Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-16 / 235. (2160.) szám

MCT október 16, szerda. ^BKOM-MAfi1í«RMlRl»AE» 7 Listánk címe: Az Országos KeresztényszocialHta Párt, a Umwt Nemzeti Párt is a Deutsche Zipser Partéi választási listája (Autonómista választási szövetség) 120 magyar logoly érkezett Munkácsra a mandzsuriai pokolhói Mandzsúriából tömegesen menekülnek a hadifoglyok Európába — Bomladoznak a magyar kolóniák — A cseka bosszuterve Besze- dovszki ellen Páris, október 15. A Mariin értesülése szerint a párisi rendőrség kénytelen volt több detektí­vet rendelni Beszedovszki volt orosz követségi tanácsos védelmére. A párisi Cseka ugyanis több fiatal francia kommunistát megnyert an­nak a tervnek, hogy rabolják el Beszedeov-zki tiz éves fiát és hozzák túszként a követség pa­lotájába. A párisi rendőrség szerencsére kellő időben értesült az aljas bosszutervről és meg gátolta annak kivitelét. A jövőben Beszeiov szkit állandóan két detektív fogja követni Pá ris uccuin. Pointaré Paneuropa ellen Páris, október 15. A Nation legújabb szarná bán ) oincaré volt miniszterelnök cikket irt mely ben Briand Paneurópa-tervével foglalkozik — Poincaré udvarias hangon, de annál ha tározó t- tabibul lehetetlenségnek mondja a terv keresz­tülvitelét, amely szerinte nem adhat másra okot, mint szüntelen bankettezésre. A párisi nyilvánosságot kellemetlenül érintet te Poincaré szokatlanul heves kirohanása Briand ellen. Tapintatlanságnak és taktikát- lanságnak mondják, hogy a volt miniszterel­nök hajdani munkatársát ennyire hátbatámad- ja. A legtöbb lap hallgat Poincaré cikkéről, csak a nacionalista sajtó emlékezik meg róla bővebben. A nacionalista Figaro azt követeli, hogy Briand miniszterelnök lépjen ki eddigi hallgatagságá- ból és egy hivatalos nyilatkozatban foglaljon állást a hágai döntés mellett vagy ellen. Ugyan akkor szabja ki külpolitikai programjának irá­nyát. Az stílfáit szociáldemokraták harcét fiirdeSisek az aikoimáiiy- Ifirvényrevizfó elleti Bécs, október 15. Az Arbeiterzeitung ma elő­ször foglal állást a kormány alkotmányrevizió^ terve ellen és élesen elitéli Schumy belügymi­niszter klagenfurti beszédét, melyben a Land- bundhoz tartozó miniszter részletesen beszámol az alkofcmányrevizióról és Bécs tartományi hely­zetének megszüntetéséről. Az Arbeiterzeitung szerint a szociáldemokraták a végsőikig küzdeni fognak Bécs politikai jogainak megkurtítása el­len. Schumy szerint a szociáldemokraták választ­hatnak a béke, vagy a háború, a demokrácia, vagy a diktatúra, belső rend, vagy a hadi állapot között. Nos, a szociáldemokraták — írja az Arbeiter­zeitung — ellenkérdéssel felelnek. Tudja az osztrák belügyminiszter, mit jelent a hadi álla­pot? Bécs legutolsó bankja is összeroppan a be­tevők ostroma alatt. A legutolsó font és a leg­utolsó dollár is külföldre vándorol, a silling le­zuhan és az infláció valamennyi borzalma újra visszajön. A termelés és a közlekedés megbénul. Az országban polgár polgár ellen fog fölsora­kozni és a vér patakokban fog folyni. Borzalmas autószerencsétlenség Tótkomlós mellett Békéscsaba, október 15. Vasárnap este sú­lyos szerencsétlenség történt Tótkomlóson. A motoros vonat elgázolt egy autót, amelyben hat parasztlegény ült, akik éppen egy ba­rátjuk legénybuCsnjárói mentek haza. A le­gények valószínűleg kissé ittas állapotban is lehettek. A soffőr és három legény szörnyet­halt, mig a három másik legényt súlyos álla­potban szállították a gyulai kórházba. — Károlyi Mihály tanúskodott egy kommu­nista pörben. Liliéből jelentik! Augusztusban Roubaixban, ahol sok magyar bányász él, a magyar kommunista bányászok megzavarták a magyar katolikus egylet estélyét. A helyiségbe betörve, a magyar kommunisták összezúzták a bútorokat, súlyosan bántalmazták a jelenlevő­ket és több embert megsebesítettek. A garáz­dálkodás következtében 11 magyar és égy francia kommunista ellen indult meg bűnvádi eljárás. A lillei bíróság tárgyalta ezt az ügyet. A tárgyaláson Károlyi. Mihály grófot is kihall­gatták tanúképpen. A bíróság egy hét múlva hirdeti ki ax Ítéletet Munkács, október 15. (A Prágai Magyar Hírlap munkatársától.) Az orosz-kinai konfliktus Ázsia csendes lakóinak nyugalmát teljesen feldúlta. Mióta Omszktól Vladivosztokig puskaporos a le­vegő, a szibériákok ás külföldiek tömegekben hagyják el a veszedelmes területet és lázasan iparkodnak az Ural felé. A mandzsuriai vasút­vonal mentén ma már egész reg falu van, amelyben élő embert nem lehet találni. Európai Oroszországban a menekültek már annyira fel­szaporodtak, hogy Penza és Tambov városokban újból felá'litolták a gondozásukat ellátó menekült- ügyi hivatalotak. A háborús zűrzavar következtében erősen bcm- I lásnak indultak az ott rekedt magyar hadi­foglyok kolóniái is. Hol alakultak magyar telepek Szibériában? Mikor hat esztendővel ellőtt a hadifoglyok hi­vatalos csereakciója befejezdött, a bolsevikok hozzáláttak, hogy a visszamaradt magyarokat a termelés céljaira megszervezzék. Tervük az volt, hogy Ázsia termékeny területein magyar föld­művesekből kommunális telepeket létesítenek, amelyek az állandóan éhínséggel kűzködő Moszkvát és Pétervárt élelmiszerekkel fogják látni. Úgy re­mélték, hogy ezek mintakolóniák lesznek s a mu­zsikoknak a szovjetrendszerrel szemben tanúsított ellenszenvét meg fogják törni. Az első kísérletek Omezk, Szemipalatinszk és Tomszk környékén történtek. Több száz magyar földművest tereltek össze és megkezdették a kö­zös gazdálkodást. A telepek élete azonban tisza- virágszerü volt. Csak hónapokig tartott. Mig ugya­nis a vezetésükre Moszkvából kiküldött továrisok egymás között folytonosan marakodtak, azalatt az eroszekkal összefcgdosodott hadifoglyok szét­széledtek az szélrózsa minden ir'nyában. Hasonló kudarc érte a bolsevikokat a beszer­vezés tekintetében is. Bármily heves agitációt fej­tettek ki, a szibériai magyarok seregei nem vol­tak hajlandók belépni a kommunista pártba. En­nek a tömegjelenségnek lett azután következmé­nye a gyakorlatban keresztülvitt moszkvai utasítás: az orosz földön maradt és a bolsevik! pártba be nem lépeit hadifoglyokat külföldi telepeseknek tekintik. Földet adtak nekik és megengedték, hogy magángazdálkodást folytathassanak. Minden földműves 10—15 hold földet kapott, amelyen tetszése szerint gazdálkodott. Évi terményének felét azonban köteles beszolgáltatni a helyi szov­jethatóságnak. A telepesek rendőri felügyelet alatt állanak s minden hónapban jelentkezniük ■kell a kormányzóság fővárosában a szovjetrendőr­ségnél, ahol pontosan nyilvántartják őket. A je­lentkezés elmulasztását igen szigorúan büntetik. Ily körülmények között a magyarok mindenfelé önálló gazdálkodást folytatnak és jobbára konyha­kertészettel foglalkoznak, s a távoli keleten, — az Amur és Usszuri partjain — egész sora alakult a magyar telepeknek. Hasonló kolóniák létesültek Szibéria bejáratánál is, amelyek terményei értéke­sítéséről omszki magyar központjuk utján gondos­kodnak. Ezeket a gazdasági alakulatokat, amelyek hi­hetetlen gyorsasággal, szinte a földből nőttek ki, a magyar józanság teremtette meg. Ott rekedt test­véreink ugyanis belátták, hogy a szívtelen idegen­ben elhagyatottan csati saját erejükre és ügyes­ségükre támaszkodhatnak. így keletkeztek a szi­bériai hadifogoly-telepek, amelyek fényes példái a magyar éltrevalóságnak. Vissza — Európába ... Ebben az esztendőben magyar testvéreink vi­rágzó keleti telepei fölött beborult az ég. Ajgun, Blagovjescsenszk, Konstantinovka környékét, - • ahol nyolc magyar kolónia volt, — hadszíntérnek nyilvánították, ahol csak vörő6 katonáknak sza­bad tartózkodni. A benszülött é6 külföldi lakosokat eltávolították 6 kényszeritették őket, hogy költöz­zenek, tovább — Európa felé. Tömegekben keltek útra a magyarok is. Vég­zetes csapás volt rájuk, hogy terményeiket is ott kellett bagyniok a veszélyezetetett területeken. Kéthónapos vándorlás után júniusban és augusz­tusban teljesen lerongyolódva érkeztek meg Európába. Érdekes jelenség, hogy a keletről menekült magyar kólón isták jobbára a Volga felé töreked­tek s ennek partjain, — Szimbirszk és Szaratov városok között — kerestek megélhetést. Ebben a törekvésükben az a remény vezette őket, hogy a Képes Hét szépirodalmi képes hetilap. Egyes étim ára 3 korona. A mandzsuriai menekültek közül nemrégiben százhúsz magyarból álló szállítmány érkezett Munkácsra, hogy innen azután szétosztódjanak. — Valamennyien 17—-15 évi raboskodás után tértek vissza. Moszkvából indították őket útnak, s köny- nyü szabadulásuknak az volt az oka, hogy régi lakóhelyük ma nem magyar terület. Közöttük nagy számmal vs-noak, akik japán fog­ságból szöktek még és így eleven példák bizonyít­ják, hogy' Japánban ina is sínylődnek magyar hadifoglyok. Amikor az 1916. év nyarán a híre® Bruezilov­oMenziva alatt a monarchia katonáinak ezrei és ezrei estek fogságba, maguk az oroszok is meg­rettentek. Nem tudták, hová helyezzék el ée mi­képpen élelmezzék a rengeteg foglyot. Ekkor született meg az gondolat, hogy a szerencsétlen emberek ezreit Japánba szállítják és igy szabadul­nak, meg tőlük. Ghabarovszkban valóságos adás­vétel folyt a magyar hadifoglyok körül. Az orosz katonai parancsnokok fejenként húsz rubelért ad­ták el a magyarokat a japán vállalkozóknak. Az eladottak nevét az nyilvántartásból kitörölték s mint halottakat könyvvelték el őket. Az eladott hadifoglyok száma körülbelül kétezer volt s közülök még ma is többen Japánban vannak. Ezeknek a szerencsétlen embereknek szenvedé­sei minden emberit felülmúlnák. Éveken át rész­ben Tokióban az állami vasgyárban, részben a japán szigetek hírhedt bányaiban dolgoztak. Tipikus rabszolgasorában éltek. Állandóan ka­tonák vigyáztak reájuk s szabadon egy lépést sem tehettek. Piszkos tömeglakás&ikban seregc- seu estek áldozatul a különféle tropikus beteg­ségeknek s a műit esztendei földrengések alatt háromszáz magyar bányamunkás pusztult el. A tudományos kutatás mártírjainak legnagyobb hányada kétségkívül az orvosok sorából kerül ki. Hiábavaló e téren minden óvatosság, minden gondosság, a pusztító bacillus, a halált . vetítő rá­dium, a kémiai szerek hosszú sora támadásra ké­szen leselkedik rájuk minden pillanatban. Sőt az sem tartozik a ritkaságok sorába, amikor a fana­tikus orvoskutató önmagán végez kísérleteket, gyakran élete árán. Jól ismert. klasszikus példája ennek Pettenko- fer doktor kísérlete, aki annak bizonyítására, hogy a bacillusoknak a szervezetbe jutása egyma­gában nem jelent halálos veszedelmet, — kolera- bacillusokat nyelt. Az önkéntes, saját elhatározás­ból való fertőzések száma természetszerűleg el­enyészően kicsiny azokkal az infekciókkal szem­ben, amelyeknek a véletlen az okozója. Kiszkalt Károly müncheni orvosprofesszor legújabban hosz- szu éveken át végzett kutatásainak eredményét közli, ezek a kutatások, kísérletek és feljegyzések a fertőzések számtalan módját ismertetik meg ve­lünk, kezdve a véletlen esetein s végezve a szán­dékosan elkövetetteken. íme néhány érdekes eset: Egyik német orvosi kísérleti laboratóriumban tifuszbacillusokat tenyésztettek abból a célból, hogy a tifuszos megbetegedések védőszérumát kipróbál­ják. Az intézet egyik asszisztense, aki történetesen náthás yolt, laboráló asztalánál dolgozott, mikro­szkópja fölé hajolva. Hirtelen tüsszentési roham fogta el, még pedig olyan gyorsan, hogy íélrehajolm sem volt ideje s igy belctiisszentett a mikroszkóp mellett elhe­lyezett s tifuszkulturát tartalmazó üvegtáblába. A tüsszenflés következtében támadt levegőnyomás fölfreccsentette a tálka tartalmát s nyitott szájába, sőt orrnyilásaiba is behatolt ilyen módon a bacil- lusokkal telitett folyadék pár ceöppje. Megtartva élekjelenléét, nyomban köpködni kezdett, azután töményalkohollal végzett szkjaioeást s mert való­színűnek látszott, hogy mindezek ellenére is jutott a nyál utján gyomrába a fertőző folyadékból, pár gram aszpirint vett be. hogy ilyen módon fokozza a fertőtlenitöd végző s bacilluspusztitó gyomorsa­vat. Másnap rendszeres váladékvizsgálatot végez­tek, s kétségtelen bizonyságot nyertek afelől, hogy a gyomorban valóban vannak tifuszbacillueok. Az Ez év tavaszau a még megmaradt magyar hadi­foglyokat Mandzsúriába szá ütclták és most a bardankai bányákban élik iszonyatos napjaikat. Sorsuk változatlan és — vigasztalan. Elégetik a Magyarországra szóló leveleket Amikor az oroszországi hadifoglyok sorsáról beszélnek, gyakran pelhangzik a kérdés; miért nem adnak életjelt magukról? Az érdekelt ma­gyar családok között ugyan is nagyszámmal van­nak, amelyek hozzátartozóiktól évek óta semmi­féle értesítést nem kaptak. Ebből a jelenségből sokan azt a következtetést vonják le, hegy az orosz föld ismeretlen helyein hallgató hadifoglyok családjaikkal összeköttetést meg akarnak szakí­tani s nem vágyódnák haza. Ez a felfogás azon­ban merően téves. A munkácsi szállítmányban érkezett haza Kockás János géplakatos, aki az elmaradt levelek rejtélyét érdekesen világította meg előttünk: — Oroszországból — mondotta — rendes postai utón hadifogolyievél a legritkább esetben érkea- hetik haza. A magyar hadifoglyok rendesen ke­resnek egy német bajtársat, aki hazautazik és neki adják át leveleiket. Innen van, hogy az orosz­országi levelek jobbára Berlinből vagy más német városból érkeznek. » — Hat hónapig éltem Moszkvában, mig végre sikerűit a kiutazási engedélyt megkapnom. így volt időin sok mindent megfigyelni. Naponta Iát- íanvhogy a magyar hadifoglyok leveleit, amelyet- a birodalom különböző részeiből küldenek, cso­magokban a régi Turgenyev uccában lévő Sza- mueli-házba viszik, ahol a magyar cenzúra-bizott­ság működik. Láttam azt is, hogy a Magyarország­ba szóló leveleket csoportoson elégetik. 8 iÍ3rrffit£ltfÜL ^f1 WTTfTf ÍTWffnlTlKnrflHWffff^Ttr^rfí t**} fW asszisztens ennek ellenére sem betegedett meg tí­fuszban. Tragikusabb eredménnyel végződött egy másik eset, amelyet szintén feliegyzett Kiszkalt profesz- szor. Ezúttal nem véletlen, hanem szándékosság játszott közre. Egyik kísérleti állomás női alkalmazottja szerel ines volt, még pedig reménytelenül. Ez a reménytelenség nem pisztolyt, Veronáit, gyu­faoldatot, éíesre fent konyhakést vagy gázcsapot adott a kezébe, hanem egy tifuszkulturát tartalmazó üvegfiolát, amely­nek tartalmát egyszerre kiitta a szerencsétlen leány. Az öngyilkossági kísérlet sikerült, mert a remény télén szerelmest súlyos tífuszból nem sikerült megmenteni. A laboratóriumi fertőzések egy másik példája: Egy kísérleti telep női asszisztense difteriabacillu- sokkal végzett kísérletet, a bacillusokal tartalmazó üveg hevítés közben szétpattant s annak szilánkjai megsebezték az asszisztensnő ujját. Bár ajkaival nyomban kiszívta az üvegcserép okoz­ta sebét, hiábavaló volt minden dezinfekció, más­nap difteritiszben megbetegedett. A számtalan eset közül, amelyeket Kiszkalt pro­fesszor felsorol nem kevésbé érdekes az a tifusz- bacillusokkal történt mérgezés amely Párisban fordult elő, inditóoka pedig egy örökség megszerzése. Idősebb hivatalnokember volt az áldozat, aki életét nagyobb összegre biztosította. Unokaöccse, égj könnyelmű, állásnélküli fiatalember, egyik labo­ratórium szolgáját megvesztegetve, tifuszkulturá- hoz jutott s azt vízbe keverve, megitatta nagybáty­jával, akit el is pusztított a tífusz, inig a gyilkos életfogytiglani fegyházzal bűnhődött. — Harci zászlót kapott a tengeralattjárók m élységrilágr ek o r dér e. Génuából jelen fik: Goffredo Mannelinek, egy tengeralattjáró vezetőjének, aki 170 méteres rekord mélysé­get ért el, ünnepség keretében nyújtották át a harci lobogót. Az ünnepségen részit vett va­lamennyi vidéki hatóság és a génuai érsek képviselőijét, aki a zászlót adományozta. Lényéit tiim&zhacilíusok A kísérleti laboratóriumok tragédiái — BaciUushuiturák a bűn szolgálatában — Különös öngyilkosságok Japánban is vannak magyar haéiiogiyak j Ma a magyar hadifoglyok seregei a Volga part- I jain várják a — megváltást. felkerülhetnek valami szállító hajóra és meg szabadulhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom