Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-09 / 229. (2154.) szám

Oreadnoushtok alkonya Prága, október 8. A szegény Stresemanm és a megtört Briand. ezerepét mintha egy másik világpoli­tikai duó vette volna át: Hoover és Mac­donald. Míg az előbbi kettő európai perspek­tívákba n élt és a békeszerződések által el­rontott kontinentális renden igyekezett úgy­K&zépeuröpának a gazdasági pacifizmus alapján való újjáépítését rajzolta meg Törkelr losonci proframóeszédéta ahogy segiteni, addig az utóbbi kettő elhagy­ja a vén kontinenst és a huszadik század nagyvonalúságának megfelelve áttér a világ- viszonylatokra. MacDonald amerikai utazása a 'második eset, hogy a különálló kontinen­sek államférfiai együttesen hozzálátnak az általános világrend megrendezéséhez. Az el­ső eset szomorú emlékezetű: Wilson ameri­kai köztársasági elnök európai áthajózásával és a bús Versailles! napokkal áll összefüggés­ben. Az ó kontinens most visszaadja a köl­csönt és MacDonald csaknem ugyanolyan je­lentőségű, általános világ- és békeügyben hajózott át Newyorkba, mint annakidején az Unió utolsó demokrata elnöke tette. Remél­jük, hogy az ó kontinens tengerentúli akció­ja jobban sikerül, mint az uj kontinens első, balog és szerencsétlen közbelépése. Akkori­ban évtizedes zavart hozott Európába a jó- szándéku, de kuszáit fejű elnök, most a nagy tradicióju európai humanizmus egyik legelső és legtapasztaltabb vezére megy át Amerikába, hogy rendezze azt, ami rendez­hető. Ha sikerül, Európa szebben adta vissza a kapott kölcsönt, mint visszaadhatná akár a háborús adósságok utolsó fillérig való tör­lesztésével. A virginiai vadonból érkezett telefon­jelentések szerint az újdonsült két nagy ta­nácskozó hü maradt Stresemann és Briand bevált módszeréhez s miként a két európai államférfin is a heroikus fekvésű locarnói sétányokat és az idillikus thoiryi korcsmát választotta legbensőségesebb tárgyalásai színhelyéül, úgy Hoover és MacDonald is el­vonultak a világtól és a puritán amerikai el­nök szerény halászkunyhójában határozták él azokat a nagyszabású politikai akciókat, amelyek az amerikai és az angol sajtó egy­hangú beállítása szerint alkalmasak lesznek — legalább világviszonylatban — megoldani a nagyhatalmak között settenkedő ellentéte­ket és rémeket. A nagy találkozó hieztorikuma egyszerű. Amikor a két angolszász világbirodalom presztízskérdésből és hiúságból akkora utat futott meg a versen yfegy verkezés veszedel­mes mesgyé'jén, hogy a folytatás könnyen az egyik vagy a másik életébe került volna, az Angliában történt politikai változás és a me­rev Coolidge utáni hajlékonyabb amerikai Hoover-éra uj emberei elhatározták a ver­senyfutás beszüntetését. A diplomaták ta­nácskozásai rendesen nem járnak gigantikus vagy revolucionálig változásokkal. Ha az ál­lamférfiak valamit megkezdenek, az első lé­pés apró, <1© nem is a nagysága számit, ha­nem az az irány, amelyben megteszik. Strse- mann és Briand összejövetelei sem jelentet­tek gyors következményeket, mégis alkalma­sak voltak arra, hogy hárommégy év alatt megváltoztassák a Franciaország és Német­ország közötti ellenséges atmoszférát, leve­gőhöz juttassák a birodalmat, levegőhöz jut­tassák Franciaországot és mindkét állam az első jelentéktelennek látszó lépés után be­futhassa a közeledésnek és a megnyugvás­nak azt a csodálatos pályáját, amelyet az el­múlt években befutott. Hoover és MacDonald1 találkozójának csupán egy következménye van: a világ-flottakon,ferencia összehívása, látszólag semmi, látszólag távoli, nagyhatal­makat érdieddé pénzügyi és katonai kérdés, Nagyszabású népgyiiiéseink Losoncon, Füleken, a Csallóközben, Aranyos- maróton és VerebéSyen — Fedőn, Füssyt, Holotát, Alapyt, FleiscStmannS mindenütt óriási lelkesedéssel fogadják a magyar egységért rajongó tömegek a, mai önkormányzat nagyon messze áll az autonómiának attól az elgondolásától, amelyre Szloveuszkó egész lakossága olyan eleven erővel vágyódik s amelynek a kiví­vásáért élet-halál harcot is eltökélt szándé­ka megvívni. Az autonómiával kapcsolatosan megemléke­zett a Tuka-pörről is. Hangsúlyozta, hogy az ítéletet kritika- tárgyává tenni nem szabad, azonban politikai perről lévén szó, az ügy politikai részéhez hozzászólhatunk. A tanú­vallomások, a hírlapi közlemények azt a hi­tet gyökerezte!ték meg a közvéleményben, Törköly programbeszéde A nemzetgyűlési választásokat elrendelték: tehát a Szlovenszkón élő magyarnak, akár akar, akár nem, politizálnia kell. Mert ha nem szavaz, akkor a törvény értelmében meg­büntetik. Feloszlatták a nemzetgyűlést. És vájjon miért? Azt mondják, hogy a feloszlatás azért történt, mert a minisz­tertanácsban négy miniszter a jövő évi költségvetési javaslat ellen szavazott, mert a hadügyi költségvetés részére nem akart megszavazni egy már elköltött 80 mil­liós fedezetnélküli tételt. Azt. mondják, hogy azért kellett a feloszlatásnak jönnie, mert oly parlamentet akarnak jó előre teremteni, amely a mostani köztársasági elnök 80 éves szü­letésnapjára jövendölt lemondása avagy el­nökségének más módon való megszűnése esetére biztosítaná Bence külügyminiszter köztársasági elnökké való megválasztását. Ajz első beállítás nem igazolhatja a házfel­oszlatást, mert az, hogy négy miniszter nem járult hozzá azon alkotmányellenes eljárás­hogy a per során az autonóm ista és centralis­ta irányzatok csaptak össze. Hangsúlyozza, hogy a Tuka-per az autonómia gondolat diadal­mas utjának semmi tekintetben sem ártett. Dörgő éljenzés és felzugó tapsvihar jutalmaz­ta a népszerű szónok tartalmas beszédét. Utána Törköly József dr., a magyar nemzeti párt országos elnöke lépett az emelvényre. A nagy koncepciójú, széles politikai látókörről tanúskodó bestédet az alábbiakban ismertet­jük: hoz, hogy megszavazott fedezet nélkül a had­ügyi tárca terhére előre elköltött 80 milliót a költségvetés igazolt .tételeként állítsák be. nem lehet jogos indoka a házfeloszlatásnak. Ez csak arra lehet indok, hogy az állam fel­mentse az egész kormányt és egy uj kormányt nevezzen ki. Ez csak arra lehet indok, hogy a minisztérium azon tagjai ellen, akik tényleg hozzájárultak ahhoz, hogy megszavazás nél­kül az államkincstár terhére és a hadügyi tár­ca javára 80 millió tényleg kif ize tess ék, a vád alá helyezés, illetve a jogi és a politikai fele- lősségrevonás érvényesíttessék. A második beállítás sem lehet jogos indok, mert egy személye- ok volna, amit semmiképpen sem lehet közérdeknek minősíteni Keresztrejtvény tehát az egész házjelosz­latást kérdés. Egy azonban bizonyos: hogy a liázfeloszlalás nem azért történt, hogy a magyar nemzeti ki­sebbség sorsa javuljon. Losonc, október 8. (Saját tudósitónk tói) Az évről-évre megis­métlődő választásokba belefáradt és elfásult magyarság a mostan induló választási kam­pányban szokatlanul élénk érdeklődést és lel­kesülést mutat. Ezt a lelkesedést a magyarság testvérpáríjainak közös választási mozgalma váltotta ki. Ennek a lelkesedésnek és tettre- kész elhatározásoknak a hü képét mutatja a vasárnap Losoncon rendkívül nagy érdeklő­dés mellett lefolyt közös népgyülés. A falvak népe zászló alatt, a fülekpüspöki-i rezesbanda ütemeire hatalmas tömegekben vonult fel Losonc uccáin a népgyülés színhe­lyére, ah örf ifí-ár ezrekre rugó sokaság vára­kozott. A menetben egymást átölelve, testvé­ries érzéstől áthatva és. fellelkesülve halad­tak a magyar nemzeti párti és az országos keresztényszocialista párti választék. A gyűlés alatt az elnöki emelvényen a ke- resztényszociaLisia párt fülekpüspöki szerve­zetének zászlaját kibontva tartották. A népgyülést Vida Gyula dr., az országos keresztényszocialista párt nógrádi körzeté­nek elnöke nyitotta meg. örömének adott kifejezést, hogy a magyarság testvérpártjai egymásra találtak s közös egyetértéssel in­dulnak a választási harcba. Majd szives sza­vakkal üdvözölte a pártoknak megjelent kép­viselőjelöltjeit és szónokait. Giller János beszéde A magyar nemzeti párt részéről Giller Já­nos dr. tartománygyülési képviselő nyitotta meg a népgyülésit. Megnyitó beszédében kí- terjeszkedett a szlovénszkói politikai élet leg­időszerűbb problémáira. Huzamosabban idő­zött Szlovenszkó önkormányzatának bírálatá­nál és megállapította, hogy amelyre az európai kontinens kataklizmájá­ban élő népeknek föl sem kell figyelniük. Holott ez a kis lépés világviszonylatban ugyanolyan jelentőségű, mint amilyen né­met-francia viszonylatban Stresemann és Briand sorozatos találkozása volt. Vasárnap reggel a virginiai halászkunyhó- ban tálborozó Hoover magántitkárának nagy vidáman a következőket telefonálta: „Gyö­nyörű időnk van, ragyogó ez az ősz a virgi­niai hegyekben, MacDonald barátommal so­kat sétálok, az idillikus környezet jókedvre hangol, emelkedett érzések támadnak ben­nünk és elhatároztuk, hogy a nagy csataha­jók építését beszüntetjük." Ez az amerikai humora bejelentés körül­belül annyit mond, hogy a két államférfin megegyezett a január ‘20.-án Londonbau ösz- szeülő flottakonferencia programjában: a nagy csatahajók építését meg akarja szüntet­ni és valószínű, hogy akaratát rá tudja kény­szeríteni a három másik tengeri hatalmas­ságra is, Franciaországra, Olaszországra és Japánra- Más szóval: a dreadínough toknak bealkonyult. A dreadnought pedig bátran szimbóluma lehetne annak a csaknem negyedszázados áldatlan fegyverkezési korszaknak, amelyet talán a virginiai találkozó fejezett be. Viea­szaemlékezhetünk azokra a huszonöt év előt­ti puskaporos napokra, amikor az angol hadi- tengerészet a csalóiéin húszezer tonnás Dre- aduought (,Nem félek semmitől") nevű csa­tahajóval lepte meg a világot, A lassú és ügyetlen páncélosok koráiban a legkegyetle­nebb szenzáció erejével hatott ez a tengeri szörny, amely óriási és • nagyszámú ágyújá­val, kitűnő páncélzatával és gyors járásával körülbelül ötször akkora hadjeröt jelentett, mint a létező legnagyobb páncélos. Anglia ugy vélte, hogy a drága és komplikált kezde­ményezéssel ismét jóval maga mögött hagy­ja nagy tengeri vetél ytársát, Németországot mert a birodalom nem bocsátkozhat a dre- adnougfht-épitésekhez hasonló drága tréfák­ba. Vilmos császár birodalma azonban elfo­gadta a kihivást. Két évvel az első angol dre­adnought vizrebocsálása után négy 'darab, az angol csatahajónál is nagyobb és erősebb, deradnoughttal lepte meg a világot- A brit ha­ditengerészet természetesen nem maradt adós é3 a világtörténelemben ismert 1 egveszettebb versenyfegyverkezés megindult. Tudjuk, nem utolsó sorban a dreadnoughtok építésének versenye okozta a háborút. Anglia hirtelen teljes egészében megérezte a német vesze­delmet: most már nem csak a tengeren fegy­verkezett, hanem diplomáciai utón w, ki­használta a német birodalom súlyos nemzet­közi helyzetét és megkezdte híres bekerítő politikáját. Vilmos császár ugyancsak meg­érezte a fenyegető veszedelmet és hathatós katonai ellenakciókba kezdett ... Az óriási apa rá tussal megindult játékban nem marad­hatott el a végkifejlődés: a világháború. A többit tudjuk. Németország letört, de a dr’eadnoughtok teréu Angliának csaknem munkabíróbb és főleg péazbiróbb vetélytársa támadt Amerikában. Az 1920-as washingtoni flottakonferencia nem sokat segített s a ver- senyfegyverkezés, mely csaknem olyan ará­nyokat öltött, mint a háboruelőtti, vígan folyt tovább. Coolidge harcias érája és az angol konzervatív kormány nem jelentettek megfelelő erőt az újabb esze veszett ség letö­résére. Egyrészt Hoovernek, másrészt Mae- Donaidnak kellett jönnie, amíg a két angol­szász világbirodalom megkezdhette az általá­nos leépítést. A jelek azt mutatják, hogy két hónap előtti miciativájukat siker koronázta­A virginiai hegyek mögé lebukó vérvörös őszi nap amelyet a lapjelentések szerint Hoover és MacDonald halászkunyhójuk abla­kából nagy elragadtatással szemléltek, ré­mé' jük, egyúttal a dreadnoughtok nhk nyát is jelezte, \ KaE síéittimk 1& ©"<«©? í vni.évf. 229. (2154)szám . SsertSa 1229 október 9 Előfizetési ár: évente 300, félévre 15Q SzloveilSzkÓi és rUSZlTlSzkÖi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága 11., Panská uíice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre! H 12, II. emelet Telefon: 30311 - Kiadó­évente 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztő: puUUKUl napuap/Q felelős szerkesztői hivatal: Prága 11., Panská ul 12/111. — Te­havonta 38 Ké. Egyes szám ára 1-20 Ké DZURAUY1 LÁSZLÓ FORGÁCh GÉZA lefon:34184.-Sürgönyeim: Hírlap, Praha

Next

/
Oldalképek
Tartalom