Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-19 / 238. (2163.) szám
1929 október IV, srombut. Jtrje^sxAlU * *» ..................... - ..... .K í>ZGAZI>ASAG A mező- s külgazdaságok nehézségei Szlovenszkó, október 18. Érdeklődéssel olvastuk a P. M. H. közgazdasági rovatában a mező- s kertgazdaságok nehézségeiről, valamint a malmok üzleti eljárása fölötti kritikát tartalmazó különböző cikkeket, melyeknek befolyása alatt a fogyasztó közönségnek nagy tömege olvasva azt, hogy a föld termékeinek az ára esik, bizonyára jóleső örömmel gondolt a békebeli árakra, reménykedve, hogy talán már közeledik az az idő, amidőn az élelmicikkek árai a békebeli árakat megközelítik. Sok szó esik most az alacsony gabonaárakról, habár az egész világon bekövetkezett az az előre sejtett időpont, hogy a gabona árának esni kell. Csehszlovákiában ezzel nem számoltak, ezért a meglepett mezőgazdáknak az áresés azért fáj, mert eddig éveken át túlzott magas gabonaárak voltak Csehszlovákiában, sőt még most is drágább itt a gabona, mint Középeurópának bármely más államában, amely körülménynek az illusztrálására elegendő a gabonatőzsdékre hivatkozni, amelyek szerint legutóbb a budapesti gabonatőzsdén a rozs ára 16.45 pengő — 98.70 korona —, ellenben az olmützi tőzsdén a rozs 137 koronával jegyeztetett, tehát Csehszlovákiában még mindig — dacára az általános áresésnek — 39 százalékkal magasabb a rozs ára, mint a szomszédos államban, pedig tudvalévő, hogy Magyarországon a munka ára s a megélhetés nem olcsóbb, hanem drágább, mint Csehszlovákiában. De nem abban van a baj, hogy az agrár termékek, ára esik, mert a munkásokra, iparosokra s a csekély jövedelemmel biró intellek- tuel csoportokra ez a körülmény nagyon örvendetes, hanem abban van a hiba, hogy az ipari jellegű közszükségleti cikkek nem olcsóbbodnak, már pedig a kiegyenlités csak akkor állana be, ha az összes árucikk áresése bekövetkeznék. A gabona árának olcsóbbodásával kapcsolatban nagyon találóan fejtegette legutóbb a P. M. H. tisztelt munkatársa. Tomory János dr., a lisztnek árátalakulásait és a malmok spekulatív, önző eljárását. Ebben a dis- kusszíóban a búzaliszt ára vétetett kiindulási pontnak, de még kirívóbban mutatkozik az árdrágítás a rozskenyérlisztnél, melynek forgalmi ára kicsinybeni eladásnál még most is ki- lónkint 3 korona, sőt még az állati eledelt képező korpa ára is kilónként 2 korona. Mindezekhez képest nagyon elérkezett annak az ideje, hogy maga az állam rendelkezzen az olcsóság fokozatos bevezetése tekintetében. A mezőgazda legalább számolhat a termékei tekintetében a fix árakkal, de a kertes gazda teljes bizonytalanságban van s azt se tudja, hogy akkor, midőn elülteti a növényeket, vagy amidőn a gyümölcstermést leszedi, lesz-e neki mindenre vevője. A gyümölcsös gazdára nézve egy ijesztő s hihetetlen hir lett közölve az elmúlt hetekben az újságban, amidőn a téeső- vidéki almakereskedelemre az mondatott, hogy csekély 90 filléres ár mellett Szovjetoroszor- szágba lesz az alma onnét kiszállítva. Az említett hir annyival inkább mutatkozott túlzottnak, mert nem is olyan régen illetékes helyről az a kijelentés történt, hogy Csehszlovákiából nincsen gyümölcskivitel. Ez a hir utóbb valótlannak bizonyult, de ha való lett volna az az újsághír, hogy a téesői almának 90 fillér az ára, az ilyen lerongyolt ár lehetetlenné tette volna a gyümölcsészetek föntartását'. Ebben az évben Szlovenszkó egyes vidékein bőven megtermett az alma, ezért az a hir, hogy a téesői alma ára 90 fillér és hogy naponta vonatok haladnak almákkal megrakva felfelé a kassa—oderbergi vonalon, a gyümölcstermelőknél nagy kapkodást idézett elő, mert mindegyik attól tart, hogy a nagyobbmennyiségü almatermését nem lesz képes eladni, hanem azt elkótyavetyélni lesz kénytelen. Az almakereskedelemben egyébként előforduló lehetetlen helyzet föltüntetésére szolgáljon egy szepessé- gi gyümölcstermelő esete, akinek a gyümölcsösében kizárólag fajalma van, megjegyezve, hogy köztudomás szerint a Szepességen — eltekintve a közvetlenül a Tátra alatti vidéktől —• kiváló alma terem; Lőcse egy kertváros és a vidéken van néhány értékes nagyobb gyümölcsös. Ez az említett gyümölcstermelő idei kiváló almatermését fölajánlotta négy tátrai fürdőtelepnek s ezek közül két helyről még választ sem kapott, a termés eladását újságban is hirdette, több magánfélnek is fölajánlotta a vételt, mindennek dacára vevőnek senkiseni jelentkezett, sőt egyik jelentősebb város gyümölcskereskedője azt a választ adta, hogy a város lakossága között faj- és nemes gyümölcsre nincsen vevője. Az ily helyzet dekadenciát jelent a gyümölcsösökre s lehetetlenné teszi a fajgyümölcs termelését. A tátrai telepek szeretnek hangzatosán hivatkozni az idegenforgalomnak a környék lakosságára vonatkozó áldásos és hasznos következményeire, de ezek a kijelentések inkább frázisoknak tekinthetők, mert akkor, amidőn ily ajánlatoknál mindig hivatkoznak más vidékről kapott olcsó ajánlatokra, amidőn követelik, hogy az eladó költségén szállíttassák a gyümölcs, amidőn még oly kivánalom is előfordul, hogy a megveendő alma mindegyike bizonyos deka súlyú legyen. — a tátrai telepek ne hivatkozzanak arra. hogy a környék lakosságának érdekeit figyelembe veszik. Kétségtelen, hogy mindenki elsősorban saját érdekeire ügyel, de akkor ne hivatkozzon arra, hogy a tátrai telepek a környék lakosságának érdekeit is szolgálják. A szőlészetet illetően is vau egy föltűnő hire a csehszlovák közgazdaságnak; nevezetesen Csehszlovákia nem akar belépni a nemzetközi borászati intézet tagjai sorába, dacára annak, hogy ez a Párisban székelő intézet a világnak csaknem valamennyi bortermelő államát egyesíti. A távoltartás oka ismeretlen, de lehetséges, hogy ez is az árdrágítás folyománya, mert akkor, amidőn most a szomszédos államban, Magyarországon a borszőlőnek ára kilónkint 26 fillér — 1.56 korona —, a bor literje azonban Csehszlovákiában 10 koronán alól alig kapható, az árdrágitásra alapított föltevés indokolt. Ajánljuk a gyümölcsészet körüli itteni anomáliákat a pozsonyi állami gyümölcsészeti felügyelő hivatalos figyelmébe. U. A Nemzeti Bank kimutatása szerint október 15-ig a bankjegyforgalom 359 millióval 7014 millió koronára esett. A zsírókövetelések 56 millió koronával 789 millió koronára emelkedtek. A pénzpiac helyzetének fokozatos enyhülése a Nemzeti Bank hitelügyleteinek a növekedéséhen is kifejezésre jut: a váltóesz- kont 48 millió, az értékpapir-eszkont 166 millió, az értékpapírokra adott kölcsönök 37 millió koronával apadtak. A valutakészlet 38.8 millióval 1810 millió koronára esett. A nemesfém készletek 33.7 millióval 1239 millió koronára emelkedtek. Középeurópai papírgyártási közösség. Az osztrák, német és svájci vezető papírgyárak munka közösségiben tömörültek, amelyhez a közeljövőben Középeurópa többi papíripari szervezete is csatlakozni fog. A jegybankok aranykészletei. A folyó év első felének végén a világ valamennyi jegybankjában összesen 387.392 millió korona értékű aranykészlet volt felhalmozva. Ennek az aranykészletnek a javarésze természetesen Amerikára esik, mert az arany a háborús és azt követő években Európából oda vándorolt át. A földkerekség jegybankjainak arany- készlete 37.5 százalékban Amerika tulajdona; Franciaországra 48-200 millió, Angolországra 26.184 millió s Németországra 15.816 millió korona jut. Szétesik a csehszlovákiai gumikartell. Az évek óta érvényes gumikarlell-szerződést 1930 január 1-ére felmondta az „Optimit“ gumigyár s a berlin—frankfurti gumigyár hrádeki fiókja. A kartell bomlásának igazi oka az a lappangó krízis, amit a feltételek be nem tartása idézett elő. A kar teliben egyébként hat gyár tömörült s ezek közöli volt a pozsonyi Matador is. A gumigyárak helyzete általában nem tekinthető kedvezőnek s a helyzetet csak súlyosbítja az, hogy egy amerikai vállalat részvételével újabb hatalmas gumigyárat akarnak létesiteni. A dunai szállítási forgalom augusztusban.. Augusztus hó folyamán Pozsonyban 20.967 tonnát tett ki a külföldre szánt rakományok súlya, ugyanakkor 14.986 tonna súlyú külföldi árut hoztak be. A belföldi forgalomban 0.7 tonna súlyú árut raktak hajóra. Az egész áruforgalom súlya tehát 35.954 tonna volt, vagyis lényegtelenül több, mint a julius havi forgalom volt. — Komáromban a külföldre 88.620 tonnát hajózlak be — javarészt szenet — s 1059 tonnát raktak partra, míg a belföldi forgalom számára 232 tonnát raktak hajóra, vagyis az egész forgalom 89.911 tonnát lett ki. Ausztria cukortermelése. Az ausztriai cukorgyárak száma az 1928—29. idény folyamán héttel emelkedett; az összes osztrák cukorgyár 707.000 tonna répából 117-900 tonna nyersünkről állított elő, a megelőző idény eredménye 103.300 tonna nyerscukor volt. A kereskedelmi ügynökök és a forgalmi adó. Miután egyelőre csak annyi bizonyos, hogy a forgalmi adótörvénnyel a nemzetgyűlés állandó bizottsága foglalkozni fog, ellenben kétséges még a tárgyalás terjedelme, a kereskedelmi ügynökök szövetsége az állandó bizottság valamennyi tagjánál oly értelemben interveniált, hogy az állandó bizottság hozzon oly határozatot, amely szerint a kereskedelmi ügynökök cselekményei után nem kell forgalmi adót fizetni. Ez a kívánság azért :s jogos, mert a forgalmi adótörvény novellája is kifejezetten tartalmaz ilyen intézkedést. Az állandó bizottság tagjainak többsége megígérte, hogy a kérdést a bizottság megfontolás tárgyává teszi. Az állami alkalmazottak gyógyalapja la korlátozza a gyógyszerek kiadását. Az állami alkalmazottak gyógyalapja is követi egye** betegsegélyző pénztárak ama rossz példáját, hogy a gyógyalap orvosai számára a megengedett gyógyszerekről külön jegyzéket álliit össze. A jegyzékből kimaradtak s igy állami tisztviselő számára nem Írhatók elő a szkup és vegyül ékei, a vitamintartalmú gyógyszerek, gyógyborok, diétetikus preparátumok, valamint az o rganoterapeutikus készítmények. Az orvosok, gyógyszerészek s gyógyszergyárosok közös akcióra készülnek a gyógyalap eme rendelkezésével szemben. A kereskedelmi minisztérium máris kilátásba helyezte az °kció támogatását.
