Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-08 / 228. (2153.) szám

'I'RXGAI-A^AGfeMi-Ffl RME> 1929 október 8, kedd. köztársaságról van szó. A tizhetes aufconó- mista por folyamán mintha már elég elképzel­hetően rajzolódtak volna ki a kontúrjai együt­tes munkánk platformjának, melyen egy jobb közös otthont építhetünk: a szlvoákok, néme­tek és magyarok otthonát, hogy segíthessünk egymásnak mindabban, amiben kölcsönös se­gítségre vagyunk utalva. Ma kívánatos volna, hogy tovább ápoljuk azt, ami a legutolsó hó­napokban Szlovenszkón megkezdődött. Szük­séges, hogy elkövetkezzék a gondolkodás nagy revíziója, hogy elkövetkezzék a lelkek mély átorientálódása, hogy szilárdan össze­fogjanak azok a kezek, amelyek a Szloven- szkón élő és közös érdekekkel, meg közös óletsorssal összekapcsolt őslakos polgároknak becsületes együt-tmunkálkodását akarják. Mi szlovákok, mint a legautochtónabb és legerő­sebb, számbelileg pedig a legnagyobb nemzet, hajlandók vagyunk elhárítani azokat az aka­dályokat, amelyeket mesterségesen támasz­tottak köztünk, hogy a közöttünk ásott sza­kadékok áthidalhatatlanok legyenek. Apponyi Albert párisi előadása. Magyarország nemzetközi helyzetéről »Magyarország nemzetközi jogi személyisége sohasem szakadt meg, de ma meg van fosztva elhatározásainak szabadságától« Paris, október 7. Apponyi Albert gróf a nemzetközi politikai akadémián szombaton délután Magyarország nemzetközi helyzetéről előadást tartott. Az üléstermet előkelő közön­ség. az akadémia tagjain kívül, a Parisban székelő diplomaták, a francia politikai és tár­sadalmi élet számos kiválósága töltötte meg. Többek között, ott voltak: Adatéi japán nagy­követ, Skrzynski volt lengyel miniszterelnök, Allizé francia meghatalmazott miniszter, Cruerrero, a legutóbbi népszövetségi közgyű­lés elnöke, Foroughi kán, a szeptemberi nép- szövetségi tanácsülés elnöke, van Slooten, a magyar—jugoszláv vegyes döntőbíróság el­nöke. Morfov bolgár követ, Holma finn kö­vet-, Pusta észt követ és még számosán. Ma­gyar részről jelen voltak: Villani Frigyes báró párisi magyar követ, Gajzágó László megha­talmazott miniszter, Zoltán Béla volt igazság­ügyminiszter, továbbá a párisi magyar követ­ség tisztviselői és a- párisi magyar kolónia igen sok tagja. Előadása bevezető részében Apponyi az j Akademic Diplomaticnak köszönetét mondott.! hogy tagjai sorába meghívta. A magyar nem- í zet "történelmét a népvándorlási időktől kezd- j ve különböző korszakokon át ismertette, bele- J foglalva Erdély különleges helyzetét is, to- j vábbá a vallásháború, a függetlenségi harcot í és a Rákóczi-íölkelés korát és utalt arra, hogy j Rákóczi leveretésekor is győztes maradt, mert a békekötés után az uralkodóházzal j helyreállította Szent István koronájának füg- ' getlenségét. A továbbiakban áttekintette Apponyi gróf a XIX. század elején megindult evolúciót. majd a 48-ae események vázolása után beha­tóan tárgyalta az 1867-iki XII. törvénycikk rendelkezéseit. Itt is kiemelte, hogy magyar közjogi szempontból a kiegyezéssel nem vál­tozott meg Magyarország nemzetközi jogi szuverénitásának elve, amikor ebből eredő funkcióit a,z osztrák tartományok képviseleté­vel szolidárisán gyakorolta. Hangoztatta, hogy a jogfolytonosság a nemzeti energiák egyik legfontosabb forrása s ezért szem előtt kell tartani, hogy Magyarország nemzetközi jogi személyisége törvény szerint sohasem szakadt meg. A továbbiakban tájékoztatta hallgatóságát a 67-es kiegyezést követő gazdasági és kultu­rális föllendülésről, majd Ferenc József ural­kodásáról tett néhány megjegyzést. Ezekután áttért a trianoni szerződésre: — Az osztrák-magyar kettősmonarchia föl- oszlásával megszűnt minden szolidaritás más államokkal, szembeszökik tehát Magyaror­szágnak, mint nemzetközi jogi személynek, teljes .szüveTénitása és függetlensége. Ezt az evidens tényt a trianoni szerződés első cikke­lye is elismeri és kijelenti, hogy Magyarország függetlensége „elidegeníthe­tetlena. Mit is lehetne még kívánni? És mégis, egy napon egy külföldi hatalom budapesti követe meggyőződéssel és bizonyos nyomatékkai mondta nekem: „Magyarország kétségtelenül azokat vesztett a trianoni szerződéssel, én vol­nék az utolsó, aki ezt nem ismerné el, de kár­pótlásul kivívta azt, ami még értékesebb: visszaszerezte függetlenségét." — „Követ ur — feleltem —, a tréfa jó; olyan jó, hogy szinte rossz tréfa kezd lenni." Jogom volt igy beszélni, mert a beszélgetést megelőző napon volt kénytelen — ismétlem: kénytelen — nemzetgyűlésünk olyan katonai törvényt megszavazni, amelyet mindenki ab­szurdumnak tartott, minthogy a toborzásnak *z ország hagyományaival ellenkoző rendsze­rén alapul, de el kellett fogadni, sőt a vita folyamán egy külföldi katonai bizottság egy­mást követő parancsaira még módosítani is kellett. Sőt, amikor a törvényt már megsza­vazták, az említett bizottságnak uj eszméi tá­madtak arra, hogy védelmi eszközeinket meg­semmisítse, követelte a törvényjavaslat visz- axavonisát és ránkkényszeritett egy újat, amely még az elsőnél is rosszabb volt. Ez nem utolsó megnyilvánulása visszanyert — és még hozzá „elidegeníthetetlen" — füg­getlenségünknek. A trianoni békeszerződés V. részének 102 - 1411- cikkelyei eltörli Magyar ország min­den szabadságát, minden szuverén!tá«át ka­tona i rendszere, vagyis honvédelme lekimte- íél«eri, az utolsó, 143. cikkelye pedig megte­remti az állandó i/nvesztigáció jogát, amelyet a nemzetek szövetségének tanácsa minden alkalommal gyakorolhat, amikor csak jónak látja. Itt egyoldalú alárendeltségről van szó olyan dologban, amely szuverén nemzet szá­mára a legvitálisabb. — Menjünk tovább és megtaláljuk a béke­szerződés VIII. részét, amely a jóvátételek­ről szól és amely egy volt ellenséges hatal­mak delegátusaiból összeállító ti bizottságra ruházza a jogot, hogy időről-időre megálla­pítsa, milyen összegeket kell Magyarország­nak jóvátételek címén fizetnie. Lehet ilyen körülmények mellett pénzügyi tekintetben függetlenségről beszélni? — Nem lehet mellőzni Magyarország szu­verénitásának egyik legkomolyabb megcsor- biíását, amely 1923-ban játszódott le, amikor Károly király megkísérelte, hogy újból bir­tokába vegye trónját. A hat álmák akkor — a megszállás fenyegetésével — kényszeritet- ték a magyar kormányt, hogy nyújtson be törvényjavaslatot, amely kimondja ennek a szerencsétlen uralkodónak trónvesztését, ami pedig az alkotmánnyal teljesen össze nem egyeztethető aktus, a fenyegetés hatása alatt az akkori nemzetgyűlés meg is szavazta ezt a javaslatot. Amikor még további garanciá­kat is kértek, a magyar kormány kénytelen volt azt a kijelentést is megtenni, hogy nem hoz semmi döntést e kérdésben a nagyha­talmak véleményének kikérése nélkül. — Ez az ország tehát — mondotta Apponyi — meg van fosztva elhatározási szabadságá­tól nemzeti élete legkomolyabb, legdöntőbb aktusánál. —Ezekből a megáll api fásokból következik, hogy Magyarország jelenlegi nemzetközi jog­helyzetében nincs a teljes szuverenitás bir­tokában, bárha nemzetközi személyiségének független­ségét formálisan elismerték. — Soha, történelmének bármely korszaká­ban, Magyarország nemzetközi jogi helyzete nem állott távolabb a függetlenség és a szu- verénitás eszméjétől, mint ma. Amikor meg­állapítom hazám mai szomorú nemzetközi helyzetét, azt hiszem, kifejezhetem azt a szi­lárd meggyőzyődésemet, hogy — éppen ab­normális jellegénél fogva — ezt nem lehet véglegesnek tekinteni. — Lehetetlen Magyarországból jóvátétele­ket kisajtolni azok után a katasztrófáiig gaz­dasági erőveszteségek után, amelyeket a tria­noni szerződés rámért. Remélhető, hogy a normális, józan ész mindjobban kiszorítja he­lyéből a még ki nem aludt háborús mentali­tást és a kivételes uralom eltűnik. Apponyi Albert gróf előadását a közönség igen nagy figyelemmel hallgatta meg és be­fejezésül hosszas tapssal fejezte lei tetszését. Az akadémia vezetősége nevében Fontenay vicomte mondott köszönetét Apponyi Albert grófnak az elnöki székiből. Apponyi Brisndnég Párás, október 7. Apponyi Albert gróf szom­baton délelőtt látogatást tett Briand minisz­ter elnöknél. Péter Mihály püspök búcsúja Gálszécstől Gálszécs, okt. 7. Péter Mihály református püspök vasárnap búcsúzott el régi híveitől a gálszécsi református tempóimban, amelyet er­re az alkalomra valóságos virágerdővó vará­zsoltak. A templom zsúfolásig megtelt- A püspök hívei közül egy sem hiányzott, de el­jöttek nagyszámban más felekezetű barátai és tisztelői is. Máté evangéliumának 25. része 21. versének alapgondolatával búcsúzott el Pé­ter Mihály híveitől. Nemes szónoki lendüle­tében nem tudta palástolni meghatottságát Vétó együtt sírtak hívei, akiknek 27 éven át volt a lelki gondozója. Szombaton, október 12-én Péter Mihály tiszteletére bucsubanket- tet rendeznek. Az uj református püspök e hó­nap közepe táján foglalja el uj állomáshe­lyét Rimaszombatban. Veiüzelosz Belgrádion Belgrád, október 7. Veinzelos görög minisz­terelnök tegnap Budapestről jövet Belgrádiba érkezett, ahol Marinkovics jugoszláv külügy­miniszterrel megbeszéléseket folytatott. Veni- zelos a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy belgrádi látogatása egyszerű baráti ak­tus. A minisztereinek szerint Görögország a közeljövőben Bulgáriával és Törökországgal barátsági szerződést köt. . Mégy nap óta nyomtalanul eltűnt Maria Orska,a világhírű drámai művésznő Ékszereivel autót szerzett s azon megszökött a kölni szanató- riumból — Első útja egy patikába vitte, azóta semmi nyoma Köln, október 7. Maria Orska, a világhírű j drámai művésznő nagyon sok anyagot szol- gáltat a hírlapoknak. A színpad világának ez a kétségtelenül egyik legértékosobb tagja sajnos súlyos idegbetegségiben szenved, amit a fehér méreggel való visszaélés,, a kokain szenvedélye idézett elő. Idegirendszere a méreggel való visszaélés következtében annyira megromlott, hogy gyakran kerül önkívületi állapotba s olykor nemcsak önmagára, haoem környezetére Is veszélyes. Számtalanszor helyezték el szana­tóriumiban, hogy végzetes szenvedélyéről le­szoktassák, minden hiába. A bődíitó méreg karmai között tartja szerencsétlen áldozatál ! s az örvény felé sodorja. A mai német .sajtó újból hasábos ciMöetk- ben foglalkozik Maria Orska személyével s úgy látszik, hogy a művésznőnek mostani esete az eddigiek­nél sokkal komolyabb és a rendőrséget is foglalkoztatja. A rendőr­ségre ugyanis jelentés érkezett arról, hogy Maria Orska nyomtalanul eltűnt. A művésznő tiz nappal ezelőtt, szombaton ópiumbódulatban érkezett Kölnbe. Bőmből érkezett. Utjának egyik részét, a Nürnbergiig terjedőt D-vonaton tette meg, ott azután re­pülőgépet bérelt. Niirnborgbem vehette magához a mérget, mert amikor a repülőgép megérkezett Kölnbe, eszméletlen állapotban szedték ki Maria Orskát. Először a kölni kórházba vitték, mivel azon­ban azt kívánta, hogy Kahle dr. kezelésére bízzák, átvitték Köln-Dellbrückbe, Kahle dr. híres ópiumelvonó intézetébe. Szerdáig volt Orsika a szanatórium lakója s a gondos keze­lés következtében kissé megnyugodott, mert minden kábító szert távoltartottak tőle. Szer­dán kijelentette, hogy el akar utazni, de Kahle professzor tiltakozott ez ellen s az in­tézet pénztárában őrzött készpénzének ki­adását megtagadta. Maria Orska azonban se­gített magán. Értékes ékszerei voltak nála s ilymódon autót szerzett, amelyen valósággal megszö­kött a szanatóriumból. Azt is megállapítot­ták, hogy első ntja egy gyógyszertárba vitte, ahol valószínűleg újból csak valamiféle ká­bító mérget szerzett be. Az éjszak* folyamán azntám eltűnt Köln városából. Az eltűnést természetesen azonnal jelentet­ték a rendőrségnek. Több mint négy nap telt el azóta, de Maria Ócskának semmi nyoma. Ezért azt hiszik, hogy el sem hagyta Kölnt, hanem ott bujkál, bár a felkutatására irá­nyuló intézkedések eredménytelenek ma­radtak. A berlini eltűnési hivatal nagy ak­ciót vezetett be 6 Maria Orska képét minden rendőri hatóságnak megküldötte. A kínai munkások lapén ellen fordultak Sanghaj október 7. A kínai munkásság körében japánellenes mozgalom kapott láb­ra, amikor kiszivárogtak azok a hírek, hogy Japán a mandzsuriai fronton álló orosz had­seregnek óriási gabonakészleteket adott el. Negyven kínai szakszervezet körülbelül 400 ezer kínai munkással tiltakozó gyűlést tar­tott és japánellenes maniifesztumot sző vége­zett meg. A kínaiak nyilatkozatukban azzal vádolják a japánokat, hogy ők voltak azok, akik az orosz-kínai ellentétet kezdettől fogva szították, mert igy kitűnő üzleteket véltek köthetni. A maniíesztum a japánokat egy­szerűen gazembereknek nevezi és kijelenti, hogy a Kínában élő japán állampolgárok ki­irtása hazafias kötelesség. Első szlovák ékszer-, arany- «s ezfistgy ár Tulajdonosok: FROSTIG TESTVÉREK Gyár: Bratislava, Ferenciek tere 1. Telefon: 57. Eladási hely : Bratislava, Mihály-utca 6. Telefon: 16—02. Elsőrangú készítmények ékszer-, arany- és ezüstárukban — 50°/o megtakarítás — Eladás eredeti gyári árakon U-arany és ezüst, valamint érmék fazon átdolgozását a legolcsóbb árak mellett vállaljuk Brilliáns átdolgozások alkalmával a ko befoglalásánál t. vevőink jelen lehetnek Állami alkalmazottak 5% engedményt kapnak Javításokat azonnal eszközlünk I Wrangei tábornok temetése a jugoszláv fővárosban Belgrád, október 7. A jugoszláv fővárosban tegnap ünnepélyes keretek között újból elte­mették Wrangei tábornoknak, a volt orosz el- lenfordalmárnak földi maradványait. Wrangei tábornok utolsó kívánsága volt, hogy holttes­tét Brüsszelből Belgrádba szállítsák. Az ellen- forradalmáir tábornokot a jugoszláv hadsereg ugyanolyan végtisztességben részesítette, mintha a szerb hadsereg főparancsnokáról lett volna szó- Sok ezer orosz emigráns régi orosz, egyenruhájában vett részt a temeté­sen. Oroszországból hatalmas arany keresz­tet és néhány marék hazai földet küldtek Belgrádba és temették el Wrangei lel együtt. Súlyos szerencsétlenség a pozsonyi repülőtéren Pozsony, október 7. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjeelntése.) A Pozsony melletti ezőllősi re­pülőtéren a prágai Masaryk liga pozsonyi csoport­ja a Stefánik egyesület vasárnap repülőnapot ren­dezett. Délután hat órakor a B. 21. sz. egyfedelű sportrepülőgép, amelyet Schubert Ottokár 27 éve* tartalékos pilöta-szakaszvezetŐ vezetett, mintegy 300 méter magasságból lezuhant. A pilóta egy másik repülőgéppel harci mutatványokat végzett és eközben légtölcsérbe kerül. A repülőtéren je­lenlévő, mintegy húszezer főnyi közönség meg­borzadva látta a jelenetet. A repülőgép belefurő- dott a földbe és Schubertét eszméletlen állapot bán húzták ki a gép roncsai alól. A súlyosan se­besült pilótát, akinek a hátgerince tört el, a po­zsonyi katonai kórházba szállították. Érdekes, hogy Schubert szakaszvezető szombaton délután a Tuka-itélet után kis magasságban Pozsony fe­lett keringett és röpcédulákat dobott le a repülő­gépről. Az emberek az uocákon elkapkodták a röpcédulákat, mert azt hitték, hogy a Tuka-ité- lettel kapcsolatosan dobálja le valaki a töhbezer- nyi röplapot. A röpcédulákról azonban kiderült, hogy a repülőnap reklámjáról van benne szó. Előfizetőink és Olvasóink figyelmébe!' Magyar, olasz, lengyel és rntwé" vízu­mok, illetve útlevelek meghosszabbítása végett méltóztassanak atleveleiket • P M H pozsonyi kiadóhivataléhoz Rratl- slava, Gri>ssling-ii. 36. I. címre bekül­deni. A többi államokba szóié vízumok megszerzését a prágai kiadóliivat&i; MPl’raha II., Panski <liee 12. III., estkőifi.' v 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom