Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-20 / 239. (2164.) szám

■J 1 2-as lista igazsága Irta: BimMYI LÁSZLÓ Igazán nem kortesszólamnak szántuk, ami­kor azt állítjuk, hogy a szlovenszkói válasz­tási harcban a 2-es számú lista a becsületes és megalkuvást nem ösmerő szlovenszkói po­litikának az egyedüli hü és következetes ki­fejezője. Amennyire szomorú ez a jelenség Szlovenszkó kallódó sorsa és a nép eltorzított akarata szempontjából, annyira fölemelő pártjainkra, amelyeknek becsületes összefo­gásé bán három nemzet anyagi és szellemi ér­dekei világítanak föl ezer esztendő harmó­niájának ideális és minden üzletes politikai konjunktúrát átütő fényével. A 2-es lista hadserege, amelynek frontján magyar, szlovák és német csapatok zárkóz­nak föl testvéri egységben, jogosult erkölcsi fensőbbséggel tekint alá arra a vásári zsivaj­ra és arra a politikai raffinéria minden esz­közéi foganatbavett lélekvadászatra, amely a választás utolsó hetében a szlovenszkói vok- sokért folyik. Ebben a vi tus táncban elrugasz­kodik, elkallódik a nemzeti érdek, a kenyér­érdek, az őslakosság becsületes kenyérpoliti­kája, hátténbe szorulnak az erkölcsi és az igazi szociális motívumok; egyedül M.ammon érvényesül a mandátumért és a koncért folyó t&rtetésbeo. Napról-napra tartjuk a Szí ovenszkóről be­látó jelentések nyomán a seregszámlát, a centralista politika kétségbeesett hadmozdu­latai és manőverei fölött. A cseh pártok mitől sem riadnak vissza, sem a félrevezetéstől, sem a lelki terror alkalmazásától, csakhogy elérjék céljukat s résektől tátongó káderei­ket Szlovenszkó jámbor választóival foltozzák meg. Puffognak a garantálatlan, üres Ígére­tek, mert hiszen ilyenkor, választás idején, mindig fölfedezik Szlovenszkót és meglátják a sebeket is, amelyeket éppen az ő eddigvaló ezlovenszkói politikájuk okozott, megtalálják a magyar szavukat is s éppen egy ma érkezett levél mondja el, hogy Tornaiján az agrárpárti szónok még a hivatalos közeggel és a csend­őrökkel is magyarul beszélt. Mindez azonban hiábavaló, mert Szlovenszkó tizenegy eszten­dő alatt megtanulta, hogy mi az értékük a centralista politika ígéreteinek, ahogyan a magyarságnak is megvan az a keserves tanul­sága, hogy ezek az urak csak akkor helyezik jogaiba a magyar nyelvet, amikor ők akarnak kapni a magyaroktól valamit A magyar választónak még csak gondol­kozni és mérlegelni valója sincs. És így tel­jesen reménytelen a centralista politika újabb inváziója a szlovnszkói magyarság megszer­vezett sorai ellem A magyar lelkek legfőbb kisértőjét, az agrárpártot és politikájának er­kölcsi lényegét leleplezte a párt egyik leg­főbb szlovenszkói oszlopa, Okánik kanonok, de leleplezte maga a párt is, politikájának ed­digi eredményeivel és a nyíltan folyó korrup­cióval, melynek fertőzéséből Szlovenszkó csak nehezen fog kigyógyulni. Az iparospárt attak­ja nem végződhetik máskép, mint a legtelje­sebb fiaskóval, mert a naivak és jőbiszeanüek is meggyőződhettek, a legutóbbi választástól eltelt négy esztendő alatt, hogy ez a párt nem ezlovenszkói érdekeket szolgái s aki szloven- azkól őslakos kereskedő és iparos mégis rá- szavaz, az hasonlatos ahhoz a beteghez, aki a lassú, de még mindig nem teljesen remény­telen sorvadás helyett a .^loipptrendér* tó­várija. A szocrfóldieanokraitákra szinte a szót is kár vesztegetni: türelmetlenek, sovének, egy követ fújn ak a morván túli n agytőkével, mely­nek imperializmusát munkásmezzel takarják el a a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy a nloveosakái munkással törődjenek, a szlovenszkói munkásság csak arra jó nekik, hogy roskadozó vállain mandátumot szerez­zenek. Ami pedig a kommunistákat illeti, ideológiájuk ma már csaknem anakronizmus­sá vált s aki desperátus ember mégis az 1-es lista után nyúl, csak azért teszi, mert nincs még egy forradalmibb és fölforgatóbb párt: ha lenne, biztosan arra szavazna. A magyar munkások tisztán látják, hogy nem bizhatnak a fórradaimi módszerekben, különösen nem az enervált csehszlovákiai mozgalomban, amelynek tömegei csak annyiban forradal­márok, hegy szívesen vennék, ha helyettük más csirái na forradalmat. Ennél a forradalmi játékosainál sokkal inkább meg kell becsül­nie a magyar munkásságnak azt a komoly munkát, amit a magyarság pártjai végeznek a nemzet egyeteméért és így a fizikai munkás jobb lövőjéért is. Megbántá lenne Szlovenszkó és R-uszin- szkó öntudatos magyarjaival szemben, ha óvnunk kellene őket a magyargyülölő Kra- már pártjától, amelynek Szlovenszkón csak annyiban lehet keresnivalója, hogy ottani cseh pá^iiv-'-inek szavazatad. gyűjtse össze. Hasonló a helyzet Benes cseh nemzeti szo­cialistáival, akiknek programját gyönyörűen illusztrálja militarista választási plakátjuk. Srámek csehszlovák néppártjának Szloven- sz:.m tervezett hóditása, bármennyire- is szükségük lenne rá a veszendőbe került csehországi mandátumokért, csak pium desi- derium marad. A magyarság teljesen idege- nü1 áll nemcsak Siámek néppártjával szem­ben, amely talán elsősorban bűnös a nem­zeti koalíció kisebbségellenes politikájában, hanem idegenül és a legnagyobb tartózkodás­sal tekint Hlinka szlovák néppártjára is, amelynek törekvéseit és igazi terveit máig sem látjuk tisztán, ámbár az a tény, hogy szélső ellenzéki korléziájával párhuzamosan melegen tartja a helyét a kormánytöbbség­ben, joggal arra enged következtetni, hogy újból a szlovenszkói autonómista politika el- alkuvására készül. Ez a tétovázás két vasnak a tűzben tartásával arról győzi meg az igazi autonómista szlovákokat is, hogy,az egyetlen keret, amelyben nem érheti őket csalódás, az országos keresztény.szocialista párt szlovák osztálya, amely az őslakos politika átfogó horizontján sokkm hivebben és tökéleteseb­be;: a megalkuvást nem ismerő ellenzéki po­litika egyene-s vonalán szolgálja következete­sen célkitűzéseit. A 2-es lista a szlovenszkói testvériség lis­tája, amelyben testvérnemzetek fognak öszr sze a testvérkulturák és minden testvéri ja­vak védelme és megtartása érdekéiben. A kettes lista tehát erkölcsi tekintetben is a legtöbbet reprezentálja. A sok dgg'Vuvgi ke­reskedő oentrai ista párt és egy-két tévelygő, hol a-utonomista, hol ála.utonomista párttal szemben ez a lista képviseli a megalkuvást és félrehajlást nem ismerő, következetes ős­lakos-politikát. Magunkra maradtunk, ez a tény azonban csak a többi önmagát szlovenszkói nak és autonomisiának nevező pártra vethet árnyat. De nem a mi politikánk erkölcsi igazságára és helyes voltára. Bennünket igazolnak a szavazatok után törtető csehszlovák és szlo­vák pártok is, amelyeknek képviselői a szlo- venszkói tartóménygyülésen számos kérdés­ben, így legutóbb a szlovenszkói költségve­tésnek Prágában történt lecsökkentése ese­tében is velünk együtt alkottak frontot a szlovenszkói érdekek jegyében, ma pedig cserbenhagyják és elárulják ezeket az érde­keket, amikor gondolkodás nélkül újból a centralizmus szolgálatába állanak, amelynek mostoha kezét nemrég még maguk is elvi­selhetetlennek érezték. Nagyon feledékenyek ezek az urak, csak abban tévednek, ha azt hiszik, hogy a nép is -feledékeny. A mi zászlónk napról-napra diadalmasab­ban lobog meg a szlovenszkói választási fronton s a végső győzelem meg fogja taní­tani ellenfeleinket, hogy a magyar lélek nem szabad préda, mert benne él az egészséges nemzeti öntudat, a történelmi lelkiismeret és a kisebbségi politikában mindennél fon­tosabb politikai fegyelem. A 2-es lista győzni fog, de a győzelem ak­kor lesz igazán teljes, ha minden magyar és őslakos kéz munkálná fogja. Tegyük meg harcos kötelességünket fokozottan a küzde­lem utolsó napjaiban. Hitünk, igarsáfrunk erkölcsi erejével győzzük le ellenfeleinket és sújtsuk megvetéssel frontunk árulóit! Ausztriában megindult § lan az alkotmánpevizié köri! Schober Javaslata a parlament előtt — Miben áll az alketmániprevizió? — A szociáldemokraták diibe — Bécs, október 19. Schober kancellár tegnap terjesztette a nemzetgyűlés elé az uj osztrák alkotmánytervezetet, amely, mint több ízben beszámoltunk róla, tetemesen megreformálja az eddigi osztrák politikát és közéletet. Az alkotmányreviziós terv első pontja a köz- társasági elnök alkotmányos helyzetének megsziláditásáról és jogainak kiterjesztéséről szól. A tervezet szerint az elnök messzemenő jogo­kat kap a kivételes állapotok bevezetésére, a parlament föloszlatására és a választások ki­írására. Abban az esetben, ha a parlament a költségvetési év befejezéséig nem egyezik meg az uj költségvetés tekintetében, & köztársasági elnök automatikusan elrendelheti az addig ér­vényben lévő költségvetés folytatását. A rend­őrséget a jövőben közvetlenül a szövetségi kor­mány fölügyelete alá helyezik. A törvényhozó testületek eddigi beosztását megváltoztatják. A képviselők számát 165-ről 120-ra csökken­tik, mig a tartománygyüléei képviselők száma 130 lesz. A választási korhatárt egy évvel fölemelik, amennyiben az aktív választójog nem húsz, hanem huszonegy évnél kezdődik, a passzív választójog pedig huszonöt helyett huszon­kilenc évnél. Bevezetik a második kamarai rendszert, de a legfontosabb, amiről az uj alkotmány rendel­kezni fog, Bécs közjogi helyzetének megvál­toztatása. A főváros megtartja eddigi pénzügyi, kultu­rális kiváltságait, de politikai szempontból elveszti önállóságát, amennyiben nem fogják többé önálló tartománynak tekinteni. A nép önrendelkezési jogát kibővítik, aroeny- nyíben a jövőben a parlamenti választásokon kívül a nép bizonyos fontosabb kérdésekben közvetlenül is hallathatja szavát. Németország mintájára bevezetik a népszavazást és a nép- kivánság kinyilvánítására szóló jegyzőkönyvek fölfektetését. A köztársasági elnököt az első választási menetben népszavazással választják. A nemzeti tanács a jövőben évenkint két sza­bályszerű ülésszakot tart, egyet tavasszal és egyet ősszel. Az uj alkotmány megszigorítja a sajtójogot és az átmeneti időre a sajtócenzu- rá't is bevezetteti. A rendőrség ugyancsak na­gyobb hatáskört kap, amennyiben a jövőben házkutatásokat bírósági engedély nélkül tart­hat. Az esküdtbiróságokat vegyes bíróságokká alakítják át. Sajtóháboraskodás Schober alkotmánytervezetét a baloldal természetesen fölháborodva utasítja vissza. A szociáldemokrata Arbeiterzeitung ma négy­hasábos hatalmas cikkben vezetőhelyen til­takozik a javaslat ellen és cikkének három centiméter magas betűkkel a következő főcí­met adja: „Ebből sbhasem lesz törvény!* A szociáldemokraták reakciósnak tartják az al- kotmányreformtervezetet, amely a legrégibb rendőri szellemet akarja újból bevezetni és hadat üzen a demokrácia valamennyi alapel­vének. Bécs polgármestere az nj terv szerint kevesebb joggal rendelkezne, mint Vorarl- berf tartományfőnöke, holott Vorarlbergnek 140.000 lakosa van, Bécsnek pedig 1,900.000. A tervezet nemcsak a köztársaság vívmá­nyait, hanem az 1867-ben biztosított polgár­jogokat is megsemmisíti. A köztársasági el­nök bármikor proklamálhatja a kivételes ál­lapotok bevezetését és ilyenkor azt teheti az országgal, amit akar. I A szociáldemokrata orgánummal szemben a polgári sajtó nagyrészt helyesnek találja Schober alkotmányreformját. A Neue Freie Presse egyedül a plebiszcitum gyakori alkal­mazását kifogásolja, mert ezzel az ucca ter­rorja tulgyakran beleszólhatna a politikába. A Neues Wiener Tagblatt szerint Schober terve az arany középuton halad és igy min­denképpen elfogadható. A jobboldali lapok szerint a reformterv föltétlenül törvényerőre emelkedik, még akkor is, ha egyes részeit a parlament nem fogadná el. Az Extrablatt, amely a Landbund bécsi orgánuma, elsősor­ban annak örül, hogy végre tisztul az osz­trák köztársaság belpolitikai helyzete. Leleplezett rémfcirteriesztők Bécs, október 19. A Neues Wiener Journal, a Heimwehrekbez közelálló demokratikus or­gánum, első oldalán közli az. osztrák önvédel­mi szervezetek nagy fölhívását, amely hevesen elitéli a baloldal külföldi agitációját. A nyilatkozat szerint a Heimwehrek október 20-án Bécsben szelíd és jelentéktelen zászló- szentelési ünnepet akarnak tartani, de a szo­ciáldemokraták a vasárnapi békés összejöve­telre célozva, újabb riasztó fairekkel tömik tele a külföldi sajtót. A fölhívás szerint min­denki, aki a békés összejöveteleket a külföld előtt ennyire fölfujja, hazaárulást követ el és bíróság elé kellene állítani. A közelmúltban a szociáldemokraták hétrőlr hétre óva intették a világot a Heimwehrek föl­vonulásaitól s a végén mindig kitűnt, hogy a tüntetések és az ünnepségek teljes csöndben és nyugalomban folytak le. Ha belföldi oolgár terjeszti e rémhíreket, bíróság elé kell állítani, ha pedig kü’földi agitátor, vagy újságíró teszi, Mannái ki kell toionroolni a határon. .* Kai Mwémnsnk 20 oldal ^ 1929 QÍkl^&er 20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, Szlovenszkói és ruszinszkól ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága IL, Panská uHca negyedévre 76, havonte 26 Ke; külföldre! J'f'L '] ~ 12, ü, emelet. Telefon: 30311 — Kiadó­évertte 450, félévre 226, negyedévre 114, Főszerkesztői m pOLltlKCLl napilapja Felelős szerkesztői hivatal: Prága ÍL, Panská aS \2J\l\. — Ta­havonta 38 Kő. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURANYJ LÁSZLÓ FORGÁCI1 GÉZA íefon: 34184.—Sürgönyeim; Hírlap, Praha

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom