Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-04 / 225. (2150.) szám
1929 október 4, péntek. T^GM-AVAGteSR-ffTTTM© Az orosz oeka titkot tagjai a párisi szovjetkövetségen agyon akarták lőni a szovjet diplomáciai ügyvivőjét Besszodovszkij ciiarge d’affaires romantikus letartóztatása és szökése — A párisi rendőrség kényes helyzete — Hosszas tárgyalások után a rendőrök kiszabadították a cseka karmaiból Besszodovszkij túszként visszatartott feleségét és gyermekét Páris, október 3. A Maiin mad száma részletesen beszámol arról a szenzációs incidensről, amely a párisi orosz követségen játszódott le. Nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy az orosz Cseka titkos tagjai D’owgalesky követ távollétében el akarták íogni Bessodowskyt, a párisi orosz követség vezetőjét, mert véleményük szerint Bessodowsky „elárulta a szovjetet44. (Mint ismere'tes, DowgaLeeky Londonban van, abol Hendersorinál tárgyal.) Tegnap délután Bessedowsky izgatottan jelent meg a párisi rendőrprefekturán. Elmondotta, hogy a követség épületében Bösemannal, a Cseka egyik tagjával tárgyalt, akit Berlinből Párásba küldtek, hogy inkvizíciót tartson a követségen. A tárgyalás csakhamar elfajult, mert az inkvizitor Bessodowsky szemére vetette, hogy elárulta a szovjet ügyét és nem azonosítja magát az orosz kormány parasztpolitikájával. Bessodowsky erre kifejtette Röseman- na,k politikai elveit, amelyek tényleg lényegesen különböznek Stalin rendszerétől, Véleménye szerint a szovjet a parasztoktól túl alacsony áron veszi a gabonát s igy a mezőgazdaságot nyomorba taszítja. Ezenkívül tudja, hogy a delegátusok megválasztása sem történik szabadon és a demokrácia alapelvemek megfelelően. A szovjet titkos kiküldötte erre dühbe jött és azt parancsolta a követség vezetőjének, hogy azonnal térjen vissza Moszkvába, ahol felelősségre vonják. A magasrangu szovjet- diplomata jó! tudta, hogy Moszkvában nem védekezhetik, mert ott egyszerűen hidegre teszik. Elhatározta tehát, hogy lemond állásáról és visszavonul a magánéletbe. Becsomagolta ruháit és el akarta hagyni a szovjetkövetség épületét. Amikor lakása folyosójára ért, Rösemann és két segédje VÁLASZTÁSI NAPTÁR Október 2-tól október ''5-ig a választói névjegyzékek a községi hivatalokban közszemlére . vannak kitéve. Október 11-én déli 12 óráig kell benyújtani két példányban a jelöltlistákat a kerületi választási bizottságok elnökeinél. Október 11-én déli 12 óráig minden pártnak be kell neveznie a belügyminiszterné’. a központi választási bizottságba egy rendes és egy póttagot. Október 11-ig a jelölőlistákat száz aláírással és a jelöltek nyilatkozatával kell benyújtani. Október 11-én délután négy órakor ül össze először összehívás nélkül a kerületi választási bizottság. A kerületi választási bizottságok elnökei a prágai, brünni és az ungvári kerületi (járási) bizottságok részéről az ottani tartományi hivataloknál hivataloskodnak, a többi kerületi (járási) választási bizottságok elnökeinek székhelye a kerületi (járási) hivatalnál van. Külön-külön kerületi (jáTási) választási bizottságok létesítendők a képviselőházi és a szenátusi választások számára. Október 12-ig bezárólag a pártmeghatalmazoi- takna-k be kell jelenteniük minden körzeti választási bizottságba egy rendes és egy póttagot. Október 13-án délelőtt tiz órakor ül össze Prágában először összehívás nélkül a központi választási bizottság. Október 13-án déli 12 óráig a pártoknak a kerületi választási bizottságok elnökeinek kezéhez le kell fizetniük a szavazólapok sokszorosító sárért kivetett költségeket. Október 17-ig a hivatalos lápban közhírré teszik az Összes érvényes jelöltlistákat. Október 20-tól október 27-ig a választói név jegyzékek a községi hivatalokban ismét ki vannak téve közszemlére. Október 24-ig a községi hivatalok az ezernél több lakóssal bíró községben minden választónak a lakására kézbesítik a szavazólapokat és a választói igazolványokat. Október 25-ig a községi hivatalok az ezernél kevesebb lakossal bíró községekben is kézbesítik minden választónak a lakására i szavazólapokat és a választói igazolványokat. Október 27-én reggel nyolc óráig a körzeti választási bizottságok elnökeinél bejelenthetők a párt-biza'mi személyek. Október 27-én reggel nyoc órakor minden választási helyiségben megkezdődik a szavazás. Október 29-én délelőtt tiz órakor székhelyeiken összehívás nélkül összeülnek a kerületi választási bizottságok ([. skrutinium.) November 1-én déle’őt' tiz órakor a központi | választási bizottság összehívás nélkül összeül Prágában (II. és II!. skrulmium). Ekkor nyújtják be a pártok a II. és III skrutiniuir részére jelöltlistáikat. November ll-ig, (illetőleg a választás eredményétől számított 1' napon b l'il) benyújthatók a vákiszlási bírósághoz a választású elleni felebbe- zések. revolvereikkel elállták útját és életveszélyes fenyegetések között megparancsolták neki, hogy vonuljon vissza szobájába és várja be a Cseka további intézkedéseit. Kijelentették továbbá, hogy a szovjet nevében letartóztatják. Bessedowslcy egy óra múlva a követségi palota kertjén és udvari falán át a szomszédos házba menekült, ahonnét kijuthatott az uccára. Nyomban a rendőrségre tartott, ahol intervenciót kért, hogy feleségét és gyermekeit kiszabadíthassa a szovjet karmaiból. A szovjetkövetségen történt váratlan incidens és az a körülmény, hogy Bessedowsky a rendőrség intervencióját kérte, a párisi hatóságokat rendkívül kényes helyzetbe hozta. A Quai d‘Orsay-v*l folytatott tárgyalások után a rendőrség mégis elhatározta, hogy interveniál. Eljárását azzal indokolta, hogy Dowgalesky táv o Hétében Bessedowsky a követség vezetője és ha ő kéri az intervenciót, a rendőrség eleget tehet kívánságának. Bessedowsky tényleg hivatalosan beleegyezett abba, hogy a követség exterritorális jogát felfüggesszék. Amikor a rendőrök megjelentek a palota előtt, Rösemann és a követség valamennyi tagja hevesen tiltakozott az intervenció ellen. Hosszas tárgyalások után a személyzet mégis hajlandónak mutatkozott arra, hogy kiadja Bessedowsky túszként visszatartott feleségét és gyermekeit. Bessedowsky ezután egy párisi szállodába költözött. Raűkovsky elutazása óta ő vezette a párisi követséget, előbb pedig ugyanilyen minőségben a tokiói szovjetkövetségen működött. Nyolcnapi börtönre Ítélték a pátlosnagymezői elsodort embert, aki nyomorában párnahuzatot lopott Hugó Vidor nyomorultjainak jelenete elevenedett meg Garamvezékenyben A szenvedésekben megzavarodott ember nem akarja elhagyni börtönét Zseliz, október 3. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Az élet gyakran produkál olyan j-ede- neteket, aminőket a regényírók örökítenek meg müveikben, azonban nemcsak a naturalista regényírók elképzelései elvenedtek meg. hanem gyakran olyan jeleneteket látunk, aminők 'a romantikusok Írásaiban fordulnak elő, amelyeket olvasásukra tisztán a fantázia termékeinek tartanánk, valóságban azonban ezek a könyvből ellesett jelenetek megtörtént események és azt mutatják, mennyire ezerszinü ez az élet, milyen változatosak az embersorsok és mennyire azonosak az emberi szenvedélyek. Ez a jelenet is, amely most következik olyan, mintha az élet a valósággal akarná illusztrálni a nagy romantikusnak, Hugó Victornak egyik jelenetét. Ismerjük nagy regényének A nyomorultaknak főhősét, a mindenki által kitagadott, megvetett fegyencnek szomorú históriáját, aki Vezve, fáradtan, elcsigázva érkezik a püspöki székhelyre, de bezárulnak az ajtók előtte, még az ólból is kimarja a kutya, meg- taszitják, szidalmazzák, gyalázzák és csak a jó- lelkü püspök fogadja be Krisztus nevében szerencsétlen testvérét. Az elsodort nótárius Egy ilyen elsodort ember került estérehajló időben Garamvezekény községbe. Szakadozó lábbelijét, poros ruháját, borostás arcát bizalmatlanul nézték a községiek. Fáradt volt szegény nagyon és az éjszaka már közeledett. Egész nap nem volt betevőfalat a szájában, a házak feltárt ajtónyitásaiból pedig a vacsorái 11 at ezü remik ez ett ki csábítóan. A jószivü emberekben bízva az országút fáradt vándora bekopogtatott Juhász Andrásné községi bába házába. Befogadták a szerencsétlent, jószivüen asztalhoz is ültették és \ vacsora után megnyílt a vándornak a szája, beszélni kezdett, elmondotta élete sorsát és a tragikus események felvázolásával könnyeket csalt ki hallgatóságának a szeméből. Az elsodort ember nem mindig volt az országút vándora, nem kellett régebben egy falat kenyérért rimánkodnia, tisztes polgári állása volt a barsmegyei Pállosnagymezőn, amelynek nótáriusa volt. Az uj viszonyok között azonban állását elvesztette, megtakarított pénze hamarosan elment, családja elveszett és igy került ö a közé a számtalan országutrovó közé, akikről statisztikát nem vezetnek, választói névjegyzékbe nevüket nem foglalják, az országút névtelen vándorai s ha meghalnak a temető sarkában jeltelenül földelik el őket. A bűn Szabó Elek volt jegyző Juhászok házában tehát szives fogadtatásra talált és amikor felvirradt a reggel, köszönő szavakkal tovább állott. Már jó darabot haladhatott, amikor a ház asszonya észrevette, hogy egy párnahuzat, amellyel éppen himezgetett, eltűnt. Ki más vihette volna el, mint a csavargó, aki rut hálátlansággal fizetett a vele szemben gyakorolt jótékonykodásért. Ez a hálátlanság nagyon feíha- ragitotta Juhászokat-, akik kirohantak az útra és : kiált 07. n i k e zd tok: — Tolvaj! Fogjátok meg! Nagy csődület támadt körülöttük, oda jött a falu bírája is, s amikor a kárvallott asszony előadásából megtudták, hogy miről van szó az egész falu a csavargó üldözésére sietett. ítél a nép Nem lehetett több előnye Szabó Eleknek égj kilométernél, ellenben teste gyönge, lábai haniav elfáradnak 6s igy a megindult verseny egyenlőtlen felek küzdelme volt. Az üldözőkhöz pedig mind többen és többen csatlakoznak a mezőn dolgozók közül. Szabó Elek a nagy zajra többször hátrafordult és rémülten vette észre, hogy baj van. Menekülni próbált, letért az útról és árkok között bukdácsolt tovább, de nem tudort som kimenekülni az üldözők köréből, sem pedig elrejtőzni előttük. Pár porc múlva már utói is érték. Lihegett a bosszú körülötte és már hullottak Is az ütlegek. Nem nézték, hová sújtanak, fejére, hátára, nyakába zuhantak a súlyos csapások. Hamarosan összeroskadt a gyönge és törődött ember, orrán száján megindult a vér. A bíró most népitéletet akart tartani fölötte és már összeválogatta a bíróságot, talán tragikus végű lincselésre került volna a sor, amikor kerékpárján odaérkezett egy Ifttelligensebb ember és megtudván a tényállást, védelmébe vette a szerencsétlen vándort, akinek egy ellopott párnahuzatért csaknem életével kellett fizetni. Szaval meggyőzték és lecscndesitettétk az üldözőket is és igy Szabó Eleket nem bántották tovább, hanem magúikkal vitték és a csendőröknek adták át. A köztársaság nevében ,.. így került, a volt jegyző Zseliz járásbíróságának fogdájába. A tényállás .tiszta volt és igy az ügy hamarosan a biró elé került. Sandtner dr. járásblró az enyhltőszakasz alkalmazásával Szabó Eleket nyolc napi ntagánzár- kára Ítélte. Ezzel az ügy törvény szerint befejeződést is nyert volna. A vádlott azonban az Ítélet kihirdetése után indulatosan felugrott helyéről és a meglepett biró szemébe szapora szavakat vágott. Ezeket mondotta: A megváltó börtön — Az emberi jogok nevében tiltakozom ezen abszurd ítélet ellen. Tiltakozom, mert igen is: Bűnösnek érzem magam, bűnösnek érzem ma- gm elsősorban azért, mivel általában a világon vagyok. De tiltakozom az Ítélet ellen, mert börtönbe csuk ugyan, de nyolc nap múlva ajhál kitesz engem újra az uccára. Mit fogok majd nyolc nap múlva újra csinálni! Ki ad nekem, idegbeteg embernek kenyeret? Ez nem megy! Tessék engem legalább három hónapra elítélni! Ml az a nyolc nap? Semmi! Ha nem alkalmazzák ellenem a 338. számú törvény 6-ik szakaszát, akkor majd én Intézkedem, hogy Ismét itt lekössek. Métóztassék figyelembe venni azt a fontos körülményt, hogy nekem mint Intelligens embernek monumentális elveim vannak. Rövidesen eljön az idő, amikor megnyilatkozik bennem az ember. Ehhez pedig nekem néhány hónapi börtönre van szükségem, ahol nyugodtan elmélkedhetem. Esedezve kérem a legsúlyosabb Ítélet kimondását, mert ellenesedben néhány nap múlva újból foglalkozni fog velem a biróság. A biróság nem vette figyelembe az elsodort ember kitörését-, az ítélet jogerős volt és Szabó Eleknek nyolc napon és nyolc éjszakán át vari! hajléka. De hogy mi lesz nyolc nap után, azt nem tudja elképzelni és ezért cellájában váltig erősitgetl, hogy ember legyen, aki őt innen ki fogja cipelni. Elmegyógyintézet ? Miután minden jel arra vall, hogy az utóbbi napok izgalmai és a lincseléstől való rettegés megzavarták a szerencsétlen ember elméjét, a biróság elrendelte Szabó Elek elmeállapotának megfigyelését. Igv talán az elmebetegek gyógyintézetében lesz helye Pállosnagymező volt jegyzőjének, akit az emberi társadalom és a börtön sem tud már befogadni. Egy. pozsonyi építész a fáira bank harmadik emeletérő levetette magát és szörnyethalt — A „szegények építészének“ megdöbbentő tragédiája Pozsony, október 3. (Pozsonyi szerkesztősé- giink teleionjeleütése.) Megdöbbentő öngyilkosság történt ma délelőtt Pozsonyban. Rioh- ter Károly 46 éves építész ma délelőtt negyed tiz áraikor a Tátra Bank köztársaságtéri palotájának harmadik emeletéről öngyilkossági szándékkal leugrott és szétlacosant agyvelővel holtan terült el a kövezeten. A tett oka minden valószínűség szerint az építész súlyos anyagi helyzete volt. Richter Károlyt feleségén kívül 8 éves gyermeke gyászolja. Az öngyilkosság híre gyorsan elterjedt ozsonyban és mindenütt nagy részvétet keltett. Richter Károly a csehországi német Ebersdorfból jött Pozsonyba, eleinte a pozsonyi cérnagyár tisztviselője volt és magánszorgalomból végezte el tanulmányait. Később Kruml pozsonyi építész irodájába lépett be, majd mintegy 3—4 év óta önállóan működött és Moravec építőmesterrel együtt a Cukor-uccuban volt építési irodája. Mint a „szegények építészét44 ismerték Pozsonyban, aki Í(5.000 koronáért épített fel szoba-konyhás házakat a Darnkappel dűlőben. Annyira jószivü volt a szegényekkel szemben, hogy ha valaki nem tudta megfizetni az építési költségeket, nem követelte azt. így nagyon sok ember tartozott Richtemek, úgy hogy a szerencsétlen építész kinnlevőségei miatt súlyos anyagi zavarba jutott. Ismerősei pár nap óta aggódva látták, hogy az építész rendkívül idegesen viselkedett és nem tette a normális ember benyomását. Ma délelőtt az építész fölment a Tátra Bank harmadik emeletének folyosójára, ahol semmi dolga sem volt és az emberek megdöbbenve vették észre, hogy Richter egyszerre csak keresztülvetette magát a korláton. Nyomban rendőri bizottság szállt ki a helyszínére Hun- kovics rendőrtisztviselő és Turnovsky rendőr- orvos rósztvételével, akik már csak a beállott halált konstatálhatták. Richter Károly holttestét beszállították az állami kórház halottas- házába. A szerencsétlen véget ért építész semmiféle búcsúlevelet nem hagyott hátra. Osztrák kamattételek a bankrátaemelés után- Az osztrák bankrátaemelés után a bankóit is megváltoztatták kamattételeiket. így a betéti üzletágban a látra szóló betétek után 5%, egy havi lekötés mellett 65^, három havi lekötés mellett pedig 7% kamatot térítenek meg. A jelzálogos kölcsönök kamatlába is megdrágult, mégpedig a lakásépítés céljaira szolgáló kölcsönöké 9, bosszú lejá ratu hiteleké pedig 10 százalékra., — Nyolc pályázat érkezett a kassai járványkórház építésére. Kassai szerkesztőségünk telefonon jelenti: Illetékes helyről kapott információnk szerint az uj kassai járványkórliáz épitésére nyolc pályázat érkezett, amelyeket a jövő héten bontanak fel és akkor történik döntés a két és félmilliós építkezés kiadatása ügyében. 7
