Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-13 / 233. (2158.) szám
Stunda képviselőjelölt ur Prága, október 12. (—) Arra a hírre, hogy a cseh agrárpárt a a kassai kerületiben képviselőnek jelölte Stun- da Istvánt, a volt magyar református lelkészt és a pozsonyi tanügyi referátus „magyar" referensét, a képviselőjelölt úrról kötelesség- azerüen egy kis nacionálót is adtunk. Hogy a nacionálé kissé tarkább volt a szokottnál, arról neon mi tehetünk, hanem m aga S tűnd a ur, akinek ilyen a nacionáléja. Sbanda ur erre egész kifogástalan magyarsággal válasz- cikket irt egy kormánylapban és a cikkben méltatlankodva azon siránkozik, hogy mi a „kutjait mérgezzük41, hogy „nem riadunk vissza a legsúlyosabb rágalmaktól sem“, csakhogy a magyarság iránta (értsd: Stunda iránti) érzett bizalmát (!) megrendítsük. Nem ismeri el, hogy ő volna az, aki mindent elkövet az irányban, hogy a magyar református lelkészi kar nyomora ás szenvedése még súlyosabb legyen és a lelkészek ne kapják meg kongrugájukat és állampolgárságukat, sőt arra hivatkozik, hogy e vádak alól 1923-ban a református egyház legelőkelőbb szellemi vezérei már tisztázták. „A Prágai Magyar Hírlap azt állítja, hogy ón vagyok a főbünös, ón vagyok a brigamfci, — Írja magáról Stunda — miattam nem kapja a református lelkészi kar a kougruáját és állampolgárságát. Ezzel szemben ón azt vallom, hogy a református lelkészi kar a maga kálváriáé útját a Prágai Magyar Hírlap politikájának köszönheti. Mindaddig, amíg a P. M. H. intrikái, politikai hazárdőrsége, lázitó sajtó- szolgálata nem hívta ki a köztársaság kormányának megdöbbenését, itt a republlkában az összes állampolgárlelkészek rendesen kapták kongniájukat. Mikor azonban az agrárpárt a P. M. H. és társai lázitó politikája következtében nem viselhette tovább annak az ódiumát, hogy egy ilyen politikai atmoszférában élő magyarság felé szimpátiákat ápol, nem vállalhatta a felelősséget a sovén cseh és szlovák pártokkal szemben azért az engedékenységért sem, melyet a magyarság irányában tetteiben tanúsított44. Nincs több helyünk Stunda ur tiszteletes személye számára, de ez is elég idézet tőle ahhoz, hogy nacionáléját gyönyörűen kiegészíthessük. örömmel konstatáljuk, hogy őt 1923-ban fölmentették vádjaink alól, melyeket 1929- ben, ezelőtt néhány nappal kockáztattunk ellene. 1923 óta sok viz folyt el, azóta a református egyházi zsinat Stunda ur kormányának minden kívánságát alkot mánytörvényébe iktatta, csak épp Stunda ur referátumaihoz híven a kormány máig sem szentesítette az egyház alkotmányát. Mit tett 1923 óta a maga hatalmi pozíciójában Stunda mint egyházának hű fia, sőt lelkésze, hogy ez az áldatlan ex- lex megszűnjön? Közben Stundának közvetlen feljebbvalója, pártbelije, hivatalbeli kollégája, pajtása lett a közoktatásügyi miniszter, mit eszközölt ki, milyen engedményt vívott ki azóta ettől a közeli emberétől Stunda a reformátusok és magyarok számára? Mi semmi ilyen sikeréről és jótettéről nem tudunk, de boldogok lennénk, ha Stunda bizonyítékokkal bizonyíthatná be egykori magyar becsületbirói előtt, hogy mi tévedünk, amikor jéhiszemüségét, magyarofilságát kétségbevonjuk. De hogy is higyjünk neki, amikor egyenesen itt a szemünk előtt szem fényveszt és a retorikai hatás kedvéért azt állítja rólunk, hogy mi őt brigantinak neveztük. Ez egyszerűen nem igaz. Ez a szó nem a mi szótárunkból van, nem a mi stílusunkhoz tartozik. Lelkész ur, ennyire ferdíteni egy lelkésznek még a retorika kedvéért sem illik. Hogy higyjünk neki, amikor olyan állítást kockáztat meg, hogy az állampolgár-lelkészek mindaddig szabályszerűen kaptak kongruát, amig a P. M. H. nem kezdte meg „lázitő sajtószolgálatát?44 Ez — megkövetem szépen — szintén nem igaz, mert a kongruát már 1919 óta nem kapják meg sokan, holott a Prágai Magyar Hírlap akkor még nem is létezett. És ha elfogadjuk azt az abszurd tételt, hogy „a P. M. II. és társai lázitó politikája következtében nem viselhette tovább az agrárpárt az „ódiumot, hogy egy ilyen politikai atmoszférában élő magyarság felé szimpátiát ápoljon44, akkor ma, amikor ez a politikai atmoszféra még rosszabb, az agrárpárt Stunda logikája szprimt még kevésbé ápolhat és ápol magyar szimpátiákat. Ebben az egyben igaza van Stundának. Az agrárpárt sohasem ápolt magyar szimpátiákat De nem is ébresztett magyar szimpátiát maga iránt. Stunda kikérte magának azt, hogy „volt papnak44 tituláljuk, mert hogy ő még „ma is teljesjogu és jellegű református pap44 és így azt hiszi, hogy mi „le akartuk volna rángatni a válláról a palástot44. Tény, hogy kissé laikus nyelven fejeztük ki magunkat, amikor „volt papnak" mondtuk, de mi laikusok ezzel csak azt értjük, hogy gyakorlati papsága, vagyis papi praxisa a más pályára való át- csuszamlással némi folytonossági defektust kapott. Érdekes azonban, hogy amíg* Stunda képviselőjelölt ur az általunk közöd nacioriáléjátVS9 október 13, vasárnap. 5 bői a legenergikusabban töröltetni kívánja a „volt lelkész44 aposztrófálást, addig a „vök magyar" kifejezés éllen nincs egyetlenegy szava. Ezt a kérdést jobbnak látja nem bolygatni. Ha egy magyarnak mondanak a szemébe ilyesmit, annak borzalmasan fájna és a* egész náción áléból csak ezt az egy kifejezést érezné a szive gyökeréig bántónak. Stunda képviselőjelölt unnak nem fáj ez a kifejezés. Nem érzi bántőnalk. Mert nem érzi magát magyarnak. Mindenre reagál, csak erre az egyre nem. Hát ilyen mértékig magyar ember a Hodzsa-magyar ok kassai képviselőjelöltjei Nem csehszlovákiai magyar. Hanem csehszlovák magyar. Sőt magyar csehszlovák. Olyan ember, aki egykori magyar voltát most már renegálja. Disz magyar. Nem is fog reá szavazni a kassai kerületnek egyetlenegy Iájához hü magyarja sem. Ne gondolja azonban Stunda, hogy ezt korteskedésből vagy a képviselőjelöltsége miatti irigykedésből mondjuk. Csak meggyőződésből mondjuk. Ezt a képviselőjelöltséget különben még Kocsis bá'nak sem szabad irigyelnie tőle. Mert Stunda a választás után is képviselőjelölt marad. Tartsa is meg őt a jó Isten ebben a minőségben számos esztendeig, élete végéig. És adjon neki hosszai életet Budapesti sajtőtótau egy állítólagos Mennei* interju körül Budapest, október 12. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Néhány reggeli lap szenzációs leleplezést közöl, amely politikai körökben nagy föltünóst kelt. Az Est szeptember 25-iki számában Kiss Ferenc aláírással terjedelmes interjú jelent meg Rothermere lordtól, amelyben a lord többek között annak a véleményének adott kifejezést, hogy az ország kormányzását demokratikusabb alapokra kell fektetni, mert csak ezen az utón lehet a békeszerződések kedvező megváltoztatását elérni. Egyes budapesti reggeli lapok a Morning Post- ra hivatkozva megállapítják, hogy ez az interjú egyáltalán nem történt meg, Rothermere lord ezeket sohasem mondta Az Est munkatársának. A reggeli lapok megállapítják, hogy Rothermere lord nevével és bizalmával újból súlyosan visszaéltek és kijelentik azt, hogy Rothermere lord környezetét végre meg kell tisztítani az oda nem való elemektől. Az Est ma délutáni számában visszautasítja egyes reggeli lapok állítását és hangsúlyozza, hogy ha Rothermere lord cáfolni akarta volna Az Estnek adott interjúját, azt vagy Az Estben, vagy lapjában, a Daily Maliban tette volna meg, de semmiesetre sem ment volna egy idegen laphoz, a Morning Posthoz. Lengyel razzia a fedélül népiét diákok ellen Varsó, október 12. A lengyel hatóságok öt hónappal ezelőtt Lembergben letartóztattak három német diákot, akiket kémkedéssel vádoltak. öthónapi meghurcoltatás után a fiatalembereket bizonyítékok hijján szabadon- engedték. Most Brombergbe-n ismét több német cserkészt tartóztattak le. Azzal vádolják őket, hogy útlevél nélkül titokban jöttek át a határon és a németországi nemzeti szövetségek számára „felderítő munkát" végeztek. A zavaros lengyel jelentésekből az tűnik ki, hogy a bron-bergi letartóztatások ugyanolyan jellegűek, mint a lembergiek és a német cserkészeket ugyanúgy szabadon fog kelleni engedni, mint a Lembergben elfogott egyetemi hallgatókat, Schober kancellár parlamenti munkája Bécs, október 12. Schober kabinettje a jövő héten kezdi meg törvényhozó munkáját. Az alkotmány revíziót, melynek Schober leglelkesebb propagálója, két részletben tárgyalják le. Először az esküdtszék, a sajtótörvény és a kivételes állapotok és az antáter- ror-törvény reformjának megvitatása kerül sorra, majd a választási eljárás és a választási jog reformja, amelynek legfontosabb pontja a nemzetgyűlés mandátumszámának csökkentése lesz. Az eddigi 165 képviselő helyett az uj parlamentnek mindössze 120 tagja lesz. Az eddigi proporeiós listás választást egyéni és a maradékszavazatokát fölosztó választásokká alakítják át. Bécs, október 12. A szociáldemokrata párt kongresszusa befejezésekor megválasztották az uj pártvezetőséget. A párt vezérének újra Seitz bécsi polgármestert választották. A polgármester helyettesei között vau Ottó Bauer, a párttitkárok között Derítsek és Danii eberg. z Arbeiterzeitung főszerkesztőjének újra Austerlitzet választották meg. it kínai il nigil! A „Vossische Zeitung* 1929. augusztus 24.-éi / megjelent 202. számában a Frankfurti Általáno: / Biztosító Intézet összeomlása alkalmából írt cik / íffe • kében a következőket olvastuk: / X . . . **^*S@& A Frankfurti Általános Biztosító esete meg- J tanította a közönséget arra, hogy az életbiztosí- / tások és minden egyéb biztosítások megkötésénél Jw / vegye jobban figyelembe azokat az intézeteket, amelyeknél az üzletet / megköti. ^ / „Elhatározásánál ne a biztosítási díj olcsó- " sága legyen a döntő. Az intézetek feltételei körülbelül egyformák, csak részben enyhébben, részben szigorúbban alkalmazzák azokat az üzletkötéseknél. Néha előzékenyek, néha túl előzékenyek, több esetben kevésbbé azok. Aki biztosítást kot, abban lágyén meg az előrelátás arra, hogy a feltételekhez szigorúbban ragaszkodó intézetet válassza ne hagyja magát ígéretekkel és apró szívességekkel a teljes garanciát nyújtó intézettől eltéríteni/1 A köze íszázéves Assicurazioni Generáli Triest állandóan elővigyázatos üzletvezetésével és rendkívüli tártaié kaival a legteljesebb garanciát nyújtja Önnek. Biztosított ügyfeleinek állandóan növekedő száma biz tositék arra, hogy a fenti princípiumok a legszélesebb néprétegekbei is megértésre találnak. Az Assicmazioni G Sah száma meghaladja a negyedmilliót Az üzlet hatalmas terjedelméről fogalmat alkothat magának, ha tekintetbi veszi, hogy ezen intézetnél egyedül 9 milüárd korona a biztosítót tőkék összege, vagyis kétszerese a csehszlovákiai német takarékpénztárai betéti állományainak. Az Assneumziom Generáli tartalékai mégha• ladják a két milliárd koronát Csehszlovákiai igazgatóság Prága M,fi Václavské fiúm. (Sajói palota)
