !1„ Panská u5 12/10. — Tehavonta 38 KL Egye* szám ára 1*20 Ke DZURANYl LÁSZLÓ FORGÁCfi GÉZA lefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha