Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-16 / 261. (2186.) szám

Szombat, 1929 november 16. 5 Szombat, 1929 november 16. ' ii mi iwiiwnirntggw^w^-^w??«Haw«BnwMBBM A flammand nyelvkérdés kormánykrizishez vezetett Belgiumban Kétnapos kongresszus! rendez a ruszinsikői közművelődés; szövetség Ungvár, . november 15. (Ruszinszkói szerkesztő­ségünktől.) A podka.rpafc&zka ruszi közművelődési szövetség az iskolaügyi minisztérium támogatása val november 17-6n és 18-án, vasárnap és hétfőn TJngváron tartja meg a ruszinszkói közművelő lési ég kulturális szervezetek delegáltjainak részvételé­vel I. országos nagykongre&szusát, Fencik István dr. szövetségi elnök, teológiai tanár elnöklete mellett. A kongresszus védnökei Beszkid Antal dr. kor mánvzó, Rozsypai Antal dr országos elnök, JPrcba- la Leó tábornok. Gébé Péter gör. katolikus püs­pök és Taby ÁbrÍ6 rom. katolikus püspöki viká rius. A tiszteletbeli elnökség tagjai a következők: Hrazdil Antal dr., a tanügyi osztály főnöke. Za- wadpwsiky Z. dr. lengyel alkonzul. Hrabár Kon­stantin, ungvári főpolgármester. Gaar Iván ung vári polgármester. Szabó E. uagysöllősi főespo- res, Antal. Miklós gimnáziumi tanár Volosiu Ágos­ton lanitóképezdei igazgató. Brandejs osztályt a- j nác&os, Kugler Vendel fő-pénziigyigazgatósági el- I nők, Hadzsega Illés dr. kerületi bírósági elnök és | Brascsajkó Gyula dr. ügyvéd. A kongresszus vasárnap délelőtt az ungvári vá­rosi színházban ünnepiee formák között nyílik meg, majd utána a Zsatkovics-íéreu. a városi kert­ben emelt Dobránsky-szobor leleplezése követke­zik. Délben társasebéd lesz a Korona nagytermé­ben. Délután a kongresszus plenáris ülése lesz a szin házban. Este társasvacsora a Koronában Este a színházban ünnepi akadémia, melynek magyar számát a Mozaik kulturegylet rendezi. Ezzel az első nap programja be is fejeződik. A hétfői program a városi színházban kezdődik az általános vitával, majd a társasebéd után az egyes szakosztályok ülései követkéznek. A prog ram szerint öt szakosztály van, úgymint: irodáj­áig előadási, művészeti, film és diapozitív és ta­nulmányi szakosztály. A kongresszus záróülése hétfőn d. u. 4 órai kez­dettel lesz a városi színházban Társas vacsora után a ruszinszkói nemzetiségek műkedvelőinek színházi előadása lesz a városi színházban, melyen többek között a magyar szóló is szerphez jut. A kongresszusra érkező delegátusok 33 száza­lékos vasúti kedvezményt élveznek é.s ellátásuk­ról a rendezőség gondoskodik. A kongresszus rendezősége a Prágai Magyar Hírlap utján hivja 'fel a vidéki delegátusok figyel­mét arra, hogy az igazolólapjukhoz mellékelt szín­házi jegyeket őrizzék meg, mivel minden delegá­tusnak két napon át az lesz az állandó helye. — Vasúti kedvezményben csakis a. kék igazolólappal rendelkezők részesedhetnek. l/f effórások a rák gyógyítására Az elektromosság gyakorlati alkalmazásának uj tere nyílt azzal, hogy az eddig alkalmazott frek- vendaszámot nyolc—tízezerről ötvenezerre sikerül fölemelni. Ennek a magábanvéve technikai jelen­tőségű eredménynek közvetlen hasznát ezidő- szerinl az orvostudomány látja, amennyiben egyes kényes operációkat kés helyett elektromos szikra segítségével végez el. Az eljárás maga nem uj, kisebb beavatkozásokat már eddig is végeztek ilyenformán, most azonban Dyroff magántanár­nak az erlangeni egyetem nőgyógyászati kliniká­ján az általa jelentős módon javított diatermiás készülékkel sikerült rákdaganatokat is ilymódon eltávolítani. Az elektromos utón való operáció előnyei különösen rákoperációnál esnek súlyosan a latba. A vágási felület ugyanis teljesen steril marad, sőt automatice sterilizálódik és egyben elzárja az apró, mikroszkőpikus bicsinységü vér­es nyirokereket, úgyhogy semmiféle fertőző csira, ráksejt, vagy más az operáció utján nem férkőz- hetik a test valamelyik másik részébe, ezenfelül pedig elesik a hajszálerek olykor kellemetlen vérzése is. Ennek a kéepótló elektromos operálóezerszám­nak azonban még az a jelentős előnye, hogy a seb sokkal gyorsabban gyógyul, mintha késsel ejtették volna, még abban az esetben is, ha kényes, nehe- zen gyógyuló testrészeken végezték az operációt. Dyroff dr., egyelőre csakugyan a rákos daganatok eltávolítására szorítkozott, a biztató eredmények azonban, amelyek ezeknél a műtéteknél jelentkez­tek, arra sarkalják, hogy uj eljárását a sebészet más ágaiba is bevezesse. Ezzel az erlangeni sikerrel egy időben Bécsből ie jelentenek egy a rákkutatás terén elért újabb jelentős haladást. Arról van szó, hogy állatszérum segítségével sikerül fokozni az emberi vér rák- pusztitó, rákfaló képességét, jobbanmondva a rák­beteg vérnek éppen a rákbetegség folytán elvesz­tett rákpusztitó erejét ezzel a szérummal ismét visszaadni, igaz. hogy azok a kísérletek, amelye­ket Kittinger dr. a bécsi Rudotfinum ^ebészdi osztályán végzett, még nem jártak teljes ered­ménnyel, amennyiben a rákbeteg vére csak ideig- óráig választotta ki ezt a ráksejtfalŐ nedvét, de már az Is jelentős eredmény, hogy elkerült meg­állapítani, milyen nyomon keressük a továbbvezető utat. Nevezetesen azt állapították meg, begy az a szérum, amelyet három—négy- hónapos borjuk egyik hormonjából vonnak lu, föltétlenül tartól-j máz ilyen rákfaló anyagét. Kérdés természetesen, | sikerül-e ennek az értékes anyagnak c ritka k*$- pességót oly hosszú időre konzerválni, amennyire n rákbeteg gyógyításához, illetve ha a betegség kezdő stádiumáról van csak szó a rákos daganat tsldee vifwrafeijlesztésöhez szükséges. Brüsszel, november 15. Tegnap délelőtt a belga kormány minisztertanácsot tartott, ame­lyen elhatározta, hogy Jaspar kabinetje a kö­zeljövőben lemond. A kormány belülről bu­kott meg, elsősorban azért, mert tagjai kö­zött alapvető ellentét merült föl a gén ti egye­tem ügyében és a nyelvkérdésben. A kor­mány lemondását egyelőre nem nyújtja be, mert a külpolitikai helyzet a jelen pillanat­ban nem teszi kívánatossá a krízist. A de- misszió késleltetésével a miniszterek külön­ben időt nyernek az újabb tárgyalások fölvé­telére is. A legutóbbi napok folyamán a két szárny­Budapest, november 15. Tudvalevő, hogy Alessandro Montinak emlékére, — ki a magyar szabadságharcot végigküzdötte, — szülővárosa, Breseiá, október végéD többnapos emlékünnepet rendezett. Ezen az emléplinepen természetesen Magyarország is réeztvett s a magyar deputá- oiót Berzeviczy Albert b. t. t., a Magyar Tudo­mányos akadémia elnöke vezette. Berzeviczy csak most tért haza olaszországi útjáról s a 8 órai Újságban hosszabban nyilatkozik újabb olaszországi benyomásairól. Az Akadémia el­nöke a bresciai Monti-emlékürmep után Rómá­ba utazott, hol előadást tartott. — A római fasiszta kulturintézet dísztermében — úgymond — előkelő közönség jelenlétében tartottam meg november ötödikén előadásomat. Az 1859-iki olasz háború hatása Magyarország sorsára címmel. Berzeviczy ezúttal is audiencián volt Musso* Imi miniszterelnöknél s erről a kihallgatásról a következőkét mondja: — Mussolini miniszterelnök a szokott szíves­séggel- fogadott Ezen az audiencián alkalmam volt bemutatni Mussolininek a Rómában meg­jelent de általam összeállított Ungheria cimü Prága, november 15. A cseh anatómiai in­tézetben ma az első szemeszterek oseh orvos- tanhallgatói tiltakozó gyűlést tartottak, ame­lyen a Károly-egyetemnek külföldi hallga­tókkal történt túlzsúfoltsága ellen protestál­tak. A csehszlovák medikusok egyesülete (Spolek ösl. medikü) nevében Stndelár or­vostanihallgató beszélt, aki szerint a Károly-egyetem első szemeszterének 680 hallgatója közül csaknem a fele külföldi és pedig Lengyelországból idekerült zsidó. A viharos lefolyású gyűlés után egy 600 főből álló tüntetőtőmeg vonult ki a Vencel-térre és onnan a dekanátu9ra. A felvonulást a rendőr­ség engedélyezte és az a legnagyobb rendiben ment végbe. A tüntető tömegben táblát vit­tek ezzel a felírással: „Ki az idegenekkel a cseh orvosi fakultás­ról!“ A dekanátus előtt a medikusegyesület veze­tői felszólították a tüntetőket, hogy rendben oszoljanak széjjel. Azután küldöttség vált ki a tüntetőik közül és követeléseket nyújtott át Srutz dékánnak. A követelések többek között a következőket tartalmazzák: 1. Az első szemesztert az orvosi fakultáson osszák két részre és pedig csehszlovák és kül­földi részre. 2. A külföldieket csak az esetben engedjék boncolni, ha előzőleg képesítési vizsgát tettek le, amely főképpen abból álla­na, tngy a vizsgázók bebizonyítanák az állam­nyelv bírását. 8. Az egyetem területén csak az államnyelvnek legyen érvénye és a ma­gyar nyelv használatát provokációnak tekint­sék. 4. Szigorítsák meg a nosztrüikációkat. 5. Részbeni numerus clausust vezessenek be az idegenekre. A Telegraí jelentése szeriül a csehszlovák módikusegyeaü'lét. azt is követeli, hogy dél­előtt a csehszlovák hallgatók részéré tartsa­nak előadást és délután a külföldiek részére, a oeehszlovákoknak elsőbbségi joguk legyen párt, a liberálisok és a tlajiunand katoliku­sok, külön-külön leszögezték álláspontjukat. A liberálisok kitartanak a kétnyelvűség el­ve mellett és elutasítják a genti egyetem flammanddá való átalakítását. A Eanvmand katolikusok radikális határozatot hoztak pontosan diametráiis értelemben. E két párthatározatot a kabinet tegnapi ülésén megvitatták és Jaspar miniszterelnök látta, hogy az ellentéteket nem lehet kiküszöböl­ni. Megegyezés csak abban az esetben jö­het létre, ha a liberálisok engednek, amire azonban nincs sok kilátás. nagy munkát, amely hatalmas kötetben ismer teti Magyarországot. Mussolini megígérte, hogy a legnagyobb rokonszenvvel fogja áttanulmá­nyozni a könyvet s egyúttal kijelentette azt is, hogy gondoskodni kíván arról ie, hogy az „Ung- beria“ cimü munka egész Olaszországban elter­jedjen, mivel súlyt vet arra, hogy az olasz nem* zet megismerje Magyarországot és a magyar vi­szonyokat. Mussolini ezúttal is változatlanul rendkívül szimpátiával nyilatkozott Magyaror­szágról. A Dúcénál tett látogatáson kívül Berzeviczy Albert érintkezésbe lépett Rómában Giiüiano Balbino kultuszminiszterrel, aki Klebelsberg kultuszminiszter meghívására a közeljövőben Budapestre érkezik néhány napos látogatásra. Berzeviczy Albert, aki egyik leghivatottabb vezetője a magyar-olasz testvériesülés ápolásá­nak, befejezésül még a következőket mondotta: — Egész Olaszországban, az olasz nemzet minden társadalmi rétegében éppúgy, mint a sajtóban, olyan határtalan meleg hangon nyilvá­nul meg a magyar szimpátia, hogy ez nem hi­vatalos politika, hanem a népiélekben gyöke* a praktikumokban, az idegenek csak másod­sorban jöjjenek számításba. A Národni Listy szerint az „államnyelv ér tényszerűé sét“ úgy kell értelmezni, hogy a hallgatók a kollégákkal és az egyetemi személyzettel való érintke­zésben csak a csehszlovák és a szláv nyel­veket használhatják. Érdekes a Telegraf kommentárja a mai ese­ményekhez. A lap szerint „ez az esemény csupán betetőzése azoknak á gyakori viták­nak, amelyek a fasiszta medikusegyesületiben játszódnak le, aimely egyesület oly szívesen foglalkozik politikai kérdésekkel. Az egyesü­let szomorú dicsőségre tesz szert ezzel a lé­pésével* 1 * *‘.--------- i. mmj.n MjLtmaamamasmBaoKm. ■ Ei nstein a Palesztina; kérdésről Paris, november 15. Einstein Albert az 0 üvre munkatársának interjút adott a pa- íesztinai kérdésről. Véleménye szerint Pa­lesztina újjá; hutására addig gondolni sem lehet, amíg az arab lakos5’-" ellenzi a elő­írták munkáját. Mindenekelőtt keresni kell a zsidók és az arabok kiegyezését és Ein- ■ lein meggyőződéssel ralira azt a. - ' ;eie.í, hogy diplomáciai ügyességgel! az* arabok és a zsidók ellentéteit békésen el lehetne intézni. Olyan utat keli keresni, amely ■'"Sitkét pártot kielégíti. A zsidókat nem vezetheti a bmor-zu vagy '•'“oíonflltamits érzése. A palesztinjai rcviziouizmtis ellen minden eszközzel harcolni kell A zsidókon múlik, hogy az arab lakossággal békét kös­senek és megtalálják az együttműködés útját. Az olaszoknak a magyarok Iriiti rokon- énéi® a népietekben gyökerező valóság — mondja az QianországM! hazatért Bmewxss Albert rező valosag. 600 egyetemi hallgató tüntetett Prágában Numerus dausust követelnek a külföldiekre a prágai cseh medikuséit A csehszlovákoknak elsőbbségi Joguk legyen a praktikumok­ban s az előadásokon - A magyar nyelv használata provokáció Fr. Bárt* 0 Co prájfiU iiridhrat én ntMaArf Betétében Národni •?. 17. Csákány Károly, budapesti eipésxmesteit készítményei mérték ssérült, eredeti budapesti árakon kaphatók. HsmmmsMraHSsnsuHmnunfcSETCKicjmHMMnmRHaMni Mennyit keres és meddig él az amerikai átlagember ? Cleveland, november eleje. íioekewood dr., Cleveland város egészségügyi hivatalának a vezetője érdekes statisztikát állított össze az amerikai átlagemberről. Az adatok azért érdekesek, mert azok között, akiknek az élete folyását vizsgálta, még sok olyan van, akiben európai vér ie csörgedez, tehát a bevándorlókat, uj környezetbe való beilleszkedésüket ie szemügy- re vette. Egyes családokat ugyanis csak egy nean- zedéknyi idő választja el a régi hazától. Cleveland városa a maga nagy magyarságával tipikus példa erre, a várost a bevándorlók között „amerikai Debrecennek" is nevezik és a bevándorlókból amerikaivá vált elem a hetven százalékát teszi ki. A clevelandi átlagember arcképéhez igen meg­bízható adatokat gyűjtöttek és főbb vonásokban igy jellemzik: Az átlagember 26 évee, nős és három gyermeke var, sőt a hírom gverme. mehet4 egy tizedgyvr^- melt is szerepel még, ez azonban a jövő zenéje. Félig szakképzett ipari munkás, aki hetenként harminc dollár ée 68 centet keres. A korán kötött házasság tehát nagy szerepet játszik az átlagember életében, a családalapításnak pedig a feltétele az, hogy az említett hetibért minden héten pontosan megkeresi, hozzá van kötve tehát Clevelandihoz, vagy azokhoz az amerikai gyárvárosokhoz, ahol állandó munkát találhat. A saját házéiban lakik, amely az övé a betáblázott kölcsön terhekkel együtt. Az első kölcsönt a bank adja, a második helyre való betáblázást azonban borsosán fizeti meg, mert ügynöki közvetítéssel, magánkézből kapja, de esetleg a rokonsága is támogatja. Van neki gépkocsija is, melyben az egész csa­lád elfér, 750 dollárt fizet érte, vagy másodkézből vette, vagy pedig részletfizetésre vásárolta. Nem­csak ő hanem a felesége is ért a gépkocsivezetés­hez, a kisebb hibák kijavításához, ő maga mossa a gépkocsiját, az asszony a kocsin jár bevásárolni. Vasárnap az ..egész család élj a templomba, a családfő nagy ellensége a prohibiciónak, de a titkos italmérésefcbe ritkán téved be, mert a konyha fel van szerelve szeszfőzéshez szükséges kellékekkel is. A bort kaliforniai szőlőből, a pá­linkát pedig különböző gyümölcsökből főzik e mindenféle kivonatokkal ízesítik. Némely család küjön kis házban lakik, de az East városrészben sok a kétcsaládoe ház is. Az átlagember aáza 8000—9000 dollárba kerül és garázs is tartozik hozzá, ahol az autót tartják. Amíg ezt az átlagö6 jómódot sikerült meg­szerezni, addig legalább nyolc évig kellett iskolába járni, aztán valami mesterséget megtanulni, de az inasévek alatt, tizenhatéves korától kezdve, j már heti tizenötdolláros keresete volt. Az átlag­ember műveltsége odáig terjed, hogy elolvassa a napilapokat, egy—két könnyebbfajta folyóiratot is, de könyvet nem olvas. A gyermekeinek azon­ban már különb műveltséget szánt, azokat már a felsőbb iskolába akarja járatni, ha csak a gyerme­kek később nem határoznak másképp, mert az amerikai ifjúság nagyon önálló és a tanulmányok folytatásánál és pályaválasztásánál nem igen hall­gat az „öreg emberre", igy hivja az amerikai gyermek az apját, akiben ő még akkor is, ha az C6ak harmincötéves, megcsökönyösödött és haladás­ra, uj eszmék befogadására már elavult egyént lát. Az átlagember cigarettázik és megmarad a Camel nevű cigaretta mellett, egy csomag, mely­ben húsz darab van, gyufával együtt tizenöt cent­be kerül. Szórakozása a mozi, vagy a rádió, olyan ruhát vásárol, melyhez két nadrágot adnak, a fizetését szombaton hazaviszi és odaadja a felsé­gének. Vasárnap pihen, hétfőn újból munkába áll. A kérlelhetetlen halál rendszerint ötvenkét esz­tendős korában ragadja el. Az özvegye életbizto­sítást és temetkezési járulékot vesz fel a meg­boldogult után. A legutolsó kimutatás szerint Clevelandijai? 132.000 ipari munkás van, akik 2254 különböző gyárban és ipartelepen dolgoznak és akik évente 202 millió dollárt keresnek meg. Az amerikai De­brecenben a kivándorolt magyaroknak is olyas­féle az életük, mint az amerikai átlagembernek. A sültgalamb és a fakir. A hamburgi Mittage- blatt szerint a nyáron Naney egyik úgynevezett legelőkelőbb szállójának éttermében igénytelen külsejű, keleti tipusu ember foglalt helyet. Az illető El-Deeban fakir volt. Amidőn a vendégek megtudták kilétét, valóságos rohamot intéztek el­lene s kérték, hogy mutasson be nekik valami csodamutatványt. A fakir eleinte roppant szabad­kozott, végül is azonban a zaklatásnak engedett Annikor a pinoér ezüsttálcán behozta az általa már előbb megrendelt sültgalambot, felszólította a körülállókat, hogy vonuljanak kissé hátrább- Ezután a galamb felett néhány kézmozdulatot tett s kijelentette, hogy a galambot életre kelti és a® repülni fog. A közönség legnagyobb meglepetésére a következő pillanatban a tálcáról a földre szállt s mint minden becsületes, élő tollas galamb * szobában körülrepült. Néhány másodperc múlva a ga'amb azon sülten ismét a tálcán feküdt. Egy éppen a teremben tartózkodó hivatásos fényképész felvétel céljából a fakirt a csoda megismétlésére kérte. Ez azonban mosolyogva jelentette ki, hogy eszeágában sincs, s pedig két oknál fogva. Először is azért, mert a fény képlemezen csak egy sült- galamb lenne látható, mivel a csoda csak tömeg- szuggeszció hatásából állott, másodszor pedig 6 már nagyon éhes és ebédelni óhajt. A stlltgaMro- bot rövidesen jóízűen el is fogyasztotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom