Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-20 / 264. (2189.) szám

1999 noTembar 20, szerda. ^IWGAlMA.CitARHTRLAP A DICSŐSÉG VÁGY GYILKOSAI Düsseldorf, egyébként csendes német vá­ros szinte valószínűtlen szenzációk központ­jába került. Egy gyilkos tartja izgalomban most már egész Németországot, egy fantom, árnyék, amely van és gyilkol, nőket, gyere­keket vegyesen; nincs, mert bár maga érle- sUi a rendőrséget újabb gyilkosságodról és művészies tervrajzokkal nyomra vezeti a de- tektiveket, láthatatlan marad és nem kerül hurokra. Az emberi és démoni alany azonban ko­rántsem az, hogy nem tudják elcsípni, mint ahogyan valószínű, ncgy el fogják csípni., talány ennek a gyilkosnak a lelki struktú­rája, talány az, a pszichopátia, amelyet ké­nyelem kedvéért a schrizofreniás elmebe­tegség gyűjtőnevével intéznek el. A diisse*. dnrfi fanlom kéjgyilkcs, de komplik iii rbb a nagyjában ismerős eseteknél. Gyilkol, de felfedi a gyilkosságot, gondosan előkészíti a tettet és úgy földeli el az áldozatot, hog5 senki sem akad rá, de egy bizonyos idő eltel­tével maga hívja fel az illetékes hatóság fi­gyelmét a dologra és nagyobb nyom ék kedvéért a lapok szerkesztőségeivel is tu­datja azt, amit a múltban elkövetett és a jövőben él akar követni. Sikerült magára vonni Düsseldorf város, sőt ma már az egész világ figyelmét. Világlapok tudósitóhada együtt száguld a rendőrséggel és amikor az erdőszélen izgatott tömegek jelenlétében kiássák a holtestet, megjelenik a gyilkos és nézi, hogyan került az érdeklődés előterébe, nézi, mit idézett elő ő, a névtelen, a senki, a fantom. A talány súlypontja: névetelenség. Isme­retlen, jelentéktelen, szürke ember, aki min­denáron ki akar tömi az ismeretlenség nRingí<-jéből, aki úgy érzi, hogy nem él, hogy nincs, amíg nem értő el azt, amit a nagy emberek: a dicsőséget. Dicsőség ebben az agyban fogalomzavar-szülte biztonságos­sággal beszéltetni magáról. Ok és eszköz nem fontos. A nagy mii alkotásához hiányzó te­hetséget gyilkossággal pótolja oly módon, | hogy a maximumra fokozott szadizmus ere-j jével felkorbácsolja a város, majd az or-\ szag, lakosságát. Ö, a senki, nem senki töb- j bé, mert öt keresi a nagy rendőri apparátus, I róla imák lepedőket teli a napilapok, öl mozgatja, dróton rángatja az ezerfejü töme­get, róla beszélgetnek minden házban, min-' den szobában megrettent emberek, ő, a sen-! ki, akinek mindenki parancsolt,. ma ö pa­rancsol mindenkinek, kiéli magát: nehány hét, nehány hónap alatt ezerszeresen felfo­kozott életben éli magát ki. ^ Ennek a patológiának a rugója dicsőség vágy, aminek a középpontja viszont a hűm- ] büszkeség, tébolyodon szekszuálitás. A fan- 1 tóm nem is próbálkozik meg az udvarlás- ' sál, meg van győződve róla, hogy vissza- . utasítják és ezt eleve megtorlandó, nőkel gyilkol le. Kisebbrendűségi érzésre vall ez ] a gondolatmenet, ma már mindennapos, : megszokott tünetre, amely a düsseldorfi gyükos-fasntom esetében elérte a maximumot, a fejlődés kuhmnációs pontját és átcsap az 1 őrültség területére. Élete a nő utáni vágya- 1 hozás, reménytelenség, félelem. Bosszú- 1 vágy a-z Én rejtőkéből hirtelen felágaskodó 1 válasz. Nőgyilkosság a kettő eredménye. A f szadista fantázia mindig csak az elhatározó erő fellob bánás ára vár, mint a negatív pó- ( lus a pozitívre. Ha az első villám lecsapott, 1 ha sikerült az első gyilkosság és vele a 1 bosszú az összes asszonyon, a szadista gyil­kost emberfeletti erők hatják át. íme: 6 az élet és a halál ura, Napoljon. A hiúság te­lítettsége nem ismeri el, mert nem látja töb- , bei a határolcat s most már nem elég a siker, amely azért siker, mert titokban maradt: a gyilkos maga fedezi fel önmagát, mint azt az erőt, amelytől most már ne csak a pusz­tára kicsalt áldozat, hanem a város tízezrei reszkessenek! Ezért küldi meg a rendőrség­nek és a szerkesztőségeknek az írásbeli je­lentéseket a gyilkosságról és hallatlan kéj­jel szemléli, müyen vihart idézett elő. Ellenkező értelmében irta meg a gyilkos pszichológiáját Dostojevskij és Langer. Az ellenkező — mert erkölcsi — értelem mégis a düsseldorfi fantomra vet fényt: a gyilkos ' nem tud nyugton maradni, legkevésbé akkor, ha a gyilkosságot nem fedezték fel. Dosto­jevskij szerint bűnhődni akar, Langer sze­rint el akar vele dicsekedni és párbajra hív­ja ki a végzetet. Düsseldorf fantomját már belső okok hajtják: óriássá akar magaszto­sulná a nincstelenségből a semmiből. Mert ilyen reménytelenül nagy erő az Én, az egyéni élet, legnagyobb hazugsága, amikor a hazugság törvényszerűségével a Te ellen fordul, hogy önmagának önmaga örökkévaló­itok érzett erejét és elhivatottságát bebizo­A düsseldorfi bűnügyi rendőrség egy volt tisztviselőiét gyanúsítják a tömeggyilkosságg Atbermann Gertrud sírhelyének közeiében, egy kunyhóban megtalálták a rendőrügynök véres nyaksálját — Koch György elten kiadták az el­fogatási parancsot — A Fantom már kétizben a rendőrség kezén volt Düsseldorf, november 19. A város lakossá­gának izgalma még mindig tetőfokon áll. Szombaton még reménykedtek abban, hogy a rotációspapir alapján hamarosan kézrekerül a Fantom. Izgalmas hajsza keletkezett., rend­őröknek, újságíróknak és amatőrdetektivek- nek hada nyomozott a makulaturapapir ere­dete után, amelynek récéit pontosan lemére­tezték s ennek alapján keresték a rotációsgé­pet, amelynek kése alól a bűntényben annyira jelentős papirdarabka kihullott. Már-már úgy látszott, hogy helyes nyomon vannak, egy okligsi nyomda tulajdonosa a papír méreteiből saját gépének munkájára ismert, amikor ki­derült, hogy ez a nyom hamis és az egész ku­tatómunka újból elölről kezdődhetik. Tizenkét napja annak, hogy a Haniel & Lueg-igyár falának környékén a kis Gertrud Albermann holttestét megtalálták és a gyilkos által küldött tervrajz alapján pénteken délután ásták ki a húszéves brémai cselédlánynak, Hahn Máriának már oszló hulláját. Ámbár Né­metország legjobb bűnügyi nyomozói igyek­szenek a rémes szörnyeteget ártalmatlanná tenni, aki idáig tiz embert ölt meg és tizet se- besitett meg súlyosan, a titokzatos bűnügyet még ma is éppen olyan sötét homály borítja, mint a nyomo­zás első óráiban. A helyzet ma az, hogy a bűnügyi hatóságok egy lépéssel sem jutottak közelebb a rejtély megoldásához és még csak elképzelni sem le­het, miképpen sikerül majd Düsseldorf városát megszabadítani a szörnyű idegizgalmak órái­tól. Pedig a rendőrségnek érdekes adatok álla­mik rendelkezésére. így különösen nagyon fontos egy intelligens munkásnőnek, Prinz asszonynak tanúvallomása arról a nő­ről, vagy női ruhába öltözött férfiről, aki a végzetes péntek délutánon a kis Albermann Gertrud lakása körül ólálkodott, azután a leánykát megszólította és azzal a Haniel- gyár irányában eltávozott. Prinz asszony élményét a rendőrségen a kö­vetkező vallomásban foglalta össze: A Fantom vagy segítőtársa? — A Haniel-gyárból jöttem ki, amikor egy feketébe öltözött asszony jött velem szembe. Rám rendkívül különös hatást tett ez a női ruhába öltözött valaki, mert rögtön gyanítot­tam, hogy nem nő, hanem férfin s ezt a be­nyomásomat még aznap este közöltem fér­jemmel. — Az ismeretlen női alak fekete, merev sze­meivel erősen rámnézett, majd nevetés szaladt végig arcán, úgyhogy aranyfogai kiosillantak. Meg is szólított: —- Hideg van, hideg északi szél fuj. — Nem akartam vele társalgásba elegyedni, mert rendkívül kellemetlen benyomást tett rám az egész különös teremtés. Azonban ki­tartott mellettem és igy szólt: — ön persze fiatal és nagyon szépek a lá­bai. De én is tudok gyorsan menni. Kísérjem el önt? — Nem válaszoltam és gyorsan igyekeztem eltávozni, amint csak lehetett. Az ismeretlen folyton nyomomban jött. Hirtelen azonban egy épülő ház mellett eltűnt. — Az ismeretlennek hosszú, fekete kabátja volt, amely csaknem sarkáig ért. Gsattos cipőt viselt és vastag, világos harisnyája volt, mely kötöttnek nézett ki. Haját nem láthattam, mert kalapja nagyon szorosan simult fejéhez. Ruhájából nem sok tűnt elő, mert kabátja mindent beburkolt. Az ismeretlent legalább negyvenévesnek becsülöm. Prinz asszony az ismeretlent nemcsak azért tartja férfinak, mert igen mély hangon beszélt, hanem azért is, mert férfiasán lépett ki a szoknya alatt és igen nagy cipői voltak. Az asszony legalább negyvenhármas számú ci­pőknek gyanította eizeket a lábbeliket. A Fantomról, vagy annak segítőtársáról adott ezen leírás teljesen megegyezik azzal a nyitsa. Patológiáig felfokozott individuali­tás a düsseldorfi gyilkos esete, fejetetejére állított reneszánazfigura a Borgiák köréből. A léleknek az anarchiában való teljes meg­semmisülése és ennek ellenkező véglete: a semminek az egyedütvalóságig történő kitel­jesedése. Ahol a semmi a mindenséggel ta­lálkozik, a lélek eme legtitkosabb pontján áll a. düsseldorfi gyilkos. Hurokra fog kerülni, de talány marad örökre: semmi és mmden- ség, nemlét és lét problémája. Nembauer Pál. véres kendőt és véres bunkót találtak. A kunyhó 60 lépésnyire van attól a helytől, ahol a Fantom a kis Albermann Gertruddal végzett. A rendőrség már nyomában van annak, kié a kendő s igy a nyomozó közegek számolnak azzal a lehetőséggel, hogy a Fantomot ha­marosan leleplezik. Az újabb szenzációs fordulatról a. következő rp*7.lo1 távirat? íoloní .számol bo: leírással, amelyet Esser, Vieregge és Klein ne­vű kisleányok adtak, akiket a Fantom szintén megszólitott, de nem álltak a. szörnyeteggei szóba, hanem elszaladtak tőle. A düsseldorfi vámpír nyomának kutatása, közben hétfőn este a btiniigy szempontjából rendkívül fontos, borzalmas leletre bukkantak. A Haniel-falnál — ahogy a gyilkos levelében a HaniéJ & Lueg-gyár környékét megjelöli — egy kunyhóban Tegnap, déltől kezdve a rendőrség újból ala­posan átkutatta azt a terepet, amelyet a gyil­kos a Haniel-fal környékének nevez. Ez már a város külső szélén van és mintegy kétszáz­lépésnyire a gyárteleptől erdő veszi kezdetét. Az erdő szélén néhány barátságos villa emel­kedik, a gyártelep és az erdő közti térség azon­ban, amelyen a Fantom a szerencsétlen Ger- trudot meggyilkolta, teljesen kopár, minden­féle gyári szeméttel telehordott terep. A teg­nap délutáni kutatás folyamán a rendőrség emberei behatoltak egy kuny­hóba, amelyet idáig figyelmen kívül hagy­tak és a kunyhó gondos átkutatása alkalmá­val megtalálták a véres kendőt és a bunkót. A bunkón egész világosan föl lehet ismerni, hogy nemrégiben használták, mert frissen rászáradt vér van rajta. A rendőrség rövid vizsgálat után megállapí­totta, hogy kié a véres kendő. Ez a megállapí­tás a szenzáció erejével hatott. A kendő ugyanis Koch György 25 éves volt remdőrügynöknek tulajdona, akit a vizsgálat folyamán már kétizben is letartóztattak, mert viselkedése sok gyamira adott alkal­mat és annak ellenére, hogy mind a két al­kalommal szabadonbocsátották, még most is gyanú alatt állott. Annak a kerületnek, amelyben a Haniel-gyár melletti gyilkosság történt, reudörtisztviselői és rendőrei egyhangúlag erősitgetik, hogy a kunyhóban talált véres kendőt Koch nya­kán látták, mikor a rendőrügynököt másod­ízben letartóztatták és kihallgatták. Kochot ezidőszerint a düsseldorfi védőrendőr­ség közegei lázasan keresik. Eddigi lakóhelyén, a város északkeleti ré­szében lévő tömegszálláson, ahol tegnap este le akarták tartóztatni, nem találták. Rendőrség a rendőrség ellen Letartóztatását egy olyan körülmény nehezül meg, amely a város lakosságát először döbbent csodálkozásra, azután valósággal nyílt lázadásra hangolta. Arról van szó, hogy Kochot csupán a védőrendőrség keresi, mig a bűnügyi rendőrség visszautasította azt a felszó­lítást, hogy Koch nyomozásában és üldözésében is résztvegyen, mert a bűnügyi rendőrség azon az állásponton van, hogy nem Koch személyé­ben kell keresni a Fantomot. Koch két előbbi letartóztatását is a védörenrlőr­ség hajtotta végre, amely azután a-z összegyűjtött terhelő anyagot a bűnügyi rendőrségnek átadta. Mivel a bűnügyi rendőrség véleménye szerint a gyanús momentumok nem voltak elegendőek Koch bűnösségének megállapításához, a rendői ügynököt mind a két ízben szabadlábra kellett helyezni. Gemnat Berlini rendőrtanácsos és Graschwitz rendőbiztos kedden egész délelőtt azzal foglalkoz­tak, hogy a két egymással szembenálló rendőrcso­port között közvetítsenek. A fontos leletet már tegnap délután megtalál­ták, Olyan körülmények miatt azonban, amelye­ket ezideig miég hivatalos helyről nem magyaráz­tak meg, a berlini rendőrtisztviselok csak ked­den délben értesültek a. leletről. A védőrendőrség a saját szakállára jár el az ügyben, a bűnügyi rendőrség pedig szintén be­látása szerint cselekszik és igy még nem lehet látni, mikép végződik a két fél között megkez­dődött háború. A gyanúsított Koch a düsseldorfi rendőrségen éveken át kü­lönböző fajtájú éjjeli szolgálatot teljesített. Nem nagyon szereti a munkát, nincs is rendes lakóhelye, nyaranként erdőkben hál, télen pedig, mint hajléktalan menhelyekre és tömegszállá­sokra húzódik. A kendőt elsőizben akkor látták rajta, amikor a Reuter Ida ellen elkövetett gyil­kosság színhelyén lefogták. Személyleirása ugyanis megegyezett a tanuk hiányos vallomá­sában a Fantomról megadott személyleirással és mert nem tudott alibit bizonyítani, főleg pedig nem tudta megmagyarázni, hogy mit keres a gyilkosság színhelyén a rendőrség akkor letar­tóztatta. Ekkor azonban bizonyítékok hiányában szabad­lábra helyezték. A gyanús momentumok azonban újból ü&szosürüsödtek, mert Koch csaknem minden egyes alkalommal, amikor a Fantom gyilkolt, a tett színhelyének közelé­ben felbukkant és tanúvallomásra jelentkezett. Az egyik tanúvallomása alkalmával újból rendkí­vül gyanús körülmények szólották ellene és ekkor ismét le akarták tartóztatni. Ekkor kitépte nrrját a rendőrök kezei közül, majd ami­kor néhány járókelő a futó embert el akarta fog­ni, egy kabátja alatt csillogó rendőrjelvényre mutatott és igy kiáltott oda nekik: —- Bolondok, engedjetek engem, hiszen én ma­gam is rendőrtisztviselő vagyok! Néhány óra múlva azután megtalálták, a kerületi parancsnokságra vitték, aihol a rendőrkapitány parancsára letartóztatták, a bűnügyi rendőrség azonban újból csak szabad­lábra helyezte. Ezen letartóztatása alkalmával is egy szabinból való kendő volt a nyakán, amelynek színe igen feltűnő volt, úgyhogy a Haniel-telep mellett lévő kunyhóban talált szatin-kendőben. a védőrendség emberei rögtön felismerték Koch nyakra való ken­dőjét. Titokzatos telefonhívás A gyanús körülmények hatására tegnap éjjel elfogatási parancsot adtak ki Koch György ellen. Ehhez nagy mértékben hozzájárul az előadott té­nyeken kívül az a körülmény i«, hogy tegnap este a rendőrséget férfi hang hívta fel és a telefonozó igen élénken érdeklődött a kis Albermann sírjának pontos helye után. A beszélgetés azonban nem fejeződött be, mert, a kagylót hirtelen letette a titokzatos felhívó. A rendörtisztviselő. aki rendőrség részéről folytatta ezt a beszélgetést, egészen bizonyos benne, hogy a telefonban Koch György hangját ismerte meg. Koch Györggyel igen sokszor volt dolga és hang­jára is kitünően emlékszik. Fölélén leült a harc az orosz-kínai fronton Az orosz csapatok átlépték a határt — Tízórás tüzérségi előkészítés — Huszonhat orosz repülőgép bombázta a kínai szénbányákat London, november 19. Mukdeni jelentés szerint a szovjetcsapatok Mandzsúriában megtámadták Dalai Nor és Mandsuli váro­sát. Tiz óráig tartó heves tüzérségi előké­szítés után repülőgépek jelentek meg a kí­naiak állásai fölött és mérges gázokkal telt bombákat dobtak le. Az oroszok busz mér­föld szélességben tönkretették a Mandsuli ból Hailarba vezető vasútvonalat. A keleti fronton az orosz repülőgépek tegnap Pogra- nicsnaját és Mishant bombázták. Tokio, november 19. A United Press je­lentése szerint Charbinban úgy tudják, hogy a mandzsudat fronton újra fölélénkült az el­lenségeskedés. A kinai vezérkar jelentése szerint az orosz csapatok átlépték a határt A megtámadták a kínaiak állását. Az öt iáig tartó küzdelmet tüzérségi és gépfegy- erelőkészités előzte meg. A veszteség mind­ét részen nagy. Huszonhat orosz repülőgép megtámadta a határ közelében lévő szénbá­nyákat és gyújtó bombákat dobott a váro­sokra. é Egy rendőrügynek a Fantom ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom