Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-12 / 232. (2157.) szám
MaP niMHtk 12 ofdal Qy BB£ VM 1 Vili. évf. 232. (2157) szám •• Ssembat 1929 október 12 . Előfizetési ár: évente 300, félévre 15Q negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ke. Egyes szám ára 1 *2Ö Ké A szlov zkói és ruszinszkói ellenzéki pártok Fejtesz,ö: politikai napilapja feielöi sxeciesstlö! DZURÁ.NY1 LÁSZLÓ FORGÁCS GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panáísá ul 12/111. — Telefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha A csehszlovák agrárpárt invitálása Irta: TÖRKÖLY JÓZSEF dr., a magyar nemzeti párt országos elnöke A csehszlovák agrárpárt miirdenkép „együtt akar működni14. a magyarsággal, illetve a magyar földművelőkkel. Különös, hogy ez az akarat mindig akkor lép fel bennük, miikor választás előtt "állunk. A választások után ez az ■akarat mindjárt elmúlik, mindjárt nincs szükség a magyarságra! Az invitáló szót a csehszlovák agrárpárt szloveniszikói vezetői küldik és pedig hol az egész magyarságnak, hol az ev. ref. papságnak, hol pedig a magyar föl-művelőknek. Világos, hogy -szeretnék, ha az egész magyarságot megejthetnék, azonban tudják, hogy ez lehetetlen s igy legalább is azt óhajtják, hogy hogyha akadt az ev. ref. papság közül a közelmúltban olyan ev. ref. lelkész, aki eldobta már magától a magyarságát, az valahogy bűnbánóan vissza ne vegye azt, hanem segítsen tovább is a meg tévesztés és a lelki megfertőzés, az akaratrneghamisitás utaiin a magyar földművest önmaga és a magyar nemzet ellen idegen vezérek és idegen zászlók alá sorakoztatni. Slávik volt miniszter, az egyik invitáló azt írja, hogy a földműves magyar nép a köztársaság megalakulásától kezdve egyenrangú állam- polgárkén truielyezkedett el az államban és pedig az agrárpárt keretében. A volt miniszter rur Osánikit, Mikié Vincét, Csömört és Kocsist és hozzájuk méltó társaikat, akik még Prágába is fölmentek napidaj meglett Hodzsa mellett tüntetni, öisszetóvesztészti a^agyar földműves néppel. Pedig ezt az összetóvesztést 4 magyar nép nagyon is kikéri magának, mert a magyar földműves nép nemzetét, nem tagadja meg soha! A múlt választások igazolják, hogy ezek a gyászmagyarok csak 5—8000 lelket vittek magukkal nagyrészt azokból, akik a földigéleteknek felültek. Egy volt miniszter előtt nem lehet kétséges tehát, hogy a magyar nép óriási többsége nem ment a csehszlovák agrárpárt zászlaja alá. A gyászmagyarok voltak azok, akik nem a köztársaság megalakulásakor, mert hiszen a nemzetárulás náluk se .ment olyan könnyen, hanem jóval később beállottak a csehszlovák agrárpártba szolgálatnál elve dacára nem csinálták meg úgy, ahogy a történelmi országokban megvan, a nemzeti egyenjogúság elve alapján és a magyarságnak nem adtak benne semmi szerepet és jelentőséget. De azt is tudja a magyar mezőgazda, hogy elvették a szakiskoláját és imitt-amott még a népiskoláját is, azt is tudja, hogy a mezőgazdasági politika terén a magyar mezőgazda eddig mindig kiszorult minden segítségből, ami az eredményes termelést, a terméshozam emelését lehetővé teheti. Pedig a gazdasági politikai program közkincs, — mondja a volt miniszter ur — ahol nincs nemzetiségi különbség! Azt is tudja az okos magyar nép, hogy kik tették hidegre a magyarság szövetkezeti mozgalmát.4 De Stumda hdr.es kongruia-operatör és képviselőjelölt urnák is megsúghatjuk, hogy amint mondja, a magyar falunak igenis szüksége vau kultúrára és a n*agyar falu haladni is akar, de az állampoCgsárti nevelésről szóló 67—-1919. számú törvény áldásiéiban még mvi se részesül! Megsúghatjuk neki, sőt bizonyíthatjuk is, hogy aj csehszlovák agrárpárt szlo- venszkói feje, Hodzsa, kultuszminiszter korában, három évvel azelőtt megígérte, hogy az 1920-ban meghozott végrehajtási rendeletnek a magyar®’4 ;~a vonatkozó részének végrehajtását illetőleg ahkótot hiv össze. Ez az ígéret bfeVáltátiSam. maradt és még ma sem részesülnek a magyar földművelők és egyéb magyarok az Állampolgársági nevelés kulturvivmánya- iban. Pedig ez a kulturvivmáuy a törvény és a végrehajtási redelet rendelkezései szerint már 1920 óba illetik a magyarságot! ígérte a csehszlovák miniszter írásban is a mezőgazda- sági tanács megfelelő elintézését is. ígért miniszter támogatást egy magyar agrárszövetke- rzetnek. ígértek magyar faluk magyar földműves népének az akkori esedékes választások előtt az ottani környéken felparcellázandó lefoglalt birtokokból földet, ha a választásokon a csehszlovák agrárpártra adják szavazatukat. jSTos akadtak, akik ezen immorális eljárás hatása alatt odaadták a megfertőzött szavazatukat a csehszlovák agrárpártra, azonban most már ezek is tudják, hogy a csehszlovák agrárpárt vezetőinek és korteseinek rendes szokása a választásokkor és máskor adott ígéreteknek be nem tartása. A magyar mezőgazda nagyon jól tudja, hogy nná az agrárpolitika! Tudja nagyon jól azt. is, hogy a cseh agrárpárt nem azért van, hogy ezt az agrárpolitikát diadalra vigye, hanem ekő- rangu célja az elnemzetlenités hatalmi politikáját diadalra vinni. Az agrárpolitika csak eszköz a cseh agrárpárt kezében. Fokozott mértékben álil ez Szí ovemszk óban, amelynek mezőgazdasági fejlődéséért a csemhszlovák agrárpárt úgyszólván semmiféle céltudatos agrárpolitikát nem folytatott eddig, nem igyekezett az agrárpolitikát a hatalmi politikától mentesíteni s nem kereste a magyar agráriusokkal az együt- müfcödést, hagyta hogy szegényesedjenek és hogy megálljának a művelődésben, hogy a sötétben könnyebben legyenek megejti ^tök. A szlovenszkói cseh agrárpárt nyílt kifejezője volt annak, hogy csak annak a magyarnak jár az agrárpolitika terén elért csip-osup eredményből valami, aki a nemzeti mivoltát kész megtagadni. Eddig ez volt sajnos a valóság! Pedig aíz agrárpolitika követelései és sikerei tényleg nincsenek nemzetiséghez kötve. És éppen azért egész jól maradhatnak a magyar mezőgazdák a magyar agráriusok táborában,~ a szlovák mezőgazdák és a német mezőgazdák pedig a szlovenszkói külön táborukban és az agrárpolitika és a mezőgazdasági politika céljaiért együttműködést kezdhetnek akár szövetséget is alkothatnak. A cél és a siker semmiesetre se kívánja azt, hogy a magyar mezőgazda a csehszlovák agrárpártba belépjen és annak a hatalmi és kulturális, soviniszta, és el- nemzetleitő politikai céljait szolgálja. Törekedjen a csehszlovák agrárpárt, hogy a szlovák mezőgazdák politikailag is érvénye' üljenek. Mi arra törekszünk, hogy a magyar mezőgazdák is politikailag érvényesüljenek. Mert •ezzel -kézibe lehet, venni a mezőgazdasági értékesítés nagy kérdését, „ami már- a politikára tartozik'és csali kollektív tevékenységgel oldható meg.44 A mezőgazdasági hitel kérdését meg kell oldani, mert e nélkül az értékesítés problémája meg nem oldható. De nem csak a cseh gazdák részére! A Hodzsa zseniális gondolata, a Vzájomná pokladnicák létesítése először is nem tudja a kívánt eredményt elérni, másodszor ez is az asszimilációs célokat szolgálja. A magyar agráriusoknak is van gondolata, mert meg akarják menteni a pusztulásnak kitett magyar gazdasági erőt, amelynek elpusztulása miatt a csehszlovák agrárpárt sok-sok vezetője örülni volna kész. A magyarság pártjai ezzel a gondolattal úgy fognak előjönni, hogy a gondolat tényleg az összes mezőgazdák érdekében érvényesüljön nemzeti különbség nélkül. A magyar földművelők nem mennek tehát a csehszlovák agrárpártba, bármily szépen invitálják is őket, nem azért, mert. már nincs osztandó föld és csalóka Ígéret, hanem azért, mért- van még nemize t-s zéró te t ! A magyarság megkapta a maga figyelmeztetését!!.! • i Vigyázat, .mázolva van!!! Prágában 14, Érsekujvárott 15, Kassán 14, Ungvárott 9 párt nyújtott be jelöltlistát tevőknek. Azonban a cseh agrárpártba se helyezkedtek él ezek az eszközök, mint egyenrangú állampolgárok, mert ezek az igazi magyar földművelőkkel szemben igenis megkülönböztetett állampolgárok voltak. De ezt az I. osztályú állampolgárságot ki kellett érdemelni s ezekre az érdemekre a magyar földművelők s általában az igazi magyarok csak irtózattal tudnak gondolni és inkább viselik a III. rendű állampolgárságot, minthogy a követeik árat adják az egyenrangúságért. Mert, tisztelt volt miniszter ur, nekik is volt magyar hazájuk és magyar szülőjük és van becsületes magyar nevük, amit szégyen nélkül akarnak hátrahagyná utódaiknak! A magyarság nemzeti pátija a helyes agrárpolitikát és pedig mint nem osztálypolitikát a magyarság két pártja az igazi demokráciát, nem pedig az itteni áldemokráciát hirdette, még a csehszlovák agrárpárt alakulása előtt és hirdetik és munkálják most is. Hangsúlyozzuk, hogy nem csak hirdetik, de tényleg munkálják is.'Az igazi magyar fölmüvelönek tehát nem volt és nincs oka olyan agrárpártba belépni, amelynek kimondott célja az, hogy a magyarságot a csehszlovák nemzet testébe beolvassza. Agrárpolitikát hirdetni, az agrár demokrácia jelszava alatt olyan csehszlovák pártba becsalogatni akarni a magyar földművelőt, a magyarságot, amely párt kimondott célja az egységes cseh nemzeti állam megteremtése és a magyarság beolvasztása s nemzeti létünk megszüntetése: egy kicsit merész kísérlet! A magyar földművelő eléggé okos ahhoz, hogy meglássa, hogy a földreform keresztülvitelénél a magyar földművelő népet a cseh agrárpárt nőm vette be az agrárdemok- ráciába, hogy a vagyondézsma és adózás terén megkülönböztetett tiszteletben részesült, hogy elvették az érdekképviseleteit, hogy a | szíovenszkói mezőgazdasági tanácsot az Alkot- i máayfcan irt jogegyenlőség és flgyeoiő elfai— Kinevezték a központi választási bizottságot — Prága, október 11. Ma déliben 12 órakor lejárt a nemzetgyűlési jelöltlisták beadásának határideje. Csehországban az 1925-ös választásokhoz képest a pártok száma lényegesen csökkent. SzJovenszkón azonban, mint értesülünk, a magyarság egységének megbontására újból találkoztak önjelöltek, akik romboló szándékkal, a kisebbségellenes centralista érdekek szolgálatában teljesen reménytelen kilátással szaporítják a törpe pántok számát. Prágában 14 párt jelöl Csehországban a képviselöházba 14, a szenátusba 13 listát nyújtottak be. A nemzetgyűlés mindkét házába itt a következő pártok jelölnek: a cseh nemzeti demokraták, cseh nemzeti szocialisták, cseh szociáldemokraták, cseh agrárok, cseh néppártiak, a cseh iparospárt, a kötött választási lajstromok elleni liga, a kommunisták, a német agrárok a R esőbe-csoporttal, a német keresztényszocialista néppárt és iparospárt, a német szociáldemokraták, a német nemzeti szocialisták és a német nemzeti párt. Csupán a szenátusba kandidál a lengyel és zsidó pártok szövetsége. Érsekujvárott 15 lista Pozsonyi munkatársunk értesülése szerint az érsetkujvári kerület választási központjában ma déli tizenkét, óráig tizenhárom párt nyújtotta be jelölőlistáját. Ezen tizenhárom párt a következő: az országos keresztényszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a Zipser Deutsche Partéi közös listája, a zsidó párt, kommunista párt, cseh agrárpárt, szlovák néppárt, cseh szociáldemokrata párt, nemzeti demokrata párt, cseh kereskedők és iparosok pártja, cseh nemzeti szocialista párt. cseh néppárt, Bund dér Landwirte, német szociáldemokraták, Juriga szláv néppártja, Lellei-párt. Kassai jelölések Kassa, október 11. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kassai választási kerület választási központjában déli tizenkét áráig tizennégy párt nyújtott be listát. Ezek a listák a következők: a szlovák néppárt, nemzeti szocialista párt, agrárpárt, a kötött jelöltlisták elleni liga pártja, (Stribrny—Gajda), német szociáldemokrata párt, a magyar ellenzéki pártok, nemzeti demokrata párt, cseh néppárt, kommunista párt, csehszlovák szociáldemokrata párt, kereskedők és iparosok pártja, a lengyel pártok és zsidó pártok választási szövetsége, a* országos kisgazda, iparos és munkáspárt (Mohácsy), a Deutsche Wahlgenossen- schaft (Bnnd dér Landwirte). Kilenc lista Ruszinszköban Ruszin szívóban 9 listát nyújtottak be. A kilenc párt a következő: Az országos kereszté nyszocialista párt, a magyar nemzeti párt és a Zipser Deutsche pártok szövetsége, az az agrárpárt, a kommunisták, a cseh nemzeti demokrata párt és a ruszin blokk választási szövetsége, a szociáldemokraták, Volosin pártja, a cseh iparospárt, a cionista párt és a cseh nemzeti szocialista párt. Az agrárok listavezetője Csere&kij, a kommunistáké Szedorjíík, a nemzeti demokrata ruszin blokké Kártyák, a szociáldemokratáké Husznay, az iparospárté Kreisler, a cionistáké Birnstein (Brünn.) Kinevezték a központi választási bizottság tagjait A belügyminiszter az országos központi választási bizottság elnökének, Böbék Frigyes dr. belügyminiszteri osztályfőnököt nevezte ki. A bizottság tagjai a következők: Slabv Emánuel dr. prágai ügyvéd az agrárpárt részéről, Hladik József országos titkár a cseh nemzeti demokrata párt, Pstrosz Ferenc prágai pékmester a cseh iparospárt. Cservenka Vladimír klubtitkár a cseh néppárt, Szlávi- csek Károly titkár a cseh nemzeti szocialista párt, Ales János titkár a cseh szociáldemokrata párt, Czaibán Gusztáv titkár a kommunista párt. Tömöri János dr. az országos keresztényszocialista, a magyar nemzeti párt ós a Zipser Deutsche Partéi, Meder’y Antal bankigazgató a szlovák néppárt, Fritseh Etích kormánytanácsos a Bund dér Landwirte, Rcckl József dr. hivatalnok a német keresztén yszocialista párt és Geihor za Hugó a német szociáldemokrata párt részéről. A magyar nemzeti párt válasia A Nap kuftnérgező cikkeire A Nap ciiinü pozsonyi lap október 9. és 10. számában ismert modorához híven hamis színiben tüntette fel az ótátrafüredi eseményeket és a magyar nemzeti párt jelöléseiről valótlanságot közölt. A párthivek megtévesztését célzó közlések megcáfolása végett a ma gyár nemzeti párt elnöksége hivatalosan a következőket jelenti ki: Ötátraiüreden 1929 október hó 3-án a jelölést az elnöki tanács végezte a párt a.
