Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-27 / 245. (2170.) szám
{ 192Í) október 27, vasárnap. A békeszerződés megváltoztatását jelentené, ^ ha a magyar optánsokat megfosztanák a békeszerződésben biztosított jogaitőS — jelentette ki Bethlen a niagfsr képviselSházban A jóvátétel) tárgyalás ügye a magyar képviselöhizban - lózépMsr Romániában — Feyer a revízió kérdéséről igyon Gottdiener PEZSGŐT Budapest, október 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjeleotése.) A magyar képvi&e- lőház külügyi bizottsága Pékár Gyula elnökletével ma délelőtt folytatta pénteken félbeszakított ülését, amelyen a kormány részéről Bethlen miniszterelnök, Walkó külügyminiszter és Wekerle pénzügyminiszter voltak .jelen. Walkó külügyminiszter bejelentette, hogy a kormány arra törekszik, hogy a vízum kényszert a kölcsönösség elve alapján szüntesse meg azokkal az államokkal, amelyek szintén nem ragaszkodnak Magyarországgal szemben a vízumkényszerhez. Ettől az idegenforgalom jelentékeny föllendülését várja. A párisi tárgyalásokról a külügyminiszter ezeket mondotta: Bennünket két kérdés érdekel, még pedig a jóvátétel és a békeszerződésekből folyó pénzügyi kötelezettségek kölcsönös likvidálása. A jóvátétel ügyében Bethlen miniszterelnök már kijelentette, hogy Magyarország újabb terheket nem képes vállalni. Ebbéli kötelezettségének eleget tett az utódállamokhoz csatolt volt magyar területeken lévő állami javakkal és az eddig teljesített pénzbeli szolgáltatásokkal és az ezután 1943-ig teljesítendő illetékekkel. Baracs Marcell egyetért a miniszterelnök- ke! abban, hogy az optánsügyet lehetetlen összefüggésbe hozni a jóvátételi kérdéssel. Kállay Tibor szeretné, ha a külpolitikát fokozottan állítanák a gazdasági érdekek szolgálatába. Lakatos Gyula kijelenti, hogy a jóvátételi számlának követel oldala is van, mert az utódállamok területem lévő volt magyar állami javak értéke több milliárd magyar korona, amit figyelembe véve, Magyarországnak nem maradna fizetnivalója. Ezt azért említi fői, mert állítólag az optánsügyet a jóvátétellel akarják összekapcsolni, amely hihetetlen állásponthoz állítólag Jugoszlávia és Románia is csatlakozott, noha ez utóbbinak egyáltalán nincs jóvátételi igénye. Kenéz Béla azokat a sérelmeket teszi szóvá, amik az utódállamok területén a magyar kisebbséget érik. Romániában magyar útlevéllel rendelkező magyar állampolgárokat tartóztatnak ie és — mint legutóbb megtörtént — a parajéi sóbányába küldik kényszermunkára. A román kormány legutóbb kétezer székely családot telepitett ki Hondurasba. Peyer Károly szoc.dem. szerint is lehetetlen junktimba hozni az optánsügyet a jóvátétellel. A revízió kérdésében a népszavazás elvi alapján áll és hivatkozik a sziléziai, ka- rinthiai, schieswigholsteini és a soproni példára. A vita végén Bethlen István gróf miniszterelnök szólalt föl. Véleménye szerint a jóvátételi kérdést már hatalmi szóval elintézni lehetetlen. A fejlődés iránya az volt, hogy a re- parációs kérdés német részét fokozatosan elvonták a békeszerződésben megállapított tényezők hatalmi szférájából. Ezt a nagyhatalmak belátták és ezért ültek le Németországgal tárgyalni a jóvátétel békés elintézéséről. Ha a magyar jóvátétellel megint a jóvátételi bizottságnak kellene foglalkoznia, ez visszaesés volna a Briand és Stresemann inaugurálta békés politikában. A jóvátételi tárgyalásokon Magyarország kitart ezen álláspontja mellett és nem hajlandó a jogosulatlan követeléseket honorálni. Hangsúlyozza, hogy az optánsügy, valamint a hasonló ügyek bevonása a jóvátételi kérdésbe lehetetlen, mert itt a külállamok magánfelekkel állnak szemben, akiknek követeléseiről a kormánynak nincs joga lemondani. A békeszerződés megváltoztatását jelentené, ha megfosztanák a magyar állampolgárokat a békeszerződésben biztosított joguktól, hogy igényeiket, vegyes döntőbíróságnál érvényesíthessék, amit a békeszerződések úgyszólván egyedüli jogként biztosítottak nekik. Az' elnök ezután a külügyi bizottság ülését berekesztette. Washington, október 26. Stimson amerikai államtitkár megerősítette az United Press hírét, amely arról szól, hogy Amerika s Németország között tárgyalások folynak a két ország közötti külön jóvátételi szerződés megkötésére. Amerika németországi magánköveteléseit a szerződés értelmében a jóvátételből törtesztenék. Stimson szerint Owen Young a tavasz folyamán fölvilágosította Hoover elnököt a Fehér Házban tartott konferencián, hogy Amerika kénytelen csökkenteni németországi igényeit, mert a birodalom képtelen eleget tenni a reája rótt kötelezettségeinek. Ugyanakkor az 1927-ben hozott törvény értelmében föloldják a zár alól a háborúban lefoglalt német vagyont, vagy az elkobzott értékeket valorizálva beszámítják a jóvátételbe. A Times szerint Ameríka titokban a Da- wes-tervezst fölujitására vágyik s a Németországgal kötendő külön szerződés is ezt a célt szolgálja. — Pártszervezeti tisztujitás. Rozsnyóról jelentik: A magyar nemzeti párt borzovai helyi szervezete mostanában tartotta tisztújító gyűlését, amelyen Farkas Bene Lászlót helyi elnökké, Görög Illést pénztárossá választották meg. raaanMUBaMmmBnBHHmMnmHMM ¥ ö R R © RÉSBNV Irtai MÓRICZ SSi® (18) OH® Az ura ránézett. Ax aessony mélyen kivágott ingben ült az ágyon. Hófehér bőre vilá- gitott az acetilénlámpa sárgás fényén. Úgy tűt ott felhúzott térdekkel, gyönyörű karjai meztelenül fénylettek, a rövid, fekee haja szétszóródva, annyira szép volt, hogy amire sose gondolt komolyan, most féltékenységének teljes alapja volt, ngy érezte. — Mikor volt itt? — kérdezte kiszáradt torokkal. — Délután. — Mikor én a mezőn voltam? — mondta rekedten a jegyző. — Igen. *— Úgy. Miért nem szóltál róla? •— Mit mondjak, — szólt hevesen az asz- szony s kigyenesedett. A férfi soká nézte. — Szertód volt? Az asszony hallgatott. Az egész teste feszülten, mereven kéményedé tt meg. — Mi köze hozzá, — mondta. — Mi köze hozzá. A férfi felállott. Már harisnyában volt, cipő nélkül. Nézte a feleségét, ezt a szép meddő asz- gzonyt akinek az egész teste olyan volt, mint egy nimfáé, csak az arca volt kissé fáradt. ■— Mióta? — Ah. A férfi soha nem gondolta komolyan. Az egész világ ingerelte, uszította rá, de ezt soha nem gondolta volna komolyan. Hadd járjon a világ .szája. Most azonban bizonyos volt benne. Az asszonyból kitört a sir ás. e — Kellett neki, jaj. valaki kellett neki, akinek elpanaszkodja a kietlen életét. És ez nem is végződhetett másképpen . . . Jaj... A jegyző kétségbeesve nézett az asszonyra. A vér fel-fel rohant a fejébe, aztán megint leszállóit s halálos hidegségeket érzett. — Hát most mit csináljak? — mondta. — Most én is elővegyem a puskát s agyonlőjjem a feleségemet? — Igen, lőj jön agyon, tojjon, agyon. Mert ez nem élet, mert nekem igy neon kell az élet. A férfi gúnyosan nézett. — S mióta tart? — ordította. — S meddig fog tartanil . , . Hát maga azt hiszi, hogy egy ilyen asszony, mint én, élhet igy, egy ilyen fatuskó mellett, mint maga.! . . . Oh, de borzasztó, jaj de iszonyú élet . . . Már elmúlt az én életem . . . Hányát vetette magát az ágyon s reszketett s borzongott, oly kitartóan, hogy az egész ágy zörgöít vele. A jegyző visszaemlékezett, hogy mikor legelőször töltött egy éjjelt ezzel a nővel, akkor is ugyanilyen hideglelős reszketősben volt « dunnákat keltett rérakm és konyakot önteni bele mig magáihoz tért Egy idegen nőt vett magához s egy idegen nővei töltött hét évet S most itt áll megalázva s megszégyenítve; jön annak a bullájából, aki mellett ex a nő nem volt idegen. És hogy Ő ezt csak most tudta meg, hogy csak most nyílik fel a szeme. Ez a nő többet neki senki. Semmi. Soha nem fogja megérteni, soha neon tud reá se pillantaná. Tétován körülnézett, aztán lassan lehajtott, felszedte a kabátját, a cipőjét s lassan, lehajtott fejjel kivándorolt a szobából. Behúzta maga után az ajtót s elment az utolsó szobába, a hivatali irodába. Ott volt a régi viaszos vászon díván, amelyen segédjegyző korában hált, arra levetette magát. Lámpát sem gyújtott, csak a besütő holdfényen tájékozódott. Aztán ott feküdt a diivánon, erőtlenül s hullám ódra s arra gondolt, hogy milyen boldog az a másik, aki már nyugodtan fekszik s túl van mindenen. * Mikor az autó elment a kastélyból s betették utána a kaput, az emberek újra összeK&sfsmert tény, hogy Sdhmidthauer Európa legtartalmasabb keserüviz-forrása n HTOg&Bt saséra egyedim a maga nemében. imnwir ~i mii iiiiiiiiidiiiiiiiíhi m iimiiiiiiiniiiHiiiwi'iiimwinim«wiiinii>iiw«HOTi«iiin«iw<iiwwiiwinn»iw Gyomor- és béltisztitó hatása páratlan. Rendszeres adag éhgyomorra fél 'vó pohárral, Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is Forrás-ismertető és uisrimtai mincSen palackhoz mellékelve. gyűltek a nagy konyhában. Hallgatag volt mindenki, belső elkeseredés volt valamennyiükben s gyűlölettel s gyilkosán néztek egymásra. i— No menjetek aludni má, — mondta egy mérges vénasszonyi hang, az aggastyánnak a lánya, maga is már oly öreg, mint az országút. De a szavára senki se mozdult. — Elbújom a világot, — mondta erre mérgesen, s a fiatalok nevetni kezdtek önkéntelen, mert az örgasszony a villanyról is úgy szóit, mintha az ő idejebeli gyertyamécsee volna. — Vihogjatok, értetek halt meg a Megváltó, — morgott a vénasszony s tovább motozott a sarokban. —- Eefujták má, eefujták a jó világot, —• — mondta egy fiatalasszony, aki egész este szótalanul ült a kályha mellett s annak a hideg falához nyomta az arcát. — Neked el, — szólt egy másik béres asz- szony — neked bizonyosan el. Az asszony nem szólt, hallgatott, a szemót beszorította s nagyot nyelt , Egy kis csönd volt. Akkor egy férfihang megszólalt. — Mindenkinek legyen esze. Lehet menni. e Mgmozd u Itak. — Nem jön haza a nagyságos asszony? — kérdezte a szobalány. Erről bizony nem szólották az urak. Még azt se mondták, hogy hol van s mit csinál a nagyságos asszony. Csak jöttek s áthágták a parancsot: úgy jöttek-mentek a házban, a nagy és félelmes kastélyban, mintha az övék volna. Bezzeg még azelőtt senki emberfia nem mert volna oly tiszteletlenül s bejelentés és engedély nélkül csavarogná a nagyszerű szobákban. — Akár jön, akár nem jön, — mordult a férfihang — nincs szükség sokadalomra. Akinek az a dolga, őrzi a házat, akinek , nem az a dolga, mehet aludni. Legelőször az a fiatalasszony állott fel, aki a kályha mellett ült s nagy lelki hőségét a vas hidegségével enyhítette. — Falábuné megy, — mondta egy női hang. 1 Amerika Németországgal Iliin jóvátétel sienoiési Ili Stimson államtitkár szerint a szerződés megfestése szükségszerűség - Kísérlet a Dawes-terv filiiesztisére! I Telelőn u22 ,Megnyílt a teljesen modernül berendezett, Te,c,on j HOTEL SCHM1EPL í KoSke, Fö ucca 80. lejárat a Posta uccéról. | Étterem — Hideg-meleg viz, központi íüíés. Hazáknak és állami alkalmazottaknak 19 százalék ke^vemáw — Buffet ——B( iíiwm—wwmbmhvwhwhbwbwm— ni —imuiiih ■< ■»■■■ niimw ii hiú mii .nm ni—m mii in——w—iim»l
