Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)
1929-11-20 / 264. (2189.) szám
43LpML>»^ Mai iiiank 19 ercial "jSjfflL JHE '£^^* ^ ^vf. 264. (2189) szám ® SzGI*(l3 ' 1929 november 20 :7^ttVARmMvM> Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K£; külföldret évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£ Egyes szám ára 1*20 K2 A szlovenszköi és ruszinszkói ellenzéki pártok Ktaafeats, politikai napilapja FelelSs aerfea/e: DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. — Telefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha SCI az antiszemita és ki az idegen? Magyarország a sajtóban, Bulgária az utcán szívósan tiltakozik a kegyetlen és elsorvasztó jévátételi terhek ellen fl drákói szigorúsági; francia kívánságokat a Jobboldali Tardieu propagálja — á szófiai nép az utcán — „Nem és nem és nem“ Budapest, november 19. (Budapesti szer- keszitőségiiu'k teíeifcmjeleartése.) A pariéi sajtó vasárnap óta a harci riadót fújja Magyar- ország és Bulgária ellen és a kisantaötálla- mok érdekében valóságos jóvá teleti hadjáratot indított e két állam ellen. A budapesti sajtó élénken reagál a sajtó- hadjáratra. és a lapok azt írják, hogy e sajtóhadjárat mögött most is, mint annyiszor máskor, a francia kormány és főként annak szélsőséges jobboldali elnöke, TaTdieu áll. Az uzus az volt, hogy a sajtókampányt rendszerint követte a kormánybeavatkozás. A jóvátételt ügyben most is ez várható. A francia demars, amelynek a közeljövőben meg kell érkezni, a lapok következtetése szerint követelni fogja Magyarországtól észszerű álláspontjának feladását s a kisantant lehetetlen álláspontjának -elfogadását. Az egész magyar közvélemény egy ilyen demarsot udvariasan, de a leghatározottabban visszautasítana. Benesnek éss Titulescunak a magyar lapok szerint nem volt nehéz dolga szófizimáival Tarddeut levenni lábáról és a jóvátétel! ügyben maguk elé Mtörő kosként odaállitani. A magyar közvélemény ezek után joggal várja a Locarnét megalapító Briand megszólalását, vájjon neki is hasonló-e a véleménye. Magyarországnak makacskodást és a béke veszélyeztetését vetik a szemére, de nem nézik ajzt a rettenetes gazdasági vergődést, amelyet most átélt s amely végkatasztrófává szélesednék ki, ha a mostani nagy sulyokra még ujaíbb koloncokat aggatnának. Természetes, hogy az utódállamoknak Magyarország még nagyobb gazdasági süllyedése semmi szívfájdalmat nem okozna, de a nyugati nagyhatalmaknak igy gou- doikozniok nem szabad és Magyarország újabb mesterséges megnyomoritásához segítő kezüket óriási felelősségük tudatában odaadni nem szabad. Egyébként Franciaországnak diplomáciai közbelépése ez ügyben még eddig csupán a múltakból való következtetés és nem pozitívum- Remélhető, hogy a jobb belátás mégis felülkerekedik é6 erre sor nem kerül. A Pester Lloyd mái számában Szterényi József báró száll síkra meggyőzően . Magyarország álláspontja mellett. A Pesti Hírlap „Kern és nem és nem" cámü vezércikkéiben kijelenti, hogy a magyar közvéleménynek semmi körülmények között sem leket a mostani álláspontot feladni, mert ezzel még nagyobb katasztrófa és nagyobb nyomor sírját ásná meg. A Magyarság ,,Rablőhad!járat“ cirnü vezércikkében megdöbbenéssel állapítja meg, hogy Franciaországot újra azok táborában látja vezérkedni, akik tiz éwél a világháború után még mindig folytatni akarják a fegyvertelenül legyőzőitekkel a háborút. Véres tüntetések Szófiában a Jóvátétel ellen Szófia, november 19. Legújabb jelentések szerint a francia és az angol követségek előtt a mai nap folyamán nagy tüntetések folytak le. A tüntetések miatt a rendőrség a levegőbe volt kénytelen lőni, hogy szétoszlassa a fenyegetően viselkedő tömeget. A lövések következtében három diák megsebesült. A tömeg számát, amely a keleti jóvátétel! konferencia állásfoglalása ellen tüntetett, 30.000-re becsülik. A tömeg az angol és francia követségek épülete elé vonult föl, ahol angol, illetve francia nyelvű beszé(sp.) Prága, november 19. Aminek tegnap Prágában tanúi voltunk, olyan esemény volt, melyért Magyarországot a legsötétebb reakcióval vádolta volna meg a cseh sajtó. Évekkel ezelőtt, a háború pszichózisában és a rettenetes csapások 'tömegneuraszténiájában kétségtelenül sajnálatraméltó incidensek játszódtak le a budapesti egyetemeken. A kormány és a közvélemény mindent elkövetett a túlfűtött diákifantázia lecsiilapi fására, s bár törekvéseit siker koronázta, cso- dák-csodájára mégis elo'szolhatatlan fámák terjedtek el a külföldiön a magyar „antisze- mitizimusrőr, „reakcióról" és „fehér terror- rőt". Ma a gyerekek is tudják már, hogy annakidején a Magyarország diszkredátálas ára törekvő imonstr epropagamd a vezénylői a prágai, belgrádi és bukaresti sajtóközpontok voltak, s mint ahogy ma is egy-egy kis- antantállamibam zengik elhaló hattyúdalaikat a magyar antiszemitizmus felfedezésére felbérelt sajtó utolsó mohikánjai, úgy akkor is a különböző k is an tan ti apók titkos laboratóriumaiból került elő leginkább az anyag, amelyből mennydörgő és villáimíó riportok íródtak a budapesti zsidóveréseikről és egyebekről, Nagy iram volt. A félyiiág kontrázott.. A vezércikklégiók szemmelláthatólag meggyőzték a tömeget és bizonyára sok bécsi, párisi, berlini polgár akadt, aki a lapok átböngészése után megállapitotta: az az ország, ahol igy verik a zsidókat, megérdemelte sorsát. Ügyes felfújás, jó propaganda volt. De közben az idők megváltoztak és a kocka megfordult. Ma Magyarországban van rend s Romániában, Prágában verik . a zsidókat, holott 1929 végén arra a háborús pszichózisra sem lehet hivatkozni, amely megérttette, ha nem is menthette, az ifjúság kilengéseit. Akaratlanul felvetődik a kérdés, ki az antiszemita moöt? Az a Budapest, amely nem átal zsidőlányt küldeni legszebb lányaként a nemzetközi versenyekre, vagy az a Prága, ah öl a béke tizenegyedik esztendejében úgy verik a zsidóikat az egyetemen, mint esetleg 1919-ben Budapesten tették? Bármily tetszetős volna is az összehasonlit- gatás, Isten őrizz tőle. Bennünket az antiszemitizmus problémája nem érdekel nemzetközi viszonylatiban, még magyarországiban sem és 6enki a szlovenszkói magyarságot nem teheti felelőssé határontuili eseményekért. A magunk részéről osak annyit konstatálhatunk: a mi lelkiiiameretünk tiszta. A szlovenszkói zsidóság érzi és tudja, hogy a szlovenszkói magyarsággal nincs baja, sőt az utóbbi óvek folyamán egyre szélesedik az a szomorú háttérbeszoritásd platform, melyen találkoznak. Nem magyar emberek voltak azok, akik Vágujhelyen „ki a zsidókkal" kiabáltak. Nem őslakosok azok, akiknek antiszemitizmusa ellen a ruszinszkói zsidóság egyre hallba/tőbban tiltakozik. Sőt. Ha ma valahol Szlovenszkón fölhangzik a „ki a zsidókkal" jelszava, előre tudhatjuk, hogy a folytatás ez lesz: ,yés a magyarokkal". Ez az a pont, ahol visszatérhetünk a prágai egyetemi zavargáisokhoz. Éhek a zavargások kélt részre tagozódnak: német tüntetésekre és cseh tüntetésekre. A német zavargások jellege tisztán antiszemita, ami elsősorban azt igazolja, hogy egy kisebbség, teljesen függetlenül az anyanemzettől, lehet •nttozemötie, hat éppen ,.szükségét" érzi, — mig a magyar kisebbség függetlenségéiben, néha talán éppen ezért, sohasem volt zsidóellenes és mindig egynek érezte magáit a magyar zsidósággal. A német kisebbségi diákság tetteihez hasonló tüntetések soha nem játszódtak le köreiben. Bonyolultabb eset a* másik: a. cseh egyetemi tüntetés. A cseh diákok „az idegen nyelvet beszélő jövevények" ellen tüntetnek s kifejtették, hogy nem engedik meg, hogy „egyetemük falai között idegen nyelven beszéljenek." Nos, kik ezek az idegennyelvü jövevények? Oroszok, lengyelek, ukránok, németek, magyarok? Bizonyára ez utóbbiak is, sőt nem túlozunk, ha azt állítjuk: elsősorban, ó, a cseh diákok nem strikten a külföldiek ellen panaszkodtak. Szó sincs róla s állítani merjük, hogy a cseh diákok annál büszkébbek lennének, minél több idegen, tegyük föl angol, francia, amerikai, svéd. norvég, dán keresné fel alma materukat, amelyet ilyenképpen világraszóló hírnév övezné. A sajnálatraméltó hangsúly nem az „idegen állampolgáron", hanem az „idegen nyelven" van s tudjuk, hogy a cseh egyetemen, — a munkatermekben, az előadásokon, mindenütt, ahol dolog és tanulás folyik — az idegen nyelvek között « magyar viszi a vezérszólamot. Akárhogy vesszük: leginkább a magyar az idegen nyelv a cseh egyetemen s kissé ellenünk megy a játék: a rengeteg szlovenszkói magyar diák ellen. Nem akarunk tanácsokat osztogatni. Nem akarjuk azt mondani, hogy könnyű lenne a bajon segíteni és az idegen nyelvtől megszabadulni, amennyiben az állam megteremtené a magyar egyetemet, melyben akár valameny- nyi bántó „idegen nyelv" szeretetteljes levezetőt és jóságos alma matert találna; nem akarjuk vágyaink atmoszférájába terelni a tegnap leszűrt egyetemi igazságokat, csak azt az objektív, de nevezetes tényt kívánjuk megállapítani, hogy a történelmi őslakősok diákjai tegnap elvben példát állítottak a szlovén szkói őslakósok elé. A történelmi országok őslakősai tiltakoznak az „idegen nyelvek" ellen, természetesen a szlovenszkói ide gén nyelvek ellen is. Á cseh és a német őslakosok egyöntetűen jártak el itt, de mit szólnának ahhoz, ha a szlovenszkói őslakósok, a szlovákok és a magyarok, németek ugyanígy járnának él Szlovenszkón? Elvégre ami szabad Prágában, megengedett Komáromban, Losoncon és Beregszászon is. S a prágai németek — vajmi brutális és unfair módon, amit persze humánusan érző ember nem ködeket mondottak, amelyben a szónokok tiltakoztak a jővátételi terhek ellen és a világ igazságérzetébez appelláltak. A francia követ tiltakozott a bolgár kormánynál az ellen, hogy a tömeg körülvette a követséget és onnan senkit sem engedett ki. A kormány megbízta a szófiai rendőrfőnököt, hogy kérje a francia követség elnézését a történtekért. Újabb tüntetéseit Szófia, november 19. A királyi színházban tartott gyűlés után a tömeg tüntetést kísérelt meg. A leginkább diákokból álló tömeg a rendőrség határozott tilalma, ellenére is tüntetni akart. Tekintettel arra, hogy a tömeg a rendőrség többszöri fölszólitására sem akart szétoszlani, a rendőrök több lövést adtak le a levegőbe. A rendőrfőnök a tüntetések hírére megjelent a királyi színház előtt és távozásra szó- irtotta föl a tüntetőket. A rendőrfőnök fölszó- Irtásának meg volt a hatása és a tüntetők szétoszlottak. . Egy ember C megsebesült, többen könnyebb horzsolásokat szenvedtek. Kínos meglepetés Párisban Páris, november 19. Az Excelsior szerint a jővátételi fizetések ellen irányuló bulgáriai tüntetések a párisi politikai körökben kínos hatást keltettek, annál is inkább, mert mindenki bizonyzosra vette, hogy a Párisban tartózkodó bolgár miniszterekkel mégis csak sikerül a megegyezés. Attól tartanák, hogy a bulgáriai mozgalom nemcsak a bolgárokkal való megegyezést késlelteti, hanem közvetve kihat a második hágai konferencia összeillésének újabb elhalasztására is. A keleti jővátételi bizottság ma újabb ülést tart, amelyen főleg a bolgár jóvátétel kérdésével foglalkoznak. Tardieu a kérdést „tanulmányozni fogja*' London, november 19. A Times párisi levelezője szerint Tardieu fellépése ellenére úgy vethet — megmutatták, hogy a germán kisebbség élni mer őslaltós jogával. A prágai egyetemeken lezajlott tüntetések feleletet adtak arra a két kérdésre, hogy ki az antiszemita ebben az országban és kit tekint a prágai cseh diákság idegennek. Az a szlovenszkói magyarság, amely sajtójában legutóbb meginditó módon tört lándzsát a Palesztinái zsidóság oldálán, nem lehet antiszemita. Viszont ő az az „idegennyelvü", amelynek sorsát Prágában az egyetemeken odakötik a zsidóság sorsához. Ilyen körülmények között a magyar kisebbség úgy. érzi, mintha őt is megütötték volna, amikor Prágában tegnap az idegennyelvüeket és a zsidókat verték s úgy érzi, mintha újabb keserűség érte volna. De keserűség érte azért is. mert visszaemlékszik azokra az időkre, amikor a tegnapi prágai eseményekhez hasonlókért egy jól szervezett hivatalos propaganda a fél világ előtt pereatot kiáltott a magyarságra, — hogy igy titkos kívánságát mások által végeztesse el — mig ma, amikor semmivel sem menthető a verekedés, elnézően mosolyog, „iuventius vemtus“-t emleget és jelentéktelen semmiséggé cicomázza a prágai egyetemieken lejátszódott ártatlan „gyerekső- geket*\,
