Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-23 / 241. (2166.) szám

/ 'PRA:GAlA\\GtAR-HlRIiAI> 1929 október 23, *s*erda. Mii nyújtunk vevőinknek az őszi s'ezónra? Állami eiárusitást rendezünk elsőrendű őszi* és iélikabáf okból mélyen leszállói ott árakon október 12-től kezdődően, tehát már mos? a szezon elején. Őszi kabátok Ke 290-föl kezdve! MOBAVIA ruhaipari r.-t. Kosíoe, Hlavná Fö u. 21 Nem engedélyezték Karinthy Frigyes rimaszombati előadását mig az hozzájárult, hogy az ö nagyimaházá- ban legyeu a gyűlés. Az agrárgyiilésnek a templomba hirdetése és templomban tartása rendkívüli felhábo­rodást keltett s csak fokozta az ellenszenvet Kroóék ellen. A körülbelül 300—450 főnyi hallgatóság előtt Kroó, Steiner szőllősi birtokos, licenees és Handler beszélt. Ott volt a gyűlésen az or­szágos hivatal, a munkácsi szolga-bíróság és a földművelésügyi referens is- A gyűlésen Kroóék mindenáron szerepeltetni akarták Spira munkácsi főrabbit is. A főrabbi azou- ban semmiben sem kíván résztvenni. meg sem jelent a gyűlésen. Mikor azonban már Kroóék elmondták a magukét, az egyik Kroó kiment a tiz lépésnyire levő házban lakó fő­rabbiért. hogy- kierőszakolja a gyűlésre való bejöttét. Hogy milyen jelenetek játszódtak le a főrabbi és az őt gyűlésre hivó Kroó között, azt senki sem tudhatja, de bizonyos, hogy tör­tént valami, mert több mint egy félórán át szünetelt a gyű­lés, mig Kroó ki tudta erőszakolni a főrab­bi megjelenését. Szemmelláth alólag rossz kedvvel hozták be a gyűlésre a főrabbit. Röviden beszélt. Támad­ta a cionistákat, antiszemita pártnak mondotta a cseh agrár­pártot. Az agrárlista nevet nem is említve azt mon­dotta, hogy egy listán rajta van Kroó, igy szavazzanak Kroóra. Kroó dr. politikai fregoliságáról egyébként egy érdekes plakát jelent meg. Négy kép van rajta. Az egyik felirata: „Dr. Kroó a múlt­ban'1, ezen Kroó dr. árvalányhajas pörgeka- lapban, csizmában, magyarruhásan van. A másik kép: Kroó két évvel ezelőtt! Ezen a zsidópárti Kroó dr. van, mint ortodoxzsidó. A harmadik kép: Kroó dr. ma mint cseh ag­rár, szokolruhában. A negyedik kép: „Kroó mint ukrán“, ukrán süveggel, ukrán ingben, ukrán bugyogós nadrágban. Kroó nem fog kapni mandátumot, csak lejárja magát s igy az agrárokra szavazó zsidók a lista első je­löltjében egy erősen antiszemita mentalitá­sú egyénnek adnak mandátumot. A: őrük ígérgetők kudarca Az agrárok örök Ígérgetéseinek ma már sen- kisem hisz. Egy ruszin faluban agrárgyülés volt, melyen egy maradékbirtokos kortes erősen szónokolt, dicsérte a kormányt és azt kiabálta, hogy az agrárok most már teljesíteni is fogják ígéretei­ket. Egy öreg zsidó közbeszólt, hogy bizony jó lesz, ha már adni is fognak, már ő is régóta, öt év óta várja nagyon azt, amit kért: egy koldulási engedélyt. A kortes nagyhangosan megkérdezte nevét az Öreg zsidónak, fö! is irta és még hangosabban kiabálta: Meg fogja kapni a koldulási engedélyt, meg­adjuk magának, megadjuk mindenkinek ... Hogy miként fejezte be ezután igen gyor­san beszédét a kortes, arról jobb oem beszélni. Nógrád magyarsága lelkesen kitart a magyarság pártjai meilett Losonc, október 22. A pártjaink által rende­zett népgyülések Nógrádmegye községeiben ujabb és újabb diadalát jelentik az ellenzéki pártok autonórnista szövetségének. A magyar \ községek lakossága a szeretet, minden jelével elhalmozzák pártjaink kiküldötteit. Vasárnap Ragyolc, Fülekpüspöki, Béna, Csákányháza községekben folytak le sikeres népgyülések. Vida Gyula dr. körzeti elnök. Kovács Gyula káplán, Nagy ívári dr. körzeti titkár, Vitovszky József iparegyesületi elnök mondottak nagy­hutáim be.-,/érieket. Fülekkovácsi községben fíaá-z Lajos, Mizsar József és Hojtyel Hágó tartottak nagy néptömeg előtt beszédeket. A Hitmszombat, október 22. (Saját: tudósi­tónktól.) A losonci YMGA e héten akarta le­bonyolítani Karinthy Frigyes szlovenszkói turnéját, mely alka’ommal Pozsonyt, Érsek­újvárt, Losoncot, Uimaszoinba ct és Rozs­nyói látogatta volna meg a nagy magyar író. A turné engedélyezését már hetekkel ez­előtt kérelmezte az YMCA pozsonyi meg­bízottaz országos hna'al azonban min­den sürgetés ellenére sem in'ézle el a kér­vényt a múlt hét végéig •ern. A turnáreiidtízőkuek nem maradt más hátra, mint az előadás negía Jósán- az egyes vá­rosok illetékes rendö."hatoságánál kérni en­gedélyt. Egye* lendrőhalóságok, mint pl. a losonci, akadá.v nélkül engedélyt adtak az YMCA cégére alatt rendezendő Karinthy- estélyre. A rimaszombati rendőrség szintén megadta az engedélyt erre minden kifogás és megjegyzés nélkül Az YMCA rimaszombati megbízottja hétfőn délelőtt járt e' az engedélyezés ügyében a rendórbizfosságon, ahol a hivatalvezető rendőrfebiztot azonnal kedvezően intézte el a kérvényt, kiadta az illetékes referensnek, utasítva öt, hegy az engedélyi készítesse el s a kiáll:téri jlieléket szedje be. Az YMCA megbízottjától 11C koronát bo is inkasszált a referens, az engedély írásbeli kiállítását pe­dig délutánra ígérte. A déli órákban a: egész városban elterjdt a híre, hogy a rimaszombati Karinthy estét a kitűzött idő-ben, csütörtök este pontosan megtartják s erős tempóban meg is indult a jegyelővétel. Az uccákon mindenütt Ka- rinthy-plakátokat ragasztottak ki, röpcédu­lákat osztogattak, amikor négy óra tájban hi­telen beütött a „krach". Az YMCA meg bizolt jóval közölték a rend­őrségen, hogy az engedély kiadása törvé­nyes akadályokba ütközik s a legjobb akarattal sem lehet engedélyt ad­ni Karainthy estélyének megrendezésére. Szóval a délelőtt szabályszerűen, törvényes keretek és törvényes formák között szóbeli utón megadott engedélyt néhány órával ké­sőbb visszaszivták s emiatt a nagy költség­gel beharangzott rimaszombati Karinthy-estét le kellett fújni. Az estély érthetetlen betiltása általános megütközést keltett «a városban. Akik úgy in­tézkedtek, nagyon rossz szolgálatot tettek a le.gfonfosabb közédekeknek! EGYPAR NAP ODAKÜNN Irta: HSárai Sándor Halak Parisnak talán az a titka, hogy az ember mindig emóció nélkül érkezik meg, akkor is, ha először jön. Az ember hazajön. Vannak ilyen helyek. Most is ásítva érkezem meg s elmentem a borbélyhoz. Léon, mióta neip láttam, megna­gyobbította üzletét s minden tekintetben te­kintélyesebb lett. Amig a párisi borbélyok utaálatos szokása szerint, ujjaival kente a ha­bot a számba, megkérdeztem, hogy mi újság? — Újság — mondta s puha ujjaival a fo­gaimra kente a habot — újság nincsen sem­mi Semmi, semmi — fecsegte. — Hacsak azt nem vesszük, hogy most divatban vannak a halak. — A halak — folyatta és lendületet vett. — Minden átmenet nélkül, uram. Párisnak van­nak ilyen ötletei. Tegnap még nem volt sem­mi baj s tessék, ma itt ülünk, divatba jöttek a halak. Nem is értem, mit kaptak fel azoko-n az állatokon? — Eszik? — kérdeztem. — Nézik — fecsegte. — Nézik, érthetetlen i Ha ennék! Én, részemről, nem szeretem a ha­lakat, én a rákokat szeretem és a főtt mar­hahúst hagymás krumplival. Van egy isme­rősöm, az igaz, aki a cetlialat szereti, feke­tére pirított vajjal és kapperlivel. Jó pofa, nem? Részemről undorít, mert a cethal em­lős. De ha ennék, nem szabad szólni semmit. Franciaországban már huzamosabb ideje esz­nek halat. Még ezt is megértem, hogy fogják a halat. De az, hogy nézikl . .. — Explikálja magát, Léon ur — mondtam hidegen. Könnyen beszél — mondta Léon. — Mit le­het a divaton magyarázni, uram? Eszik, per­sze, hogy eszik, mert az emberi természet olyan. Sokkal bámulatosabb, hogy nézik. Egy­szerre csak híre jön, hogy ezen a szezonon halak. Az ilyesmi a levegőben van, nem tud­ni, ki találta föl. egy szép napon mindenki tudja. A hölgyek jönnek s amig az elektro­mos csigákat berakják a hajukba, sóhajtoz­nak hogy milyen költséges dolog a halakkal. Nyolc-tízezer frankba is belekerül egy ren­des készet. — Azonnal mondja meg, mi vau a halakkal — mondottam, külfölditől talán szokatlan élességgel. — Hosszú, fátyolos uszályai halak úsznak — mondta suttogva s közelhajolt, — Olyanok, mint egy spanyol nő. És mások, mint a kreo­lok, sárga karikával a szemük körüli. És gyöngy színűek, gömbölyűek. És halványzöl­dek, mint egy páfránylevél. És rozsdafoltnak, halszemekkel s feltúrt szájjal, mint az ango­lok. S vannak olyanok is, mint a japán sár­kányok, azokon a sikkes kályhaellenzőkön arannyal és tussal, ha ismeri. És vannak du- góüuzószerüek s egészen légiesek, melyek úgy úsznak a vizben, mint egy darab szürke nyál. Minden él és. mozog a maga sajátságai szerint, uram. A tengerfenék csodái elkép­zelhetni .enei-.. — Ez- nézik? — kérdeztem izgatottan. — Sajnos — mondta. — Egy rendes estély ma elképzelhetetlen halak nélkül. Ahogy húsz év előtt a Duncant bivták egy estélyre, vagy a Loie FuMert, ahegy tiz év előtt divat volt az akadémikusokat meghívni, öt év előtt az ar­gentínai rri Hornosokat, úgy kell ma Párisban egy estélyen a ha.. Ezek a lágy és titokzatos mélyvizi haiais. melyeket külön tartályokban szállítanak és specialista eteti. Rendkívül drá­gák. De mit lekét tenni, uram, aki ma ad magára, az nem rendez estélyt halak nélkül. A vendégek aztán állnak és nézik és szépe­ket gondolnak. — Azt hiszi? — Biztos. A halak szép gondolatokat ad­nak az embernek, mint a zene. Krémet pa­rancsol? — Nem — mondtam — és mért olyan drá­gák? — Mert rövidéletüek —• mondta szomo­rúan. — Itt a baja az egésznek. Ma vannak már h al kölcsönzők Parisban, ahol egy estély­re kikölcsönzik az akváriumot párszáz frank­ért Ami szép, az halandó, urain. Ami ha­landó az drága. Ecetet parancsol? — Igen — mondtam. — s különben mi új­ság Párisban? — Különben — mondta — nincsen semmi újság Párában. Semmi, sajnos. Emberek Az emberek, mint tudjak, nem olyan ele­gánsak Párisban, mint például a Kossuth Lajos-uccában, de a szemekben van valami jó nyugalom s valami jó nyugtalanság, ami fel­üdi-t, ha az ember idegenből érkezik. A nők szeme, az uj smiukelési divat jóvoltából, szép, nyugtalan és szomorú. A francia nő sze­mében van valami abból az okos, kissé me­lankolikus. belenyugvó mosolyból, ahogy az anyák néznek a fiukra, mikor kívül aludt az éjjel. Nem lehet semmit tenni. A francia nők, miután hosszabb ideje vesződtek a férfiak­kal, bizonyos fölény? elnézéssel és jóindulat­tal néznek most reájuk. Ők tudják, hogy baj tiincsen s vigyáznak arra, hogy pénz ne ma­radjon a férfi kezében, mert könnyelmű min­den férfi s képes a pénzt elkölteni, másra is, mint reájuk. A nők bíborvörösre festik a körmeiket, nemcsak a kézen, mint ezt alkalmam volt fürdőhelyen megállapítani, hanem a lábukon is. Ezzel, minden jel szerint, órák telnek el naponta. Briaudon nevetnek, nem megy a fe­jükbe, hogy egy francia államférfi propo­nálja Európa népeinek az U. S. E.-t. a vicc­lapok kegyetlenek az aggastyánhoz s általá­ban azt tartják, hogy a merész ötlettel vala­mi olyat akart biztosítani magának Briand az utókor szemében, amit a németek .,szép elmenetelének neveznek. A radikálszocialis- ták vissza akarják hozni az elnöki székbe Herriot-t. Kiti, a Montparnasse módéiJe meg­írta emlékiratait, úgyszintén Poincaré, csak az utóbbi többkötetes. A hölgyek szempillái- kat világoskékre és halványzöldre festik s a 'körmöket újabban aranyozzák is. Feltűnő, hogy fülükkkei niég nem csinálnak semmit. Mindenki gazdagodott, mindenki kövére- dett, mindenki biztosabb lett a dolgában, helyzetében, élete kis vonalában. Minden felfelé megy. Ha az ember megszokta, hogy minden lefelé megy, zihálva tud csak lépést tartani velük. Beszédközben az emberek egymás szemé­be néznek s azt gondolják, amit éppen mon­danak. nem pedig valami piszkot. Ezt meg kell adni. ha visszamegy közéjük az ember. Nevetnek és jókedvüek. Az ember nézi őket s gyakorolja erre a száját. Időnkéül el kell menni Párisba. meg kell tanulni az életek hogy később egyszer, ha ennek az át­meneti állapotnak mifelénk vége lesz, ne áll­jon itt az ember egészen késznltlenül. Románia ajánlatot tett a maipar kormánynak keres­kedelmi szerződés kötésére Budapest, október 22. (Budapesti szer­kesztőségünk telefon jelentése.) - Grigoroea budapesti román követ az egyik budapesti lap munkatársa előtt kijelentette, hogy a ro­mán kormány az uj vámtarifa életbelépteté­sével egyidejűleg többek közt a magyar kor­mánynak is ajánlatot tett kereskedelmi szer­ződés kötésére, amely Magyarországot men­tesítené a maximális tarifában foglalt vám­tételek fizetése alól. A magyar kormány elfogadta az ajánlatot és igy rövidesen megkezdődnek a tárgyalá­sok. Egyelőre nincs szó a két ország között a vízumkényszer megszüntetéséről, mert Ro­mánia keleti szomszédja szükségessé teszi, hogy a be- és kiutazókat kontrolnak vessék alá. Hiszen a bolsevikiek leginkább más ál­lamok útleveleivel igyekeznek az országba bejutni. Bukarestben foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy többszöri utazásra szóló vi­zű isirkat adjrfoak ki.. kékkői járáshoz tartozó Zsély és Varbó közsé­gekben Kristóff Sándor pártigazgató és Mauks Sándor lapszerkesztő tartottak beszédeket, mindenütt a nagy számban megjelenő magyar közönség tüntető lelkesedése móllett. Visszaélés a magyar nemzeti munkáspárt nevével Az „Országos kisgazda, iparos- és munkás­párt" cinre alatt, összeállt komáromvidéki önje­löltek társasága az őket jellemző alacsony kor- tostrükköktől, a. hamisításoktól sem riad visz­aza. Nekik, úgy látBzik, minden eszköz jó arra, hogy a magyarság soraiba belophassák magu­kat, és szavazatokat orozzanak el a szövetke­zőt,t magyar pártoktól. Röpcédulát nyomattak ezzel az aláírással: a Magyar Nemzeti Munkás Néppárt, hogy tévedésbe ejtsék a magyar nem­zeti munkáspárt tagjait s az ö 7-os számú ön­jelölt listajakra szavazzon. Ez a Kováö-féle ál­ul agyar párt nyilvánvalóan arra, rendezkedett be, hogy a magyar pLrtok neveihez kzeoaló nevet fölvéve, a megtévesztett magyar szava­zóktól szedjenek össze pár szavazatot a ma­gyar érdekekkel merőben ellenséges pártok javára. Csúfos kudarccal végződött a cseh agrárok burai zászlószentelése A csehszlovák agrárpárt október 20-án Bússá községben nagy beharangozással zászió- szentelé-si ünnepélyt rendezett, amelyen megje­lentek és beszédeket mondottak Slávik György dr. és Stunda István, a cseh agrárpárt lista­vezetői. Az ünnepélyen Bússá, községből, dicsé­retükre legyeu mondva, alig 20—25 ember jo- lent, meg és talán ugyanennyi ember még a vi­dékről, akiket a szomszédos községekből napidij fizetése elleniben szállítottak Bussára. Slávik György szürke beszédet mondott. Sok­kal élesebben támadta a magyarság pártjait Stunda református pap, akinek beszéde alatt a kommunista munkások nagy zavart, majd verekedést rögtönöztek. A legszégyenteljesebb volt azonban Horváth Béla felsőzellöi r. kát. plébános szereplése. A községek katolikus lakossága nagy fölháboro- dással tárgyalta a 86 éves Horváth politikai eltévelyedését., aki nem átallotta élete alko­nyán megtagadni magyarságát és ugyanakkor, amikor egy Okánik kanonok és több más kato­likus pap otthagyja az agrárok súlyodő hajó­ját, ő a katolicizmus legnagyobb ellenségének, a hlaszista. és pokrokár elveket hirdető cseh­szlovák agrárpártnak a. szolgálatába állott. A fölzudult nép hangos kifakadásokkal illette a magáról, hitéről és fajáról megfeledkezett lel­készt. — Egyébként a cseh agrárpárt bússal szereplése csúfos kudarccal végződött, mert. nemcsak a falvak lakossága tüntetett távol lé­tével, de Horváthon kívül egyetlenegy pap, sem katolikus, sem evangélikus, vagy' tanító nem vett, részt a szlnmagyar faluba, betolako­dott. cseh agrárok nagyszabásúnak hirdetett, sászlószentolési ünnepélyén. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom