Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-12 / 232. (2157.) szám

Ifi, tmm/b&i. n . KdZ€iA7;DA^ÁfiP . HM iNAmi IE wembajt. Alacsony gabonaáraink és az Egyesült Államok agrár intézkedései Irta: MAGÓCSY-DIETZ SÁNDOR dr. Iá bum árának, mai osmte hihetetlen depresszió­ja, mely maga után vonja a* összes mezőgazda­sági termények áreülyedéeét, nem elszigetelt, ba- nem a* égés* világra kiterjedő jelenség, mely nemcsak Európa mezőgazdaságát sodorja a lég- váteágosabfb helyzetbe, hanem Amerika gazdái­nak is igen súlyos és alig megoldható gondokat eke*. Ennek a válságos helyzetnek legfőbb oka kétségtelenül abban keresendő, hogy Amerika a bábom alatt és az azt kővető években is óriási mértékben fokozta búzatermelését. Amerika mező- gazdasága a háború alatt berendezkedett a há­borút viselő és termelésükben megcsökkent euró­pai államok kenyérszükségletének ellátására, fel­törte a prerik beláthatatlan területeit é6 ezek az újonnan megművelt óriási területek szakadatlanul öntik a búzatermés felmérhetetlen mennyiségeit. ÍV éppen ezért a* európai mezőgazdasági válság­nál sokkalta nagyobb Amerika mezőgazdaságanak válsága. Könnyű volt az addig niegmüveletelen f őrületeket feltörni és amerikai stílusban a nagy termelésre berendezkedni, de senkisem hagyja »na szívesen ott fáradsággal berendaett farmját ée .'onkikem akarja elsőnek abbahagyni a termelést. Nem könnyű a megváltozott értékesítési viszonyok­ba beletörődni ée nem könnyű módot ée megol­dást találni arra. hogy hogyan lehetne a búza­termelő területeket csökkenteni és az arra be- réndezett nagy embeiríeleslegeket máshová ve­zetni. Amerika túlméretezett búzatermelése más­részt a nagy tőkefelesleg következménye, mely a háború után. megcsökkent, ipari termelésben, nem tudott tovább kellő jövedelmezőséget biztosítani magának és rávetette magát a földművelésre, azzal 3 számítással, hogy az olcsó búza mindig el­helyezésre fog találni és az könnyen fog meg küzdeni a drágán termelő Európával. A. legkönnyebb megoldási módnak az kiuúiko- zikjj hogy az állam segítse a mezőigazdaságot, az gondoskodjék az értékesítésről és az értékesítés terén, teendő intézkedésekkel emelje ki a mező- gazdaság kátyúba zökkent szekerét. Az értékesí­tési gond és annak megoldási módjára tett javas­latok nem uj keletűek, hanem már évek óta fog­lalkoztatják Amerika bajba jutott farmereit. Az 1323-ban benyújtott McNary-Haugen-BiU nem cél­zott kevesebbet, mint egyrészt a világ gabona ke­reskedelmének teljes monopolizáláeát és másrészt á belső értékesítés állami védelmét központi ér­tékesítő sezrvezet éa magas védővámok segítségé­vel A törvényjavaslat elgondolása az volt, hogy a teljes termés elhelyezése céljából’ az exportra kerülő búzamennyiség olcsó áron kerüljön a világ piacaira, de a. belföldön értékesítésre találó búza megfelelően olyan' magas áron kerüljön értékesí­tésre, mely ár a kiviteli üzlet veszteséges árát egalizálja és az export-üzlet vesztességeit fedezi. Ennek a javaslatnak törvényerőre való emelkedé­sét Coolidge vétója akadályozta meg, de az elnök határozott magatartása nem akadályozhatta meg azt, hogy a javaslat a legközelebbi elnökválasztás­nál ne kerüljön újra a farmerek követelései közé. A legutóbbi, elnökválasztás tulajdonképpen a far merek eme követelésének jegyében folyt le és Hoovernek meg is kellett Ígérnie a választási küzdelemben, hogy segíteni feg a farmerek hely­zetén és a búza árának 75 százalékos emelkedését ígérte be. Hivatalának elfoglalása után adott sza­vát be kellett váltania és az agrárkérdés megol­dása céljából egy külön ülésre hívta egybe a par­lamentet, melynek eredményeként megszületett a Farm Relief Bili. Ez a hat éves küzdelem után megszavazott agrártörvény elismeri, hogy a mező- gazdasági termelésnek és értékesítésnek támoga- Itea a kongresszusnak ugyanolyan kötelessége, mint áz ipar támogatása. A kormány kötelessége ajs árstabílizáeiő megteremtése, a spekuláció le­törése, a készletek arányos szétosztása és a kor­mány kötelessége a farmereket pénzügyileg is támogatni, hogy a farmerek szervezetei és szövet­kezetei, azaz a szövetkezeti értékesítés kiépíthető legyen. A szövetkezeti értékesítésnek a szük­séges hitellel való ellátása céljából a törvény 500 millió dollárral egy alapot létesített, melynek szétosztását a Federal Farm Board-ra bízta. Kétségtelen, hogy ez a törvény a farmerek érdekeit jelentősen szolgálja és annak előnyét néni is vonja senkisem kétségbe, de a törvény —■ mondhatni — erkölcsi segítsége még messze nem elégítette ki a farmerek teljes követelését. Az amerikai agrárkrízis annyira kétségbeejtő, hogy a törvény a farmereknél inkább elégületlenséget, mint megelégedést váltott, ki. és ha a törvény talán hat év előtt a farmerek közmegelégedéséivel talál­kozott volna, ma annak, eredményében legtöbben kételkednek. Hoover legjelentősebb hívei és leg­jobb barátai közül, regrutálódnak az elégedetlenek vezérei. A helyzet további elmérgesedését füti az uj vámpolitika, melynek következtében a rossz értékesítési viszonyok mellett a farmer a leg­szükségesebb iparicikkerért most. magasabb árat kénytelen fizetni. És habár az 1033. évi javaslat az uj farmertörvérrnyel lekerült, a szőnyegről, a szenátussal máris sikerült egy tervezetei; elfogad­tatni, mely a világpiacra kivitt mezőgazdasági -feleslegek állami ellenőrzésed követeli. A Deben- tnr tervezet ezen második javaslata a mezőgazda­ság terveit megint csak az államra akarja háríta­ni, behozatali jegyek bizonyos rendszerével Az amerikai megmozdulások és tervek nagyon közelről érintik Európa egész mezőgazdaságát, mert mindegyik javam!ai a dumping eljárás oha- m-gnyrfrárrnMM, t. i mindegyük javaslat az amerikai fogyasztó vállára rakott teher mellett a világ és elsősorban Európa mező- gazdaságának lehengerelésével igyekszik biztosí­tani a farmerek megfelelő jövedelmei Coolidge és Hoover belátásának köszönhetjük egyelőre, hogy a javaslatok még néni öltöttek testet, de nagy kérdés az, hogy a Federal Farm Board munkája megfelelő eredménye fog-e vezetni és vájjon a farmerek azzal ki lesznek-e elégítve. A. Farm- board munkája abból a megállapításból indul ki, hogy mig a mezőgazdasági termények ára most a háború előtti árakhoz képest csak 49 százalékkal, addig a termények elosztásának, azaz a kereske­delemnek költsége 90 százalékkal emelkedett. Ezt a felfújt közvetítő kereskedelmet akarja a szövetkezeti, szervezet kiépítésével és jobb műkö­désével kiküszöbölni illetve helyettesíteni, hogy’ a farmer a piac mindenkori állását a saját javá­ra használhassa ki és így a mainál nagyobb nye­reségre tehessen szert. Ebből, a célból a Farm- board legfontosabb hivatása, hogy bevásárló és értékesítő szövetkezeteket létesítsen és ezek háló­zatát, valamint modern raktárházak hálózatát ki­építse. Ebből a célból meg is alakította ínár a ter­mények értékesítésére a National Grain and Marketing Co.-t és most dolgozik' egy állatérléke- sitő vállalat létesítésén, továbbá tervbe van véve egy gyapot'értékesibő vállallat létesítése. Amerika munkája megmutatja az utat nekünk is, melyen mezőgazdaságunk válságának megol­dása céljából el kell indulni. Persze nekünk nem állanak azok az anyagi eszközök rendelkezésünk­re, mint a tengeren-tuli mizd a társaknak és az ő erejükkel a legjobban kiépített szövetkezeti szer­vezetünk sem lesz képes megküzdeni, mégis na­gyobb eredménnyel tudunk ellenállni az általuk és ellenünk megindított harcnak, hogy ha együt­tesen járunk tv és kiépített szövetkezeti hálózat, segítségével igyekszünk termelésünk eredményét fokozni. A berlini tőzsde elöljáróságának nyilatko­zata. A berlini börze elöljárósága tegnap egy hirdetményt függeszt© tett ki a börze helyisé­geiben, amely a -következe nyilatkozatot tar­talmazza: Az utóbbi napokban némely köz- tiszteletben álló berlini cégekről oly hírek lerjedtek el, amelyek minden alapot nélkü­löznek. Ezek a hírek nemcsak az érdekelt cégek jó hírnevének ártanak, hanem mint be- igázólást nyert, a börzére is olyan befolyást gyakoroltak, hogy ezáltal az egész német közgazdaság szenvedett. A börze elöljárósága figyelmezteti a börzetagokat, hogy a tenden­ciózus híreket terjesztő személyekkel szem­ben a legszigorúbban fog eljárni. Az erdőreform kérdésében még semmi sem történt. Az utóbbi hetekben a prágai cseh és német lapok sokat foglalkoztak azzal a hírrel, hogy a földhivatal a Lichtenstein vflt herceg cseh- és morvaországi nagy-kiter­jedésű birtokaihoz tartozó erdőkön megkezd­te az erdőreform végrehajtását. A N. P. érte­sülése szerint ezek a hírek nem felelnek meg a valóságnak, mert a földhivatal és a tulaj­donos között nem jött létre egyezség s belát­ható időn belül nem is kerül arra sor, mert a földhivatal még mindig nem kapott a kor­mánytól utasításokat, amelyek szerint az er­dő reformot végre kell majd hajtani. A műn ka piac statisztikája. A csehszlovák köztársaság területén működő munkaközvetí­tők jelentése szerint augusztus hó végén ösz- szesen 34.781- személy állott munka nélkül, a július havi 32.701 személlyel szemben. Ugyanakkor a betöltendő munka alkalmak szá­ma 25.125 volt — júliusban 22.254. — A mumkásszervezetek utján segélyben részesí­tett munkanélküliek száma augusztusban 18.074, júliusban 16.859. A kiviteli hitel biztosítása kérdésének vég­leges rendezése. A kivitel számára dolgozó ipari körök már évek óta dolgoznak azon, hogy a kiviteli hitel biztosítása kérdésében az állami, illetve a kormány hathatós segéd­kezet nyújtson az érdekeiteknek. A kormány az ügy érdemleges tárgyalását azonban ál­landóan halogatta s ez érthető elkedvetlene- dést idézett ©lő az ipari körökben. A kivitel­re dolgozó ipari körök most égy újabb me­morandummal fordultak a korinán yihoz s aib- ban megütközésüknek adnak kifejezést amiatt, hogy a kormány az állami állat- és jégkárbíztositásra milliárdokat. kész kidobni, ellenben a kiviteli törekvések számára er­kölcsi támogatása sincs. Svájcban megalkották az aranyvalatáróf szóló törvényt. A svájci szövetségi tanács fo­lyó hó StÚü tartott ülésén elfogadta a jegy­bankról szóló törvény olyértelmü módosítá­sát, hogy Svájc az aranyvalutára tér át. A szövetségi tanács a jegybank működésének végső célja gyanánt a papírpénz teljes arany- fedezetének a megteremtését jelölté meg. Az uj törvény szerint bizonyos átmeneti időre a jegybank, szabadon választhatja még azt, bogy a papírpénzért aranyat követelő felet rúd­arannyal aranydevizával, vagy aranyérmével elégíti a ki nBSEGM-MAfili^-HTKLaP CJj gyümölcsfajt* Mexikóban. A mexikói Del Rio váróé közelében az egyik farmer uj gyümölcs­fajtát. termelt, ki, amelyet „jugo“-na.k nevezett el. ami Mexikóban gyümölcslevet jelent. Ez. a gyü­mölcs hasonlít a Mexikóban előforduló yunteo ne­vű gyümölcshöz és formája olyan, mint egy dato­lyának, törtökben terem és alma-ize van. Az uj gyümölcsünk az egész vidékről és távolról is cso­dájára járnak. A gyümölcs fája a ezomorutűzhöz hasonlít.. As agrárszövetkezetek szaporodása Németor­szágban. A német. Mezőgazdasági Szövetkezetek Birodalmi Szövetségének jelentése szerint, október 1-én 40.778 mezőgazdasági szöv tkezet működött a birodalomban. Szeptember folyamán 34 uj szö­vetkezet alakult, nagyobbrészt tej és értékesítő szövetkezetek, míg a hitelszövetkezetek száma tl-«J csökkent. 1920-ben 38Ű uj szövetkezet, alakult, a múlt évi 301 darabbal szemben­Stagnál a fiumei kikötő forgalma., Az olasz ki­kötők egyre emelkedő forgalmat érnek el Trieszt­be ez év első felében 5584 hajó futott be a tavalyi 3559-oel szemben és az árumennyiség 67.000 ton­náról 91.000 tonnára emelkedett. Egyedüli kivétel Fiume, amelynek kikötője mindössze 1+90 befutó hajót tartott, nyilván 2000 tonna rakománnyal. Ezek az adatok évek óta a stagnálás képét mutat­ják, jeléül annak, hogy a különböző kormányin­tézkedéseik sem voltak képesek a fiumei kikötő forgalmát megjavítaná. A csehszlovákiai fogyasztási szövetkezetek statisztikája., A statiszták kai hivatal legújabb jelentése a csehszlovákiai fogyasztási szövet­kezetekről hoz érdekes számokat. Az 1927. év végén az egyes kerületi bíróságoknál ösz- szesen 1058 szövetkezet volt bejegyezve s ezek közül 808 szövetkezet válaszolt a sta­tisztikai, hivatal kérdéseire. A. szövetkezetek­nek összesen 774.831 tagja volt; a tagok kö­zül 578.275 munkás, 168.239 köz- és magánál ka.1 mázott. 13.268 földműves és 15.049 az ipa­ros. A befizetett részjegyek értáko 76.502.000 koronát képvisel. Nyolc száz szövetkezet 1 1 milliárd 838 millió 164.000 korona üzleti fór-j galmat matatott ki. A szövetkezeteknek ősz- szesen 3667 elárusitóhelyük volt. A Times a magyar jóvátétel kérdéséről. Budapestről jelenük: A Times vezető helyen foglalkozik a pariéi jóvátételí tárgyalásokkal, melynek során a magyar kérdést is részlete­sen fejtegeti. Elörebocsátván a bolgár és az osztrák- részről beterjesztett jelentések ismer­tetéséit, a cikikiró rámutat arra, hogy Ma­gyarország helyzete meglehetősen különös beállításban került a konferencia elé Ugylát- szik ugyanis, hogy a konferencián az a fur­csa okoskodás kerekedett felül, hogy miután az előbbi két állam semmit sem fizethet, a magyar jóvátételi részletek, felernelhetők lennének. A jelenlegi bizottság azonban nem illetékes a fizetmények megszabására, legfel­jebb annyit tehet, hogy felszólítja Magyaror­szágot' önkéntes ajánlattételre. A magyar kor­mány áítájsjpontja szerint azonban erről szó seoi lehet, miután Magyarország még mindig nélkülözi a megfelelő pénzügyi és gazdasági alapot. Mindaddig, mig az államháztartás egyensúlya csak nagy erőfeszítések árán tart-' ható fenn, Magyarország saját újjáépítésére kell, hogy fordítsa energiáit. A hivatalos ténykedésekért fizetendő ille­tékekről szóló törvény hatálya folyó évi de­cember végén lejár. A minisztertanács teg­napi ülésén elhatározták, hogy az állandó bi­zottság elé javaslatot fog benyújtani a kor­mány, amelynek értelmében ennek az illeték­törvénynek a hatálya további három évvel volna meghosszabbítva. Ennek az illetéknek a- jövedelme évenként 35—36 millió korona. A törvénynek három évnél hosszabb időre való kiterjesztése fölösleges, mert időközben elkészül az általános illetéktől vény, amely a hivatalos ténykedésekért fizetendő illetékeket is szabályozni fogja. A „végejadásoltt szabályozása A kereske­delmi minisztérium a tisztesség’.elten verseny­ről szóló törvény végrehajtásához néhány újabb kormányrendelet tervezetét készítette el. Az uj Vendeletek a palackos bor, a magyar szalámi, a szappan, szóda, gyertya, viaszáru, illatszer, kozmetikai szerek, a zna írni ugorka, olmützi sajt, csokoládé, kakaó és gabonakávé- pótlék árusítását fogják szabályozni. Egyide­jűleg intézkedéseket tett a kereskedelmi mi­nisztérium arra nézve, hogy a „végei adások- ra“ vonatkozó s ma már. egyáltalán ki nem elégítő törvényes rendelkezések is módosít­tassanak. A részletfizetéses ügyletekről szóló törvény javaslata — értesüléseink szerint — átment már a minisztériumközi észrevételezési eljá­ráson is és a, legközelebbi napokban a mi­nisztertanács fogja azt letárgyalni. A javaslat alkotmányos elintézése a jövő év első hónap­jaiban várható. A kereskedelmi és iparkamarák központ­jának észrevételei a forgalmi adótörvény no­vellájához. A kereskedelmi és iparkamarák központja tegnap tartott gyűlésén a forgalmi adó novellájával foglalkozott ö elhatározta azt, bogy a kormány és a parlament elé eze­két az észrevételeket fogja beterjeszteni. Alaki szempontból a javaslat tökéletesebb helyzetet teremi, mint amilyen a most érvé- oves törvény alapján áll fenn, azonban az anyagi jogi tartalom uem hozza meg a remélt, sőt jóggal várt enyhülést. A kereskedelmi kamarák ragaszkodnak a fényű zés i adó teljes eltörlésének a követeléséhez, továbbá a for­galmi adó olymódon való leszállítását kíván­ják, hogy az 1 százalékos forgalmi adó alá mó Uusgyák jegyzéke ki bővíttessék, továbbá, bogy az ügynöki tevékenység adómentes te­gyen: feltétlenül követelik a büntető szank­ciók enyhítését s tillakoznak az ellen, hogy az egyenes adókról szóló törvény büoteiő rendelkezéseit a forgalmi adóra is kilcrje-z- szék. Értéktőzsde Javult a prágai értéktőzsde Prága, október 11. Á tőzsde ma k általában ba­rátságos volt, mert újra kedvező jelentessek ér­keztek a külföldről A newyorki pénzpiac javulása a prágai tőzsdére la jő hatással volt. A kulissz- ban a legtöbb tegnap favorizált érték ma Is ja­vait Az ipari részvények piacán javult: Cseb­Morva 46, Berg ée Hiitten 25, König-shofer és Po­zsonyi Kábel 20, Skoda 16, Ceeb Kereskedelmi és Nordbakn 15, Krizsik és Briten) Sör 10. Solo 7, Poldi 6, s néhány érték 2—5 koronával. Kolini Szesz 10, Hellmann 50, Orion 35, Rosobe 30. Kolini Trágya 8, Tejipar 5. Cseh Cukor és Ringihoffer 3, Brünni Gépek 2 koronával gyengüli. A. bankpiacon Zeivno és Agrárni 2, Sporo 1 koronával javult. Cseh Eszkompt 2, Cseh Unió és Cseh Induszrtr.Wd 1 koronával gyengült. Prága, október 11- Valuták. Holland 1.333, jugo­szláv 59.03, német 803.50, belga 469, magyar 593.60, román 19.80, svájci 651, dán 898, angol 163.60, spa­nyol 503.50, olasz 176.40, amerikai 33.50. norvég 898. francia 132.3214, • bolgár 23.15, svéd 901, lengyel 376.75. osztrák 473.1214. + A prágai devizapiacon Amszterdam 1 15.' Bel- grád 0.0325, Berlin 0.225, Brüsszel 0.20. Buda­pest 0.05, Zürich 0.40. London 0.075. Paris 0.03, Varsó 0.02, Bécs 0.035 koronával javult, Milánó 0.005, Newyork 0.0005 koronával gyengült.-|- Szilárd a budapesti értéktőzsde. Fedezeti vá­sárlásokra élénkek-, forgalom mellett egyes papí­rok 3 százalékos nyereségre tettek szert. + Nem egységes a berlini értéktőzsde. Mivel azt remélik, hogy a gyufamcnopolium ügyében 500 millió márkás kölcsön fog létrejönni, a tőzsde szilárdan nyitott. A javulások áJag 1—2 százalé­kot tettek ki. Villany papírok 4 százalékkal ja­vultak. Az utólőzedén gyengült a- irányzat. + Nyugodt a bér>; ért ék tőzsde. A bankfúzió frontjáról érkező kedvező nirek folytán a tőzsde szilárdan nyitott. A Földhitelintézet érdekkörébe tartozó iparvállalatok részvényei javultak. Magyar Montán-értékek, valamint Skoda, a korlátban pedig Gőzhajózáá és Magyar Cukor, valamint Berg és Hüiten javultak. Nyugodt üzlet mellett az irányzat szilárd volt. ÁRUTŐZSDE + Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyer6árujegyzés Auseig loko 137--—137.50. + A m*i budapesti gabona íöíSricu, amint éri budapesti szerkesztőségünk telefonálja, az irány­zat csendes volt. A következő árfolyamokat je­gyezték : tieza vidéki búza 23.45—23.70. felsőt iszaá 22.70—22.95, egyéb 22.55—22 75, rozs 16.45 -.16.65 pengő. A többi gabouaelkkben ‘ az árfolyamok vál­tozatlanok maradtak.-f- A berlini termény tőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 234—236, rozs 178—182, árpa 196 —216, zab 170.80, tenort 204 —205, búzaliszt 28.35 —33.6, rozsliszt 24.2—27, buzakorpa 116—12.25. rozskorpa 10.4 — 10.9. Viktoria-borsó 35— M. kis éltető borsó 28—83. takarmányborsú 2! -23, rep- éepogáósa 18.50-—10, len pogácsa 24.1 24.4, száraz­szelet 15.6--15.S, burgonya 15.8—17 márka­í

Next

/
Oldalképek
Tartalom