Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-15 / 260. (2185.) szám

Kai uánmk X& ofclal Kai iiímnnk IS or«laS 260. (2185) szfim ■ Péntek »1929 .november 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 15(X negyedévre 76, havonta 26 Kő; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 36 Kő. Egyes szám ára 1*20 K£ A szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerfessilőt politikai napilapja felelős sxerfiesxtői DZURÁHY1 LÁSZLÓ fORGÁCfi GÉZA Szerkesztőség: Prága UH Panská ulice 12, IL emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panské ul 12/111. — Te­lefon: 34184.—Sürgönyeim: Hírlap, Praha Az liget ¥ilá§p©litito Irifíta torszaka elölt A newyorki tőzsde a mélyponton Minden további esés alapiéiban megingatja ai amerikai gazdasági életet Ellenintézkedések — Rockefeller egymillió Standard Oii részvényt vásárol irta: Hőgöesy-Sietz Sándor dr. Alig, egy fél éve, hogy a Labour Party ismét át­vetne Anglia kormányzatát és hogy MacDonald irányítja az angol Egyesült Királyság politikájának szekerét és ez a nagy tehetségű munkásvezér máris uj inioiativát vitt bele Anglia hagyományos konzervatív politikájába. Azt, hogy ez a iniciativa helyes, vagy helytelen utakon jár-e, majd a jövő alakulása fogja megmutatni, de annyi egészen bizo­nyos, hogy az már ma is jelentékeny mértékben megváltoztatja a. világ képét és erőviszonyait. Politikája nagy kihatással lehet a világ minden né­pének jövő életére és esetleg kicsi magyar nem­zetünkre is. A nem rég lefolyt és ránk nézve oly nagyon tra­gikusan végződött európai háború indító okai leg­jobban igazolták, hogyha bár felületes szemlélő­désre nem is látható, de valójában igen szerves összeköttetés egyesíti szoros láncolattá a világ ösz- szes népeit. Tudjuk, hogy az ellentét Anglia és Németország ellentétes érdekeiből indult ki és Oroszországon és Ázsián keresztül jutott el Bosz­niába, hol a végzetes pisztoly eldördült és meg­pecsételte Európa jövő sorsát. így indulhat ki most is Anglia jelen politikájából az a végzetes henger, mely megsemmisítéssel fenyegeti egész Európát és vele még megmaradt kicsiny magyar­ságunkat is. Anglia egykor megdönthetetlennek hitt világ­hatalmi pozícióját megint, sőt az eddigieknél lé­nyegesen nagyobb veszély fenyegeti India függet- ienitésére törekvő szándékában. Az Angol Egyesült Királyság ma még a föld szárazföldjének és la­kosságának egy negyedét foglalja magában, hatal­mával és gazdagságával egyedül csak a másik an­gol-száz állam, az Északamerikai Egyesült Államok versenyezhet, de szervezetét az európai háború óta napról-napra a széthullás veszélye fenyegeti. Mikor 1922-ben kénytelen volt elösmerni Egyiptom szuverenitását, a fentartott ellen őrzési jog dacára elvesztette egyik tekintélyes erősségét. Ennél sok­kal nagyobb jelentőségű azonban India most kü­szöbön álló függetlenitése. mert az indiai királyság 333 millió lakosa az angol birodalom lakosságá­nak 71 százalékát teszi ki. Ha nem is következik be a teljes önállósága és a domínium szervezet megadásával sikerül kielégíteni az indiai nép kí­vánságát, a veszteség mégis óriási lesz, mert bár­mennyire is ragaszkodnak a domíniumok a biroda­lomhoz, annak keretében meszemenő jogokat és szinte teljes függetlenséget élveznek. Ma még alig lehet megítélni, hogy 1917-ben nyert joguk, mely szerint bele szólhatnak az egész birodalmat ér­deklő ügyekbe és 1923-ban nyert azon jogkiter­jesztésük, hogy saját ügyeikben önállóan tárgyal­hatnak kül-államokaM, hová fog fejlődni. India az Egyesült Királyságnak nemcsak leg­nagyobb népességű, de leggazdagabb és legter­mékenyebb részét is képezi. Főterményén, a rizsen kívül nagyon jelentékeny mennyiségű búza, köles, juta, tea, pamut, kaucsuk, fűszer és cukornád ter­melése is. Közgazdasága nagyszerű fejlődéssel di­csekedik, nagyobb vasúthálózata van, mint Né­metországnak, pompás kikötői és hatalmas gyár­ipara. De ez nem elégíti ki India népét és önálló­ság után áhítozik, avagy éppen gazdasági fejlődése ás gazdasági javai értékének felismerése szülte benne a függetlenség után való lecsillapithatatlan vágyát. A függetlenség utáni nemzeti törekvés minden indiai lelki szükségletévé vált és minden törekvésük abban kulminál, hogy felszabaduljanak az angol uralom alól. Az indiai rendkívül intelli­gens és nagyon törekvő nép, melynek az európai kormányzó évszázados gyámsága súlyos bilinccsé vált. Az angol uralom megakadályozta őket abban, hogy felfogásuknak megfelelően és erejükhöz mér­ten kiélhessék magukat és viszont eléggé éretlek ahhoz, hogy végre egyszer már saját maguk intéz­hessék ügyeiket és irányítsák sorsukat. India népei között rendkívül éles és veszedelmes ellentétek vannak. A hinduk és a mohamedánok - mondhatni — mint ellenségek állnak egymással szemben. A szabad India jövőjének kiépítésére vo­natkozó terveik és kívánságaik homlokegyenest ellenkeznek egymással. A szabadságot csak ''elő­feltételnek és :v, első lépésnek tekintik a jövő át­alakítására. A felszabadulás órája a legszenve- délyeeebb belső szellemi és gazdasági harcok évekre, esetleg évtizedekre terjedő láncolaíá.uak kezdetét fogja jelentem. Angina ellem támadásuk' Newyork, november 14. A tegnapi tőzsde­napon újból tetemesen estek az árak. A veszteségek átlag 2—10 pontig rúgnak. A jegyzések olyan mély pontot értek el, hogy minden további lemoi’ssolódás nem speku­lációs veszteséget jelent többé, hanem va­lódi destrukciói, amely Amerika pénzügyi .helyzetét alapjaiban érintené. A további esések a kibocsátási árfolyamok alá való jutást jelentenék. A bankok, amelyek tu­datában vannak a helyzet komolyságának, mindent elkövetnek a további áresések meggátlására. Állitólag holnap-holnapután óriási vásárlásra kerül a sor, s az adott meg­bízások összege máris milliárdokra rúg. A bankok közbelépésének első következmé­nye az volt, hogy az U. S. Steels, Amerika egyik legjobb papírja, tegnap nem esett 150 alá. Rockefeller tegnap egy millió darab Standard Oil részvény vételére adott meg­bízást, ami természetesen szintén föl fogja hajtani az árakat Demonstratív adőleszéflitás Newyork, november 14. Mellon amerikai pénzügyi államtitkár a kongresszustól az adók leszállítását fogja kérni. Ez a terv pénzügyi és ipari körökben komoly tetszés­re talált. Mellon szándéka szemmelláthaíóan az, hogy az adóleszálíiíással bebizonyítsa, mennyire stabil az amerikai gazdaság hely­zete és az utóbbi hetek tőzsdei krachja mennyire nem ingatta meg az állami gaz­dálkodás alapjait. Az adóleszállitás demon­strációjával visszaállítja a külföld és a bel­föld bizalmát az amerikai pénz iránt. Buknak a bankvezérek Newyork, november 14. A newyorki tőzsde módszerében is két irányzat alakult ki, mely telje­sen különállói csoportban küzd az angol gyámkodás ellen. Gandhi régi módszere, mellyel 1919-től kezdve küzd az önkormányzat kivívásáért, az erő­szak nélküli passzív magatartás, mely a „non coo- peration“ elvén alapszik. Az általa megindított mozgalmat a kiváló propaganda és a csodálatos áldozatkészség jellemzi. Nagylelkűségével és asz­kéta életével megszerezte úgy a brahmánok, mint a mohamedánok bizalmát és egyformán megváltó­juknak tekintették, „Mahatmúnak" nevezik. Mun­kájának legerősebb fegyvere, hogy az angolokkal szembeni negáciét gazdasági térre is átvitte és hí­veinek milliói bojkotlálták az angol iparterméke­ket és az angol kereskedelmet. Ezzel sebezte meg leginkább Angliát és ezzel aláásta Anglia gazda­sági világuralmát. Betegsége következtében 1924 óta munkaereje csökkent és mindinkább nyert erőben Nehru veeztése alatt az újabb generáció Törökországból és Szovjetoroszországból importált mozgalma, melyet a cselekvőbb módszer jelle­mez. A forradalmi hangulat azonban, még ma sem nyilvánul erőszakos tényekben, vagy heves táma­dásokban gyűléseken vagy a sajtóban. A látható külső rendet mi sem zavarja, de ez csak leplezi a nagy elégiiletlenséget és felszított ellenszenvet, mely a belső békét alapjában támadja meg. Anglia látszólag a mai napig szilárd hatalommal rendel­kezik, nagy katonai erővel bír és a kormányzat kitünően működik. A nemzeti függetlenségi moz­galom csendes munkája azonban szisztématikusan alá ásta Anglia hatalmát és Anglia már évek óta nem rendelkezik olyan csoporttal, melyre támasz­kod,hatna és talán egyetlen olyan indiait sem lehet találni, aki angolbarát lenne. Az angol uralom gyűlölete minden belső ellentétnél erősebb. Anglia még csak a hivatalnoki karra sem támaszkodhatik, mert a vezető állásban lévő angolokon kívül a töb­bi hivatalnok mind indiai és rá nézve teljesen megbízhatatlan. , A kitartó és elei.int nemzeti mozgalom megér­lelte gyümölcsét és Anglia kénytelen belátni, hogy India népének engesztelhetetlen elkeseredése fe­lett elvesztette hatalmát Ezért az angol kormány, tegnapi bessz mozgalma minden eddigi páni­kot felülmúl. A háromórás hivatalos forgalom ideje alatt 6.4 millió darab részvényt dobtak a piacra. Az újabb árzuhanás teljesen 'váratlanul jö|t, miután a hivatalos gazdaságpolitikusok meg­nyugtató nyilatkozatai után senki sem várt ilyen meglepetést. A pánik természetesen a legvadabb rémhíreknek adott tápot. Egészen komoly formában beszéltek arról, hogy vezető bankok összeomlásával vagy legalább is súlyos fizetési zavaraival kell számolni. Egyes verziók szerint néhány vezető nagy­bank részvén y ma j o r itása uj kezekbe megy át és a nagybankok igazgatóinak személyében is jelentős változások várhatók. A tőzsdetanács hiába próbálkozott intervenciókkal, az óriási kínálattal szemben teljesen tehetetlen volt. Beavatott gazdasági körökben újból azt állít­ják, hogy a tőzsdeikatasítrófa minden széy iíé ellené­re is beláthatatlanul súlyos következmé­nyekkel fog járni az amerikai iparban. A késő esti órákban tőzsdei körökben az a hir terjedt el, hogy a National City Bank el­nökigazgatója, Mitchin, távozik állásából és helyére Owen Young, a Young-egyezmény megalkotója kerül. Bár ezt a hírt később eré­lyesen megcáfolták, a National City Bank sú­lyos nehézségeiről terjesztett híresztelések ké­sőbb sem csitultak el. A tőzsdestatisztika kimutatása szerint teg­nap a newyorki értéktőzsdén jegyzett papí­rok közül 280 részvény zuhant olyan mélypontra, ame­lyen a folyó évben még sohasem állott. két évvel ezelőtt Sir John Simon vezetése alatt kiküldött egy pártközi bizottságot India problé­máinak tanulmányozására é6 a teendő intézkedé­sek javaslatára. A bizottság kiküldetését az indiai mozgalom vezérei ellenszenvesen fogadták és mun­kájával szemben bizalmatlanok voltak, miért is a nép véleményét a bizottság ellen befolyásolták. Ez az ellenséges állásfoglalás megakadályozta a bizott­ság működését, úgy, hogy annak eredménye iránt az angol kormányban ás kételyek merültek fel. Az angol kormány feadta a leckét, hogy vagy össze­tett kézzel cselekvés nélkül bevárja India teljes önállóságának kikiáltását, avagy önkéntesen meg­adja Indiának a függetlenséget dominium-állam- szervezet alapján. A két rossz között MacDonald is, mint minden nagy elődje a múltban, a jobbikat választotta és volt bátorsága meggyőződése szerint cselekedni. Nem várta be a Simon-bizottság eset­leges kudarcát, hanem azt megelőzve, Lord Irwin, India alkirálya kiáltványban biztosította India né­pét, hogy az alkotmányos fejlődésnek természetes következménye a dommion-statum bevezetése lesz. Több mint valószínű, hogy a dominium-rendszer ki fogja elégíteni India politikai igényeit és In­dia tudatára ébred az < Angliával való kapcsolat nagy előnyeire, melyeket ma az imperiallsztikus rendszer megaláztatása elhományosit. Nehru és ve­le együtt az egész nép örömmel üdvözli a beígért függetlenséget és a tegnapi ellenségből holnap könnyen a legjobb barát lehet. MacDonald legalább is úgy látja, hogy csak igy tudja ezt a hatalmas darab földet, ezt a nagy néptömeget továbbra is az Egyesült Királyság részeként megtartani. Jel­lemző a konzervatív angol nép ezen óriási haj­lékonysága és alkalmazkodó képessége az adott viszonyokhoz, mellyel az utolsó pillanatban eddig még mindig biztosítani tudta azt, amit éppen az adott körülmények között lehetett. A dominium- szervezet megadásával lehet, hogy Anglia meg­menti világbirodalmának prést izéét, de a régi szoros kötelék mindörökre el fog szakadni és Anglia pozíciója a világgazdaságban könnyen vég­zetes csapást szenvedhet. Ha az az „acél keret", mellyel az angolok India népét összetartották, A tegnapi nap óriási árveszteségeit elsősor­ban a nagybankok érezték meg. Egy ismert tőzsdeszakértő szám itása szerint a newyorki tőzsde papírjai az elmúlt hetek katasztrofális árzuhanása folytán átlagban kétötöd részét vesztették el régi értékük­nek. Az egyre fokozódó játéksizenvedióly a rendőr­ségnek is rengeteg dolgot ad. Napirenden vannak a lopások és sikkasztá­sok, amelyeknek hátterében egyre gyakrabban szerepel az a körülmény, hogy a sikkasztó a tőzsdén akart játszani a lopott pénzzel. Cam- den városában letartóztattak egy banktisztvi­selőt, aki egymillió dollárt sikkasztott. A pénzt a Wallstreetre vitte és két nap alatt az utolsó centig elspekulálta. A fiinti Midii- gan Union Industrial Bank főrészvényese, a bankban előfordult sikkasztások folytán négy­millió dollárt vesztett, amit most saját pénzé­ből kénytelen fedezni, mert különben a bank csődbe jutna. Jmberáltiozat A newyorki tőzsdekatasztrófának egy újabb áldozata van; egyik newyorki nagybank tiszt­viselője, aki tegnap egy 40 emeletes ház tetejéről a Broadwayra vetette magái A szerencsétlen öngyilkos összezúzott tagok­kal, holtan terült el az ucca kövezetén. Az öngyilkosságot teljes idegroppanás miatt kö­vette el. A tőzsdepánik napjai óta éjjel-nap­pal dolgozott a bankban és a túlfeszített mun­ka tönkretette idegrendszerét. mamsamummmuBmmmmmmKmmtmmKmamKBsuaaBBmm romokba széthull, India Kínához hasonlóan az anarchia és a káosz hazája lesz. Elvesz az angol kereskedelem számára és a mai ottani nagy­arányú brit kereskedelem összezsugorodik, majd pedig teljesen megszűnik. Még a múlt évben is 84 millió font sterling értékű angol áru talált ott elhelyezésre, melynek esetleges elmaradása, de megcsappanása is már a haláldöifést méri majd Lancaehir világpiacra méretezett ipartelepeire. A kereskedelemmel együtt megszűnik a hajózás is és pénzügyi téren hihetetlen katasztrófát jelent­het, ha a 620 millió font indiai nemzeti adósság elveszti megfelelő biztosítékát és Anglia fiai el­vesztik biztosnak hitt pennyüket. A várható pol­gárháború teljesen bizonytalanná teheti az ottani állapotokat és Anglia nemcsak iparának leg­nagyobb piacát veszti el, hanem pusztulás vár az ott lévő óriási brit befektetésekre. Vasutba, köz­munkákba, teaültetvényekbe, bányákba és ipar­telepekbe fektetett kérdések felbecsülhetetlenek és valószínűleg meghaladják a nemzeti adóság összegét. Félelmetes összegről van szó és ezek a számítható veszteségnek csak egyes oda vetett tételei. Kiszámíthatatlan, hogy milyen veszteség fog beállani az indiai értékpapírok árfolyamesésé­nek követkzetében. Az indiai állampapírok máris reagáltak és jelentékeny olcsóbbodást-szenvedtek. Nem lehet találgatásokba ereszkedni, hogy India függetlensége milyen irányban fogja befolyásolni Anglia világpolitikáját és milyen következmények­kel fog ez járni Európa jövő sorsára és a világ- hatalom végleges birtoklására nézve. Mintha össze­függés volna az ázsiai esemény és MacDonald Amerikában tett látogatása között. Ez a látogatás azt látszik bizonyítani, hogy Anglia angol-szász testvéreivel való szövetkezés útjára lépett és an­nak segítségével gondolja még megmenteni világ- hatalmi pozíciójának sülyedő hajóját. De nem ne­héz szabadulni attól az érzéstől, hogy Anglia rossz uto.u jár és olyan valaki felé nyújtja segítségért kezét, kinek cseppet, sem áll érdekében öt ki­menteni. Amerikának sehol és semmiben sem le­hetnek Angliával közös érdekei, Amerika mező­gazdasági és ipari termelésének nagy válságát

Next

/
Oldalképek
Tartalom