Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-27 / 245. (2170.) szám

n «fcWt>w W, matrai/p. Urával együtt porráégett Franciaország egyik legrégibb és legérté­kesebb kastélya Három mittiő frank értékű műkincs pusztult el — A kastély gazdája a pusztulás láttára a lángok közé vetette mágát- Gyújtogató aggastyán. Léváról jelenti fwKWténk: Garamlök községben Tóth Lajos gazdálkodó gazdasági épületei és gazdasági eszközei leégtek. A kár 70.000 koronára rúg. A esendöri nyomozás megállapította, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. A gyújtogatással a 64 éves Bogyó Lajost gyanúsítják, aki egy Ízben Tóth Lajosnál szolgált Tettét valószínű­leg bosszúból követte el. Az öreg ember a gyújtogatás után megszökött A csendőrség nyomozza. Ügye# és komoly találmányokat anyagilag támogatok. Ajánlatok „találmány 1929“ a kiadóhivatal címére küldendők. A pozsonyi YMCA orvosi szemináriuma. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi YMCA or­vosi szemináriumának e&ső óráját október 12-én tartatta meg Dávid Johanna dr. gyermek- orvosnő a hallgatóság komoly érdeklődése mellett. A második óra október 2SLén, ked­den este (fél nyolc órakor lesz a sáneuti YMCA toék saeJonjáhaiL A második óra előadási anyaga a következő: A csecsemő és gyermek testi fejlődése. A* egészséges csecsemő és gyermek ápolása és táplálása. A szemináriu­mon részfofehet minden 18. életévét betöltött nő. Beiratkozás ax YMCA tájékoztató irodájá­ban, vagy pedig as előadás előtt fez előadó- ieremíbeuu ' „ í$ A napsugarak a a tavasai taellő kiszívják a bőrben lévő festőanyagokat, a szépiákét és a máj folto­kat Esen arcot csúfító ÍPHoeskák sokszor ellepik as egész arcot A fok tosarcnak eddig hiába kerestek arctisztítót, a leg­újabb a világhírt MART CRfiM eltávolít minden Használat előtt —> foltot pattanást, kiütést hasanálat után gyorsan, nagyon gyorsan és biztosan. As arc tiszta alabástrom fehér és sima lesz. az arcbőr visszanyeri üdeségét, frisseségét Kapható gyógy* szertárban, drogériában és parfümériában- Készí­ti: Dr. Pollik gyógyszertára, Pieáfany. Naponta póetai szétküldés. Garnitúra 22.50 Kő., nappali krém 10 KA, éjjel! (szeplőirtő) 10 KA Vigyázat! Csak valódit fogadjon elÜ __________ — Fütykösök és bicskák lakodalmi tánca. Párkányból Írja tudósítónk: Zalezák Albert garamkövesdi lakos házánál lakodalmi mu­latságot rendezett, melyen a jelenvolt férfiak egyrésze alaposan felöntött a garatra. Az ita­los állapotban lévő emberekből kiütközött a falusi virtus és csakhamar parázs verekedést rögtönöztek. Fütykösökkel, bicskákkal támad­tak egymásra és a csetepaté végén négy sú­lyosan sebesültet kellett orvoshoz szállítani. Hugyecz Kálmán földműves fején zúzott, Stu- gel Kálmán Dávid, Siberli Gergely és Gyur- kovics Ferenc testükön több szúrt sebet szen­vedtek. A véres falusi háborúság résztvevői ellen megindították az eljárást ix Érelmeszedés a vég kezdetei Ha minden 40 egész biztos, legtöbben elkerülnék az időelőtti éven felüli egyén megszívlelné e mondáét, úgy úgynevezett fájó öregséget, vagy a korai háláit. Az évek eorán az erekre lerakodó mész idővel a haj­szálereket eltömi és a vérkeringést a nagyobbacs­ka erekben íb nehézzé teszi. Ez okozza azt, hogy •szédülés, főfájás, vagy az ujjakban zsibbadásos ér­zés jelentkezik, továbbá az elmeszesedéesel kap­csolatos, itt fel nem sorolható eok mindenféle be­tegség, amit a szenvedő önriaga is a vég kezdeté­nek nevez. Az orvosi’ tudomány tapasztalatokon alapuló álláspontja, hogy az érelmeszesedés ellen jődot kell a szervezetbe juttatni. A mesterséges jődkészitményeknek legtöbbször nagy hátrányuk az, hogy a szervezet nem tudja j*’ felszívni, (ab- sorbeálni) sőt sokszor más bajok előidézői. A ta­pasztalatok beigazolták, hogy az érelmeszevSedés- nek legbiztosabb ellenszere a „CigeIka-Ludovicns“ igen dús jódtartalmú természetes gyógyforrás vize. Ezen szerencsés összetételű gyógyvíz kiváló gyógy- erejét a tudós orvosi kar is teljesen elismeri a igen sok idősebb orvos saját magának is rendeli. A Révai Lexikonban le olvashatjuk (V. kötet. 262. oldal), hogy értékes ásványi Összetételében a ha­sonló ásványvizek felett áll. A légzőszervek hnrn- tos bántalrnainál is kiváló: érvényesül gyógyha­tású. Mig a hasonló jódos forrásvizek Igen kelle­mel len izüek, a Cjgerka-Ludoviciis jódos gyógyvíz kekem/ ^.őd-hícarbónás ízzé1 L'r, amit a szerve­zet, mint emészté., elősegítő, étvágyfokozó italként vesz magába. A Cigelka-Ludovicus jódos gyógyvíz kapható gyógyszertárakban, drogériákban és jobb íüszerüzletekben. Ahol nem volna, forduljanak a ,,Cigelka“ jódos gyógyforrások vállalatához Bar- dejov-(Bártfa), Szlovenszkó (CSR). (2.) 1 Pária, október 26. Souvigny mellett tegnap még büszkén magasodott az égnek a monta- reti, Térszerűen épített kastély tornya, amely hosszú évszázadok óta rendíthetetlenül eflent- állt az idő vasfogának és párját ritkító archi­tektonikájával hirdette az építőmester művé­szetének dicsőségét. Ma romhalmaz áll a kas­tély helyén, szénné égett gerendák, füstös fa­lak, mik között serénykezü emberek motoz­nak. A kastély felbecsülhetetlen értékű mű­kincseit keresik, képeket, szőnyegeket és szob­rokat, melyek a lángok rohamában félig, vagy teljesen megsemmisültek. Franciaország legrégibb kastélya pusztait el tegnap rövid pár óra leforgása alatt a lángok gyors forgatagában. Egy magányosan élő aggastyán, egyébként történeti név viselője, de Benard vök a kas­tély tulajdonosa, több, mint tulajdonosa: sze­relmese, aki maga sem tudta túlélni a borzal­mas pusztulást és kincsei között égett meg elevenen. A tűz a földszint! lakosztály egyik szobájá­ban keletkezett eddig ismeretlen okból. Amilyen hirtelen támadt, olyan végzetes gyor­sasággal harapózott el, föl az emeletre, a tor­nyokra, az ódon felvonóhidra. A kastély sze­mélyzete még rá sem eszmélt a veszedelemre, amikor már Napóleon áftaJában agy él a közt adatban, nrint a világtörténelem egyik legasecciáliisabb nagy­sága. Hogy mi tette ezt a xseariál&tést és hogy mi­lyen volt Napóleon, erről már köteteket írtak őasae, de talán a legérdekesebb kortánsánek, a nagy francia írónak, Stendhaktek — akinek tud­valévőén becsületes polgári neve Henry Beyle volt, —- véleménye a világ uráról. Stendhal rajon­gott Napóleonért, nyomában járt aa olasi harctereken, megintorv- juvolta katonáit és közvetlen közelből szemlél­hette, hogy kortársaira mily ©a benyomást tett a korzikai. Nagyon érdekes, ahogyoB Stendhad Napóleont jellemzi. * „Huszonkét éves korában — úgymond — Na­póleon egyáltalán nem az a kedves fiatalember volt, aminő akkoriban a párisi társaság ifjú típusa volt. Az volt a szerencséje, hogy megtetszett Colombier asszonynak. J? nélkül aligha lett volna oly gyors sikere a franci* fő­városban. Tessék elgondolni: élesen gondolkodó fő volt és elIenáBhatatlna volt a logikája. Rengeteget olva­sott, de mint ahogy ő maga beismerte, nagyon ke­veset tartott meg belőle. Szelleme élénk volt és gyorerőptü, beszéde energikus. Valenceban rögtön feltűnt, de osak azért, mert megtetszett as asszo­nyoknak. És vájjon miért tettezett? Mert újszerű, büszke ötletei voltak é* vakmerő megállapításokkal dobálédzott. A férfiak féltek logikájától és azoktól a szócsaták- tól, amelyekre Napóleont erejének tudata könnyen elragadta. Egy kiváló, nagyrangu* tiszt, aki mellesleg a régi moniarchizmu6 hite volt, azt mondta Stend­hal nek, hogy semmin sem lepődött meg annyira, mint amikor azt hallotta, hogy Bonaparte csatákat nyert Először azt hitte, hogy valaki másról van szó, akit szintén Bonaparténak hívnak. Mert visszaemlé­kezve arra a Bonapartéra, akivel annakidején VaLenoeben találkozott, csak annyira tudott vissza­emlékezni ebből az ifjú feesegőbőL, hogy okkal, ok nélkül minduntalan végnélküli vitákat kezdett és hogy mindent reformálni alkart Ami a társaság­ban való mozgását és az arcát illeti, előbbi meg­lehetős esetlen és darabos volt, arca pedig egyéni ugyan, de határozottan csúnya. Am az asszonyok ítélete eldöntötte sorsét. Azt hieeem, — mondta a nagyrangu katona — hogy az asszonyokat Bonaparte merev, sötét, *hwe~ tüzii nézése babonást* meg. A jámborok hiúságukban bizonyára rak hitték, hogy a mögött a nézés mögött hatalmas szenvedély lángja lobog." De még érméi m arcképnél is érdekesebb, ho­gyan magyarázza Stendhal Napóleon tragédiáját. „A maga és Franciaország Szerencs ótlenoégére a földszinti és az emeleti traktus, a köny v­társzoba és az egyik szárnyépület lángok­ban aszott. A szobákban mérhetetlen kincsek voltak ké­pekben, műemlékekben fölhalmozva, valóságos múzeuma a francia történelemnek és művészetnek. Köztük élt az emlékek és szépségek szerelme­se: de Benard, aki úgy ragaszkodott ezekhez a kincsekhez, mint élete egyetlen értelméhez és legfőbb értékéhez. Amikor a lángok rátör­tek, menteni próbálta a kincseket. A kastély személyzete ki akarta hozni az életveszélyben forgó öreg urat, aki azonban görcsösen kapaszkodott a szobrokba és in­kább az életét dobta áldozatul, semminthogy megváljon holmijától. A környéki tűzoltóság tehetetlen volt a vész­áréi szemben « nem tudta megmenteni a kas­tély urát sem, akit a beomíó menyezet maga alá temetett Erőfeszítésüket csak nagysokára koronázta valamelyes siker, ekkorára azonban már a kastély nagyrésze elhamvadt. A romok alól a felismerhetetlenségig ö&szeégett állapotban, holtan került elő de Benard és a tűz tőnkre* tette a kastélyban fölhalmozott értékek nagy­részét A kárt hárommillió frankra becsülik? Napóleon aeveüéee nagyon gyatra volt A matema­tikán, a tüaértanoiL, a taktikán és Phrtárchoson kívül semmiről a világon nem tudott. Nem ismerte ax utolsó seás esztendő as italra terített nagy igazságait és a legértékesebb fel­fedezéseket, legkevésbé ismerte azokat aa esz­méket, hogyan akarták a nagy népboldogitók az embernek boldogságát biztosítani és csodálatos­képpen, éppen ezzel a kérdéssel foglalkozott a legtöbbet és éppen erről irt a lyoni akadémiá­nak egy tanulmányi Napóleon felsőbbsége kizáróan abban a képes­ségben gyökerezett, hogy uj ötleteket tudott hihe­tetlen gyorsasággal termelni, az uj eszméket cso­dálatos átérhessél tudta megítélni és terveit párat­lan akaraterővel megvalósítani. Mint hadvezér, Napóleon engedelmes©égre tudta szorítani az em­bereket, de mint uralkodó, nem tudott parancsolni. Erre való képességének a hiányát az elemi neve­lés hiányának kell tulajdonítani. Amikor például Napóleonnak uj eszmékre volt szüksége, hogy Franciaország kormányzását friss útra terelje, valósággal saját teremtő erejével kellett neki eze­ket kitalálni, ahelyett, hogy logikusan tovább tu­dott volna építeni az előtte lerakott alapom. Má­sodik nagy hibája volt gyógyíthatatlan ellenérzése a liberális iskolával szemben és még nagyobb hibája és fogyatkozása, hogy személyes tapasztalat alapján kellett eljutnia oly igazságokhoz, amelyeket már egy félszáz évvel előtte mások tisztáztak, de amiről A nem tudott." Stendhal tehát Napóleon legnagyobb szerencsét­lenségének azt tartja, hogy műveletlen volt Hogy amit mások az iskolában megtanultak, neki, az iskolázatlannak a saját zsenije erejével kellett megtalálni, felfedezni és ezekre a felfedező utak­ra természetesen rengeteg időt és energiát kellett pocsékolnia. A ma Napóleonjának természetesen még nehe­zebb lenne a helyzete, mert a lefolyt több mint száz esztendő alatt az emberiség oly hihetetlen arányokban jutott előbbre, hogy ma a legnagyobb zseni sem érvényesülhet, ha csak nem támasztja alá art a ■setriaiitását meglehetős széleskörű tudás. Napóleon nagy hadvezér volt, mert azzá tette erre való tehetsége. Azt azonban, hogy császár is lett 'belőle, Stendhal történelmi véletlennek, a politikai konstellációk­nak és annak tulajdonítja, hogy ax akkori Fran- riaereaágbau uralkodó nagy fejetlenségben a • francia közvélemény sokkal többre értékelt egy energikus katonát, mint egy politikust, akikből éppen elég volt. Napóleonnak meg kellett buknia abban a pillanatban, amikor a politika új­ból fontosabb lett, mint az ágyuszó. Mert Napóleon a háború matematikusa volt 6s_ nem a diplomácia zöld asztalának sima ós ravasz számolója. A müvetetten Napóleon az asszonyoknak köszönhette karrierjét Stendhal érdekes megfigyelései a jó hadvezérről és rossz császárról Milyen anyagokat hoz az őszi divat? Budapest, október 28. A divat kiaLakutósőba* három döntő tényező van: az anyaggyárosok, a ruhatervezők és végül: a női nem. Hogy e báron közül melyik jálsza a legfontosabb szerepet, azt megállapítani alig lehet, de hogy a legelsőt a ae- lyem- és szövetgyárosok, az bizonyos. A divat manapság tulajdonképpen az anyaggyárakbaa «stt- letik meg. Hogy miiven ruhát, köpenyt tervez ne­künk Patou, Molineux, Lelong és a többi nagyok, az nagyrészt attól függ, milyen uj anyagok kerül­nek a piacra. Mert az világos, ugy-e, hogy a puha, omlós krep-szatin egész más vonalat kíván, mint a merev taft, vagy a súlyos brokát. Mást a tüli és megint mást a velur-sifőn. így hát joggal mond­hatjuk, az, hogy milyen sziluettünk lesz az uj sze­zonban, rövid vagy hosszú szoknyát, egyenesei vagy gloknisat fogunk-e viselni, Rodier, Bianchim és a többi híres kelmegyároetól függ, ők szabják meg a divatkreálóknak, milyen ruhát szabjanak ki az általuk gyártott uj "anyagokból. így hát a divat kialakulása felé az első lépést a gyárosok teszik meg, a másodikat a szabók, a harmadikat pedig a nők. A divatvilágban a végső „igenM-f vagy ,rnem“-et a nők mondják ki. Akár­milyen meglepő az anyag, újszerű a szabás, — divattá csak akkor válik, ha a nők elfogadják. Ó, hány párisi újdonság, ötlet jutott már korai sírba, mert a hölgyek tetszését nem nyerték meg! Ma már a divat terén nem engednek diktálni maguk­nak az asszonyok, nem akceptálnak mindent el­vakulva, hanem alaposan megbírálják az újdon­ságokat, amiket gyárosok és szabók szezononként hoznak: vagyis velük egyenrangú szerepet játsza­nak a divat irányítása körül A divat kialakulásának különböző tényezőiről lévén szó, beszéljünk most a sorrendben az első­ről: az anyagokról. Az anya térvárakban örökös kísérletezések folynak, a műhelyekből évről-év re uj kelmék kerülnek ki. A kasba, ez a két-három éve annyira népszerű, lágy kaemir-kelme, idén úgyszólván letűnt ée helyét néhány unokája fog­lalta el: a diaü-kaeha, amely rendkívüli könnyű, 130 gramnál nem nyom többet egy méter ebből a keresztcsikos anyagból. A tnsli-kasba és a kasha- toillé nevű kelmékből jumpereket, Bálokat készí­tenek. Uj kasha-féle még a kasha-tüila; olyan, mint a trikó, de ettől abban különbözik, hogy nem nyúlik, hanem megtartja formáját. Ruhákra rendkívül divatos lesz idén te jersey, amely azonban egész uj színekben és mintázatok­ban jelenik meg. Van jersey, amelyet vékony, se lyemezá lakhoz hasonló szálakból szőnek, van olyan, amelynek fogása bársonyos és olyan, ame­lyiknek felülete bodros. Ax egyszinü jersey- anyagok mellett vannak melirtek éa élénk esnü csikókkal, cakkokkal mintázottak. Ax újonnan felmerült gyapjúszövetek kftoOtt kedvelt lesz a fiaméi* is, amely nemcsak puha ás meleg, hanem vékony te. Köpenyekhez és kosztümökhöz legdivatosabb anyag a tweed. Idén sokkal könnyebb, puhább, mint tavaly és erénye még a tartósság és színezés, amelyet azáltal érnek el, hogy as anyagot már színes szálakból szövik és nem a kés* szöveteit festik, mint a többi anyagoknál. Kabátszövetek közt szerepet fog még játszani a meleg himalája, a lágy montagnae, a fényes, selymes eibeline, * rayé és a különböző velúrok. Uj anyag még a bolyhos, bársonyszerü. „friseelyá‘‘-nak nevezett anyag, amelynek jobboldala göndör, a perzsaszőr­mére emlékeztető. Délutáni és estélyi ruhák kedvenc anyaga a bársony. Nemcsak alkalmi, hanem hétköznapi vi­seletre te használják. Megszámlálhatatlan sokféle az angolmintás bársony, amelyből rendkívül ked­ves, sikkes délutáni ruhákat készítenek. Még kedveltebbek lesznek az apró virágokkal telessórt és a pettyes bársonyok. Van egy báreonyfajta, amelyet „veluor pastille‘‘-nek neveznek a párisiak s amelynek sötét alapján egyenlőtlenül elszórt világosabb pettyek domborodnak ki. Estélyi alkalmakra nagy, virágos bársonyt használnak és a fénves, dekoratív velur-sifónt. Az uj velur-sifón azonban meglehetősen különbözik az eddig ismert velur-sifóntól, mert mig annak belső fele sűrű szövésű és kissé keményfogásu selyemanyagból ké. ült, az uj anyag könnyű, simít lékony és a legdusabb gloknis szabásban sem veszélyezteti az alak karcsúságát Ó6 igy telje­sen megfelel a mai divat követelményeinek. Az estélyi ruhák anyaga szokatlanul gazdag az idén. A bársonyfélék mellett a tüll, a sima és min­tás taft, a moiré, a selyemcsipke ós az arannyal, ezüsttel átszőtt lamék fognak főképpen szerepelni, A selyemmuszlin átmentette magát a nyárból a téli ezezómra te, de most beleszőtt bársony virágok tarkítják. Újdonság, hogy a vékony, fémszálas la­nt ékből elegáns délutáni ruhákat is készítenek. A délutáni ruhák főanyaga a krep-szatin, krep- mongol, krep-maroquin és a taft. Az estélyi kö­penyek pedig muszünsifónból, Iáméból, brokátból készülnek. DugÓgyár Friedraann és Moskovics (eiclőtt Zempllner A Frtcdmann) Telefon 209 KÓFICÉ Bocskay korút 6 Szállítunk dugókat minden nagyságban ós minden colra Parafala polcát, fürdökádelötóteket, önműködő tölcsért és egyéb parafaárukat. Aranyérmekkel kitüntetve. Zongorakiailitas Árajánlat díjtalan. Csore" | .kolice, Z i 1 i n a, A II T« PSTROF F° ™“ ItoT 63 °ta’ „Musika” Hang szerház. VlBágNírŰ XOIIfOr á I8»&i —.................... ..................:■ ............. ....................' ll-f<l*#!l.'íll,iife!lti^11 """" """

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom