Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-20 / 239. (2164.) szám

lm 80, fwánay. «fP2ö3atMAtífc^ffiratíO! 11 HUnka téved... Szlovenszkó, október 19. HUnka tévedett. Nem akarjuk itt sorra venni minden tévedését, mert ő már nagyon sokat tévedett. Tévedett akkor, amikor a busás nye­reség reményében beállott a kormányba és tolta' a kormány szekerét. Tévedett akkor, amikor az itteni magyarságot támadta és ben­nük látta a legnagyobb ellenségeit. Tévedett akkor, amikor egy autonóm Szlovenszkóról ál­modott. Most egy újabb tévedésére mutatha­tunk rá. Már több Ízben megtörtént, hogy Hlinka nagyhangon kijelentette a külföld felé: Szlo­venszkó a szlovákoké! Ha ez a kommunisták­nak afféle „ami a tied, az az enyém“-elv lenne, nem foglalkoznánk vele bővebben. De úgy lát­juk, hogy ennek a nagyotmondásnak bizonyos burkolt célja van. Burkoltan mintha azt mon­daná Hlinka, hogy aki nem szlovák, annak itt semmi helye sincs... Ez a burkoltság késztet arra, hogy kijelentésével foglalkozzunk. Tegyük föl, hogy a világ összes államai ezt hangoztatnák, vagy legalább is ilyen hátsó gondolattal hangoztatnák, mi lenne azzal pár százezer szlovákkal, akik Amerikában, Fran­ciaországban, vagy Magyarországon élnek? Mi lenne, ha az ő nemzettársait is folyton kitessé­kelnék a különböző idegen államok területé­ről? Mi másként tanultuk a demokráciát. Az amerikai Monroe-elv azt mondja, hogy Ame­rika az amerikaiaké, tehát nem az angolszá­szoké. Ha a Hlinka-féle jelszó alapján akarná­nak berendezkedni, akkor az amerikai indiá­nok kikergethetnék az összes amerikaiakat, mert hiszen ők voltak ott az őslakosok. Különben is, hogyan képzeli Hlinka, hogy Szlovenszkó egyedül a szlovákoké? Hogyan lehet az a föld egyedül a szlovákoké, ahol a mi apáink sirjai domborulnak, amely földet a mi apáink vére is öntözött, amely földet a mi mártírjaink is megszenteltek? Egy évezreden keresztül nem együtt építettünk, nem együtt alkottunk mindent ezen a tájon? Vagy csak addig volt ránk szükség, amig a romokat elta­karítottuk, amig a pusztaságot termőfölddé változtattuk, amig az idegen, vad hordák elleni védelmében legyöngültünk, s most már mehet a menyasszony, mert a hozomány a zsebben van? Most hagyjuk itt muskátlis házainkat, fe­hérre meszelt templomainkat, ákácos temetőin­ket, amikor annyi áldozatot hoztunk értük? Nem, Hlinka ur, ezt még a maga kedvéért sem tesszük meg. Ellenben nem szűnünk meg han­goztatni régi elveinket, mely az ön elvének módosított és helyesbített alakja s ez igy hangzik: Szlovenszkó a szlovenszkóiaké! (Gr.) Uj litván külügyminiszter Kovnó, október 19. Zaunius dr.-t, a kül­ügyminisztérium főtitkárát külügyminisz­terré nevezték ki. Zaunius porosz Litvániá­ból származik és 1892-ben született Kelet- poroszországban. A königsbergi egyetemet végezte és 1920-ban diplomáciai szolgálat­ba állott. Zaunius hosszú ideig volt a lit­ván köztársaság csehszlovákiai követe. Sliesoraitist, a litván „vasfarkas** szerve­zet vezérét tegnap váratlanul letartóztatták. A leartóztatás Litvániában óriási feltűnést keltett, mert Sliesoraitis Voldemaras leg­bizalmasabb embere volt. Állítólag Volde- marassal együtt uj összeesküvést tervezett a litván kormány ellen. ítélet előtt a Halsmann-pör Innsbruck, október 19. A Halsmanm-pörben ma diólelőtt került sor a perbeszédekre. Az államügyész két óra hosszat beszélt és fejte­getéseiben a „lehetséges" szóval operált. Azon állításának bizonyítására, hogy Hals- mann Fülöp ölte meg atyját, semmiféle bizo­nyítékot nem tudott felhozni. A tett motívu­mául azt állította oda, hogy az apa és fia között már alapvető természe­tűiknél fogva is ellentétek állottak fenn. Az ügyész megengedi, hogy semmit sem bi­zonyít a tettnek hosszabb idő óta tervezett előkészítése mellett, ellenben valószínűinek veszi, hogy Halamánn Fülöp pillanatnyi el­határozás hatása alatt cselekedett. Beszédét jiv.mil fejezte be, hogy az esküdtekért felszólí­totta, feleljenek igennel a gyilkosságra vonat­kozó kérdésre Utolsó ezek voltak: „Egyhangú marasztaló Ítéletükkel bizonyít­sák be, hogy még vannak Tirolban meg­ijeszthető tlem bírák". 'Azután Pessler dr. tartotta üteg védőbeszédét. A féltékenység zötdszeszörnyetege adta a fegyvert a vadorzó kezébe, hogy íeteritse az ujbarsi szőlőcsőszt A felrobbant iegyvercső leit árulója Tyetár Istvánnak—A gyilkossággal gyanúsított vadorzót bekísérték a lévai fogházba \ Léva, október 19. (A Prágai Magyar Hír­lap munkatársától.) Néhány héttel ezelőtt be­számolt a Prágai Magyar Hírlap arról, hogy egy szeptemberi reggelen az ujbarsi szőlő­hegyen meggyilkolva találták Mákos József szölőcsőszt. A szerencsétlen embert az éjszaka folyamán ismeretlen támadója kiszóíitotta a szőlőben lé­vő hajlékából. Amikor az álmából felvert Mokos gyanút­lanul megjeleni az ajtóban, a háta mögül fénysugarak világitoiták meg alakját, várat­lanul lövés dördült el s a szerencsétlen em­ber több sebből vérezve összeroskadt. Támadója nyomtalanul eltűnt, a szőlőcsősz pedig rettenetes kinok között pusztult el a szőlőházban. Borzalmas volt a halállal való küzdelme. Véres kezének ujjlenyomatát a csőzházban mindenfelé meg lehetett találni, még a pincében a hordókon is rajta volt ez a véres bélyeg, amiből arra következtettek, hogy a szerencsétlen ember vergődésében a pincébe is lekuszott, hogy láztól támadt for­róságát itallal enyhítse, de ereje már nem volt ahhoz, hogy megnyissa a hordót. A bon­colás megállapította, hogy borzalmas módon végezlek Mákossal, a fegyver, amely a halálos lövegeket testére ontotta, vágott acéldarabokkal volt meg­töltve és ezek a dum-dum golyók szétmar- cmgolták Mokos testét. A rejtélyes gyilkosság kinyomozásához nagy apparátussal látott hozzá a csendőíség. Se­gítségére volt a komáromi nyomozóosztály járőre, amely rendőrkutyát hozott magával és igy kutatták át a szőlőhegyet. A leglelkiismeretesebb kutatások sem ve­zettek eredményre. Semmiféle biztos nyom nem volt, amelyen elindulhattak volna. Szorgosan kutattak az után is, nem volt-e va­laki halálos ellensége Mokos Józsefnek, tiki talán bosszúból követte el tettét. A nyomozás azonban ebben az irányban is eredményte­lenül végződött. Mokos Józsefnek nem volt ellensége, nem voltak haragosai, mindenki szerette az öreg embert. A nyomozás folyamán az egész gyilkossá­got rekonstruálták. A színhelyen próbalövé­seket adtak le, amelyek bele is találtak a gyilkos által a csőszház falán ejtett golyó­nyomokba. Nagy meglepetést keltett az a megállapí­tás, hogy bár a gyilkos lövés mindössze pár méternyiről történt, a testbe fúródó hat lö­vedék közül egyetlen egy sem hatolt át az áldozat testén, hanem valamennyi golyó benne maradt. A fegyvei szakéi tők ennek a különös jelen­ségnek magyarázatául két okot hoztak fel. Vagy kevés puskaporral volt megtöltve a gyilkos tölténye, vagy pedig lövés közben valamilyen okból a gyilkos fegyver explodált s igy a lövés ereje meg­gyöngült. A nyomozás ezt az utóbbi körülményt fon­tos momentumnak tartotta és kutató munká­jában alapul is vette. Ujbars községben teljesen eredménytelen volt a nyomozás, úgyhogy a csendőrök csak­hamar el is hagyták a színhely közvetlen környékét, amelyen eddig kutatgattak. Az az egy ember, akire az első pillanatban némi gyanú terelődött, Kulcsár Lajos, a napnál vi­lágosabban igazolta ártatlanságát. Kulcsár La­jos fedezte fel a véres drámát, aki Mokosnak csősztársa volt. Amikor ugyanis este elvál­tak, megbeszélték, hogy másnap reggel együtt mennek terepszemlére a szőlőhgyen. Amikor Kulcsár eljött társáért, végső haláltusáját vívó embert talált ott, de nem kérdezte meg a halódó áldozattól, hogy ki követte el a tet­tet. A nyomozás első stádiumában ez a kö­rülmény szolgáltatott némi gyanúra alkalmat Kulcsár ellen, de a gyanú azonnal szerte­foszlott a csősznek tökéletes alibijén. A csendőrségnek minden lázas igyekezete hiábavalónak mutatkozott, a tettesnek sem­miképpen sem tudott nyomára jönni. Szol- csánszky lévai osendőrhadnagy azonban rend­kívül ambicionálta, hogy az ujbarsi szőlő­hegy rejtélyét megoldja. Annak ellenére, hogy a legjobb nyomozók az ügyet kilátástalannak tartották, ő magánszorgalomból tovább dolgo­zott. Szorgos és nagy munkájának eredmé­nyeképpen tegnap a lévai járásbíróság fogházába kí­sértette Vyelár István vadorzót. Amikor csendőrök jelentek meg a gyanúba vett Tyelár házában, makacsul tagadta, hogy fegyvere volna. A házkutatás azonban szen­zációs eredménnyel járt Fegyvert találtak Nedves Salak szárazzá tétele „áramló levegő“ módszerével. Teljes jótállással vállalja, felvilágosí­tással és díjtalan költségvetéssel szolgál: Schulz göztéglagyárak r. L speciális osztálya, Bratislava, Leinburggasse 22. nála és találtak még 300 darab Manlicher t)ör- tényt, azonkívül egy Manlicher fegyver alkat­részeit is. Ebből arra következtettek, hogy Tyelár valahol Manlichert is tart elrejtve. A vadorzó fegyverén pedig feltűnő sérü­léseket láthatni. A vadorzó azt állítja, hogy fegyverét össze akarta törni s a puska ekkor sérült meg. A fegyver szak értőknek azonban az a véle- ményük, hogy a fegyver akkor robbant fel, amikor a dum-dum lövedékek végighalad­tak csövén. A vadorzó állhatatosan tagadja a terhére rótt gyilkosságot, azonban a fegyverszakiértők vé­leményén kívül egyéb súlyos gyanuokok is szólnak ellene. Rendkívül rabiátus természetű ember volt, akivel felesége sem tudott összeférni, ezért az asszony el is vált tőle. Tyelár másodszor is megnősült, de uj asszonya is otthagyta. Ez az asszony a csendőrök előtt tett vallomásában rendkívül súlyos körülményre hivta fel a fa­gyé'met. Azért hagyta olt férjét, mert az állandóan azzal gyanúsította meg, hogy megcsalja és Mokos Józseffel tart fenn szerelmi vi­szonyt. Elmondta az asszony, hogy Tyelár gyanúja miatt engesztelhetetlen gyülölség- gel viseltetett Mokos ellen. Amikor egyszer feleségével összeveszett, ezt kiáltotta az asszonynak: — Egyszer éjjel kihívlak a lakásból és agyonlőlek! lehetséges, hogy meggondolta a dolgot. Nem a feleségét hivta ki éjszakának idején, hanem a szerencsétlen csőszt és azt lőtte agyon. Ayelár ellen elrendelték az előzetes vizs­gálati fogságot. ■ fim mwmrnm Oksó szovjetsikerek a polgári háborúkkal küzdő Kína határán London, október 19. Tokiói angol jelenté­sek szerint az Amur-parti orosz-kínai harc változatomul tart. A kínaiak minden vona­lon visszavonulnak. A kínai kormány előké­születeket tett mandzsuriai haderejének meg­erősítésére. Vuhiuban, Nankingtól 55 mérföld- nyíre 12.000 kínai hatona föllázadt, úgyhogy a város angol és amerikai állampolgárai kénytelenek voltak a város alatt horgonyzó angol ágyunaszádra menekülni. A japán ha­dihajók száz matrózt hajóztak ki a japán pol­gárok védelmére. A kínaiak helyzetét az oroszokkal szemben rendkívül megnehezíti az egyre véresebbé váló polgárháború. Losonczi Mezőgazdasági Gépgyár Részvénytársaság. Gazdaságosan csak akkor termel ha a szabadalmazott R. VIII. sorban- trágyáző velőgépiinket használja. Nagy műtrágya megtakarítás 1 Óriási terméstöbbletek ! Csekély vonóerő, egyszerű kezelés. Könnyen tisztítható, tehat hosszú az élettartama. Egyszerű tolőkerekes és kanalas velősének. Szabadalmazott traktorvetőgépek. NAPI 40-50 hold teljesítménnyel. Mielőtt vetögépet vesz, saját érdekében kérjen ajánlatot. Szlovenszkói és ruszinssköi őslakosok: magyarok, szlovákok, németek, ruszinok, iparosok, gazdák, földművesek, szellemi és fizikai munkások a 2-es listára szavaznak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom