Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-25 / 243. (2168.) szám

6 1929 október 25, péntek. Bechyne Zdenka nem más, mint a szociálde­mokrata exminiszter leánya. Becthynén kiviil maradéklbirtoka van még Sou- ku,p szocialista szenátornak, Oktavec, Taidlanek volt szociáldemokrata képviselőknek, azonkí­vül Szlovenszkón, Tótmegyeren Tehely szoc. dem. titkárnak van két birtoka és legutóbb Dérer Iván sógora, Sarosun ugyancsak kórt maradékbirtokot. Koudelka szociáldemokrata képviselő legutóbb nagy bérpalotát vásárolt Berlinben. Mindezekből látiható, hogy szociálde­mokrata elvtársak, akik állandóan a proleta­riátus nevében beszélnek, elsősorban a saját meggazdagodásaikat tartják szem előtt. Lelfees magyar gyűlések Pozsony, október 24. (Saját tudósítónktól.) A választási agitáció elérte tetőfokát. Az orszá­gos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt gyűléseit mindenfelé teljes siker jellemzi, s az általános benyomás az, hogy a választásokból a közös lista nagy győzelem­mel fog kikerülni. Vasárnap Nagylégen és Vaj- kán volt szépen sikerült gyűlés, amelyen Kar- doss Győző, Hideghéíhy Illés és Balogh Péter fejtették ki az autonómista programot. Zsi- gárdon négyszáz főnyi hallgatóság előtt beszólt Galambos Béla, Várady Béla, Prohászka, Bo- zsing Ferenc, Szabó Ferenc és Balogh Péter. Léva környékén Horhin, Nagykerekónybem Kiskoszmályon, Ujbarson, Felsőszecsé-ny, Kis­köre, Génye pusztán és Kelecsényen volt nép- gyűlés. Kiemelkedően hangulatos volt az alsó­it éli gyűlés, ahol száz és száz magyar és szlo­vák várta már a szónokokat a szövetkezet nagytermében. Wallach József elnöki megnyi­tója után Kersék János dr. kérte a jelenlevő­ket, hogy továbbra is mutassanak példát min­denkinek elv-hűségükkel, szilárd autonómista meggyőződésükkel. Majd Buday Imre titkár mondott, hatásos beszédet. Füssy Kálmán a választék kezét! Ugyancsak lelkesedés és őszinte ragaszkodás jellemezte a felsőgyörödi, gyékényed, baracs­kai, zsemlén, vámosladányi, hontfüzesgyarmati, oroszkai, garamsallói, tergenyei, kis- és nagy- sárói gyűléseket. Az Alsó- és Felsőfegyverne- ken tartott gyűlésen Füssy Kálmán szenátor­jelölt hangoztatta, hogy a- két párt nem állam­ellenes, ezt csak ellenségeink mondják, — ha­nem kormányellenes, miután tizenegy esztendő óta semmi hajlandóság sem mutatkozik arra, hogy a kisebbségek számára az alkotmánytör- vényben biztosított jogokat a gyakorlatban ér­vényesítsék. A zselizi járásban a kommunisták és agrá­rok tömegesen lépnek át a magyarság pártja­iba, 6 minden- valószínűség szerint itt is nagy előretörés várható. A zselizi környéken ma már vannak olyan helyek, ahova az agrárpárt kor­tesei a lábukat sem merik betenni, mert a nép egyszerűen megveri őket. Szépen látogatott gyűlést rendezett a két párt Babotán, ahol Kovács Mihály ostorozta a kormányrendszer mulasztásait, s föLhivta a je­lenlevőket, hogy a kommunizmus ellen egysé­ges frontban, tömörüljenek. Majd Horváth Imre mondott talpraesett beszédet humoros példák­kal illusztrálva a mai közigazgatási rendszert. Fica Ferenc a magyar nők lelkiismeretére ap- pellált, s kérte őket, hogy őrizzék meg magyar­ságukat. Alapy Gyula dr. tartóménygyiilési képvi­selő Csallóközar anyáson, Ekelen és Izsán vett részt népgyüléseken, amelyek egytől- egyig kitünően sikerültek. Szlovák vidéken az agitációs munkát szin­tén teljes siker kíséri, úgy a nyilvános nép- gyűléseken, mint az értekezleteken igen so­kan vesznek részit. Szelepcsénben népgyülés volt Truchly Alajos és Vojtech Pál részvéte­lével. Értekezletek voltak: Szelezsényben, Hecsén, Né vérén, Határon, Béládon, Kis- és Nagy keresményben és Zsitvaujfalun. Zsitva- gyarmaiton népgyülést rendezett a keresz­tény szocialista párt. Melleken is népgyülést, Komjáton, Szőllősön, Csőm okon, Ozdögön és Zsitvafödémesen pedig értekezleteket. Vel- esicen népgyülés volt, amelyen 350 résztvevő előtt beszélt: Truchly Alajos és Vojtek Pál. Nagyhinden a következő községek részvéte­lével rendezett a párt népgyülést: Kálasz, Babindál, Család, Kis- és Nugyhi.nd, Zsitva- ujfalu. Ugyancsak sikeres értekezletek vol­tak: Bazibau és Szereden, az utóbbi, helyen Szukop Adolf és Loránth Sándor képviselője­löltek intéztek buzdító szavakat a választók­hoz. A magyar egység megbontói­nak kudarca Az „országos kisgazda, kisiparos és mun­káspárt" címen fölállított alakulatnak a ma­gyar egység megbontását célzó aknamunkája mindenütt méltó fogadtatásra talál. A ma­gyarság sokkal ön tudatosabb, semhogy felül­jön ezeknek az agitátoroknak, akik sok he­lyen pénzigéretekkel akarják a lelkeket meg­vásárolni. Vasárnap Zselizen hirdettek nép- gyűlést, amely oly csúfos kudarcba fulladt, hogy a szóno­kokon kívül csak a hatósági kiküldött je­lent meg a színhelyen. Délután Nagysall6ra mentek át a szónokok, ahol 3000 ember gyülekezett össze. Nagy csa­lódásukra valamennyien az országos kérész- tónyszecialista párthoz és a magyar nemzeti pártAwa. tartóztak, akik mér eAfiaeteeen meg­Amerika legnagyobb drámai művésznőjét az a szerepe öllé meg, amely világhírűvé tette Közei ezerszer lépett lel Jeanne Eagels Somerset Maugham „Eső“‘iében, az uccai lány szerepében Neioyork, október. Jeauine Eagels közel tíz éve Amerika leghíresebb színésznője volt. A szókébaju zseniális és gyönyörű művésznő éveken keresztül uralkodott az amerikai színházi világban. Jeanne Eagelst az őste- hetségü drámai színésznőt, amerikai Duse- nek nevezték. Vasárnap terjedt el Newyorkban a fair, hogy Jeanne Eagels a Park Avenue egyik előkelő szanatóriumáíban hirtelen meghalt. Mindenki tudta, hogy a művésznő delirium tremeusben halt meg. Görcsökben fetrengve szállították be a szanatóriumba, ahol néhány óra leforgása alatt kiszenvedett. Az orvosi je­lentés szerint is halálának közvetlen oka al­koholmérgezés volt. Eagels asszony megdöbbentő halála szomo­rú és nagyon jelhamző amerikai szinésiztra- gédia után tett pontot. A veszedelmes siker Jó néhány éve annak, hogy a Boadwayn előadták W. Sommerset Maughaim világhírű darabját, a „Bain“4, amely Budapesten „Eső" címen került színre. A darab nőd fő­szerepét Jeanne Eagels játszotta. Az Eső a déltengeri szigetvilág egyik elhagyott szige­tén játszódik, ahol az esős időjárás egy ütött- kopott kis szállodának nevezett benszüiött kocsmába hajt össze néhány európait. A fő­szereplő egy Amerikából a börtön elől elszö­kött uccai nő, aki a keleti kikötők csapszé­keiben tengődött egy darabig és éppen visz- szatérőben van San Franciscóba. A szállodába egy puritán misszionárius érkezik a felesé­gével, aki szuggesztiv erejével az eldurvult lelkű nőből szentel formál, hogy később egy borzasztó trópusi éjsza­ka hatása alatt a szentből újra csak nőt csi­náljon. A darab óriási sikert aratott a Broadwayn. Jeanne Eagels nevét egész Amerikában szét- viitte a távíró, mindenütt hasábokat Írtak az uj nagyságról, aki döbbenetes hűséggel és megrázó erővel alakította az Eső fő női sze­repét. Eagels asszony, akiről a Rain premier­jéig csak a színházi világ benfentesei tudták, hogy zseniális drámai művésznő, most egy­szerre amerikai méretű nagyság lett A Rain estéről estére táblás házakat vonzott New- yorkban, úgy hogy amerikai szokásokhoz hí­ven két évig le sem vették a műsorról. A szerep megkezdi gyilkos munkáját Eagels asszony, aki lángoló ambícióval for­málta meg szerepét és minden idegszálával, tehetségének minden tüzével az alakításnak élt, érezte, hogy lassan felmorzsolódik. Az Eső második felvonásában az amerikai színpadi technika tökéletesen érezteti a dél- tengeri szigetvilág borzalmasságát. A szín­pad egyik szélén a néző elől pálmabok­rokba rejtett hatalmas levezető csatornát épí­tettek, mely felfogja a színpad tetejéről alá­zuhogó esőt. Nap-nap után játszott Jeanne Eagels, miközben a színpad oldalán idegrázó valószerüséggel ömlött alá a monoton trópusi eső. Hátul a színpad mögül a benszülöttek re­kedt gongját ütötték egyhangú következetes­séggel és ezek az ügyes szinpadi hatások, amelyek a nézőt néhány órára teljesen bele­varázsolták a dél tengeri éjszaka monotón tárgyalták, hogy miképpen fognak a nagy- i hangú igére! ükét megesni ölni. Juhász Pál | naigysallói ref. lelkész, a „párt" képviselője­löltje beszélt először. A nép öt percig nyu­godtan hallgatta, de amkior kiejtette száján annak a „párt“-nak a nevét, amely a magyar egység ellen lé­pett lel egyszerre tomboló vihar tört ki a hallgatóság sorai között. A szidalmak özöne zudult feléje és nem tu­végtelenségébe, ez a szuggesztió azonban Las­sanként felőrölte Eagels asszony idegeit. A Broadway habilüén suttogni kezdték, hogy a gyönyörű Jeanne túlságosan sokat iszik. Elterjedt a híre, hogy a foszforeszkáló szemű, szőkehaju mű­vésznő minden előadás után barátaival nagy pezsgözéseket rendez és csak akkor tér magához, amikor az alko­holmámor lecsillapítja lüktető idegeit, hogy egy másik mámor karjaiban aztán minden! elfeledjen. Sommerset Maugham frenetikus sikerű da­rabja elindult „vidéki körútra". A nagy ame­rikai metropolisok: Chicago, Philadelphia, Eetroit,. Gleveland, San Francisco, Wiscoun- sin, Boston közönsége mind látni akarta a hí­res darabot és a még híresebb művésznőt, akinek temperamentumáról és szeszélyeiről hasábokat írtak az újságok színházi rovatai. Pezsgő és italdetektivek Jeanne Eagels, szerződésileg lekötötte ma­gát az Eső előadására úgy, hogy csak nagy bánatpénz ellenében szabadulhatott volna ki a szerződés korlátái közül. Csakhogy a pezs­gés éjszakák, a költekező életmód és a drá­ga ékszerek nagyon sok pénzt emésztett, fel és igy a színésznő nem utasíthatta vissza a meghívásokat. Elment az összes nagy váro­sokba, mindenütt hónapokig vagy hetekig fellépett minden este az Esőben és szabad­idejét városról városra utazással töltötte. Az idegei egyre jobban felőrlődtek. Most már nem elégedett meg azzal, hogy az előkelő titkos éjjeli mulatóhelyeken igyon, hanem a Lakására szállíttatta a kanadai határon át csempészett francia pezsgőt. Igen sokszor rajtaütöttek az italdetektivek és Jeanne Ea­gels csak nagy pénzbírságok ellenében sza­badult meg a börtöntől. Egy esetben ötezer dollárt fizetett, mert az italdetektivek a szállodai szobájában két láda felbontatlan francia pezsgőt és harminchét üres pezsgő6 üveget találtak. A vörös köd Az Esőnek a sikere egyre nőtt. Jeanne Eagels szétroncsolt idegekkel állandó alko­holmámorában megdöbbentő erővel alakítot­ta a kitaszított és agyongyötört uccai lány szerepét. A sok dohányzástól és ivástól a hangja elfátyolozódott, a lágy alt hangba egy kis rekedt tónus vegyült: a hangja éppen olyanná vált, mint amilyen az uccák nyomo­rultjainak hangja. — „Scarlet Womanl", Vörös asszony, — ezt kiáltja az Eső misszionáriusa a szerencsét­len uccailány arcába. — Vörös asszony, akinek egész élete a mások mámora melleit morzsolódik össze, akin a szenvedély vörös ködje uralkodik: ez volt Jeanne Eagels szinpadi szerepe és a másik hatalmasabb lett az igazi arcnál, a felvett szerep legyőzte a szerep mögött rejtőző embert . . . Jeanne Eagelsből lassankint „vörös asz- szony" lett, aki csak akkor volt boldog, ha pezsgőmámor­ba menekülhetett. Eagels asszony gyorsan sodródott lefelé a lejtőn. Néhányszor részegen ment a szinpad­[ 1 ózunk, ha azt mondjuk, hogy ; voltak olyanok, akik felháborodásukban le- köpdösték őt Saját híveik között egy se akadt, aki pártját fogta volna a megtévedt papnak, aki pirulva hagyta el az emelvényt. Eze^után a magyar­ság pártjaiból kiseprüzött elemek nagyon meg fogják gondolni, hogy valahol is föl mer­jenek lépni rágalmaikkal a józan magyar nép előtt. 2 Munkások! A kormánypártok és a cseh szocialista pártok Tuniszba akarnak exportálni Pártjaink elve: itt élned halnod kell ra és botrányt okozott, máskor nem érkezett meg az előadásra. Megtörtént, hogy Phila­delphiában kellett volna fellépnie tizenkét este, ehelyett azonban az egyik tengerparti fürdőhelyen tobzódott. Közbelépett az ameri­kai szinészszövetség, az Actors Aquity Asso- ciaoion és Jeanne Eagelst, az amerikai szín­pad királynőjét eltiltották a színpadtól. Az amerikai közönség Hét Vaudevillekben lépett fel ezután Jeanne Eagels és később Hollywoodban próbálko­zott, de annak ellenére, hogy az első filmje sikerült, nem érezte magát otthonosan a filmvilág mokkájában. A színpad vonzotta. Szomorú iróniája a sorsnak, hogy Jeanne Eagels arra kényszerűit, hogy vaur deville-körútra menjen és mindenütt az Eső nagy jelenetét adja elő. Megkísérelte az amerikai szinészegyesület vezetőségét az ellene hozott határozat meg­változtatására bírni. De az „Aquiti" hajtha­tatlan maradt' ítéletében: Jeanne Eagels nem nflagwwawwawMMwnffiiiitiaiP1 ivc»Jt«ajaw:viVBUi | Csizi Jód Brém Gyógyvíz a legerősebb jódos íorrások ' | Csizfürdő, Szlvenszkó. léphet fel olyan színpadon, ahol a színész- egyesület tagjai játszanak! Márpedig Ame­rikában csakis egyesületi tag léphet szín­padra. A lapok egyre többet foglalkoztak Eagels asszony magánéletével. Válásáról, különbö­ző barátaival való összeveszéseiről a nagy- közönség is értesült, az az amerikai közönség, amely dédelgetett kedvencét, Charlie Chap­lint egy kalandornő vádjaira kivetette ke­gyeiből és amely volt elnökeinek sem tudja megbocsátani, ha elnökségük ideje alatt vi­szonyuk volt géplrónővel. Delirium tremens! A prohibiciós, puritán, józan világban Je- anne Eagels mindjobban elszigetelődött Háta mögött olyan jelzőkkel illették, mint amilyent az Etó aősnője az elvakult, dühös lelkipász­tortól kapott. Jeanne Eagelsen egészen el­hatalmasodott a „Scarlet woman" szerepe. Mindig más mámorok és más férfiak karjai­ba menekült a józan valóság előtt, amelyben ő csak egy trónjavesztett királynő szerepét játszhatta. Eagels asszony fiatalon, — alig lehetett harminc éves — delirium tremens ben meg­halt. Testén 350.000 do’lár értékű ékszert ta­láltak és lakásán megszámlálhatatlan üres pezsgés üveget. Az ékszereket és a lakást a rendőrség fog­lalta le, mert Jeanne Eage.snek nincsenek örökösei. Elszigetelten élt, egyedül halt meg. A lakásán, amelyben sok színpadi siker em­léke húzódik meg, a rendéi ség pecsétje van. Az Eső, a világsikei ü darab még mindig turnén van Amerikában. M űdén este előad­ják az Unió valamelyik városában. Estéről estére felhangzik még az agyongyötört uccai lány sikoltása, én nem nagyok rossz! A Zeppelin útja Spanyolország és Elzász felett Basel, október 24. A Gráf Zeppelin ma délelőtt negyedtizenkettőkor spanyol útjáról jövet elrepült Elzász, majd Basel felett és út­ját a Rajna mentén folytatta. Madrid, október 24. A Gráf Zeppelin Bar­celona felett átrepülve egy postazsákot do­bott le, amelyet az Avenue St. Jean járóke­lői találtak meg és vittek a főpostára. Ecke- ner dr. egyébként üdvözlő jelzéseket váltott Barcelona pol­gármesterével. A város repülőterén 450 ember állott ké­szenlétben arra az esetre, ha a léghajó le­szállásra kényszerülne. Erre azonban nem került sor. A Zeppelin tovább haladt és át­repült Valencia felett, ahol a lakosság kendőiobogta^ssal üdvözölte a ritka vendeget. Innen Sevilla felé vette útját a léghajó. A tabládai repülőtér is kivilágítva, felkészülve várta a Gráf Zeppelint. A legújabb jelentések szerint a Zeppelin egyenletes tempóban folytatja útját a fried- richsWeni légikikötő felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom