Prágai Magyar Hirlap, 1929. október (8. évfolyam, 222-248 / 2147-2173. szám)

1929-10-10 / 230. (2155.) szám

1989 ofctdber 10, csütörtök. 'PR\GAIAV\G^ARHIR1íAP' 7 A müncheni fogházban ülő aranycsinátó a bírói és szakértői bizottság előtt ólomból tiszta aranyat áttitoti elő Szélhámosság, vagy Tausend tényleg ieltalálta-e a bölcsek kövét? — A pénzverde igazgatója esküszik a kísérlet hitelességére — Berlin, október 9. Az újságolvasó közönségnek élénk emlékezetében vannak az aranycsináló Tausend Ferenc üzelmei, akit a tavasz folyamán •súlyos szélhámosságok és csalások gyanúja alatt a tiróli Eppan várában tartóztattak le. Ebben az ügyben olyan szenzációs fordulat kö­vetkezett be, amely ha végeredményben iga*" nak bizonyul, óriási hatással tesz a világnak egész életére. Amint a letartóztatott ember védője. Posta!ózzi dr. az ismert müncheni ügyvéd a lapokban közli. védenice, Tausend, a müncheni pénzverőhivatal­ban hivatalos és szakértői ellenőrzés mellett, alapos testi vizsgálat végrehajtása után valódi és tiszta aranyat állított elő olyan mennyiség­ben, amennyi a felhasznált ólomban és a hozzá­adott anyagokban elözetacwn nőm lehetett. Ha tehát ez a kisértet tényleg megtörtént, akkor Tatusendnek sikerült a középkori alchimásták álmát megvalósítani és értéktelen fémből tiszta ananyat tudott előállítani, mégpedig igen egy­szerű kémiai eljárással. Az aranygyáros Ismeretes még az a vád, amely alatt Tangón dót letartóztatták. A megnyerő modorú és szakértő nek látszó ember német és osztrák nagyiparoso kát arra bírt rá, hogy egy sokatigérő kémiai cél­ra, mégpedig arany előállítására jelentős össze­get adjanak. Az összeszedett pénzből különböző laboratóriumokat alapítottak és a pénz még bő­ségesebben folyt Tausend zsebébe, amikor ő nem­csak ismételten eredményes kísérleteket mutatott be kliensei előtt, hanem Ludendorff ajánlóleve­lét is megszerezte, akinek Németország felszaba­dítására arany kardot Ígért. Tausend azelőtt bádogos volt, később pedig a falvakban csodadoktorként kuruzsolgatott Szen­vedélyesen tanulmányozta állandóan a vegyteni könyveket. Rendkívül fantasztikus, csapongó kép­zeletű, túlfeszített idegre nász-erü ember hírében állott. Letartóztatása azért történt meg. mert fi nancszirozói végül is türelmetlenek lettek, ami­kor Tausend az aranynak beígért nagyobb mér­tékben való gyártását folyton halasztgatta. Ami­kor az aranycsinálót letartóztatták, megállapítot­ták, hogy az az ember, akinek semmije sem volt egész sereg villának, kastélynak és háznak bir­tokába jutott. A sárga áldás A fogságba vetett ember vizsgálati fogságának egész ideje alatt hangoztatta, hogy az aranyáldás megnyerésére kidolgozott módszere teljesen megbízható s a bíróság előtt be fogja bizonyítani, hogy minden állítása valóságon nyugszik. A védelem nagy szivósággal képviselte Tausend érdekeit és igy a vizsgálóbíró az elmúlt napok­ban alkalmat adott a kuruzslónak, hogy megmu tassa mit tud. A kísérlet: a fő pénzverő hivatalban folyt l£, ahol Tausendnak gondosan megvizsgált, milli­grammokig lemért anyagot és megfelelő eszkö­zöket adtak rendelkezésére. A foglyot a leggon­dosabban megvizsgálták, megnézték fogait, ru hájának minden részét, egész testét és a vizs­gálat után megállapították, hogy csalást nem követhet el. A kísérleten ott volt a bíró, az ál­lamügyész a rendőrhatóság, a pénzverde igaz­gatója és egy másik pénzügyi tisztviselő, mind a kettő vizsgázott kémikus. Ez a kísérlet éppen úgy, mint a nagyiparosok előtt végzett kísérletei, teljes mértékben sikerült. Egy órai munka után Tausendnek sikerült né­hány gramm ananyat felmutatnia. A kísérlet annyira meggyőző volt, hogy védője rögtön kérvényt adott be a müncheni legfelső bírósághoz, hogy Tausendet azonnal helyezzék szabadlábra. A bölcsek köve Természetesen a tudományos körök is rögtön állást foglaltak az érdekes esetben. Éppenugy. mint azelőtt, most ie kételkednek benne és azt álMbják, hogy Tausend a szigorú ellenőrzés da­cára, most i« csalt. Tausend makacsul titkolja eljárásának menetét, mert amint mondja, nem akarja az aranycsinálás titkát idegen kezekre bizni Kísérleteinél, amelyek 1925-ben hajtott vég­re aranyra ébee finanszírozói előtt, két receptet használt: A higanynál való eljárás alkalmával a „tink- turáik tinkturáját“ alkalmazta, amely ólom-klorid ée kálium-hydrooxyd keverékből állott. Ezt káli ummal és nátriummal olvasztotta egybe, azután higanyt kevert a kotyvasztékhoz ég amikor is­mételten felmelegitette, az edény aljára több szem arany ülepedett Le. A második eljárásban kálium-hydrooxydot, kvarcot és vasoxydot alkalmazott. Ebben az el­járásban azonban csupán 5—30 grammnyi aranyat tadott előáltttaoL A bíróságnak most már akarva, nem akarva teljes részletességben kell foglalkoznia az arany i.',-. in álás elméletével. A pénzverde igazgatójának tanúsága Rendkívül érdekes momentum, hogy a müncheni pénzverde igazgatója eskü alatt haj landó kijelenteni, hogy a vizsgálati fogoly kf­London, október 9. A Times mai vezércik­kében részletesen foglalkozik a jugoszláv ki­rályság uj beosztásával járó politikai követ­kezményekkel és kijelenti, hogy Jugoszlávia uj közigazgatási rendszere rendkívül hasonlít ahhoz a helyzethez, me­lyet a cárok Lengyelország és Transzkau- kázia területén létesítettek a háború előtt. Ugyanakkor a faji alapon való egységalko­tás meggátlása emlékeztet arra a módszerre, amellyel a háború előtt az ifjú törökök Török­ország ottomanizálására törekedtek. Mivel a jugoszláv kormány számos tagja a keleti sza­badkőművesek közé tartozik, föltehető, hogy Pozsony, október 9. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Pozsonyi munkatársunk értesülése szerint a pozsonyi törvényszéken vizsgálat van folyamatban annak megállapí­tására, hogy hogyan került a Tuka-itélet an­nak kihirdetése előtt újságokba. Terebessy János dr. bírósági főtanácsos, a fő- tárgyalás elnöke ma délben erről a kérdésről újságírók előtt a következő nyilatkozatot tette: — Azt kizártnak tartom, hogy bíró, vagy bírósági személy a tanácskozás eredményéről nyilatkozott volna. A bírósági alkalmazottakat szintén eskü köti és senkiről sem tételezhe­tem föl, hogy esküjét megszegte volna. A bíró ság azonban hat teljes napon át tanácskozott Pozsony, október 9. (Pozsonyi szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A magyar szinpár­tolóegyesület pozsonyi csoportjának küldött­sége ma fölkereste az országos hivatalban Bellái József kormánytanácsost, a kulturális es sziniügyek osztályának főnökét, hogy elő­adja Földes Dezső nyugatszlovenszkói magyar színigazgató színjátszása ellen fölmerült kifogásait. Bellái József a tárgyalás megkezdése előtt örömét fejezte ki afölött, hogy a szinpártoló- egyesülettel mindent megbeszélhet, ő — mon­dotta — jóindulattal intézi a magyar szinügyéket, aminek az Is bizonyítéka, hogy előmozdí­totta a százezerkoronás szubvenció kiuta­lását, hogy idejében intézkedett a koncesszió ki­adása iránt, amelynek révén a színigazgatók alaposan fölkészülhettek. Három évre adták ki a. koncessziót, úgyhogy a színigazgatók nincsenek bizonytalan helyzetben és berendoz- kedhetnek, a szinpártolóegyesülot ellenőrzési jogot kapott, de — folytatta Bellái — fllfftft jp álluk korlátok, ometyokst tol —i sórl-ete tiszta 14 karátos aranyat eredményezett és csak az egész eljárásnak plauzibilis magya­rázatát nem tudja megadni. A bíróságnak ezekben a napokban kell dönteni Tausend ügyében. Egész Németország közvéle­ménye. a tudományos és a laikus egyaránt rend­kívül nagy érdeklődéssel foglalkozik a különös üggyel, amelyről ma még senki nem tudja, hogy | mi fog belőle kiderülni. ezek a példák hatottak reájuk. A Times sze­rint a jugoszláv diktatúra feladatai könnyeb­bek, mint az orosz és a török diktatúrák fel­adata volt, mert a szerbek, a horvátok és a szlovének közelebb állnak egymáshoz, mint az oroszok és a kaukázusiak, vagy mint a tö­rökök és a balkáni keresztények. A nyelv és a szokások hasonlósága nem szüntetheti meg a vallási ellentéteket s ezért jugoszláv helyzet sem nevezhető rózsásnak. A nacionalisták és a katonák, akik a jelen pillanatban Jugoszláviában uralkodnak, so­kat tettek az ország egységesítéséért, de az angol lap véleménye szerint legújabb intézke­désükkel kissé túl gyorsan jártak el. az ítéletről ée pedig nem egy légmentesen el­zárt helyiségben, hanem a törvényszék máso­dik emeletének egy hivatalos szobájában, ahoi bizony nagy a félforgalom. A tanácskozás nem suttogva ment, ilyen ta­nácskozásokon soícszpr szenvedélyes viták folynak, bizony megeshetett! az, hogy vala­ki valamit kihallgatott. Azonban nagy jogsérelem szerintem nem tör­tént és újságírók ügyeskedése volt az egész. Úgy értesülünk, hogy Terebessy János a jö­vő héttől kezdve január elsejéig hosszabb szabadságra megy, amit a Tuika-pör idegőrlő munkájára való te­kintettel engedélyeztek számára. léphet. így az uj kerületi beosztást legalább egyelőre nem lehet érinteni. Aixinger László dr. átadta ezután a po­zsonyi szinpártolóegyesület memorandumát, amely utal arra, hogy Földesnek diszlettára, ruhatára nincs, Föl­des a három évre szabott működésének má­sodik hónapjában sem rendelkezik oly tár­sulattal, aminő a pozsonyi igényeknek meg­felel, az előadás menete vontatott és fogya­tékos. A memorandumban követeli a szin­pártolóegyesület, hogy Földes hivassák föl arra, hogy az említett hiányokat tizenöt- napi záros határidőn belül pótolja és erre a már megszavazott huszonötezerkoronás szubvenció visszatartásával is szorítandó volna. Ha pedig a fölhivás eredménytelen maradna, úgy Pályázat kiírása utján és a szinpártolóegyesület, valamint az érdekelt; városok képviselőinek meghallgatása után j az országos hivatal bevált, tapasztalt és minden tekintetben biztosítékot nyújtó szín­házi szakembernek adja ki a sziniengedélyt. Egy órát is meghaladó hosszú tanácskozás indult meg ezután. Aixinger László dr., majd Prenghj Árpád dr., a pozsonyi MÍnpirtoló­I Times szerint Jugoszlávia fesieleimeseii iiasoniit a cári Oroszországra és a tőrök szuiianáiiisffoz Terebessy lőtárgyalási elnök nyilatkozata az ítélet kihirdetését megelőző indiszkrécióról A pozsonyi magyar színpártoló egyesület átnyújtotta Bellái kormánytanácsosnak a Földes színigazgató ellen fe'maríilt kifogásokat tartal­mazó memorandumot Bellái elismerte a követelések jogosságát és Földest felhívta ezek teljesítésére egyesület ritkára és Taubiuger Ernő választ­mányi tag behatóan megindokolták a szinpár- to'ócgyesület kifogásait és követeléseit. Bellái kormánytanácsos válaszából kivehe­tő volt, hogy teljesen méltányolja a szinpár- tolóegyesület állásfoglalását. Föide>st a szinpártolóegyesülethez utasította, hogy azzal egyetértve járjon el és vegye figyelembe annak kiváltságait. Ezeknek tel­jesítésére erélyesen föl fogja szólítani Föl­dest — mondotta Bellái —, mert belátja a követelések jogosságát. Maga is állandó összeköttetésben akar marad­ni a szinpáirtolóegyesülettel, mert arra törek­szik, hogy itt a magyar közönség igényének megfelelő színvonalú előadások legyenek. Ezt mindenképpen elő fogja mozdítani, Földestől azonban ezidőszerint még nem vonható el a koncesszió. Hosszabb időt kell még bevárni és ez alatt módot kell nyújtani Földesnek, hogy társulatát kiépíthesse. Majd, ha egy bizonyos idő eltelt és a hely­zet nem javul, meg kell fontolni a teendő lépéseket. Bellái kedvezően fogadta Aixinger Lászlónak a szinészképzésre vonatkozólag fölvetett ötletét és konkrét ja­vaslatot vár ebben a kérdésben. A szinpártoló­egyesület ebben az ügyben legközelebb javas­latot terjeszt Bellái elé. Végül Taubinger Ernő átnyújtotta, a pozsonyi színházlátogató közönség sok száz tagja által eláirt memorandumot, mely a irai színházi rendszer megváltoztatását és Földes eltávolítását kéri. Taubinger szóval is megindokolta a memo­randumot. Ezután tanácskozás folyt a szlovenszkói színészet, valamennyi kérdéséről. Bellái kor­mánytanácsos nyíltan megmondotta vala­mennyi kérdésről a véleményét, amiből a szin- nár toló egye sülét azt a reményt meríti, hosry idővel irtégis sikerülni fog a ma leginkább bántó visszásságokat, enyhíteni és megszün­tetni. Masarvk sün®!* a kisebbségek jövőjéről London, október 9. A Daily Telegrapb tu­dósítója beszélgetést folytatott Masaryk köz- társasági elnökkel, aki különösen a kisebb­ségi kérdésről nyilatkozott. A tudósító sze­rint Csehszlovákia lakosságának harminc­négy százalékát kisebbségek alkotják és Ma­saryk beszélhetett volna arról is, miképp biztosította a csehszlovák állam a kisebbsé­gek polgári jogait. Ezzel ellentétben az el­nök a- jövőről nyilatkozott és rokonszenvvel ítélte meg a kisebbségek törekvéseit. Különösen a kulturális autonómia eszmé­jének megvalósítása mellett tört lándzsát. A németek, — mondotta — akik a középkor óta a csehek mellett élnek, a háború utáni változást sokkal intenzivebben érezték, mint a többi kisebbség. Mindazonáltal meglepő, mily hamar beletalálták magukat az uj hely­zetbe. Most két képviselőjük van már a kor­mányban. A kisebbségi kérdés természete­sen nem uj, de a háború következtében a né­pek érdeklődése megnagyobbodott a kérdés iránt, mivel azok az államok, amelyekben ki­sebbségek vannak, ünnepélyesen kötelezett­ségeket vállaltak magukra velük szemben* Masaryk véleménye szerint Európa helyzete a háború után tetemesen megjavult. Csak ar­ra kell gondolni, hány elnyomott nép szaba­dult fel és mennyire emelték a népek élet- standardját. Masaryk ezután a Hamburgban megalakult német—csehszlovák hajóstársa- ságról beszélt, amelynek célja a hamburgi csehszlovák kikötői jogok kiépítése volna. Az elnök szerint Csehszlovákia több erre vonat­kozó javaslatot kapott, de Csehszlovákia idő- vei önálló csehszlovák flottát akar kifejlesz­teni, amellyel mindenkitől függetlenül lebo­nyolíthatja a csehszlovák exportkereskedél- met. A „hősi forradalom" a pozsonyi törvényszél! előtt Pozsony, október 9. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése). A pozsonyi törvényszék Babos- tanácsa ma délelőtt tárgyalta az úgynevezett „hő­si forradalom" epilógusát. A vádlottak padján Csörgő Péter és tizenkét földmiv's-társa ült, akik hatóság elleni erőszak bűntettével voltak vádolva. Múlt év julius 17-én éjjel a szövetkezeti vendég­lőben mulattak a bősi legények, majd onnan el­távozva az uocán folytatták a lármázást. Szembe­találták magukat két csendőrrel, akik Csörgő Pé­ter öccsét, Csörgő Gyulát botrányokozás miatt be akarták kisérni. A legények erre Csörgő Péter vezetésével ka­rókkal nekimentek a csendőröknek és kiszaba­dították Csörgő Gyulát Hrudy József csendőrőrmester busz napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, mig a másik csendőr, Demer József az ütlegek következtében nyolc napon túl nyomta az ágyat. A legények elszedték a csendőrök légy veret is, úgyhogy azok menekülni voltak kénytelenek. Másnap erősítés érkezett a faluba és sikerült Összefogni a támadókat. akik a mai tárgyaláson részben iagadták. részben beismrték tttükt. Délután egv órakor hozta meg a bíróság ítéletét, amely szerint Csörgő Gyulát nyolc hónapi börtönre, Csörgő Pétert pedig öthónapi fogházra Ítélte, beismerték tettüket. Délután egy órakor hozta meg wéáioUtá ptdif ijüffrfnfott

Next

/
Oldalképek
Tartalom