Prágai Magyar Hirlap, 1929. november (8. évfolyam, 249-273 / 2174-2198. szám)

1929-11-12 / 257. (2182.) szám

2 •W^gATMAG^ARFfTTaóflg 1W> BQfwnlfar tt, KqttSt Alap? Gyula tartománygyülési képviselő akciója Szlovenszkó autóutainak járhatóvátételéért ■ T. Előfizetőink és Olvsóink figyelmébe! ’ Magyar, olasz, lengyel és román vízumok, illetve ilyen útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak útleveleiket a P. M. H. pozsonyi kiadóhivatalához, Brati- slava, Grössling-u. 36. I. címre bekül­deni. A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: ' Praha II- Panská ulice 12. Ili- eszközli. ” Icát éspedig abban a pillanatba^ amikor az oíítélt embernek a legnagyobb szüksége lett ivoina barátokra. A iudákok most elhatároz­ták, ho^y kiterjesztik szervezkedésüket a ma­gyar vidékekre is(?). Rámutatnak arra, hogy a szlovák agráriusok a választáson legalább ötvenezer magyar szavazatot kaptak és ha a cseh szociáldemokrata pártnak szintén lehet magyar osztálya, miért nem lehetne a szlovák néppártnak is, különösen most, amikor a ma­gyar keresztény szocialista párt szlovák osz­tálya komolyan veszélyezteti Hlinkáék pozí­cióját. A Lidové Noviny jelentését egyelőre föntar- tással idézzük, de mindenesetre jellemző, hogy minden ceoh és szlovák párt, amely veszt, úgynevezett magyar osztályokat létesít és a politikailag tájékozatlan magyarok szavazatá­val szeretne megerősödni. A szlovák néppárt, iha fönti tervét meg akarja valósítani, még Szappanos-Lukovichnál is szánalmasabb ered­ményre számíthat, mert a magyar választók közül azok is, akik eddig cseh, vagy szlovák pártra adták szavazataikat, egyre világosab­ban látják, hogy ezek a pártok a magyarokat csakis a választások előtt ismerik, de a vá­lasztások után nem csak, hogy nem törődnek a magyarság érdekeivel, hanem ellenkezőleg: a magyarok ellen dolgoznak. Najman utódja Korák lesz A cseh iparospárt sajtóorgánuma már beje lentette, hogy Najman jelenlegi vasutügyi mi­niszter rövidesen átveszi ismét a párt vezetését. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a cseh iparospárfcban érvényesítem kell azt az egyez- ményt, amely szerint a párt vezérlői fölváltva lesznek miniszterek. Először Mlcsooh, azután Najman volt miniszter, most pedig a legköze­lebbi kormányban Horák lesz. Horák miniszt*. r jelöltsége már régóta aktuális, mert hiszen em­lékezetes, hogy 1926-ban tulajdonképpen Horák volt jelölve miniszternek, de Najman mint párt­vezér önkényesen foglalta el Horák helyét a kormányban. Csúfosan szétbomlost Kramár szláv blokkja 'A cseh nemzeti demokrata pártnak nem nagy szerencséje van az úgynevezett szláv és ruszin blokkal, mert szövetségesei egymásután, ccaló dotfcan fordítanak hátat Kramárnak. Ennek az az oka, hogy a cseh nemzeti demokrata párt nem tartotta be választási egyezményeit. — A szlovák nemzeti párt, amely már a tavalyi or szágós választáson egy mandátumra való sza­vazatot ért el Szlovenszkón, választási egyez­ményt kötött a cseh nemzeti demokrata párt­tal, és így tényleg szavazatainak megfelelően kapta Rázus számára a mandátumot. Az Iván- ka-sajtó azonban ezeket a szavazatokat telje­sen a cseh nemzeti demokrata pártnak sajátítja ki. Rázusék erre a Národnie Novinyben megta­gadják közösségüket a nemzeti demokratákkal, akik őket becsapták. Visszautasitják azt a be állítást is, hogy Rázus nemzeti demokrata kép­viselő lenne, hangsúlyozzák, hogy a szlovák nemzeti párt teljesen független a nemzeti de­mokratáktól. Még nagyobb a Kurfcyák-féle ruszin autonóm szövetség felháborodása* Kurtyák Iván az Uj Szlovenszkó, november 11. (Saját tudósi tónk tól.) Ajki vailaíha megfor­dult azon az „országos" utón, amely Po­zsonytól Érsekújvárba vezet, annak Tornóé­tól Tardoskeddiig halálfélelmet kellett knáű- lania, mived ilyen ut legfeljebb csak a leg­sötétebb Kongóban képzelhető. Ezen az útszakaszon már heteken keresz­tül volt félmétemél magasabb víz és az alsó jattéi gazdaság majorja az ut men­tén számos megsüllyedt autót húzott ki az országútiból. Ennek az útnak a megcs in áltatása a bol­dogtalan emlékű nagy Nyitramegye feladata lett volna, dehát ez az ut magyar vidékeken vezet keresztül, tehát nem sokat gondoltak vele. Érsekújvártól Tardosikeddig már ki­épült az ut és Tornóotól Vágsellyéig is ki­tünően helyreállitolták, most ennek a sza­kasznak a megépítésére kerül a sor és ak­kor az érsekujváriaknak nem kell busz ki­lométeres kerülővel kikerülni ezt a tizk Ho­rn óferes elátkozott útszakaszt. A lévai autó­sok pedig tavaly kiépített és máris elromlott Léva­Közlönynek nyilatkozva kijelentette többek kö­zött azt, hogy a nemzeti demokratákkal azért szövetkezett, mert azok mindig a ruszofilek és a ruszin nép barátainak szerepében tetszelegtek. Az autonóm föklmiveg szövetség a választások tartamára választási paktumot kötött a ruszo- fil párttal és a harcot becsületesen állta. Függetlenségét egy percre sem adta fel. Ami a reverzálist illeti, arról a nemzeti demok­raták össze-vissza hazudó ztak. Kurtyák csak olyan reverzálist irt alá, melyben kijelentette hogy pártja a köztársaság törvényeit respektál­ja és az autonómiáért folyó harcát a törvényes keretek között fogja megvívni. Megcáfolja azt az állítást is. hogy a párt sok pénzt kapott vol* na a demokratáktól. Amikor észrevette a párt. hogy a Rra.már-párt be akarja csapni a ruszi­nokat. Kurtyák Prágába utazott, Kramár azon­ban elbújt előle és igy csak Hajnnal beszélhe­tett. Hajn bejelentette, hogy a ruszin szavaza­tokra a pártnak szüksége van ég amikor Kur tyák a választási egyezményre figyelmeztette őt, azt mondotta, hogy Kurtyáknak előbb kel lett volna igényeivel előállni. A Kurtyák»párt a választási bíróság elé viszi Kramárck szerződésszegését és úgy a parla­mentben, mint pedig a külföldi sajtóban gon­doskodni fog arról, hogy az egész világ meg­láthassa Kramánék igazi ábrázatát. Nagy kálira útszakasznak a helyreállítását kérik, mert az tele vám gödörrel és az édes kövek­ről lekopott a fedöanyag s az autókban nagy károkat tesz. Ezen útépítési kérdéseikben most Alapy Gyula d'r. orsz. keresztén yszodalistapárti tartománygyülési képviselő s az országos választmány tagja, a következő két interpel­lációt nyújtotta be Szlovenszkó országos el- nökéhez­L Érsekújvár, mely népességre nézve Szlo- vensakó harmadik városa, autóforgalom te­kintetéiben az ország centrumától, Pozsony­tól az esős időjárás alatt teljesen el vám zárva és csalk nagy kerülővel lehet az ösz- szeköttetőst fentairtani. Ennek oka a Tardos- kedd—Tornóc közit vezető országos útnak minősíthetetlen állapota. Ezt a nyár folya­mán mély portenger borítja és hasztalan keressük kő alapját, nyárszakán pedig olyan sár vám rajta, melyben kocsik és autók ül­nek el és csak idegen fuvar segítségével Seimeci szenátor cikkcakkos politikai m&sRJa A cseh agrárpárt uj szlovenszkói szenátora Selmeci Adolf kassai gimnáziumi igazgató. Sel- meci Kassán közismert személyiség, Murgas után nevezték ki a reálgimnázium igazgatójá­nak. Hosszú ideig tevékenykedett a szlovák sportegyesület megszervezése körűd és minden­áron arra törekedett, hogy Kassán a gimnázium­ban különválasszák a szlovák és magyar ősz* tályokat' Seknecőnek szenátorrá való megvá­lasztása alkalmat ad arra a legionárug Národni Osvobozeninek, hogy „leleplezne" az uj szená­tort. A lap szerint Selmeci a háború előtt min; iglói tanár, még nem volt szlovák. Szlovenszkói munkásnak gyermeke. Amikor a háborúban orosz fogságba került, átorientálódott és nagy ruszofil lett belőle, de ez a szláv baráti érze­lem nem tartott nála sokáig, mert amikor a magyar foglyok 1915 augusztusában megünne pelték Ferenc József születésnapját és a Szent István napot, Selmeci Adolf ünnepi költeményt irt, ő maga adta elő. Ez azért történt, mert akkoriban a német katonaság mélyen az orosz földön volt. A légióba nem lépett be, hanem ellenkezőleg a magyar és szlovák foglyokból bolsevista csapatot szervezett, ö maga azonban nem ment harcolni, mert a taskendi kommunie ta pártnak volt a titkára egészen 1921-ig. Kom­bidnak áthatolni a veszélyes útszakaszon. Megesik az is, hogy az úttestet nagyobb eső­zés esetéiben teljesem víz borítja. Mivel fon­tos érdekek fűződnek ahhoz, hogy az autó­közlekedés fejlődjék és Érsekújvár autóval minden időben megküzditíhető legyen, azt kérdem az Országos Elnök úrtól, hajlandó-e intézkedni, hogy ezek a tarthatatlan állapo­tok, melyek a nagymegyei adminisztráció­ról is a legrosszabb bizonyítványt szolgál­tatják, rövid időn bedül megjavittassanak? DL A két év előtt megjavított útszakasz, mely a Komárom - Nagykálma - Garamber- zen.ce-i útnak Léva - Nagykádna-í Garamhid szakaszán terjed el, a hibás építési mód és a kevés hengerelés miatt ma teljesen rossz- karba jutott, úgy hogy az autóforgalom szempontjából ez az ut igen veszedelmes a rajta képződött gödrök és a kikoptatott éles kövek miatt, mely az autókat szerfelett ron­gálja. Kérdem az Országos Elnök urat: haj­landó-e műszaki közegeivel ezt az útszakaszt sürgősen felülvizsgáltatni! és a szü séges ja­vítási munkálatokat elrendelni? munista lapokba cikkeket irt és gyalázta a csehszlovákokat. Ezután elfordult moszkvai ba« rátáitól, amiért ki is zárták a kommunista párt­ból és bebörtönözték. Csehszlovákia már akkor szilárd lábon állott és kiszabaditóttá állampol­gárait az orosz börtönökből. Selmeci hazaérkez­ve szlovák néppárti lett, majd megfordul* a kocka és Selmeciből Kassán gimnáziumi igaz­gató lesz, érdeklődni kezd a mezőgazda nép iránt, amelyet most a szenátusban képviselni fog, mert erre nála különb embert nem talált sem Slávik, sem Hodzsa. I Megnyílt a teljesen modernül berendezett 1 HOTEL SCHNIEDL Kosíee, Fö-utca 80. (Bejárat a Póata-utcáró!) Hideg, meleg vir. Köxponta fűtés. Utazóknak és állami alkalmazottaknak 10 °/o-os j kedvezmény. Étterem. Telefon 1122. Buffet. ^^gswaiw^azi^saawru'rmBr'CTgawgwBaaaami iiiii'W'i’ ír .... Azt nem bántotta senki. Senki se olyan bu­ta, hogy a jó uraságra vesse magát. Hogy le­het olyat gondolni, hogy akiinek öt gyereke van,az bántsa azt a jó uraságot, amék gyerek- véikát mér. Elhallgattak. Ez bizonyos. Ebben megnyu­godhattak. Avary a forradalom után kihirdet­te, pedig akkor még ő maga is legényember volt, hogy minden cselédjének minden ko­ra enció-f ize léskor minden gyerek után egy véka külön búzát mér. S ezt azóta hűsége­sen, állandóan. Fel is szaporodott a gyerek az uradalomban. — Mennyi púja volt ott, jóisten, — mondta a fiatalasszony. — Káneík hét, kinek nyóc. Vót ott vagy öisven gyerek. Hogy bántotta vol­na azoknak az apja azt a jó urat! — Az urak, — mondta csöndesen a vén a sz. .szony. — Csak az urak. Azok emésztették el, hogy ne fizeesen tovább. Hallgattak. A vendégasszony elmondta, ki­től mi' hallott, ügy hallgatták mindnyájan lebangolan, összetörve, búsulva. — Úgy kell, — mormogott az öregember s körülhordozta a tekintetét, aztán a lámpához nyúlt a lejjebb csavarta. Most senki ae mert neki szólni -Fogy a petróleum. Ezt is az uraságtól szerezte a fia­tal gazda. Már nem szerez többet. Már ez­után venni kell. Már előrelátták, hogy most utoljára ég a nagylámpa. Rá,néztek « tarka ma jolika korsójára a lámpának, ahogy ott Ali az asztalon. Ezt a lámpát is onnan hozta el a fiatalember, a kastélyból. A vendég maga is érezte, hogy íftt nagy bá­nat van, hamar elköszön* s mén* tovább. Ha­zament, vagy még ide is, oda is benéz az új­ságjával. Úgy futott el, hogy érezni lehetett, hogy nem bir megnyugodni. — No, mi lesz? — mondta a fiatal gazda a feleségének. Ez tudta, hogy a vacsorára szól. — Ilaggyad má no, — mondta pusmogva, mérgesen, csöndesen, az Öreg miatt. — Nin­csen semmi tüzrevalóm. Az öreg úgy ült odafent az ablaknál, mint valami vészielhő. öik itt összebújva hárman. A két asszony, meg a fiatalember. Az öreg le várta a csöndet, érezte, hogy győzött, erre kicsit enyhült a feszültsége. — Elótották, — mondta csöndesen. — Én is láttam az autókocsinyornot a kisvárnál. Vótam a gyürőuél. Ott ment keresztül a ko­csi a lucernáson. Urak vótak. Aztán megint hallgattak. Most a fiatalember felállott s kiment Mindnyájan ijedten figyelték, hova megy. Nem mertek az asszonyok mozdulni se. Fél­tek. Féltek az öregtől, hogy valami baj lesz. Ez meg is szólalt. Gúnyosan: , — Petróleum. Hallgattak az asszonyok. Erre nem vofllt mit mondani. Az bizony nem jön többet a kastélyból. Pedig alig van itthon. Már hetek óta mindig mondták a fiatal gazdának, hogy menjen már, hozzon. De az könnyelmű vetít. Nem ment. Most már nem is mehet többet. Hosszú csönd volt; az asszonyok úgy ülitek, mint a szó rny a vágott tyu/kok. — Majd jó lesz még az olajmnécses is, — szólt az öregemoer s fel állott. Csöndes, buai/U, vont, lomha léptekkel ki­ment. — Jaj Menem, — motyogta az öreg asz- szony s a szemét törülgette. — Vájjon hova megy. Minek megy. Vájjon hód van az urad. Vájjon nem az után megy-é? Mióta az vette át a házban a parancsot, azóta könnyebb volt itt az élet. Mindig könnyebb. Vő volt a háznál, vidám, nevetős ember. Nem volt olyan fekete és zsugori, mint az öreg. Mindig hozott valamit. Múlt pé öleken ie egy tehén combot hozott haza. Azóta azt ették. Meg is ették. A vadásszal volt a legjobb barát. Mikor az levágta a te­henet, ő hozta el belőle a legnagyobb dara­bot.. Este, setéibe. Már akkor az ur nem volt itthon. Mikor elment a kocsival, akkor mer­ték csak sziétlhordiani, addig el volt dugva. Azóta azt ették. Meg is ették. Hirtelen kint iánma volt s mind a kelten kiszaladtak. Az öreg ott állott szemben a vejéved. — Mit csinálsz te, — ordította az öreg — mit csinálsz, te gazember!... Az én keríté­semet tőröd, te gazembert A ház végében, az ucca fedőd, egy régi, el­nyűtt sövénykor illés volt . Hamui nceszt ondős, régi kerítés, amit még abban az időben font az öreg, mikor vizek voltak a kertek alatt s a víz partján fttzfabolkrok nőttek. De azóta lecsapolták a vizeket, kihaltak a fűzfák, de ezt a keritést nem volt szabad bántani, ez itt áldott. S a fiatalember most ennek ment neki « egy ölre valót kitördelt belőle. Ezen a vidéken nincs semmi tiizedőszer, csak szal­ma. De most ámítás előtt még az se volt, mert a jószág födetite, vagy alomnak elhasz­nálták. — Az én kerítésemet töröd, te tolvaj! — ordította az öregember. — Mán én leszek ne­ked az urasig! Engem fogsz te húzkodni! Csaik azt látták, hogy valamit fölemel; azt nem i<s látták először, hogy az ásót lelte meg s avval vágott m a vojóxe. De a fiatalember elkapta az ásót s a másik percben mint egy kuvasz ugrott az apósa torkának. , , Rettenetesen káromkodott: — Azt a vénlelkit — üvöltötte — engem merészel maga megütni!... Leteperte a földre s ütötte, vágta* ütötte, vágta. Követ lelt. Avval csapkodta. Á ezolgabitró ebben a percben ment el a ház előtt. Háldotta a dulakodást, a fojtott szavakat, az asszonyok riadt sikoltozását a benyitott a kiskapun. — Mii van itt? — kiáltotta harsányan. Erre a férfiak eleresztették egymást. A fiatalember visszább húzódott, az öreg feltápászkodott — Tekintetes főszolgabíró ur, tessék mán nézni mdosináil, — mondta kimerültén, lihegve. — A vöm ... az én vöm!... Meg­torkolt !... — s véresein köpte ki egyik utol­só rossz fogát. — Ásóvad vág énreám !.. Na§yjságos uram, ásóval támadott rám a vén .,. A szolgaibiró nézte őket — Jöjjenek rögtön a községházára. — Id­áit ott — vagy azonnal csendőrökért küldők. Az emberek hallgattak. Aztán megmozdul­tak. Az öreg gazda felvette a földről a ka­lapját. A fiatal a sapkáját egészen a* sze­méig lehúzta, S az asszonyok jajveezékelő, de egészen a szív üld sr leszorított rémülettel kísérték tá­véiról őket a községháza felé. A főszolgabíró Alniélkodva nézett a vere­kedőkre s éreztti, hogy ez mind a rettenetes fojtó gyanú miatti izgalom. Mi lesz még itt, — mondta magában. V. Másnap, szerdán délelőtt Bátikyék senkiit sem engedtek be a lakásba. Be volt zárva a kapu s ha valaki jött, azt a választ kapta, hogy senki sincsen itthon. Még az alispán is ezt a választ, kapta, aki eljött, hogy részvété* Mjoae kft. v FORRÓ MEZÓK REGÉNY (29) Irtás KÓÜICi ZSlóMONó

Next

/
Oldalképek
Tartalom