Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-17 / 262. (2187.) szám

*BW^-MAfitaai-HTraiSBr # üyrwiW 17, vasárnap. A newyorki tőzsde összeomlása általános gazdasági krízist hozott Amerikában z' ­Hoover rendkívüli rendszabályokat tervez — Amerika forszírozni fogja exportját — Hosszhangulat a tőzsdén Newyork, december 16. A legtöbb ameri- j kai lap eddig azt a prognózist állította föl * a newyorki tőzsde gigantikus arányú össze­roppanásáról, hogy a krach nem fogja érez-1 tetni hatását az amerikai közgazdaságban. : Ezzel a „kétségbeesett optimizmussal^ szem- j ben ma Hoover elnök maga kijelenti, hogy ; alapos munkára van szükség, ha az Unió ki akarja kerülni a tőzsdei bessz katasztro-' fális következményeit. Hoover a kereskede- j lem és az ipar jelentősebb vezetőit konfe­renciára hívta össze Washingtonba, hogy megbeszélje azokat a teendőket, amelyek­kel Amerika gazdasági standardját a mai nivón őrizheti meg. A konferencia a jövő hét közepetáján ül össze. A kormány részé­ről a kereskedelmi, a munkaügyi és a föld­művelésügyi miniszter vesz rajta részt. Az akció megindokolásában Hoover hangoztat­ja, hogy az ország gazdasági egészsége iránt táplált bizalmatlanság nevetséges, de a deprimált hangulatra való tekintettel ke­vés szóbeszédre és nyilatkozatra' van szük­ség, mert a bizalmat esa kaktiv eszközökkel és tettekkel lehet helyreállítani. A kormány ezért elhatározta, hogy összehívja az ország gazdasági vezéreit és megbeszéli velük az eljövendő hónapok gazdasági programját. Főleg az építkezés fölélesztésének, a köz­munkáknak, a vasútépítésnek és az agrár- segély kibővítésének problémáival akarnak foglalkozni, hogy a produktív rendszabá­lyok bevezetésével meggátolják a tőzsde esetleges újabb összeomlását. Hoover ja­vaslata körülbelül az amerikai gazdasági tanács megalakítását jelenti és olyan rend­szabályokat tervez, amilyeneket eddig soha­sem alkalmaztak az amerikai történelem­ben. Európa szempontjából Hoover kezde- ínényezésének elsősorban azért van jelentő­sége, mert az amerikai konferencia céljai és tervei közé iktatta, az export forszirozását is. Az adóleszállitás és a pénzpiac likvidi­tása a világpiacon Amerika uj aggresszivi- tását fogja eredményezni és félő, hogy az amerikaiak akár dumpinggal is, de minden­áron plaszirozni akarják majd áruikat a kül­földön. Az amerikai iparcikkek árnivója, különösen a luxuscikkeké, máris tetemesen alább szállott, ami az első lépést jelenti a forszírozott kivitel felé. A newyorki tőzsdei tanács elhatározta, hogy a jövő héten a tőzsdei forgalmat napi három órára korlátozza. Ezentúl a newyorki tőzsdén az üzleti idő délelőtt tíz órától déli egy óráig fog tartani. Newyork, november 16. A pénteki tőzs­dei záróárfolyamok 1—30 ponttal voltak magasabbak, mint az előző nap záróárfolya­ma!. Ez a különbség körülbelül 5 milliárd dol­lár nyereséget jelent. Pénteken 4,539.980 darab részvény került forgalomba. „RECORD” Créme Depiiatoire Ujjatlan ruha, áttetsző harisnya, nyári toalettek duplán olyan szépek és tetszetösek, ha a szőrzet észre nem vehető. Egypár percet minden nő tud magának szakítani, aki ad a testápolásra. Használjon „Record" krémet, mert csak az adja meg a sikert, amelynek 3 nagy előnye van: 1. Illata kellemes, fölötte áll az eddig gyártottaknak. 2. Simává toszi a bőrt, visszafejleszti a nö­vést és elöli a szőrzet gyökerét, mely később teljesen kivész. 3. Használata egyszerű, a tubusból kinyomva rákenjük a bőrre. Gazdaságos és a tubusba nem szárad be: 1 tu!»us 1®*- Ki, Minden szak üzletben kapható. Vezérképviselet Csehszlovákiában: ENGEL PARFÜMÉRIA BRATISUVA, Nrergw-neea 6. A csehszlovákiai bünhullám nem a bilófa az orvosszere, hanem megfelelő szociális intézmé­nyek létesítése és az emberséges szociálpolitika Az angol és a csehszlovák közvélemény állásfoglalása a halál­büntetés kérdésében — Paradicsomiak vagy embertelenek legyenek a legyházi állapotok? Prága, november 16. Az a bestiális rablógyü- kcssig, amelynek szerencsétlen áldozatát, Gruj- bar Lndanilit most földelték el szülőfalujában, & Pozsony melletti Dimvárott, a prágai sajtó­ban igen élénk publicisztikai vitát váltott ki abban a kérdésben, hogy a társadalomnak mi­képpen kellene védekezni^ a bűnözők ellen. A bestiális rablógyilkosé ág annyira megdöbbentet­te és fellázította a közvéleményt és a sajtót, hogy erélyes követelések hangzanak el, amelyek a judikatura megszigorítását követelik s a gyík kosság esetében a szemet szemért, fogat fo­gért ótestamen túrni elv érvényesítését köve­telik és minden egyes gyilkossági esetben megtorlásul a halálbüntetést indítványozzák. Az érdekes jogi vitában elismert kriminalisták, birák, büntetőjogászok, rendőrségi szakemberek és publicisták vesznek részt ég amint az történ­ni szokott annyira ellentétes álláspontok össze­csapásakor, moet is különböző felfogások ala­kulnak ki. Érdekes, hogy a halálbüntetés körül jelenleg két európai or­szágban, Angliában és Csehszlovákiában fo= lyik ilyen éles polémia. Csehszlovákiában Bognárnak elszörnyitő körül­mények között végbement kivégzése és az a tény, hogy a kivégzés elrettentő hatása ellenére hat gyilkosság következett be gyors egymásutánban az ország területén, indította meg a vitát Angliában a kérdést azt tette aktuálissá, hogy egy munkáspárti képviselő, Brown az angol parlamenthez törvényjavaslatot terjesztett be a halálbüntetés eltörlése mellett, Valóban, azok a borzalmas körülmények, ame­lyek egy-egy angliai kivégzést szoktak kisérni, már régóta esedékessé tették az ilyen törvényja­vaslat beterjesztését. Eltenkintve attól, hogy az angol büntető törvénykönyv nem ismeri a eri- me passionel fogalmát, a kivégzés a legtöbb esetben tényleg szörnyű körülmények között történik. Az angol közvéleményt különösen a hírhedt Byvater-pör izgatta fel a rákövetkező kivégzésekkel. Ehhez* járult- azután, hogy Au* gliábao is a fejlett judikatura. ellenére elég gya­kori a justicájiord. Elegendő, hogyha csupán Slater Oszkár nagy port felvert esetére uta­lunk, akit ártatlanul halálbüntetésre Ítéltek és csak az utolsó pillanatban változtatták át az Ítéletet életfogytiglani fegyházra s büntetésé­ből 18 évet kellett kitöltenie, míg sikerült szá­mára kegyelmet kieszközölni. Y// nemcsak a halálos büntetés áldozatait, Íja- | néni a halálos büntetés végrehajtóit, is figye j fcmbe kell venni emberi szempontodból. Ha nem j « a hóhérra gondolunk, gondoljunk csak arra a felelős tényezőre, akire a végső döntés tarto­zik, akinek végső fokon kell döntenie egy em­ber életéről vagy haláláról. Angliában ez a dön­tés kizárólag a belügyminiszter dolga s a fele­lősséget senki sem osztja meg vele. A belügymi­niszternek kell határoznia abban, hogy az el­ítéltet felterjeszthetik e kegyelemre a király elé, vagy sem. Clynes belügyminiszter e®t a feladatot hivatá­sa legnehezebb kötelességének minősíti és azt mondja, hogy valóságos lelki aggóniát jelent számára a döntés ideje. Ezt a nézetét vallotta hivataíbeli elődje is, a konzervatív kormány belügyminisztere, Joyn* són Hicks is. Amíg tehát Angliában Brown képviselő indít­ványa kapcsán a közvéleményben olyan áram­lat kerekedett felül, amely a halálbüntetés el­törlését kívánja, addig Csehszlovákiában a közvélemény legalább egyidőre, elrettentő példák statuálása céljá­ból, a gyilkosok ellen statariális eljárást kö­vetel és azt kívánja, hogy a halálbüntetése­ket feltétlenül hajtsák végre. Az elmélet emberei azonban nem mind állanak a közvélemény szenvedélyének irányítása alatt és ezt a kérdést is hideg jogászi szemmel nézik. A büntetés alkalmazásának az a célja, hogy másokat elrettentsen, a bűnözéstől és a bűnöst is megjavítsa. Éppen Bognár kivégzése mutat rá arra, hogy az újságok realisztikus leirásai ellenére á bű­nözők nem rettentek vissza tettüknek várha­tó súlyos következményeitől és Bognár ki­végzése után rövid időn belül egymásután hat kegyetlen gyilkosság történt. A régi Angliában felakasztották a tolvajokat, azonban sehol sem történt több tolvajlás, mint egy ilyen akasztást végignéző tömegben. Aki ma egy szociális ragály ellen a hóhért kívánja orvosként segítőül hívni, nem veszi figyelembe, hogy Ilyeumódon ugyan kiirt egy-egy beteg sej­tet a társadalom szervezetéből, azonban nem nyúlt a baj gyökeréhez és így az orvoslás nem is lehet eredményes. A csehszlovákiai börtönökben busz halálraítélt várja a döntést életének vagy halálának ügyében. Bizonyos, hogy azok a tényezők, akiknek a leg­nagyobb en>jil érték, az élet felett kell dön- teniök, a, gyilkosokban is megbecsülik ezt az értéket, akik áldozatukban megsemm tettették azt. Bizonyos, hogy ezek a tényezők nem ke= j rfilnek a. közvélemény: nyomása alá. Azonban | a bűnözési járvány tényleg olyan aggasztó mé- j reteket ölt, hogy komolyan lufi] igazságügyi és társadalmi téren felvenni ellene a harcot. Szinte anakronisztikusán lia.t ma olyan szem­pontból ítélni meg a bűnöséé és a fenyítés prob­lémáját, ahogyan ezt a cseh aajtó nagyié sze te­szi A nyugati országokban ezeknek a problé­máknak az irodalma könyvtárakat tölt meg s az igen terjedelmes irodalomban 6ehol sem ta­lálkozunk olyan állásponttal, amely a rabok életét a mostani fegyházi rendszerekben para­dicsomnak mondaná és a fegyházi rend megszi­gorítását követelné. Maga az a körülmény, hogy az embertől éle­tének legnagyobb értékét, a szabadságot ve­szik el és bűntudatával a börtöncella négy fala közé zárják, már magában rejti a legsú­lyosabb büntetést, amelyet a humanizmus szá­zadában egy ember kaphat A problémával a szakkodakanbam, de a laikus irodalomban sem találkozunk sehol sem olyan megfogalmazásban, hogy a mai fegyházi állapo­tokat, mint amelyek túlságosan kedvezőek a fog­lyokra, le kell zülleszteni .kazamata-fegyházak- ká, melyekben elevenen elrothad a bűnbe esett ember. Nem szeutimentaüzmtu kívánja a rabokkal való emberséges bánásmódot, hanem egy ész­szerű elv, amelynek kiindulópontja az, hogy az embert megfelelő nevelési módszerrel a társadalom hasznos tagjává lehet tenni és ki lehet gyomlálni leikéből azt a dudvát, ame­lyet a bűnözők 99 százalékában a szociális vi­szonyok tenyésztették ki Ha tebát lelkiismeretűnk mérlegén latolgatjuk a problémát, a bűnösnek fenyítésének kérdését kétfelé kell választani. Milyen legyen a fegyházi rendszer? Ez az egyik kérdés. Fenn tartható-e a humanista ideálok és a demokrácia fémje Izé3 sével ellátott korban a halálbüntetés? — Ez a másik kérdés. Ha egyetlen más érvünk sem lenne, mint a-z, hogy az ember az ő ítélkezésében megtéveszt­hető és senki sem arrogálihatja magának a té­vedhetetlen bíró címét, már ez az egyik érv is elegendő lenne a halálbüntetés elvetésére. Gon­doljunk a Jakubovsky-ügyre és gondoljunk 1927. augusztus 22-re, Sacco és Vanzetti kivég­zésének napjára. Azt az elvet, hogy inkább fus­son száz bűnös, mint sem hogy egy ártatlan bűnhődjön, olyképpen kell átalakitanunk a kor használatára, hogy inkább maradjon száz bű­nös nyakán a fej, mint sem hogy egy ártatlané hulljon le. Ami a fegyházbüntetést illeti, ennek a kér­désnek is terjedelmes szakirodalma van, amelyet a legújabb időben a rab-irodalom növelt. Né­metország, Anglia és Amerika börtöneiről, civi­lizált és kevébe civilizált fegyházviezonyok kö­zül kijöttek a rabok és megírták börtőnélmé* nyűket­Ezek az írások akkor is vádolnak, ha a fa­tmm ..itk I I áira itt van! I Vegyen rögtön egy eredeti ,|a OvegecRkét. Saját maga győződhet meg a réfgeis bevált jő minőségről. |j Bevásárlásnál figyeljen. j>|| a aárga-voros csomagé* láson levő MAGGI névre, lm bök. nem a fizikai, hanem a börtönélet lelki tortúráiról beszélnek. Pedig fizikai tortúrák is vannak, különösen Középeurópa börtöneiben, amelyek még sok mérföldes távolságra van­nak a nyugati országok börtöneinek nívójá­tól. A fenyítés problémájának vizsgálata szüksége szerűen elvezet bennünket a társadalmi élet zu­gaiba, az alvilágba, a nyomortanyákra, ahol & bűn burjánzik. Itt kell. megfogni a kérdést és pedig nem magánjótókonyságnak, hanem az ál­lamnak. Gondoskodni kell arról, hogy a gyer­mek ne nőjjön föl fertőzött milliőben, romlott lelkületű emberek társaságában. Törődni kell a gyermekkel, iskoláztatással, becsületes munkás­sá való kiképzésével. A kérdés másik oldalán ott látjuk a kiszabadult rab elhelyezkedési gondját. Csehszlovákiában történtek kísérletek: abban az irányban, hogy a büntetését letöltött rab ne kerüljön vissza minden támasz és segitö- kéz nélkül az életbe. Mint Cseh- és Morvaországban, újabban Szlo* venszkón is megalakították a kiszabadult ra­bokat támogató társadalmi egyesületet, me>~ lyek a jótékonyság gyér koronáival igyekez­nek a rabok elhelyezéséről gondoskodni. Vérszegény kísérletek, hasztalanságba fuüladó' szárnypróbálgatások ezek, és azok is maradnak mindaaddig, amíg az ilyen egyesület magáno­sok kezében lesz. Nick Gusztáv, a Mágnás Elza gyilkosa a napokban hagyta el a váci fegyin­tézetet 14 pengővel a zsebében. Hány és hány rab van, aki még ezt a pár garast sem tudt$ megtakarítani s aki egyetlen fillér nélkül kerül ki a fogház kapuja elé és a társadalomtól se­gítség helyett megvetést kap. A börtönviselt embert megbélyegzi a közvélemény, s rendsze* rinfc megfeledkezik arról, hogy ezek az emberek már meglakoltak bűneikért. A kiszabadult ra­bokat gyámolitó egyesületek Csehszlovákiában már azért sem állhatnak hivatásuk magaslatán, mert nevetségesen csekély állami és városi tá­mogatást kapnak. Ha a vezekléséí kitöltött bűnös visszakerül az életbe és maga felett érezné a társadalom gondoskodó kezét, úgy biztosan nem tévedne vissza a bűn sikátoraiba. Ilyen megvilágításba kell tehát azokat a prob­lémákat helyezni, amelyeket a Csehszlovákiá­ban elszaporodott bűnözés vetett fel. Nem sta­tárium utón '/ell kiabálni, hanem a bünhullám gyökeréig kell hatolni ég azután állami intéz­ményeket követelni, amelyek megfelelő anyagi eszközökkel végezzék a lelkek megmentésének nemcsak nemes, hanem szükséges és észszerű munkáját is. Nem több bitófára van szükség, hanem sokkal több megértésre a bűnözőkkel és és a bűnözéssel szemben. Újabb antiszemita zavargáséit Krakkóban Varsó, november 16. Krakkóiban tegnap újból összeiyjjsözésre került a sor a lengyel nacionalista diákok és a zsidó diákszerve­zetek tagjai között. A rendőri vizsgálat meg­állapította, hogy a lengyel diákok zsidó rész­ről való bántalmazásának híre, ami az anti­szemita tüntetések főindlto oka volt, nem felel meg a valóságnak. A kormánypárti és a baloldali lengyel diákszervezetek nyilvá­nosan megbélyegzik az antiszemita diákok zavargásait, amelyek véleményük szerint csu­pán az ország és a diákság tekintélyéinek ártanak. Mexikó elnököt választ — asszony és gyerek ne jöjjön az utcára Mexikó, november 16. Mexikó vasárnap választja uj köztársasági elnökét. A rendőr­ség és a katonaság messzemenő intézkedé­seket tett az elnökválasztás napján várható összeütközések megfékezésére. Asszony és gyermek ezen a napon nem hagyhatja cl a házakat, mert az uccai járás-kelés bizonyára veszedelmes lesz. Az előjelek szerint Ortiz Kubiot, a forradalmi párt jelöltjét, akit Cal les ajánlott, nagy többséggel meg fogják vá lasztani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom