Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-26 / 244. (2169.) szám

2 tpt^<twMag^arhtrmi> i$29 október 2fl, szombat. Kétszer kobozták el ugyanazon cikk miatt a Komáromi Lapokat A kerületi bíróság hatálytalanította az első elkobzást, az ügyészség ennek darára másodszor is koboztatok Állama pcnxügyi rag.v ^ausdasági helyzete egyáltalán nincs összefüggésben a nagy besszei. Ai ipar ée a kereskedelem virág­zik és a nyereségek a nagyipari üzemek­ben általában nagyabbak, mint az elmúlt érben voltak. A bánya- és a textilipar sem áll rosszul, ámbár ezekben az ágakban vaji némi nehézség. A Federal Keserve Board nem sz^. itja le diszkontját, holott tegnap mindenki ezt várta. Tegnap a tulteflctoedt tőzsdéd tickerek csak négy órával a zárás után tudták befejezni a jegyzést. Mig Newyork a tőzsdei pánikról be­szél, a sok millió kis és nagy spekulánsnak este 8 óráig kellett várnia, amíg végre érte­sülhetett a zárási árfolyamokról. Newyork bankköreáben elsősorban annak Örülnek, hogy a tegnapi krach nem okozati inzolven- ciákat s az ügynök-cégek teljesíthették köte­lezettségeiket. Az ügynökök tegnap délután szintén ülést tartottak, amelyen elhatározták, hogy ügyfeleikhez körlevelet intéznek és az eladási parancsok visszavonására kérik őket. A szenátus tegnapi ülésén kizárólag a tőzs­dei eseményekkel foglalkozott. Sok szenátor megelégedését fejezte ki, hogy a túlzott hossz-spekulációk után végre egészséges bessz állott be. Uctai összecsapások előtt? Newyork, október 25. Bankkörökben a tőzsde mai megnyitását nyugtalanul vár­ják. Jól értesült körök szerint a tegnapi tőzsdei pánikkal kapcsolatban ma uocai tüntetések lesznek. A rendőrség máris kellő intézkedéseket tett és jelentős detek- tiv-Őrsöket helyezett el a Wailstreetben. A törne? közé polgáriruhás rendőrtisztviselők vegyültek, akik parancsot kaptak, hogy azonnal közbelépjenek, amint kitör a nyug­talanság. Az egyenruhás rendőrség a leg­kisebb csoportosulásokat feloszlathatja. A közeli uccákban lovas és motoros osztagok állnak tartalékban. Tegnap a tőzsdén a helyzet bolondházhoz ha­sonlított Az ügynökök a legvadabb hírek­nek is hitelt adtak és szeriózus cégek ész nél­kül adták el papírjaikat. A hivatalos szobá­kat a spekulánsok a szó legszorosabb értel­mében ostromzár alatt tartották. Olyan em­berek, akik még tegnap gazdagok voltak, ma a templom egerénél szegényebbek. A leg­Komárora, október 25. (Saját tudósi tónktól.) A lapelikobzások történetében is párját ritkító esemény történt Komáromban a Komáromi La­pokkal, mely a napokban ünnepelte fennállá-á- nak félszázados évfordulóját. A Komáromi La­pok keddi számában 135.000 hektár címen ve­zércikket közölt, melyben a földreform végre­hajtását birálta- Az államügyészség a cikk több passzusát rekriimdnálta és utasította az állam- rendőrséget a lap elkobzására, ami meg is tör­tént. A komáromi lapok az elkobzás miatt fellebbe­zéssel élt és a komorámi törvényszék vádtaná­csa helyt adva a fellebbezésnek megállapította, hogy az államügyészség álláspontja helyte­len, mivel a kérdéses cikk tartalma sem nem dur­va, sem izgató módon nem gyalázza a köztár­saságot, nemzetet, úgy, hogy az a közbókét ve szélyeztetné. ^ A bíróság mérlegelésében azt vette figyelem­be, hogy választási időszakban élünk, amikor élesebb a kritika is, azonban a cikk különben sem az állam ellen íródott, hanem csupán a földreform végrehajtási módját érinti Ezért a kerületi bíróság az elkobzási indítványt el­utasítani volt kénytelen. A Komáromi Lapok csütörtöki számában kö­zölte a bíróság határozatát, amelyben idézve voltak az elkobzott cikk részletei, ezért az ál­lamügyészség több spekuláns még csak tiszta képet sem kapott a.helyzetről, mert a tőzsdei kommuni­káció a túl terhel tség következtében felmond­ta a szolgálatot. A legfőbbet állítólag George Backer. a First National Bank igazgatóságának tagja veszítette. 22.000 darab részvényén né­hány perc alatt 320 millió koronát veszített. Egyelőre nem lehet tudni, mit hoz a mai nap. A kormány erélyes közbelépésére a' helyzet valószín: üteg megnyugszik és a bessz nem folytat ódák. a Komáromi Lapokat ismét elkoboztatta és a lap üres foltokkal jelent meg a második kiadásban. Az ügyészség tehát másodszor a bíróság ité- j tét kobozta el, ami vitára ad alkalmat. A Komáromi Lapok szerkesztősége ismét fel-! folyamodással élt az elkobzó határozat ellen és most kíváncsian várja a komáromi közvéle­mény, hogy a kerületi biróság milyen álláspon­tot foglal el az államügyészséggel szemben. A lapnak nagy a kára, hogy két számát lefoglal­ták és elkobozták és azokból uj kiadást kellett készíttetnie. Pártjaink választási megbízottai figyelmébe A Prágai Magyar Hírlap hétfőn rendkívül! kiadásban hozza a választások eredményét. Ezért fölhívjuk pártjaink valamennyi válasz­tási megbízottait, hogy rövid levéltáviratban közöljék lapunk szerkesztőségével az ered­ményeket. A táviratot lehetőleg még vasár­nap este adják föl. Szerkesztőségünk táv­irati elme: Hírlap, Praha. A nagyobb váro­sokból és a kerületi választási bizottságok székhelyein működő pártmegbizottainkat fölkérjük, hogy az eredményeket lehetőleg vasárnap, avagy pedig hétfőn délután négy óráig levéjtáviratban, illetve telefonon kö­zöljék lapunk szerkesztőségével. Szerkesztő­ségünk telefonszáma: 303—11. 2 Magyar asszonyok!#^ Magyar anyák! ■ Hozzátok fordulunk, hozzátok emeljük kérő szavunkat: Ti, kik szivetekből csöpögtctitek gyermekeitekbe a magyar vert, — Ti, kik tanitgat- játok őket gügyögő szóval édes magyar anyanyelvűnkre és kicsiny kezeiket összetéve ma­gyarul tanítjátok imádni Istenünket, — Ti tudjátok, hogy milyen drága, szent nekünk ma­gyarságunk és hitünk Hozzátok fordulunk, mert tudjuk, hogy Ielketekben él a szeretet és ragaszkodás ma­gyar nyelvünkhöz és hitünkhöz. Most arról tegyetek tanúságot, hogy akarjátok-e mindazt, ami szent volt eddig ne­künk? Akarjáíok-e, hogy azt a keveset, amit meghagytak még apáink után nekünk, to­vábbra is megtarthassuk? Mi bízunk Bennetek! Tudjuk, hogy a magyar asszonyok, a magyar anyák mindig megállották helyüket! Hisszük, hogy a magyar szivetek most is megsúgja nektek, hogy mit kell tennetek! Tartsatok ki mellettünk, mert az Isten is velünk! Minden magyar *j||l|S| leány & asszony jg|jjjggi-re szavazzon! csak a Országos Keresztényszocialista Párt, Magyar Nemzeti Pát és Zipser Deutscbe Parte! (Autonomista választási szövetség) FORRÓ MEZÓK REGÉNY Irtás MÓRICZ SSIflMOND — Igen. — Úgy . Szoktak máskor is? ■— Igen. — Mikor? 1— Délután. — Ma délután, mikor elment a nagyságos ur, előbb veszekedtek? — Igenis. Bátky nagy szemekkel nézett a lányra. — Jól van, — mondta a főkapitány — vi­gye ki, ha kell, hivatjuk. A detektív elvezette a lányt. — István — mondta a főkapitány — hát nem volt boldog a családi életük? István sápadtan hallgatott. — Van boldog családi élet? — kérdezte aztán mély lehangoltsággal . . . Zokogás tört ki belőle. — Jaj istenem, istenem, — mondta — ilyen dolgok!... Jaj, hát ki nincs olykor ab­ban a hangulatban, hogy csak egy revolver- golyó segit. Sokáig ültek csöndben. — Súlyos anyagi bajok is voltak, — mond­ta Bátky — mondtam szegény sógoromnak, hogy emiatt nem kell elveszteni a fejét . . . Most jártam utána egy nagyobb kölcsönnek, hogy konvertáljam az adósságait Bérletről is folyt már tárgyalás, hogy hat évre elég előnyös feltételekkel kiadta volna a birto­kot s azalatt rendibejöhetett volna, mert a bé-riő most lefizette volna az egész bérleti ösz- szeget s abból ki lehetett volna fizetni min­dent s ő megtartott vtena annyit, hogy a ház­tartásra, lovaknak, teheneknek ellátására.... Ah, ez már mind a multié . . . — Ezen veszekedett a feleségével? — Vilma a bérlet mellett volt, mert akkor Pestre mentek volna... Laci nem akart Pestre menni... Féltékeny volt... — ügy.... — mondta a főkapitány — Haller? — Nem tudom — mondta Bátky — 3 hoz­zátette: — Á... Ok nélkül; mindig ok nél­kül; de olyan volt a természete. Még a nap­fényre is féltékeny volt... — Hát persze, indokolva van itt minden. A magyar úri családok sorsa — mondta a fő­kapitány. — Igen ... Mindnyájunk sorsa ... A detektív visszajött: — Méltóságos főkapitány ur, alázatosan je­lentem — mondta — megérkezett a szolga- biró ur és a doktor ur. — Igen — mondta a főkapitány s fel állott. — ön értesítette őket, jegyző ur? — Én — mondta a jegyző — első köteles­ség volt, lovas legény küldtem értük Bán­faivára. — Nagyon helyes — morogta a főkapitány s a belépők elé ment. *• — Szervusz. — Szervusz — hajlott meg egy fiatalember s csak most ismerte fel a főkapitányt — szer­vusz, méltóságos uram. — A főszolgabíró ninos itt? — Nem, kérlek alázattal, méltóságos uraim, ma nincs idehaza. Délután bement az alispán ormoz. ; — Nagyon helyes. A formaságokon hamar túlestek, A szolga- bíró hamar megértette a dolgot s megírta a jegyzőkönyvet Azt aláírta a család nevében Bátky dr. A jegyző érezte, hogy most már 5 nagyon mehet, el is búcsúzott. — Hogy jött szolgabíró ur? — Biciklin. — És az orvos ur? — Én kérem kocsin. Az utón találkoztunk e a szolgabíró ur beszállóit. Mikor kint voltak az udvaron s búcsúztak, a jegyző azt mondta az orvosnak: — Te Alfréd, én láttam a testet... Nincs rajta semmi pörkölődés, a homlokon, illetve a vakszemen. Hogy lehet az? Az orvos könnyelműen ingatta a fejét. — Kérlek az semmi, ha a revolvert mesz- szebb tartotta, akkor egyáltalán nem is lehet pörk. Magam részéről valószínűnek is tartom, hogy csak ijesztésnek szánta a lövést. Ahogy szokták az emberek. Múltkor volt egy érde­kes esetem, egy fiatalemberen két lukat ta­láltam s egy sebet. Megcsípte a kis kappan­háját, elhúzta a bőrt s átlőtte. Nem volt ha­lálos. Nevetett, az urak nevettek, aztán elbúcsúz­tak, ők félültek a parasztszekérre, amely a kapu előtt állott, a jegyző pedig hazament. A felesége még ébren volt. — Igaz? — kérdezte s riadt szemekkel nézett. . — Igaz. Most, hogy el volt intézve az ügy, már erő­sen eloszlott benne minden feszültség s nem látta olyan tragikusnak a dolgot, mint 'mikor elment hazulról. — Mi történt? — öngyilkosság. — Rettenetes! — Az asszony oly rémülten nézett. — öngyilkosság! — rebegte s nagy szemei lázasan fénylettek. — Jaj. — Sok baj volt — mondta az ura s hozzá­fogod vetkőzni. — Anyagi bajok. Az asszony zavartan takargatta magát, az ujjaj remegtek, mig magára húzta a vékony nyári takarót. — Szegény ember — mondta — jaj az a szegény ember. A jegyző lassan ledobta a kabátot. — Még éjjel sem enyhül ez a meleg — mondta. — Olyan fullasztó hőség van. — De beszélj hát. ' — Nagyon furcsák ezek a cselédek — mondta gondolkozva a jegyző s izzadt homlo­kát megtérülte. A haja géppel volt nyírva s mivel két napja nem borotválkozott, gyorsan növő szakálla csaknem olyan borostás volt, mint a feje. — Hogy félre akarlak vezetni. De persze, mikor megjött a főkapitány a detektivekkel, akkor aztán mingyárt megnyílt a nyelvűik. Ezer szerencse, hegy nem kompromittáltam ma­gamat egy hamis jegyzőkönyvvel . . . Kér­lek, délután va ami volt köztük. Úgy látszik azért ment be a városba kocsin. Ez is ért­hetetlen, de hát ezek az urak mind olyan kiszámíthatatlanok. Délután befogatott s el­ment. Három óra kocsin. Nem sajnálta a io- vait. Aztán visszajött autón. Biztos, hogy egé­szen elmezavarodott volt. Számon kérte a fe­leségét, valószinüleg volt egy kis féltékeny­ség is . . . Az asszony dideregve ült az ágyon s me­reven nézte, ahogy a vastag nagy ember a cipőjét kifüzte. ^ — Újra összevesztek s mivel idegen is volt jelen, biztosan azért futott le a tornác előtt s ott a kavicson lőtte magát főbe. Az is lehet, hogy csak meg akarta ijedten! a fe­leségét s túl jól sikerült a dolog. — De hiszen nem szerette a feleségét- Nem szerette, nem szerette. Utálta azt a bestiát Ma délután itt mondta, hogy minden ponci- kája utálja. (Folytattuk.) Folyó hő 28-án hétfőn nyílik meg a teljesen modernül berendezett HOTEL SCHMIEDL KoSice, Fö ucca 80. Bejárat a Posta uccóról. Étterem — Hideg-meleg víz, központi fűtés. Utazóknak és állami alkalmazottaknak ?0 százalék kedvezmény - Buffet o (17)

Next

/
Oldalképek
Tartalom