Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-16 / 235. (2160.) szám

*»Raa^MftGfeOT*«íHiiap 1929 október 16, Mwrda. A magyar ellenzéki pártszövetség egységének és erejének megbontására a múltban oly nagy­számmal alakított miniatürpártocskák száma a jelenlegi választáson csökkenést mutat. Egészen csendben, még a Hivatalos ténye­zőktől is titkoltan adta be listáját egy ilyen párt, a „Német választási szövetség (Deutsche Wahlgerneinschaít), Kafka-Rosche csoport és a Bund dér Landwirte" címen, amelynek Ru- szinszltóban az a célja, hogy a ruszinszkói német, községeket a magyar-német ellenzéki pártszövetségből kivonja és ezzel a pártszö­vetség erejét gyöngítse, arra való remény nél­kül. hogy jelöltjei a ruszinszkói szavazók ré­vén mandátumhoz jussanak. # A másik ilyen miniatűr párt a cseh iparos­párt. melynek célja, hogy a ruszinszkói ipa­rosságot kivonja a magyar pártok köteléké­ből. "Listavezetője egy volt magyar nemzeti párti nyomdatulajdonos, aki az őt ipartestü­leti elnöki székbe segitő magyar ellenzéki pártokat máról-holnapra cserben hagyva, a cseh-iparosérdekek szolgálatába állott és igy akarja egyéni ambícióit kielégíteni. Sikere ennek a pártnak sem lesz, mivel az iparosság nagy tömegei tisztában vannak az­zal. hogy a cseh iparospárt érdekei merőben ellenkeznek a ruszinszkói iparosok és keres­kedők érdekeivel. # A cseh agrárokat igen kellemetlenül érinti a Eurtvák-féle orosz blokk, amely a cseh ag- rárterrortól. leígázott ruszin tömegeket most már minden bizonnyal ki fogja szabadítani az agrárok karmaiból és általában a cseh pártok gyámkodása alól. Általános a véle­mény. hogy a cseh agrárok Ruszinszkóban jelentős ve­reséget fognak szenvedni. Ezt érzik maguk a kolomposok is, ez az oka, hogy maga Rozsvpal országos elnök, a cseh agrárpárt ruszinszkói irányítója, napokig kör­időn volt. Máramarosban és ez az oka, hogy a schizmátikusoknak pártalakitó szándékát a cseh agrárok ijedtükben azzal akadályoztak meg, hogy Prokop Kibil Kriva főscbizmati- kusnak a képviselői lista második helyét en­gedték át s igy Zajic, a cseh agrárpárt főtit­kára a harmadik és egyáltalán nem biztos hellyel volt kénytelen megelégedni. A szociáldemokraták köpenyegforgatása is nyilvánvalóvá lett. Azzal akarnak ugyanis új­ból tért hódítani a magyarság és ruszinság kö­rében, bőgj- csupa őslakost, sőt magyart sze­repeltetnek listájukon, egy beregszászi tan- felügyelővel az élen, aki hivatva lenne a ta­nítóságot bevonni a pártba. # A kommunisták visszaesését mint befeje­zett dolgot emlegetik. Ugyancsak nem sokat várnak a lengyel-zsidók (cionisták) listájától sem, bár ügyesebb névsor-összeállitással a cseh agrárokkal elégedetlen zsidóság nagy tö­megét nyerhették volna meg maguknak. A zsidóság hithü része ugyanis sehogyan sincs kibékülve azzal, hogy a választások nap­ja zsidó ünnepnapra esik. Ezt a kormány úgy próbálja enyhíteni, hogy elrendelte, hogy a ruszinszkói városokban és olyan községekben, ahol sok a zsidó szavazó, a szavazást csak este nyolc órakor zárják le. így a zsidók az ünnep befejezése után leszavazhatnak. Ez azonban azt jelenti, hogy a szavazás eredményét csali egy egész éjszakai munkával, hétfőn reggel felé lehet megállapítani. Ettől az éjszakától a közigazgatási tisztviselők már eleve igen fél­nek ... # Hogy pedig némi humorral is szolgáljunk, megemlítjük, hogy Slávik György kassai cseh- agrár listajelölt vasárnap autón Nagykaposra utazott programbeszéd megtartása végett. A . kaposi és vidéki cseh agrárok — hogy a fény és pompa minél nagyob legyen, — el­határozták, hogy „bandériumot*4 szerveznek i és úgy mennek Slávik elé a vajáni határig. Igen ám, de nem akadt magyar ember, aki l a bandérium vezetésére vállalkozott volna. • így aztán előállott Waldmann Samu kaposi zsidó vendéglős, lobogós ujju és lobogós szárú ingeí-gatyát öltött magára és a szlovák fiuk­ból toborzott „magyar" bandérium élére áll­va, lóra pattant. Waldmann Samu és bandériuma a város magyarságának általános derültsége közepet­te vonult végig az uccán ... ; Egész Nógrád magyarsága szövetkezett pártjaink mellett Losonc, október 15. (Saját Ludóoitónktól.) Az ipolymenti magyar falvak lakossága, mi­ként a múlt években, úgy a mostani válasz­tásoknál ifi, szívvel-lélekkel sorakozik a szö­vetkezett ellenzéki pártokhoz. Erről a hűsé­ges ragaszkodásról tesznek tanúságot a nap­nap mellett, nagy sikerrel lefolyó népgyülé- sek. Vasárnap Sávoly, Pelsöc, Balyk, Nagyda- róc és Rárósmulyad községekben tartottak pártjaink a magyar lakosság lelkes és szere­tetteljes fogadtatása mellett népgyüléaeket- Pártjaink részéről Kristóff Sándor pártigazga­tó, Nagy ívéül dr. körzeti párttitkár, Kovács Gyula r. ka.f. káplán, Maukfí Sándor, Halász Gyula párttitkárok, Cseneki Béla, Vi tovszky .Józ-ef. Mizsur József, Medveezky István kis ipa ro ok, Andor Béla, Ka lesé József, Kován* .Jé74»eff. Horecz Béla, Petyi Jáno# kisgazdák apostoli lel:ke-edé*wel járják a magyar kat és mindenütt testvéries fogadtatásra, ta- ( a talaját teljesen elvesztett Hódzsa-párt ezó­táinak, míg a szétzüllött kommunista párt és ] nokainak alig akad haUgaJtója. Hodzsa a saiát pártjában Is végleg megbukott, vele buknak a magyar Hodzsa-huszárok is Hodzsa Milán, az agrárpárt szlovenszkói vezére mint iskolaügyi miniszter számtalan­szor beszélt úgy a parlamentben, mint nép- gyüléseken nagy iskolareformjairól, amelyek között első helyen szerepelt a Habrmann-féle vallásellenes rendeletek visszavonása. Hodzsa váratlanul távozott el, helyét bizalmi embere, Stefánik vette át s a polgári koalíció kifelé heves harcot vívott a szocialistákkal. A való­ságban azonban a nagy iskolareformokból semmi sem lett, a Habrrnann-féle rendeletek még ma is érvényben vannak és a kilátásban levő uj kormánytöbbségi konstellációból arra leket következtetni, hogy a vallásellenes ren­deletek a jövőben is érvényben maradnak. A cseh néppárti sajtó azt írja, hogy Hodzsa ugyanakkor, mikor a katolikus néppárti kép viselőknek megígérte a Habrmann-féle rende letek visszavonását, a szociáldemokratáknak is ígéretet tett, hogy nem engedi meg az is­kolák mai vallásellenes tendenciájának meg­változtatását. Az előbbi Ígéretet néni tartotta be, ellenben a szocialistáknak adott szarvát igen. Hogy ehhez mi szólnak a. katolikus me­zőgazda választók, majd a választásokon fog­juk meglátni. Hodzsa, aki 1926-ban megala­pítója volt a polgári kormánytöbbségnek a szocialisták ellen, mint iskolaügyi miniszter elárulta a polgári programot. Ma minden ol­dalról összecsaptak a hullámok Hodzsa feje fölött. Az agrárpárt egyik legidősebb szloven­szkói tagja, Okániik Lajos, éppen Hodzsa po­litikai módszerei miatt mondott le polgár- mesteri állásáról és a pártban viselt vala­mennyi funkcióiról. Hodzsa már volt fegyver- társait sem tudja többé megnyerni politikai szemfényvesztéseivel, annál kevesebb bitele lehet a magyar választók azon csoportja előtt, amely eddig a Hodzsa-huszárok maszlagjain elkábitva a Csánki-pártba szédült be. Hod- zsá't. a szocialisták is támadják, akiknek pe­dig nagyobb szolgálatot tett minisztersége alatt, mint az egész polgári koalíciónak. Hod­zsa ma bukott politikus s valószínű, hogy sok fiaskója után az állam vezetésében vezető sze­rephez már nem igen fog jutni, de Hodzsa bukásával véglegesen a züllés és teljes er­kölcsi összeomlás örvényébe került a Hodzsa- huszárok gyászos pártja is. A Csonior-féle ma­gyaroknak adott ígéret éppen antivil ér, mint az az ígéret, amit Hodzsa a Habrmann-féle rendeletek kérdésében a koalíciónak adoítt Lelkes gyűlések Keletszlovenszkén Kassa, október lő Az o:szagos keresztény- szocialista párt és a magyar nemzeti párt vasárnap Keletszlovenszkón Szepsiben, Tor­nán és Rozsnyón tartott fényesen sikerült választási uépgvüléseket, amelyeken a ma­gyarság nagy tömegei vettek részt. A ma­gyar lakosságnak pártjaihoz való hűségére jellemző az az általános jelenség, hogy amíg a cseh agrárpárti és cseh iparospárti gyűlé­seken alig néhány ember lézeng. szövetkezett pártjaink gyűléseinek itt. is és mindenütt tömeg sík erei vannak. Szepsiben a gyűlést Szokolszky Bertalan esperes, az országos keresztényszocialista párt helyi elnöke nyitotta meg. Majd Fleischmann Gyula dr. tartománygyülési képviselő nagyhatású beszédben ismertette a politikai helyezetet. Utána Szabó István gaz­dasági akadémiai tanár tanulságos előadást tant ott a magyar mezőgazdák helyzetéről. Ravasz István párttikár és Helyey Gyula kas­sai iparos lendületes beszédei fejezték be a lelkes hangulatú népgyülést. Délután a rozsnyói városháza nagytermét teljesen megtöltötte Rozsnyó és vidékének magyar közönsége. Itt elsőnek Giller János dr. tartománygyülési képviselő beszélt az ős­lakosság összefogásának szükségéről és hit­vallást tett az autonómista program mellett- A mélyhatásu beszéd után Fleischmann Gyula dr. tartománygyülési képviselő szólalt fel. A magyar kisebbség súlyos gazdasági helyzetéről beszélt s a közállapotok megja- vuiása felé vezető utakat igyekezett megraj­zolni. Helyey Gyula az iparosokhoz szólt ez­után s éles kritikát gyakorolt a cseh iparos- párt szí ovenszkóel Le n es politikája fölött. Ványai István kér. szoc. szakszervezeti tit­kár és képviselőjelölt a keresztény munlcás- mozgalom céljairól és eredményes munkájá­ról számolt be. A nagysikerű gyűlést Szkalos Emil magyar nemzeti párti helyi elnök nyi­totta meg s Benkovich Quido kér. szoc. párti helyi elnök rekesztette be.' Tornán a tekietélyés. számú, választó kö­zönség előtt Szabó István professzor a mező­gazdaság aktuális kérdéseiről s Ravasz István párttitkár a politikai helyzetről beszélt me­leg hatás mellett. EGYPÁR NAP Irta: Márai Sándor Üzem! Ha valaki egyetlen szóban akarja összefog­lalni azt, ami a mai Berlin, nem az jut az eszé­be, hogy „világváros", vagy „expanció", vagy „elamerikaiasodás", hanem az az egyetlen, spe­ciálisan német, Berlint tökéletesen jellemző csa­takiáltás: üzem! Az uj Berlin inkább üzem, mint város, tehát valami, ami szinte központi igaz­gatás és felügyelet mellett, tervszerűen, minden hajnalban megnyílnak és minden éjszaka be­csuknak. ahol négy és félmillió ember központi munkafelügyelet s szigorú munkaszabályzatok betartásával dolgozik, — mindenki a helyén van hajnalban, az ügyvéd, ügyeket véd, az orvos gyógyit, a rendőr vigyáz a rendre, a villamos- vezető vezeti o, villamost, a gyárak füstölnek, a bohémek bohémeskedmek, az írók szünet nélkül imák, a színházak teljes gőzzel játszanak, a be­tegek betegek és az egészségesék egészség esek, de mindez aztán százpercentesen, felolvadva az üzem öntudatában, szerződésszerűen és percnyi pontossággal, — minden és mindenki a helyén van? mehet! Ez a legnagyobb üzem a világon. Aki itt él, az a napnak csak egy kis részét éli a maga számára, egyebekben el van foglalva azzal, hogy teljesíti a városban kötelességét. A naplopŐk itt szorgalmasan, pontosan és fegyelmezetten lopják a napot, mintha órabért kapnának mun­kájukért. A lusták Hs lihegve lusták. A jók ed vtiek precízen jókedvüdk. A szerelmesek napon­ta nyolc órát szerelmesek, a másik nyolc órá­ban dolgoznak, a harmadikban alszanak. Min­denki teljesíti a kötelességét. Itt törnek he leg­modernebbül az egész világon. Mestermunka egy berlini betörés, külföldről jönnek krimina- listák tanulni. Éppen olyan mestermunka, ahogy védekeznek a betörés ellen. Sehol olyan higiéni­kusa® meghalni nem lehet, mint egy berlini kór­házban, sehol olyan higiénikusan élni, pontosan közlekedni, olyan öntudatos táperővel táplál­kozni. Mindenki elsősorban alkalmazottja ennek az üzemnek, s csak másodsorban Herr Miillor. Sehol olyan szervezett „nagyváros mélységei" nincsenek, sehol olyan hosszú, tiszta ég bözhjz- tonéigtó] bzemetvaküó uccák. Tölkéletoe. Sietve utaztam el, mert egész idő alatt fölöslegesnek éreztem ott magam s féltem, hogy megszólít- a rendőr és valami munkát ad. Sexualnot és komplexek Azt mondták: nemrégen még Sexualnot volt a városban, de most hálTstennek már nincsen. Kérdeztem, hogy mi az a Sexualnot, miben je­lentkezett, hogyan kezelték és mikor zajlott le, mert reméltem, hogy talán tanulok valamit, amit idehaza i,g meg lehet honosítani, hiszen ná­lunk éppen elég baj van. Azt mondták, hogy egyidőben bizony súlyos Sexualnot volt, már nem is tudták, mit csináljanak, de aztán gyö­keresen megszervezték a kérdést s most már nincsen se-míni baj. Kérdeztem még, hogy gyö­keresen szervezték-e meg a kérdést, úgy értem, központilag, mint a Milchzufuhrt, vagy Wara- wafiserversorgung-ot, vagy pedig mindenkire rá­bízták. egyénileg? Azt mondták, hogy sorozatos nyilvános előadásokon foglalkoztak a Sexual- nottal s igy aztán sikerült enyhíteni a válságot. Ezt talán lehetne nálunk is, idehaza. Szó se róla, amerre néz az ember, energiku­san küzdenek a Sexualnot ellen. Meg kell hagy­ni nekik, ha Berlin egyszer a kezébe vesz vala­mit, ott nem lehet baj. A könyvkereskedések, újságárusok kirakatai roskadoznak a Nacktkul- tur-kiadványok sorozataitól. Ezek a kiadványok a válságot minden oldalról megvilágítják, kép­ben és Írásiban. A házasság problémájával fog­lalkozó folyóiratok közül nyolc olyat számol­tam össze, amely cimében az „Ebe" szót viseli s optimisztikusan, vagy pesszimisztikusan tár­gyalja a házasság válságát. Vannak másféle fo­lyóiratok is. Képben, $zmpadon, filmen prédi­kálják a nemek szabadságának, a szerelem rab­ságának, sőt, a rabok szerelmének minden apró változatát. Nagyon belemelegedtek ebbe az ér­dekes társadalmi kérdésbe. Majdnem annyit foglalkoznak vete, mint a komplexumaikkal. Berlinben ma egv rendes em­bernek úgy vannak komplexumai, ahogy más adót fizet. Ha reggel elmennek hazulról, meg­nézik, hogy a komplexumaik és hemmungjaik helyén vannak-e s csak azután távoznak S ha él * mennek valahonnan,' távozás előtt mindenki rendbehozza a komplexumait. A végén, ha isme­rőssel találkoztam, már csak igy köszöntem: „És hogy vannak a kedves hemmungjai? Mit csinálnak az aranyos komplexumai?" Társaság­ban olyan természete?, hogy az ember a kom­plexumairól beszél, mint nálunk az, hogy nincs pénz, baj van. Tavasszal, ha kimegyek, feltétlenül rendbe­hozatom a komlexuma-imat s kipucoltatom egy pár régi he murim gomat. Regtsseur ÍOO HP A lapokban tréfák jelennek meg arról, hogy Berlinben tna jó színházi rendező csak az lehet, aki sikerrel végezte el a gépészmérnöki főiskov lát. Azt a lázas vergődést iparkodást, amely- lyel a berlini színpad keresi a maga útját Sha­kespeare és Bért Brecht között, semmiféle más publikum nem bírná el, csak a berlini. Minden­hez odakapnak, mindenbe beleharapnak (néha ott. is marad a foguk), színpadra cipelik a fil­met, a rádiót, az olajmotort, a gőzturbinát, a Zeppelint. Megható nézni is. Berlin mindezt, nem meghatva nézi, hanem kötelességszerüen. Berlin ma pódium. Sokkal inkább a.z, mint Paris. Ha, valaki azt. akarja, hogy messzire meg­hallják a szavát, elmegy Parisból vagy Varsó­ból Berlinbe és ott mondja el. írók. színészek, művészek tolonganak erre a pódiumra, amely­nek rezonáló ereje óriási. Amint máshol kita­lálnak, azt elviszik kiállítani Berlinbe. A város mindennek publicitást ad, ami uj. Trükköket éppen úgy megtapsol, mint teljesítményt és tar­talmat- Semmi nem idegen neki, mert vadonat­új. uem kötik tradíciók. A parVenü könnyen fe­lejt; de könnyen is tanul. Vulkánikus erővel nő elő a földből, minden nap nagyobb egy miliméterrel, minden órában fejlődik, megy előre. Egy láthatatlan rendező pálcájának taktusát érzi az előadás fölött az ember. Ez a pálca százlóerős tempót diktál — Európa Metropolisa épül itt. uj arcú hitről, kö­telességről, szerelemről, munkáról, gyönyörről Megbökkenve és zavartan veszi le előtte ka­lapját az utas, megbökkenve és zavartan megy edéhb. Kulturális és társadalmi ünnep volt a Losonci Ma­gyar Dalegylet rimaszom­bati hangversenye Rimaszombat, október 15. (Saját tudósítónktól.) A Hét évtizedes mű­ködését ez évben jubiláló Losonci Magyar Dalegylet 45 tagú férfikara Riszner Ede kar­nagy kiváló vezényletével nagyszerűen sike­rült Hangversenyt rendezett tegnap a Rima- szombati Polgári Kör dísztermében zsúfolt ház előtt. A Hangverseny előkelő közönsége minden egyes karének után tomboló tapssal tüntetett a pompás Hangú losonoiak mellett, akik a publikum ovációira művészi produk­cióikkal tökéletesen rászolgáltak. A losonci dalárdistákat már a hangverseny előtt tüntető szeretettel fogadták Rimaszom­batban. A vendéglátó Polgári Olvasókör Ko- háry-uccai székházálba, a kör híres 600 éves zenekarának muzsikája mellett vonultak be a losonciak, ahol aztán a kör elnöksége élén Rábely Károly szívélyes hangú beszéddel fo­gadta a vendégeket. Az elnöki üdvözlésre a Dalegylet igazgatója, Kövi Árpád losonci ref. lelkész válaszolt. A dalosokkal együtt érkezett meg Giller János dr. tartománygyülési képviselő is fele­ségével, Tanka Jenő bankigazgató nejével, Titkay Manci, az ismert losonci zeneszerző, Riszner Ede karnagy családja, ezenkívül mintegy Husztagu társaság a dalárda kísére­tében. A rendkívül szívélyes fogadtatás után zajlott le a hangverseny, amit az első számtól az utolsóig végnélküli ovációk kísérlek. Nagy ünneplésben volt része a dalegylet kiváló karnagyának és a kar szólóénekesének, Tan­ka Jenő bankigazgatónak is. A hangverseny végezte előtt Márkus Lász­ló, a hangversenyt megrendező Polgári Ol­vasókör alelnöke nyílt színpadon a város szí­neivel díszített babérkoszorút nyújtott át a karnagynak, szívből jövő, meleghangú üd­vözlő szavak kíséretében. A nem várt megle­petés szemmelláthatólag meghatotta a losonci énekeseket, akiknek nevében Kövy Árpád igazgató köszönte meg a vendéglátó rima­szombatiak szeretetét. Hangverseny után a díszteremben Oláh Kálmán- muzsikájára azon­nal kezdetét vette a tánc, az emeleti lerom­lón pedig a 150 terítékes bankett, amelyen Törköly József dr., Giller Jáuos dr., Telek A. Sándor, Milnílik Dezső dr. és Rábely Károly mondottak pohár köszön tőt. A mulatság a leg­pompásabb hangulatban reggelig tartott s a pirkadó hajnalban hazafelé induló losonci autók utasai egy felejthetetlen, kedves emlék­kel gazdagabban hagyták ott. a rimaszombati Polgári Olvasókört. A losonci dalegylet nagyszerűen sikerült hangversenye rendkívül nagyjelentőségű lé­pés volt. a két testvérváros kuliurműködésé- nek egyöégeaitée^ felé. i 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom