Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-05 / 226. (2151.) szám

T 1929 október 5, szambái­követelt választási költséget a párt pénztárába beszolgáltatja. Szakítás a cseh néppárt munkás és papi frakciója közötti A cseh néppártban óriási ellentétek merül­tek tol a keresztényszocialista szakszervezet és a párt papi szárnya között. Srámek úgy döntött, hogy a szakszervezet vezére, Csűrik, saját kerületében csak harmadik helyen ke-t riiljön a listára. Csűrik azonban ezt a helyet elutasította és egyáltalában nem jelölteti magát. A cseh néppárt ezek alapján tehát nyíltan perhorreszkálja a keresztényszocialista mun­kásszervezetei és nem hajlandó annak kövér teléselt honorálni. Ezek szerint tehát nincs kizárva az sem, hogy a szakszervezet végleg szakit a cseh néppárttal. A német ipampért tárgyalásai a német nemzeti párttal A Prager Presse a német politikai tábor­ban folyó csoportosulásokról a következőket írja: „Német parlamenti körökből nyert érte­sülésünk szerint a Bund dér Landwirte és a Rosche-Kaífka közötti választási egyezmény befejezett ténynek tekinthető. • Ez az egyezmény azon nyugszik, hogy a Bund dér Landwirte Kaffka dr.-nak és Rosche dr.- nak képviselői mandátumot biztosit és a cso­port abban az esetben, ha Kostka volt kép­viselő, jelenlegi reiohenbergi polgármester szintén jelölteti magát, a második skrutinium- ban ugyancsak kap egy mandátumot. Ezzel szemben a Bund dér Landwirte és a német iparos­párt közötti egyezmény eddig nem lett per­fektuálva. A német iparospárt nein fogadta el a Bund dér Landwirte azon ajánlatát, hogy a közös listán három mandátumot kapjon. A párt rá­mutat arra, hogy szavazatainak száma, amelyet a decemberi taríománygyülési választások alkalmával ért el, nem három, hanem négy képviselői mandátumra jogosítja. A német agráriusok ezt a követelést nem fogadták el Erre Stenzel képviselő, a német iparospárt parlamenti vezére, tárgyalásokat kezdett a német keresztényszocialista párttal és ma tár­gyalásokba bocsátkozott Brunárral. a német nemzeti párt elnökével. A német nemzeti párt egyúttal a szepesi német párttal tárgyal, amely párt az utolsó választásoknál a Bund dér Landwirtc-vel együtt választott és Ssení-Xyányval, a ma­gyar nemzeti párt vezérével haladt egy utón. Ezek a tárgyalások azonban nem csekély aka­dályokba ütköznek, mert a magyar nemzeti párt vezére óvatosságra kényszerül A német nemzeti pártnak a német iparospárttal folyó tárgyalások igen jól jönnek, mert ha sikerül az iparosokkal választási egyezményt kötnie, azzal a választások tartamára legalább egy harci frontot likvidál. A német iparospárt éppen ezért előnyben van és itt biztosítva látja négy mandátu­mát, mert hiszen a többi német pártok erősen harcbaszállnak a német nemzetiekkel. A vá­lasztások utáni időre vonatkozólag — állapít­ja meg végül a Prager Presse — azonban a német nemzeti párt és a német iparospárt között sem folynak semmiféle tárgyalások." A Bund dér Landwirte és a Kaffka-csoport között kötött megegyezés alapján már meg is indult a választási kampány. A Kaffka-cso­port politikáját támogató Bohemia feltűnő helyen azt a hirt közli, hogy a Bund dér Landwirte és a Kaffka-csoport intervenciójára a schluekenaui takarékpénz­tár szanálási akciója befejeződött. Ez a hir nem egyéb választási agitációnál, < mert hiszen még Englis pénzügyminiszter- ' sége alatt határozta el a kormány ennek a < takarékpénztárnak a szanálását. Értesülésünk szerint a Bund dér Laudwir- < te ég a Rosöbe-Kaffka-féle csoport választási ‘ megegyezése úgy szól, hogy a német agrárok a Rosche-Kaffka-csoport- nak a képviselőházibaii négy-hat, a szená­tusban két-három mandátumot biztosita- ] nak. Kaffka és Rosche frakciója pedig úgy egye- i zett meg egymással, hogy a képviselőházban J a Kaffka-csoport három mandátumot kap, 1 mig a szenátusban a Rosohe-cSoport két mán- ■ dátummal lesz képviselve. Senki sem akar szövetkezni Zay holdbéli pártjával Prága, október 4. Zay Károly (gróf) Po- ' zsonyban megjelenő A Nap cimii délutáni lap tulajdonosa már évek óta várt egy választási alkalomra, hogy „aktivista" program alapján pártot alapítson. Azonban a választások ki­írása váratlanul érte a „pártalapitás"-ban sán- tikáló laptulajdonost. Meglepetésében az apró- hirdetések szokásos hangján hívta fel lapjá­ban a választókat, hogy lépjenek be meg nem alapított pártjába. Küldöncöket menesztett az egyes szlovénszkói magyar városokba, hogy tereoszemlét tartsanak a magyarság körében. Közben pedig tárgyalásokat folytatott Hod- zsáékkal egy esetleges kooperáció ügyében, azonkívül kilincselt Prágában a Bund dér Landwirto-nél is, de mindenütt zárt ajtókra talált. Hiába volt a kisbirdetés. hiába osztogatta a listavezetői kitüntetést boldognak, boídogla- lannak: a szlovén szkói magyarság egy cse­kélyke töredéke sem ült fel az olcsó ígérge­téseknek, mert tudta, hogy Zay Károly (gróf) dilettáns politikai kirándulásai nem vehetők komolyan. A zsidópárt kassai jelöltjei Kassa, október 4. (Kaeeai szerkesztősé­günk telefon jelentése.) A kassai zsidó párt tegnap este ülést tartott, amelyen a kikül­dőitek beszámoltak a zsolnai gyűlés ered­ményéről s egyúttal megejtették a kassai je­lölésekéi. Első helyen Zlattner Oszkár dr.-t, második helyen Kabos Hugót, a harmadik helyen Rudiali Izidor dir.-t és a negyedik he­lyen Winkeleberg mérnököt jelölték. Ruszin tömörülés Ungvár, október 4. A ruszinszkói nemzeti demokrata párt Ungváron tartott ülésében elhatározta, hogy nem állít fel közös listát a Trudova-párttal, hanem önállóan lép föl. Je­lölőlistája első helyén Zubal Vacil alsóve- reckei ruszin földimi vés szerepel, mig utána Pejse Václav dr. munkácsi kórházigazgató és S-eízer Róbert ungvári számvevőségi titkár következnek. A ruszinszkói zsidó pártok je­löltjeként Sternbaoh József dr. munkácsi or­vost emlegetik, a Trudova-párt a ruszin blokk létcsitésé- nak gondolatát vetette fel és közös lista felállítása érdekében tárgyal a Kurtyák- párttal. Kftsieal párfbal Szlovenszkó, szeptember hó. (—y.) Valahányszor márkás politikus ajkai­ról hallok elhangzani egy ditirambust az ál­lamok mai szuverénitásáról, mindannyiszor elfog az érzés, hogy a mai formájú szuveréni- tás, ez a politikai őslény, mégis csak anakro­nizmusban fog kimúlni. Oroszországot kivéve ma már nincs állam Európában, amelynek mai szuverenitására rá- illenék a Rousseau-i aforizma a maga eredeti formájában, hogy a szuveréniíás; az állam önrendelkezése, akaratelhatározásának korlát­lansága. Népszövetség, döntőbíráskodás, Kel- logg-paktum, a hontalanok légiói: mind egy- egy hatalmas, többé be nem gyógyuló heget fakasztottak a megviselt politikai organizmu­son. Mert legyöngült testen könnyen képző­dik az álképlet és ha nem sikerül felfokozni az organizmus ellenálló képességét, nincs ami útját állja a kórnak. Az állami szuveréni- tás ma európaszerte ezt a folyamatot éli. Kül- hatalmi vontakozásban máris olybá tűnik elő, mint a sarokban féltve őrzött becses régi vá­za. Képzeletünk szárnyán még mindig maga­san lobog, jpint valami lassan halványodó fénycsóva, még úgy nézünk fel reá, mint nagy idők öreg tanújára, ki férfiasán dacol a kórral, de a valóságban már csak félénk epigon. A világháború elsősorban a benne résztvett nemzeteket bírta más belátásra. De tévhit volna ezt a változást a háború borzalmaitól való irtózásnak tulajdonítani. A borzalmakat már rég elfelejtettük. Az ilyfajta lelki sebe­ket viszonylag rövid idő alatt biztos kézzel és csodás hatással gyógyítja meg maga az idő. Ma itt már a lét kérdéséről van szó. Háború kellett ahhoz, hogy feleszméljünk, hogy az emberiségnek békében vívott harca solvkal- ta könyörtelenebb és veszélyesebb, meri min­denki harca ez mindenki ellen. Most aztán kezdünk már irtózni a béke borzalmaitól és ettől való félelmünkben az államok külhatal- mi szuverénitásának lefokozásával véljük el­érhetni a békés együttélés lehetőségét. A terv egyelőre nem jutott tovább a kisérlete- zésnél. De annál sűrűbben próbálkozunk ve­le mindenfelé, mert bizony kezd már kör­münkre égni ez a béke. S előreláthatóan to- vábi szuverenitási áldozatokra lesz szükség, ha a gyógykezelés ezentúl is az eddigi the- rapia szerint halad. A jövő máris előre veti árnyát, hogy igv haladva az elkezdett utón az állami szuverénitás számára az állami létnek csakis belső életviszonyai fognak fennmaradni a maguk csip-csup apróságaival. Az önbiza­lom ereje egymagában ma már nem elegendő az expanzív állami lét fenntartásához, mert ma érzékelhetőbben esik latba minden állam nemzeti léténél az elszigeteltség, magára utalt­ság nyomasztó gazdasági hatása. A béke mai dirigensei olyképp látják ebből a kibontako­zást, hogy: hüvelybe, a kardot és le a magas lóról! Ezzel aztán kovácsolják az otthon is gyalogjáró, ujmódi, szuverénitást. Ma díva- divatos műszóval élve, kezd az állami szuve­rénitás is szocializálódni. De az átmenet nem megy itt minden zök­kenő nélkül. A metamorfózisnak már is meg­vannak a maga csodabogarai. Az államhata­lom formailag még görcsösen kap a régi jogar után, de a tények ereje már kitör a régi ke­retek közül. így áll elő a mély kontraszt po­zitív jog és a való élet között, semmi esetre sem a jogrend magasabb dicsőségére. Az európai államok bevett büntetőjogi el­vei szerint általában íelségsérfés, állam elleni ármánykodás minden oly cselekmény, mely közvetlenül arra irányul, hogy valamely ál­lam alkotmánya erőszakkal megváltoztaltas- sék, ha pedig az e célból való szövetkezés nem erőszakkal véli elérni a célját, a cselek­mény az állam elleni kisebb súlyú vétségnek tekintetik. A jelenleg érvényes csehszlovák büntetőtörvény, a köztársaság védelméről szó­ló törvény, szintén ezt a formulát követi, amely tehát az állam büntetőjogi szuvereni­tásának a maga őseredeti, abszolút korlátlan­ságában való megnyilvánulása is. A régmúltból reánk maradt ebbe a hatal­mi formulába újabban hatalmas éket vert maga az élet, a békekötés nyomában beállott uj kül- és belpolitikai konstelláció. A kérdés maga itt abban keresendő, vájjon a hazavé­delmet szolgáló büntető törvényeinknek a múltból egyszerűen átvett formulája összhang­ban áll-e az alkotmánnyal és a nemzetközi jog fontos alaptételeivel? A válasz nemleges. A disszonancia lényege pedig az alábbiakban keresendő: Kisebbségi jogvédelem az autonomisztikus törekvések a múltban sem hiányoztak. Ez utóbbi azonban csak horvát-szlavonországi vo­natkozásban birt gyakorlati vonatkozással, mint törvényben elismert kormányforma, mig a monarchia egyéb államaiban az ilyfajta tö­rekvések soha sem voltak az alkotmány in­tegráns részei történelmi szempontból sem. A kisebbségi védelem, mint alkotmánybizto­si ték, a múltban nem jutott el tovább a jog- egyenlőség legkorrektebb kivitelénél és a nyelvhasználati jog bizlositásánál; ellenben hiányzott a múltban a kisebbségeknek intéz­ményes szembehelyezése az államalkotó több­séggel. A csehszlovák alkotmányban az autonómia intézménye szlovenszkói vonatkozásában ha­tározott történelmi tényező, Ruszinszkót érintő részében pedig élő valóság. A kisebbségi jog­védelem a békeszerződésekkel vállalt kötele­zettség teljesítéseképp jutott az alkotmány­ba, aminek gyakorlati kivitele politikai pro- grammszerŐséggel helyezi szembe a kisebb­séget az államalkotó többséggel kulturális és gazdasági téren egyaránt. A csehszlovák alkotmány tehát e két főkér­désben törvényben körülirí jogállapotot te­remtett. De hipokrizis volna azt állítani, hogy ezzel utolsó fázisába jutott az alkotmány e két sarktétele körüli küzdelem. Ruszinszkó auto­nómiája eddig csalt papiron van meg, mely tény ma is elég sűrűn képezi népgyülési til­takozások, parlamenti interpellációk, külföldi sajtó, sőt nemzetközi konferenciák anyagát. Szlovenszkó autonómiájáért immár tíz év óta folyik egy ádáz küzdelem, melynek egyik históriai fázisát fogja alkotni az épp most folyó Tuka-per, mert ennek anyaga, függet­lenül a per eredményétől, egy nemes célért való önfeláldozás hősies példáját fogja meg- örökiteni a köztudatban. Kisebbségi jogért pedig egyszerre két nem­zet részéről is folyik a harc Csehszlovákiában, külföldi kapcsolatok keretein belül még in­kább a külföldön, mint idehaza, mert a ki­sebbségi jogok védelmének nemzetközi jelen­tősége megteremtette a hasonló sorsban élők központi organizációját is, mint az érdekvé­delem leghivatottabb tényezőjét. Maga a nép- szövetség is tele van kisebbségi panaszokkal, a panaszkodók között pedig jelentős szerep jutott Csehszlovákia kisebbségeinek is. Minden harc, mely a csehszlovák alkotmány itt érintett két alaptétele körül a bel- vagy külföldön zajlott le, a jelenlegi jogvédelem további kiterjesztését és ennek törvényi ga­rantálását, vagyis végeredményben a mai alkotmány idevonatkozó részeinek megváltoz­tatását célozza. Ebbe a szakadatlan és még csak mindig fokozódó küzdelembe rendcsiná­lóként vau hivatva bekapcsolódni mai bün­tető törvényünk ama rendeltetése, mely min­den további distinkció nélkül köztársaság el­leni ármánykodásnak minösil minden oly cselekményt, mely a köztársaság inai alkot­mányának erőszakos megváltoztatására irá­nyul. Ez a régies formula bizonyos tekintetben dacol az alkotmány főbb tételeinek szelle­mével, sőt a nemzetközi jogállapottal is. Mert Venizelosz perig miniszter- elnök Budapesten Budapest, október 4- (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Venizelosz gö­rög miniszterelnök ma reggel feleségével együtt megérkezett Budapestre. A keleti pályaudvaron Walko Lajos külügyminiszter és Bárczy István miniszterelnökségi állam­titkár jelentek meg a görög államférfin fo­gadtatására. Venizelosz délelőtt 11 órakor Bethlen miniszterelnöknél, 12 órakor pedig Walko külügyminiszternél tett látogatást. A görög miniszterelnök holnap estig marad a magyar fővárosban. Elkészült az osztrák alkotmányrevizüs törvény­javaslat Becs, október 4. Az alkotmány- és a vá­lasztási reform kérdésében megindult parla­menti tárgyalások befejezésükhöz közeled­nek. Politikai körök szerint a javaslatot a jö­vő héten elkészítik és benyújtják a nemzet­gyűlésen. Schober kancellár súlyt helyez ar­ra, hogy a törvényjavaslatok miinél előbb el­készüljenek. Günther dir., a nemzetgyűlés el­nöke, tegnap hosszasan tárgyalt a kancellár­ral a törvényjavaslat benyújtásának ügyé­ben. Mivel a szociáldemokrata párt a jövő héten tartja rendes évi kongresszusát és az osztrák parlamenti szokások szerint a parla­menti pártok egyikének hivatalos kongresz- szusa alatt nincsenek plenáris ülések, a nem­zetgyűlés legközelebbi ütéséi valószínűleg csak október 15-én vagy 16-án tartja meg. Hodzsáék egyenesen a Zay-alakulat ellen fordultak, mert hiszen annak is örültek, hogy a Csánki- féle „magyarköztársasági pártot" likvidálhat­ták. Hodzsának nem kell „magyar testvér­párt", neki csak a magyar szavazatok kelle­nének. A Bund dér Landwirte szinieg bele­ment ugyan a tárgyalásokba, de közbe infor­mációkat szerzett be Zay „pártjáról" s meg­tudva, hogy a dilettáns, reménybeli pártvezér egyelőre hadsereg nélkül áll, természetesen azonnal megszakította a diplomáciai össze­köttetést ZayékkaL Zay pártalakitása tehát csúfos kudarcba ful­ladt. ' fPikfel ÍXJK te 4. '**• ",;ü 0 I 5 -=te v ' % | A köd a közlekedés ellensége s g ^ az Ön számára is nagy veszélyeket rej- a g teget. A nedvességgel telített levegő 3 % nemcsak Hogy elöseg.ti a ^ | rheuma és koszvény 5. nagy mértékben vaió íeilépését, hanem 3 | rosszakaratú meghűléseknek | is okozója. Az lAspIrijrt- i JJ tabletták I % a legeredményesebb fájdalomcsillapítók ^ g és elsőrangúan beváltak a meghűlések- 1 0 nél és a köszvényes lajdalmáknál. J ^ Kérdezze meg orvosát! á f| Hivatalos detailár Ke 980 % íí excl disp.illeték és forg.adó [ ^ \| Ja x Kapható minden gy jryeieriárban | 2 akadhat-e komoly jogász, aki a különböző ál­lamok kisebbségeinek valamelyik nemzetközi kongresszusán részt vett képviselői részéről a kisebbségi jogok védelme vagy kiterjesztése érdekében nyíltan kifejtett eme tevékenysé­gét az állam elleni ármánykodásnak tekinte­né? Avagy lehet-e felségsértés a ruszinszkói autonómia megvalósítása érdekében bel­vagy külföldön a törvéuy keretein belül ki­fejtett tevékenység, hisz ez a kormányforma törvényben lett megígérve? Avagy nem-e in­tegráns része a csehszlovák alkotmány törté­netének a pittsburgi szerződés, mely már csak azért is jogforrása a csehszlovák autonómiá­nak, mert azt a ma már erősebb másik szer­ződő fél részéről nem kisebb személy irta alá, mint az, aki a szerződés realizálása után a köztársaság elnöke lett. Kegyetlen iróniája a sorsnak, hogy ma már alkotmánybomlasztó kovásznak minősitgetik az egykor szent gondolatot, mely a társasvi­szony kiindulási pontjául, quasi előszerző­désül szolgált. Micsoda mély morális antitézisnek kell itt léteznie a két kontrahens között, ha a gyön­gébbet már fenyegeti a veszély, hogy büntető­jogi kellemetlenségei lehetnek a szerződéshez való ragaszkodásból. Az utóbbi napok eseményei felejthetetlen epizódokat vetettek felszínre a cseh és szlo­vák érdekösszeütközés mélyéből. Az erősebb harca ez a gyengével, de a gyengébb morális alapja itt igen szilárd. Valahogy olyan az ér­zésem, hogyha az erősebb egybevetette volna a rendiörvény rendelkezéseit az alkotmány alapelveivel és a nemzetközi helyzettel és la­tolgatta volna a kérdést a célszerűség szem­pontjából is, akkor Tuka ma nem ülne a vád­lottak padján. Annyi kis doktrínáiig haszon tán mégis visz- szamarad e nagy közjogi párbajból, hogy va­lamit revideálni fognak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom