Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)
1929-10-02 / 223. (2148.) szám
Mai szamunk 12 oldal mmmm Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: évente 450, félévre 226, ne™ ^ dévsfj 114, havonta 38 Ke. E«jye« mzía *20 Ké A szlovenszkói ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztői DZURÁNY1 LÁSZLÓ ? FORGÁCH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulíce 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/111. — Telefon: 34184. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Állam ai államban Irta: FLEISCHMANN GYULA dr. A tekintélyét vesztett és rég munkaképtelennek bizonyult parlament feloszlott. A válság hónapok óta húzódott és rányomta a bélyegét az utóbbi hónapok parlamenti életére. Egy év óta nem volt programja a nemzetgyűlésnek és csak a kulisszák mögötti mesterkedésekkel sikerült mostariig kihúzni halódó életét. A. őz-véleményt váratlanul érte az uj választások kiírása és politikailag iskolázott emberek se akarták elhinni, hogy ebben a választásokra alkalmatlan időpontban az államfő elrendeli a választást. Ennek bekövetkezése pedig logikus következménye azoknak a nagy ellentéteknek, amelyek főképp a cseh nép pártjai és társadalmi rétegei között évek óta fennállanak és amelyek egy vérteken, politikai fegyverekkel vívott párt- hiáboru jellegét viselik magukon. Az első évek szocialista rezsimje után egy politikai párt ragadta magához az iuiciatdvát és törtetett előre. Ez az agrárpárt volt. Eleinte csupán az agrárérdekek védelmezőjeként lépett tel a szocialista irányzattal szemben, később azonban már messzemenő hatalmi célokat tűztek maguk elé a párt mindenható vezérei. Befolyást szereztek magúknak a fontosabb hivatalokban, vezető pozíciókba á ~ maguk embereit juttatták, kezükbe ragadták a köz- igazgatást, mérhetetlen anyagi eszközök birtokába jutottak és egy hatalmas pártorganiz- musba szervezték be a mezőgazdák százezreit. Az 1925-ben alakult polgári koalícióban magukhoz ragadták a vezetést és ettől kezdve döntő szavuk volt a parlamentben és az k"' mpo.üiika minden fontosabb kérdésében. Ez a helyzet egyre tűrhetetlenebbé vált nemcsak a többi társadalmi réteg előtt, hanem az agrár körökben is. Mindenható klikkek uralma kezdődött Csehországban, Szlo- venszkón és Ruszinszkóban. A párt kortesei nagyszerű maradékbirtokokhoz jutottak, az agrárpárti szlovák falvak mindennemű segélyben részesültek, agrárpárti embereknél könnyen ment az olcsó kölcsönök szerzése stb. Mondanunk sem kell, hogy ez természetesen az állam, a többi osztály, a más pártokhoz tartozó adófizetők rovására ment. A megrémült tisztviselők alázatosan hajlongtak az agrárpárt titkárai előtt és a tanítók közül sokan agrárpárti kortesszolgálatokkal igyekeztek érdemeket szerezni Hodzsa Milán iskolaügyi miniszter és agrárpárti vezér előtt. Leégett falvakban elsősorban az agrárpárt tagjai kaptak segélyt, földosztásnál az agrárpárt érdekei döntő súllyal estek latba. Jól jövedelmező állásokhoz csak az agrárpárt segítségével lehetett jutni. Olyan hatalomhoz jutott az agrárpárt, hogy a szó szoros értelmiében államot alkotott az államban. Ez a mindenható párturalom, amely a maga bélyegét mindenre rányomta, egyre elviselhetetlenebbe vált. Az állami életben, a minisztériumokban, a közigazgatásban, a közpénzek elosztásában és felihasználásában mindenütt érvényesíteni akarta a hatalmát és befolyását. Nem vette figyelembe, hogy Csehszlovákia elsősorban ipari állam és nem alakulhat át agrikulíur országgá. Nem törődött semmivel, nem volt tekintettel senkire s előbb összetévesztette, később egyenesen az állam érdekei fölé helyezte a párt ér (tekéit. A magyar választási agvsíi zászlóbontása ezrekremeno választó tömegek előtt a deák! magiar hősi halottak emlékünnepén Szüllő Géza első beszéde a választék előtt — A szloveisszkői zsidőpárt tömegei nem engedik magukat az agrárok táborába tereltetni — A Prager Tagblatt óriási megerősödést jósol a közös magyar listának Deáki, október 1. (Saját tudósítónktól.) A gyönyörű őszi vasárnap délutánon ragyogó szinpompában, ünneplőbe öltözve várta Deáki község népe a nevezetes eseményt: katolikus vallásu hősi halottainak emelt gránit-emlékműnek megszen- telési ünnepét. A hatalmas és virágzó magyar falu felé vezető utakon már a kora délutáni órákban valóságos zarándoklat indul meg. A környéknek 15—20 községéből igyekeznek kocsin, gyalogszerrel és autókon az érdeklődők Deáki felé, melynek kéttornyos ősi temploma a hagyomány szerint még első szent királyunknak, István királynak alapítása. Délután két óra. A katolikus iskola udvarán gyülekezik tizenkét község tűzoltósága; sorakozó, vezényszavak pattognak és katonás rendben, feszesen elindul a több mint 200 tűzoltó pompásan játszó zenekarral élén, utána zászlók alatt a helyi . és a szomszédos községek katolikus egyesületei, azután a közönségnek végeláthatatlan sora kígyózik a poros főuccán végig. Az ősrégi háromhajós templom mellett, mely régóta áhitja a helyreállítás munkáját, zárt udvarban áll a nemesen egyszerű fekete gránitból készült emlékmű, a lépcsőzetes talapzaton nyugvó karcsú obeliszk, amelyre arany,betűkkel van bevésve nyolcvanegy hős magyar katonának a neve, fiuk és apáknak nevei egymás után, akik elindultak a rög, a magyar tűzhely védelmére a végzetes forgatagba, hogy onnan soha vissza ne térjenek a vág mén ti végnélküli búzamezőkre, ahol tovább folyik a küzdelmes magyar élet. A szertartást Janics Imre dr. vágkirályfai esperes végzi a beteg bencés plébános helyett és már a szertartás elején megdördülnek a mozsarak a templom mögött emelkedő kálvária-dombon. Az énekkar, fehérbe öltözött leánykák kétszólamu együttese megragadó éneke után a celebráns esperes olvassa a zsoltárokat és beszenteli az emléket. A harangok megszólalnak, a zenekar egyházi énekeket játszik és ezernyi ember ajkán hangzik fel a szent zsolozsma: „Ments meg, Uram minket Az örök haláltól...“ Majd beszédbe kezd Janics esperes, a hadiözvegyek zokogása fel-felhallatszik a közönség soraiból és könnyek szöknek a szemekbe, hogy azok is megszenteljék az elesett hősök emlékét. Az emlékmű felszentelése után kezdődik a vecsernye. Körültekintünk a háromhajós templomban és megállapiithatjuk, hogy az két különböző korban épült. Az oszlopokon nyugvó szentély az ősi épület legrégibb része. Fölötte a két csonka torony, mely Vágsellye állomásról már a vonatról magára hívja a figyelmet Benézünk az ódon sekrestyébe, barokk bútorai közt rejtőzött el a legrégibb magyar nyelvemlék, a „Halotti beszéd" és „Könyörgés", melyet Pray György, a tudós jezsuita fedezett fel 1880 körül. A vecsernyéről százával tolong ki a nép a szabadba és elindul a kígyózó menet a két- kilométeres főuccán a szövetkezeti ház felé. A legtöbb ember gomblyukában ott van a nap eseményének jelvénye, mely az emlékművet ábrázolja. Már megjelenése alkalmával hatalmas éljenzés fogadja, mely alig akar csillapodni. Szüllő Géza beszédét a következőkben igyekszünk visszaadni: — Kétféle áldozat van, véres és vérnélküli. Mi a dúló csaták véres áldozatainak áldoztunk az imént lefolyt kegyeletes ünnepen azoknak, akik meghaltak a magyar gondolatért és a magyar haza védelmében. Sokaknak úgy tűnhetik fel ez az áldozat, hogy a mi hősi halottaink hiába ontották vérüket, a világ négy táján szétszórt csatamezőkön pihenő magyar katonák hiába haltak volna meg. Ez csak a felületes szemlélet véleménye, melyet nem oszthatunk. A világon semmi áldozat sincsen hiába, mert szent emlékük ma is itt él és élni fog közöttünk időtlen idők távoláig, mert a kiöntött véráldozat igazságot követel és hirdetni fogja a magvar fajnak ősi földjéhez és házi tűzhelyéhez való ragaszkodó szeretetét messze évszázadokon át, Az országos keresztény- szocialista párt választási gyűlése Négy óra felé jár az idő. A szövetkezet udvara már zsúfolásig megtelt, odakünn pedig legalább ezer ember várakozik, akik. nem férnek be az udvarra. A gyűlést ezért künn a szabad téren kell megtartani. Az elnöki asztalnál ott láttuk Szüllő Géza dr. országos pártelnököt, aki a szertartás alatt érkezett autóján, Fodor Miklós volt nemzetgyűlési és Alapy Gyula dr. tartományi képviselőket, Pigler István dr. és Turöhányi Imre dr. ügyvédeket, a keresztényszocialista párt vág- sellyei és érsekujvári körzeti elnökeit, Kar- doss Győző kerületi titká't, Tóth Kálmán ref. tiszteleti esperest, Furdanich Aladár központi titkárt és a környék számos kitűnőségét. A hatalmas, ezrekre menő tömegből felemelkedik egy férfiasa a szép megjelenésű, komoly arc és beszélni kezd: Nagy Kolos helyi pártelnök üdvözli a megjelent notabilitások és a választó polgár -kát. Értelmes, szép vai után az emlékmű pedig zarándokhelye lesz a kései magyarságnak, hogy ott megtanulja a nemzetükért életüket áldozott hősök példájából azt, amit meg nem tanul a történelem könyvéből. A másik áldozat vérnélküli és azt azok hozzák nemzetüknek, akik önzetlenül és lankadatlanul, erős magyar hittel harcolnak az élő nemzet jogaiért, az igaztalanságok ellen idebenn és a külföld előtt hirdetve egy néppel történt nagy igazságtalanságot és minden törvényes eszközzel küzdve annak jóvátételéért. És ennek a jóvátételnek meg kell jönnie. Mi, magyar nemzeti kisebbség csak a magunk erejében bízhatunk, de az igazság vetése nem is érik egyik napról a másikra, azonban mégis megérik. Viktória angol királynőtől kérdezte valaki, hogy mi az angol nemzet világhatalmának és erejének a titka. A királyné elővett egy kis könyvet, az angol nyelven nyomtatott Szentirást és rámutatott: Szüllő Géza országos pártelnök beszél Ennek a pártimperializmusnak egyik legkarakterisztikusabb reprezentánsa Hodzsa Milán volt, aki a belpolitikában, ©őt egyideig a külpolitikában is pártjának döntő befolyást akart biztosítani és nemzetközi agrárszervezetek létesítésén is fáradozott, amelyeknek burkolt céljaira rávilágított a kellemetlen bulgáriai incidens. Ez a tisztán anyagi érdekközösségen alapuló agráruralom megmételyezte az egész közéletet. A pártok között hatalmi versengés kapott lábra, egyre inkább előtérbe tolultak az anyagi érdekek és egyre inkább háttérbe szorult az állam érdeke. A mindenható párt- politika .gyökeret vert a legutolsó faluban is és az egyszerű földművesben az a hit gyökeresedett be, hogy az agrárpárt hatalmasabb, fontosabb, mint az állam, az agrárpárt mindönki ellen megvéd és mindent megad. Az állam érdekei háttérbe szorultak, a párt öncél leit, amelyben-lassan az egyéni érdekek kezdtek dominálni. Beteg lett az agyonpolitizált közélet és munkaképtelen a parlament. Mindenki mindent a pártoktól várt és a közérdek a politikai pártok játékszere lett. A politikai pártok egyre nagyobb követelésekkel léptek fel egymással szemben és egyre nagyobb Ígéretekkel jöttek a választók elé. A krízisnek, amelynek Hodzsa Milán félreál Irtása és Svélik ügyetlen szózata csak etapjai voltak, előbb-ulóbb ki kellett robbannia. Ma úgyszólván az összes pártok ír..i..ot alkotnak az agrárpárttal szemben. Az agrárpártnak nem a legalkalmasabb a mostani időpont a választásra. A mezei munkák még folynak és a mezőgazdasági I krízis vésztjóslőan közeledik az aggódó mezőgazdák felé. Az agrárpárt fűt-fát igér és amit csak tud — osztogat. Ezt a közeledő krízist azonban nem bírja legyőzni és a vélt erősödés helyett könnyen gyöngülését hozhatja meg a választási kampány. A magyarságnak is a legveszedelmesebb elleuifele az agrárpárt volt. ígéretekkel, morzsák elh intésével, egyes emberek megnyerésével megbontott sok magyar falut, hatalmával és befolyásával jóhiszemű magyarok ezreit terelte az agrárpártba és elhitette velők, hogy elsőrendű szívügye a szlovenszkói magyar nép sorsának megjavítása. Bár a jövő politikai horizont semmi javulással nem biztat, mégis egyelőre az a felvetünk, hogy az agrárpártot a magyar falvak ból kiszó ri tsuk. ez a választási programunk egyik főpontja.
