Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-15 / 260. (2185.) szám

MBBM0^;maamnngwiBniB?^^5Ba^isiBiaCTWBB^asa5aaMetagwBi«giM^ M sál ioM-dfiis tersnészeftiadésuM Prága, november 34. Amint a. Prágai Magyar Hírlap már jelentette, kedden kiosztották Stock­holmban az irodalmi ét a tudományos Nobel-di- jakat. Az irodalmi dijat Thomas Marin nyerte Az 1928 évi természettani NobeLcliiat Owen W. Ri- ehardsonnaik, a londoni egyetem tanárának, az lí'29 évi természettani dijat pedig Broglie Lajos Viktor herceg párisi tanárnak Ítélte oda a svéd tudományos akadémia.­Owen V/. Richardson neves fizikus, aki igen sokat foglalkozott a Rönt­gen-sugárzás elméletével és főképpen a Röntgen sugárzásnak az elekronokkal való kapcsolatát de­rítette fel és elsőrangú eredményeket ért cl az atom magjára vonatkozó vizsgálataival. 1914 ben nagy munkája jelent meg „Az anyag elektron el- mélete“ címmel. 1916-ban „Forró tárgyakból tör­ténő elektromosság kisugárzás41 címen megjelent müve a modern fizika és az uj aí-omelmélet egyik alapvető munkája. Riohardeon volt az, aki az elektron kisugárzást kapcsolatba, hozta a folyadékok gőzölgésével. Ér­dekes megemlíteni, hogy az elektron kisugárzást először Edison észlelte. Richardson foglalkozott a jelenség tudományos törvényszerűségének megál­lapításával s rájött arra, hogy ugyanolyan tör­vényszerűség áll itt is fenn, mint a folyadékok gőzölgésénél. Az észlelt jelenséget a tudományos világban Richardson után „Richardson-féle jelen­ségnek" is nevezik. Broglie Lajos Viktor herceg párisi tanár még egészen fiatal ember és az ő kutatásaira el lehet mondani, hogy valóban világ­megmozdulást jelentettek a fizika történetében. Ö az úgynevezett „bullám mechanikának" a meg- alapitója. A Plank-féle elmélet szerint az energia is atomokból áll. olyan megoszthatatlan részekből amelyeknél kisebb energia nem képzelhető el. Ezek a kis energiarészek nem egyformák, nagyságuk függ a rezgésszámtól. Például a fényenergiák kö­zül a vörös színnek van a legkisebb és az ibolyá­nak van a legnagyobb rezgésszáma. A vörös szín energia kvantuma tehát kisebb, mint az ibolyáé. Az energiakvantum arányos a rezgésszámmal és ez az arányossági tényező, egy univerzális állan­dó, amelyet a tudományban Plank-féle állandónak hívnak. Borglie kimondotta, hogy minden mozgáshoz tartozik egy hullámzás, úgy hogy tulajdonképpen a viiágon nincs is más, mint hullámzás. Piánk elmélete szerint — mint mondottuk — min­den hullámzáshoz tartozik egy bizonyos energia- kvantum. Borglie megfordította ezt a tételt és ki­mondta; bárhol van energia, annak megfelel bízó nyos hullámzás. Borglie kiszámította azután, hogy milyen hullámzás, felel meg minden mozgásnak. Itt azonban egy időben baj mutatkozott. Tudni kell, hogy amikor fényhullámok Ósszeta- láikoznak, interferencia jelensége keletkezik, vagy sötétebb, vagy világosabb szín bukkan elő. Ugyan­ez a jelenség mutatkozik a hangbullámoknál is. Ha azonban ez igaz, akkor ugyanilyen interferen­cia jelenséget kell tudni kimutatni az elektronok mozgásánál is — jósolta meg Broglie. A jóslat egyideig nem nye-rt beigazolást s ez tudományos körökben bizalmatlanságot keltett. Másfél évve’ Broglie kijelentése után egy Davison nevű ame­rikai fizikusnak és társának sikerült tényleg ki­mutatni, hogy az elektronok összetalálkozásából ópugy interferencia keletkezik, mint a fényhullá­mok összetalálkozásából, Igv Broglie jóslata tudományos bizonyítást nyert és hullámtechnikai elmélete most már világszerte elismert. Schrödinger zürichi tanár, akit később Piánk ntódjául a berlini egyetemre hívtak meg. foglalkozott ugyanezzel a kérdéssel és tudomá­nyos körökben egyideig azt hitték, hogy ha Brog- liet Nobel-dijjal tüntetik ki, akkor azt Schrödin- gerrel kell majd megosztania. A bizottság döntése nem igy történt. Broglie egyedül kapta a fizikai Nobel-dijat. Kétségtelenül meg kell állapítani, hogy Broglie herceg elmélete uj világfelfogást te­remt a természettudományban. A kémiai Nobel-dijat két tudóé között osztotta, meg a bizottság, az egyik Hans v. Euler-Chelpin, aki a stockholmi egyetem német származásai tanára, a másik Harden Artúr londoni tanár. Mindkét tudós a cukorfajták erjedése terén végzett kutatásaikkal keltették fel a tudományos világ figyelmét. Idevonatkozó ta­nulmányaikért kapták meg a Nobel-dijat. Antiszemita zavargások Varsóban Varsó, november 14. A lengyel fővárosban tegnap a zsidó diáikok több helyen összeszólal- kxrztak a lengyel diákokkal s a vita csakha­mar véres verekedéssé fajult. Amikor tegnap a lengyel orvostanhallgatók konventjén több zsidó diák megjelent, a többség megám ad la és elverte őket. Az egyik zsidó diák revolver­rel védekezett, de a fegyvert kiütötték kezé­ből és a fint félboltra ver-ék. A tüntetések ké­sőbb az uocán folytatódtak, különben, amikor a zsidó egyetemi hallgatók is segítségeit kap­tak. Az antiszemita zavargásoknak csak a rendőrség tudott véget vetni. — Az amerikai tőzsdekrach újabb áldozata Newyorkból jelentik: A rortm.sleri gáz és vjlki­moí-f-iági társaság elnöke, aki a legutóbbi tőzsde­krach on több mint egymillió dollárt veszített, teg­nap öngyükoflcágot követett el és azonnal meghalt. H Mslkizntus nem nemzetközi, hanem nemzetek fölStti Mikes szombathely! püspök válasza a nemzetköziség vádiéra Budapest, november 14. A Foedeiratio Eraerica.ua most tartotta évenként szokásos nagy káptalan ját a Viga­dóban. A hatalmas tereim zsúfolásig megtelt Emericánásokkal, akik a fővárosból és a vi­dékről jöttek el a szövetség országos közgyű­lésére. A megnyitó beszédet Mikes János giróf szombathelyi megyéspiispök mondotta. Azt a -kérdést vetette fel: megérdemli-e a ka­tolicizmus a nemzetköziség vádját? Kiemelte, hogy a világ minden részén egy a hit és ebben van a katolicizmus általános­sága; egy az erkölcs, ami szintén a katoliciz­mus általánosságának a következménye. Amint a családapa és anya nem akarja gyer­mekeit egyformán nevelni, hanem minden gyermekét egyéni hajlam szerint készíti elő az életre, ngy a katolikus anyaszentegyház is általános, de nem akar általánosítani, nem akarja unLfikálni az ő gyermekeit, ha­nem igyekszik minden gyermekében a faji karakternek megfelelően a legtöbbet kihozni. Az egyház ezt a nemes nacionalizmust sehol le nem faragta. Sok példán látjuk ezt, de leg­jobban az egyház legidősebb leányánál, Fran­ciaországban, ahol a francia nem mindig ka­tolikus, de a katolikus mindig francia. Vájjon a katolikusok nem vitték-e száz százalékig a legtöbb lelkesedést a világháborúba? Vájjon azután, hogy a Kalocsa és Csorna vidéki akasztásokon és a gyüjtőfogházban a katoli­kusok a numerus claususon messze túlmenő számban szerepeltek szenved őlegese n, nem látszik-ei, hogy a katolicizmus volt a legvörö- sebb posztó a nemzetközi vörösök szemében? Ha a tudományos kongresszusokra azt mond­ják, hogy ezek magasabb értelemben véve nemzetköziek, akkor ezt a magasabb értelmet el kell ismerni a katolikus egyházra is, amely nem tartalmaz egyebet, mint tudást az örök életre vonatkozóan. Éppen ezért az egy­ház nem nemzetközi, hanem tanításainak fel­ségességénél fogva nemzetfeletti a katoliciz­mus szépsége. Az egyház felemeli a nemzete­ket a sülyedésből, a materializmusból és ép­pen azért, mert a nemzeteket és egyéneket tudja • felemelni, vagyunk büszkék a katoliciz­musra és kívánhatjuk, hogy a katolicizmus is büszke lehessen mireánk. Hossantartó taps fogadtaa szombathelyi püspök nagyhatású beszédét. Szeííemjárás egy gráci házban Rejtélyes leihő lebeg, kövek esnek, bútorok mozdulnak meg Grác, november 14. Kirchbauer hivatalnok lakásán egy idő óta rejtélyes jelenségek tör­téntek, melyeknek híre már az egész környé­ken elterjedt. A jelenségek miatt a házat a nép már ,Jdsértetház“-mak nevezi. A rendőr­ség egyik detekíivfeltigyelője maga is tanúja volt a jelenségeknek. Egy éjszakán át figyelte a házbelieket és tanulmányozta a helyzetet. Amikor belépett a belső kis szobába, Weisz Fridával találkozott, akinek személye kapcso­latban van a jelenségekkel, melyek őkörütötte szoktak fellépni. A leány vőlegénye karjába kapaszkodva, épp ki' akart lépni a szobából, mikor egyszerre az összes jelenlevők megle­petten kiáltottak fel: Felhő lebegett le a lépcsőn és egy idő múlva teljesen eltűnt. A rendőrségi felügyelő azt mondja, hogy vi­lágosan látta a felhőt és annak létrejöttét nem tudja megmagyarázni, mert előzetesen átvizs­gálta az emeletet és megállapította, hogy ott nincs senki. A leány azt mondotta, hogy az volt az érzése, mintha a lépcsőn valaki vala­mit feléje dobott volna. - / A vizsgálat megállapította, hogy Weisz Frida a jelenség előtt egész este sú­lyos idegrohamokról panaszkodott, melyek mindig közvetlenül a jelenség előtt lépnek feL Azóta minden nap hasonló jelen­ségek történnek vele és pedig akkor is, ha egyedül vau, akkor is, ha másokkal van együtt. Az az érdekes, hogy egy teljesen újon­nan festett és berendezett szobában is ilyen jelenségek léptek fel. Hamu eseti valahonnét és mogyorónagysá­gu kövek hullottak a padlóra. A bútorok ide-odamozogtak a szobában. Karcolás, kaparás hallatszott és időközönként az ágy úgy ingott, hogy teljesen ki van zárva, hogy emberek idézhették volna elő. Az orvo­sok állandóan vizsgálják a leányt, aki a je­lenségek felléptéig teljesen egészséges volt. Az esetről ellentmondó a vélemény. A spi­ritiszták szerint szellemjelenésről van szó. Az orvosok megint csak azt mondják, hogy bete­ges képzelődés az egész, aminek azonban el­lentmondanak a szobában megtalált beesett kővek. A kiváncsiak oly nagy tömegben áll­nak a kisértetház előtt, hogy a rendőrség csak nagynehezen tudja a forgalmat fenntartani, meri a ház éppen villamosmegállónál van. Weisz Frida csak rendőri fedezet mellett tud a klinikára menni, ahol naponta megvizsgál­ják. Egy szobor viszontagságai a mintázástól a kiállításig A lej Anna Sedlácsková feje, de kié a törzs? A nagy drámai művésznő szerint Főit szobrász látatlanba modellálta hozzá az övig meztelen törzsei — Vörös selyemlepel fedi nyakig most a szobrot Prága, november 14. A prágai régiségkeres­kedőiknek semmiképpen sincs szerencséjük a kirakataikkal. Emlékezetes az a pontosan há­rom év előtti groteszk játék, amely egy fél­meztelen aktot ábrázoló kitűnő festmény körül folyt le egész Prága nagy gaudiumára. Egy Demartiini nevű jőhirü festőművész egyik al­kotását. amely övig meztelen asszonyi alakot ábrázolt, a Národni trida egyik műkereskedő­je kitette a kirakatába. A festmény neon kel­tett valami túlságosan nagy feltűnést a járóke­lők között, de a rendőrség mégis fölszólította a műkeres­kedőt, hogy a képet vonja be a kirakatból. A műkereskedő gondolt egyet s a rendőrségi felszólítást követő napon már valóban nyüzs­gő tömegek tolakodtak a kirakat előtt. A ke­reskedő ugyanis a szó szoros értelmében fel­ruházta a szobrot a szükséges morális habitus­sal, amennyiben a kirakat felső részéből spárgán két fázékfrdftt bocsátott alá, ame­lyek domborulata pontosan eltakarta a ho­morú festmény obszcén részeit: az akt keb­leit. Csak egy napig volt látható az erkölcsös mű­tárgy. Miután mindenki k i c sodál kozta s el ne­velte magát, a kereskedő bevonta a képet s a köze rk ölesnek is eleget tett. Hasonló eset foglalkoztatja most a prágai ni-iivésztársadalmai, ha más vonatkozásban is. Bizonyos idővel ezelőtt valamennyi prágai il­lusztrált lapban napvilágot látott egy szobor fényképe, amely egy övig meztelen nőt ábrá­zolt. A fénykép alatt ez a szöveg állott: Anna Sedlácsková, a kiváló drámai mű­vésznő. A fej valóban a nagy művésznő feje volt s csak most derült ki, hogy a törzs már idegen eredetű. A szobor nagy feltűnést keltett, különösen, amikor a Národni trida egyik üzletében plasz­tikus valóságában is megjelent, a kirakat fé­nyében és nyilvánosságában. A névtelen és szövegmentes szobornak nagyszámú bámulója akadt, mert a karakterisztikus, szép fejben mindenki első pillanatra felismerte a kedvenc prima­donna jellegzetes profilját és hajviseletét. Azonban valami ismeretlen hatalom beavat­kozott a műélvezetbe s egy nap bevonták a szobrot, hogy kevéssel rá újból kitegyék a la­katba, de már vörös selyemlcpelbe borítva, amely nyakig befödte a szobor törzsét. Később újabb változáson esett át a szobor, mert amúgy leplesen bekerült az üzletbe, ahol pultra állították, de olymódon, hogy a ki­váncsi néző a kirakaton keresztül megint csak megpi I lan thatja kedvenc primadonnáját. Mi idézte elő a szobor metamorfózisát? Két fél is elmondhatja, de mindegyik másképpen. Anna Sedlácsková igv adja elő a szobor ge­nezisét : Egy Főit nevű fiatal prágai szobrász, ugyan­az, akinek műtermében néhány hónappal ez­előtt egy spiritiszta szeánsz alkalmával Tu- tankámon szelleme porrá zúzott mindem! dúló haragjában, aanaJkidejéu 1929 november 18, péntek. megkérte a művésznőt, hogy engedje meg a fejét márványba faragni. A művésznő eleget tett a kérésnek s a szob­rász kifaragta a pompás fejet. Nagy volt azon­ban a művésznő meglepetése, amikor megtud­ta, hogy a szobrász még amúgy látatlanban hozzámintázta a fejhez az alakot is g az övig meztelen szob­rot kiállította egy kereskedésben. A felette kellemetlen esetet azonnal jelentette Sedlácsková a férjének s ez azonnal közbelé­pett a szobrász utján. Ez az intervenció volt nyilván oka az első metamorfózisnak, mert akkorifan öltöztették nyakig érő peploszába a szobrot. Mivel azonban tegnapig sem került ki a szobor az üzletből, a művésznő elhatároz­ta, hogy még utoljára interveniál a szobrász­nál s ha ez a szobrot nem távolítja el az ér­deklődők látóköréből, a bírósághoz fordul oltalomért büntető fel­jelentés utján. Főit fodrász viszont ezt állítja: — Anna Sedlácsková abban a poziturában állt modellt, amelyben őt a szobor ábrázolja. Látjuk tehát, hogy ugyanannak a szobornak a keletkezéséről a nézetek homlokegyenest ellenkezőek. Ha tehát az ügynek bíróság előtt lesz folytatása, érdekes lehet, hogy a két mű­vész mit mond majd egymás szemébe. Sedlácsková szerint a szobor íél-falzifiká- tum, Főit szerint élethü ... KIVÁNCSI az érvényesülés tifkára? Olvassa el a KÉPES HÉT legújabb számát! A Képes Hét eheti száma rendkívül érdekes cikket közöl „Utak a siker felé" cim alatt, ahol egy nagytudásu pszichológus az érvényesülés alap- feltételeit analizálja oly éles meglátásokkal és fi­nom humorral, melyek ezt a közleményt a lap díszére teszik. Ki ne akarna érvényesülni? Ki ne akarna sikereket elérni? Ez a cikk megtanít ben­nünket a jobb életlehetőségek elérésének titkaira. Tájékoztatásul ideiktatjuk a tanulmány egyik pontját: „A közönséges ember szemében az érvé­nyesülés rendszerint megmagyarázhatatlan fátyol­lal fedve, misztikus, titokzatos fényben jelenik meg. Kiváló egyéniségek életrajzaiból és saját közléseikből elég tapasztalati anyagot gyűjtött már össze a tudomány ahhoz, hogy a sikert ne kelljen többé titokzatos hatalmak szimpátiájaként felfogni. Egy komoly tudományos ág, az „érvénye­sülés tudománya" alapozódott meg azáltal, mely­nek a gazdasági életben s főleg annak eladási és reklámterületén veszik hasznát. „Szerencséről" csak akkor beszélhetünk, ha valami — minden megerőltetésünk nélkül — hull az ölünkbe, ha, mondjuk, megnyerjük a főnyereményt. Ezzel szem­ben a céltudatos munka eredménye és bére a „si­ker". Ezzel nem áll ellentétben ama tény, hogy nagy felismerések gyakran pillanatok felvillanó fényességében lesznek tudatosakká a geniális ösz­tön föllobbanásában. Mert ezek a pillanatnyi fel­ismerések sokáig értek a tudatban, vagy a tudat alatt, mig végre elharangozhatott a felszabadító „Heuréka!" Herczeg Ferenc pompás elbeszélésének befejező részét, Kosáryné Réz Lola, a legkedveltebb magyar Író­nők egyikének frappáns novelláját (N. Zoltán Aranka kongeniális illusztrációival), Jarnó József „Tragédia" cimü prózai Írását, N. Jaczkó Olga novelláját, az „Örök játszmát*', Wallace izgalmas regényét, Paul Morand és Orbán Janka nagyszerű verseit találjuk a főlapon. A rovatrészben Karinthy Frigyes eredeti felfogású lélekelemzést nyújt a zseni hiúságáról a nagy Írótól megszokott fölényes humorral, Márai Sándor az emberi vágyak relatív voltáról cseveg élvezetesen, Vozári Dezső az Európában szétszéledt oroszok­ról ir hangulatosan, Nagy Endre a magyar irő sorsát egy gazdag ame­rikai kereskedő helyzetével veti össze, Komlós Aladár Osvát Ernő hálálát kommentál­ja cikkében. „Estélyi ruhák" a cime az illusztrált divatkőcVe­raónyeknek, „Autó- és a nő" cim alatt pedig ötletes elmefut­tatást találunk az autósportnak élő modern nő világáról. Grafológia, szerkesztői üzenetek, kpresztswi- rcjtvóny egészítik ki a szövet részt. Az illusztrációs anyagban is rendkívül gazdag szám bizonyára uj barátok a! fog szerezni a ked­velt folyóiratnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom