Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-18 / 212. (2137.) szám
4 1929 szeptember 18, sierfta. Feuerbach emléke — Születésének százéves évfordulójára — Feuerbach Amsein atyja nagymestere volt a klasszikus filológiának. Az ógörög légkörben élt. Ez a körülmény mintha fiának művészetére kihatással lett volna. A modernek semmiben sem mondhatják őt a magukénak, a klasszikusok közé sorozzák, aki késői hírnevét meghasonlott leikével megálmodta. Látnoki erővel írja egyik levelében: „Képeim ötven esztendő múlva beszélni fognak és elmondják ki voltam, és mit akartam.14 Feuerbach képei ma muzeális becsüek, de ki tudja, értékelték volna-e valaha, hogyha mostohaanyjának, Feuerbach Henriettének, csodálatos és szívós küzdelme nem vezet eredményre? Ez az asszony megcáfolja a mostohákról elterjedt rossz véleményt. Szerette és megértette nagytehetségü, ingerlékeny, nem simu- lékony miivészfiát. Hetven esztendős volt a csodálatos matróna, amikor egy könyvvel lépett a nyilvánosság elé. Ez az „Ein Ver- máchtnis“ cimü könyvecske, évtizedekkel halála után egyszerre híressé tette Feuerbachot. Akinek nevét életében csak müvésztársai ismerték, az egy ritka nemes nő karján bevonult a halhatatlanok sorába. A meg nem értett művész leveleiben, amiket mostohájának Düsseldorfból, Münchenből, Antwerpenből, Párisból, Rómából, Flo- rencből és Velencéből irt, művészi hitvallása található. Nem kiméi senkit, önmagát sem. Dacos és meg nem alkuvó. A kritika idegessé, elkeseredetté tette. Nagyon szenvedélyes kitörések találhatók leveleiben: „Nem értek esrvet a Megváltó szavaival. így mondanám: Aki a jobb arcodra egy pofont ád, adj annak vissza kettőt a bal arcára." A kritika, amennyiben egyáltalán méltatta, sokszor ér- demetlenül erősen megtépázta. Az „Aretino", „Dante", „Hafir a korcsmában", „Iphigenia" és „Medea" alkotója sokáig úgyszólván a műtermének festette monumentális vásznait. Művészetére párisi mestere, Couture gyakorolta a legerősebb hatást. Feuerbach drámai patho- szát. kortársai, csodálatos módon, alig vették észre. Allgezer osztrák festőművész, Feuerbach barátja és kiváló életrajzírója, panaszkodik, hogy Schlack báró, akinek híres gyűjteményében, a müncheni „Schlack galériában" sok Feuerbach-kép található, Feuerbachot lírikusnak tartotta. Drámaiságát sem ő, sem Speidel és Wittmann bécsi kritikus barátai, nem értékelték. A müncheni Neue Pinakothek-ben látható „Medea" tragikus fensége bizonyíték lehetett volna, hogy milyen erők szunnyadnak Feuer- bachban. A félreértett, titáni küzdelmet folytató művésznek nemcsak ellenségei, hanem barátai is voltak. Eitelberger rábírta az akkori osztrák közoktatásügyi minisztert, hogy Feuerbachot a bécsi képzőművészeti akadémiára tanárnak nevezze ki. Feuerbach olyan vérmes reményekkel foglalta el a tanszéket, hogy a higgadtabb Brahms figyelmeztette, hogy ne bízzék túlságosan az emberekben. Feuerbach Amsein, befolyásos embereinek támogatásával, nagyobb állami megrendeléseket kapott. A müvészakadémia plafondjára megfestette méreteiben is hatalmas képét, az „Amazonok harcát." A bécsi parlament részére „Salamon ítéletét", az egyetem részére a „Symposiont". Ez a kép most Karlsruheban van. Ennek a műnek egy másik változata a berlini múzeumban látható. Tanári hivatásának szeretettel élt. Legnevezetesebb tanítványai: Jasper rézkarcoló művész, aki a napokban lett nyolcvankét esztendős, de még élénken emlékezik mesterére, és Hyanis, a bécsi Burgszinház mennyezetképének alkotója. Az 1873. évi bécsi világkiállítás festészeti részének szenzációi Makart képei voltak. Mialatt Makart ragyogó színekbe, de semmi másba nem öltöztetett női aktját csodálták, meg- botránkoztak Feuerbach „Amazonok harcá"- nak bántó meztelenségein. Képeinek „csokoládétónusát" sokszor gúnyolták. A művészt vérig sértette az igazságtalanság. Makartnak különben is esküdt ellensége volt. A gyűlölet annyira erőt vett rajta, hogy egy könyvecskét irt ezzel a címmel: „Makartizmus, az ifjabb festészet pathológikus jelensége." Ezt rosszul tette, mert Makartnak, különösen a nők körében, számos rajongója volt. Abban az időben divathős, bálvány, akit az epés tollú Feuerbach egykönnyen le nem dönthetett ta- ( lapzatáról. A meddő és szükségtelen küzdelmet végre is Feuerbach unta meg. Egy temetésen súlyosan meghűlt. Olaszországba ment üdülni és . különösebb indokolás nélkül lemondott bé- I esi katedrájáról. Próbálták egy ideig visszahívni, de amikor a sértődött, túlságosan érzékeny művész hajthatatlan maradt és önkéntes számkivetéséből vissza nem tért Bécsbe, megüresedett tanári állását, az osztrák szépművészeti akadémián, rövidesen betöltötték. , Utóda Makart lett. Nemsokára bekövetkezett haláláig Velencében élt és nagyobb megrendelésein dolgozott. A Flóriani kávéház márványasztalai mel- | lett sok heves szócsatát vívott müvészkollégái- val. A meghasonlott festő egyszerre végleg ol- cseridesodeü. Nürnbergbcn helyezték örök nyugalomra. Müvei poros ládákba csomagolva várták sokáig a feltámadást. „Habent sua fata libelli" mondja Horaz. A képeknek is van sorsuk. Néha igen különös sors ez. Feuerbach Amsein régen porladozott a nürnbergi temetőben, amikor legkedvesebb alkotását, az „Amazonok harcát" Gurlitt műkereskedő és mostohaanyja hiába próbálták eladni. A hatalmas festmény ára csekély húszezer márka volt. Végre Nürnberg komolyan alkudozott rá. A vétel létre is jött volna, de éppen abban az időben II. Lajos, a tékozló bajor király, olyan szédületes összegeket kért építkezéseire, hogy Nürnberg tanácsa kereken visszautasította. A király felháborodottan irta: „Hogyha nincs pénzetek az én részemre, úgy nekem sincs a ti Feuerbachotok részére." Évekkel később Feuerbach Henrietté Nürnberg városának ajándékozta a képet azzal a kikötéssel, hogy fia sírját gondozzák. Ma, száz esztendővel Feuerbach Amsein születése után, megadatott a késő elégtétel a sokat szenvedett és életében kevés elismerésre talált művésznek. A neve klasszikus fogalommá kövesedett. A most megnyílt Feuerbach-emlékkiállitáson Münchenben a művész kétszázötven festményét állították ki. Egész fejlődését feltünteti ez a oryüjtemény. Az újabb irányok képviselői ezután is nehezen veszik észre, de működése a művészet történetében olyan nyomokat halott, hogy születése százesztendős jubileumán kegyelettel kell áldozni emlékének. Péterfi Jenő. Tizenötmillió kötetes forgalma van a világ legnagyobb könyvtárának PiUanaÜeIvételek a newyorki városi könyvtárról Az amerikai méretekről az európai ember fogalmat sem alkothat. Amerikában a nyilvános intézményeket nem a város vagy az állam, hanem mindenkor egy választmány kezeli. Így van ez a newyorki Városi Könyvtárral is. Helyet foglalnak ebben a választmányban Jame6 Walker, Newyork város polgár- mestere, valamint a város tanácsnokai. A newyorki állami könyvtár egyébként az Astor- és Lenox-könyvtárak, valamint a Tildén Trust könyv- ' tárának egyesítése révén alakult. Carnegie ötmilliókétszázezer dolláros adományának segítségével a meglévő huszonegy osztályhoz még harminckilencet alakítottak. A könyvtár kifejlesztése és fentartása majdnem kizárólag magánszemélyek ajándékaira van alapítva. A világhírű Fifth Avenue egyik legragyogóbb épülete foglalja magában ezt a könyvtárt. Tiszta márványból, reneszánsz-stílben épült, természetesen a modern időknek megfelelő újításokkal. A legmodernebb lifteket, világitó- és hüsitőhelyi- ségeket felesleges leirnii, csak egy jellemző dolgot kell említeni: van a könyvtárnak egy kézmosó készüléke, amelynél a kiáradó meleg levegő szárítja meg a kezet Az óriási terjedelmű olvasóteremben, amely 92 méter hosszú és 24 méter széles, magassága pedig 18 méter, hétszázhatvannyolc olvasó részére van ülőhely. A többi teremmel együtt összesen 1800 ülőhely áll az olvasóközönség rendelkezésére. Az olvasóterem a világ egyik legnagyobb terme. A falak mentén álló szekrényekben körülbelül 25.000 könyv van elhelyezve, — szótárak, enciklopédiák és hasonlóik, nagy részük általános irodalommal, bölcsészetiéi, vallással, művészetekkel, történelemmel foglalkozik. A könyveket az olvasók maguk veszik ki a szekrényekből. Lopások csak nagyon ritkán fordulnak elő. Van a főépületben még ej,/ keleti osztály {40.000 könyvvel és irománnyal), egy szláv könyvtár (50.000 könyvvel) és egy héber könyvtár (40.000 könyvvel). A könyvtár kép-, bélyeg- és régi térkép-gyűjteményei felbecsülhetetlen értéket képviselnek. A tárlat 100.000-nél több képet tartalmaz. A vakok osztályában 17.000 könyv e 6000 zenemű található. Különösen előnyös a vakok részére, hogy a könyveket haza vihetik és otthon, családjuk körében felolvastathatják. A technikai osztály a világ minden nyelvén szerkesztett szabadalmi iratokat tartalmaz. Ugyanitt van elhelyezve az pjságok-terme, amelyben majdnem kivétel nélkül a világ legnevesebb lapjai megtalálhatók, valamint a gyermekek olvasóterme, amely jelenleg 350.000 könyvet mutathat fel. Ez a szám, valamint a tavalyi esztendőben a gyermekek által olvasott könyvek száma, — amely 4,200.0001 tett ki — fogalmat alkothat arról a kultuszról, amellyel Amerika „Gyermek őfelségét" körülveszi. Ezenkívül meghatározott időközökben gyermekdélutánokat rendeznek a városban, amelyeket 1928. évben a statisztika szerint 62.000 gyermek látogatott. A könyvtár egyik terme, amely természetesen éjjel-nappal a legszigorúbb őrizet alatt áll, a világ legritkább nyomdapéldányait tartalmazza. így egy Gutenberg-bibliát, az első könyvek egyikét, a mely mozgatható betűkkel készült — továbbá az 1535 évből származó Coverdale-bibliát, az 1530-ból származó Tyndale-féle Pentateuchot stb. Ezek a könyvek természetesen megfizethetetlenek. A newyorki állami könyvtár állománya jelenleg 3,200.000 könyvből és irományból áll, amihez össze hasonlításul megjegyezzük, hogy a Ili rés bécsi egyetemi könyvtár állománya „csak" 1,200.000 könyvet számláL Az elmúlt évben a könyvtárat több, mint három millió ember látogatta! Olvasóinak száma két millió volt, akik összesen négy millió könyvet használtak. Körülbelül 11 millió könyvet vittek haza olvasni, természetespu váltakozva. így néz ki közelebbről a világ legnagyobb könyvtára. * 1 Ragyogó társadalmi keretben folyt le Otátrafüredhatodik nemzetközi tenniszv A versenyen 163 résztvevő indult — Négy ország előkelő társadalma kísérte lelkes figyelemmel a játszmák lefolyását Ótátrafürcd, szeptember 15. (A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársától.) Ötnapi küzdelem után immár véget ért a Kassai Sport Klubnak ezidei nagyszabású ótátrafüredi tenniszversenye. Lehetetlen ez alkalommal dicsérettel és a legnagyobb elismeréssel meg nem emlékezni'a Kassai Sport Klub tenniszszakosztályának működéséről és Fekete Bélának, valamint Wieland Albin bárónak, a tátrai tenniez-versenyek spiritus rektorainak érdemeiről, aki hat esztendő óta fáradhatatlan buzgalommal rendezik meg klubjuk ótátrafüredi nemzetközi versenyeit és Óíátrafiired igazgatóságának hathatós támogatásával ezeket a versenyeket a csehszlovákiai magyar tenniszsport központi és legnagyobb jelentőségű eseményeivé avatják. A tátrai versenyeknek óriási sportbeli és társadalmi jelentősége van.. A versenyek sportbe 11 jelentőségét abban látjuk, hogy a csehszlovákiai magyar tenniszezők elitjének alkalmat adnak arra, hogy a nemzetközi tennie/,versenyek elismerten legjobb matadóraival találkozzanak és igy játékerejüket megfelelő módon fejleszthessék. Az a körülmény, hogy ezeket a versenyeket rendszeresítették, lehetővé teszi, hogy a fejlődést ellenőrizhessük, figyelemmel kísérhessük, megállapíthassuk az egyes játékosok haladását és örülhessünk a felbukkanó uj tehetségeknek, a magyar tenniez- sporl reménységeinek. Ebből a szempontból különösen jelentősek a mostani versenyek, amennyiben a nevezések páratlan sikerrel záródtak. A négy bajnokságban és a négy, cschszlovákikai magyarok számára kiirt versenyszámban 163 játékos indult, olyan hatalmas szám ez, amely önmagáért beszél. A régebbi versenyek egy-két nagynevű bajnokát sajnálattal nélkülöztük az idei versenyen, igy különösen sajnálatos Kohrling Bélának távolmaradása, aki idáig évről-évre rendes résztvevője volt a tátrai küzdelmeknek, azonban Kehr1 inget az idén annyira igénybe vették az egymásra következő versenyek, legutóbb a budapesti magyar bajnokságok, hogy kissé kimerült és igy pihenőre van szüksége. A nemzetközi klasszis azonban igy is képviselve volt a mostani mérkőzéseken; elsősorban, Menzel részvétele révén, de a prágai Soyka, a lengyel Stolarov-fivérek, Ned- balek, Jugoszlávia két Davis-Cup játékosa: Scháf- fer és Balázs, az erdélyi Luppu de. és Dörner, a budapesti Krepuska és Halter olyan erők, akik méltán reprezentálták a nemzetközi nívót az ótátrafüredi találkozón. A női versenyszámokban viszont olyan mezőny indult, amelymól kiválóbbal nem is igen lehet sorompóba állítani!. A női versenyzők: a budapesti Baumgarten Magda, dr. Schrédemé, dr. Papeyné, Göntzné, Latesz Csilla, a cseh- és morva országi versenyzők közül Marha ut, Blanár Anni, Gráüss, Fröhlich, Ilagenauer osztrák bajnoknő s a lengyel Jung kisasszony — igazán elsőrendű klasszist reprezentálnak. A csehszlovákiai magyarok versenygárdája pedig teljes számmal felvonult és örvendetesen állapítható meg, hogy fokozatosan fejlődik, úgy, hogy nagyon sok képviselője a nemzetközi nevek viselőinek is kemény munkát ad. Komoly és szép küzdelmekben mutatták be tudásukat és gyakran érlek el meglepet ésszerű eredményeket is. így a női versenyzők között uj csillag tűnt fel a tizenhatéves nagyszőllősi Gross Manci személyében, aki Bár- czynó legyőzésével óriási feltűnést keltett és a lennisz-szakértőle a legnagyobb jövőt jósolják neki. De a többiek is elsőrendű képességekről tettek tanúságot. Különösen értékes eredménye volt a Jelűnek Miklós (Rimaszombat)—Somogyi Béla (Ipolyság) kellősnek, amely imponáló stílusban ! kényszeritette megadásra a Halter—Minder budapesti kettőst. De kivált még természetesen a kitűnő Bárczy-pár, Sohell Péterné, aki ezúttal először vett részt tátrai versenyen, az ipolysági Perbács- né, Révay István, a kassai Ujházy László és Lengyel László, a lévai Schultz Pál is. Hogy az óriási mezőny ellenére a verseny minden nehézség nélkül a kitűzött öt napon beHH lebonyolódott, abban főérdeme elsősorban az agilis rendezőségnek van, amelyben Fekete Béla, Wieland Albin,, Sohell Péter, Perhács, Hohenberg ! Brúnó, Okolicsányi-Zsedényi Zeno, Hun fal vy Al- í bért és Nemény Vilmos dr. tevékenykedtek. De | segítségére volt a versenyrendezőségnek Termé- j szét őfelsége is, amely a legszebb idővel kedves- ! kedett a rakett híveinek, öt napon át a legragyo- ! góbb tátrai ősz kedvezett a versenyeknek és a ' játszmákat szakadatlan folyamatban lehetett lebonyolítani kora reggeltől az alkonyat beálltáig. A versenyt szinte semmi se zavarta meg, csupán két kisebb incidens történt, amely a zavartalan összhangot kissé megzavarta. Klein László idegességén ez alkalommal sem tudott erőt venni és amikor G. Stolarovval mérkőzött, indokolatlan felbevüiésében rakettjét a birói emelvény elé dobta s a játszmát nyomban fel is adta. Klein ^ Lászlónak, ennek a kétségtelenül kvalitásos versenyzőnek fékeznie kell temperamentumát, hacsak arí nem akarja, hogy minden szimpátiát elveszítsen. A másik incidens a Soyka—G. Stolarov döntő jelentőségű mérkőzésben történt, amelvet a második szebben 6:6 arányban kellett félbeszakítani és a játékosok nem tudtak megegyezni a folytatásra vonatkozólag, aminek következtében mindkét játékos visszalépett a további küzdelemtől. j Sportbeli jelentősége mellett a tátrai versenyek- i nek kiemelkedő társadalmi jelentősége is van. Már az a tény, hogy 163 játékost és kísérőket 5 napon át egyesit barátságos sportbeli érintkezésben, I a világ egyik legszebb üdülőhelyén, Ótátrafüre- ! den, kiemelkedő jelentőségű. Azonban a tátrai versenyek az érdeklődőknek nagy csoportját is í vonzzák és rendszeresítésükkel az érdeklődés is | évről-évre emelkedik. A mostani versenyeknek i különösen kiemelkedő, impozáns hátteret nyújtott ! a 4 tennisz-grund körül elhelyezkedő nézőkoszoru, I amelyben a társadalmi élet sok kiemelkedő sze- ■ reptőjéí ismertük fel. A versenyt hűségesen végigszemlélte az Őtátrafiireden üdülő Wlassies Gyula báró, a magyar felsőház és a közig, bíróság elnöke, családjával. Itt volt Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő egész családjával, Károlyi Lajos, Sennyey Béla, Schell Gyula, Malcomes Béla, Hunyady Lászlóék, Széchenyi Rezsőék, Al- mássy Pál, Telek/ Mihály, Vay Miklós, Lipthayék, Urhán Pál, Botto-Corbeth gTófék, Pireth báró, Kosztolányi István, báró Weissz Jenő, Paksyék, Sztárayék, a ezepeeiek közül Wieland Ákos, Nitsch Andor nemzetgyűlési képviselő, Seholtz Albert és Viktor, Scholtz-Kaliwoda Gertrud, Engelmayer Ödön dr. és Haviár Mihály dr. járási főnökök, Kéler Tibor dr., Wildenburg bárónő, a Szász-család, Forbergerék, a Hefty-család, Szontgah Miklós dr., Guhr Mihály dr. és sokan mások, a sárosiak közül Ujházyék, Kissócayék, Pillér Andor, Sem- sey-ék, MeHoris* Kálmánék, Bánó Dezsőék, Németországból itt láttuk gróf Löwensteint, Lobko- wit* hercegnőt, Magyarországból giróf Khuen- Héderváry Sándornét. a Dcsscwffy grófokat, Odes- calchy hercegnőt, Szirma/ grófékat, Wenger- szkiékat, Kassáról Littmann Jánost, Oelschláger Sándort, Juhász-Hvozdzik János képviselőt, Szak- máry Károlyt, Losoncról Hercogékat Teschner szenátort Karlsbadból és a csehszlovákiai magyar és német társadalmi élet még sok kiemelkedő személyiségét. Az idén a sport egyesitő szerepének fényes bizonyítására a cseh és szlovák társadalomnak is számos prominens szemlyisége jelent meg a tátrai versenyen. Ilyen keretben egymást követték a jelentős társadalmi események, amelyek közül kiemelkedett a Grand Hotelben szombaton este tartott fényes reprezentációs bál. A versenyzők, kísérőik és az érdeklődő közönség gyűlt össze ezen a mulatságon, amelyen igazán pazar toilettekben lehetett gyönyörködni, a jókedv a hangulat mindenkit magával ragadott és már a bércek mögül felkelt a nap, amikor a társaság legkitartóbb tagjai a felejthetetlen este emlőkével tértek nyugalomra. A szépségversenyt Révay Istvánná grófnő nyerte, mig a többi dijakat Kissóczy Józsefné (Eperjes), Schell Mariette bárónő és dr. Szászné Joób Juliska vitte el. A toilette-verseny gr. Khuen-Héder- váry Sándorné győzelmével végződött, mig a második dijat Herzog Ilona úrnő kanta. A legrosszabb táncos titulusát Vay Miklós báró. nyerte, amíg a legnagyobb Don Juan epitheton ornansával Bukovinszky Pétert és Wieland Albin! tüntették ki. Ha a verseny közben egy kis idő akadt, kirándulások élénkítették a küzdelem izgalmait. A kisebb utakon kívül sokan voltak Zakopanéban és Dobsinán. Nemény Vilmos dr. sajtóreferens fáradhatatlan volt a rendezés körüli tevékenységben, kitünően látta el a sajtószolgálatot es nagyszerűen gondoskodott az idesereglett újságírókról. Aa ünnepélyes díjkiosztás vasárnap délután 6 órakor volt. Littmann Jánosnak, a KSC elnökének üdvözlő szavai után Fekete Béla emelkedetten - vakban méltatta a tátrai versenyek jelentőségét, kiemelte Hoepfner Gusztáv vezérigazgató és Rei- chart Dezső igazgató nagy érdemeit a versenyek rendezése körül, amelyek immár nemzetközi jelentőségre emelkedtek és sportbeli értékük mellett társadalmi jelentőségük is mindinkább növekedik. Felejthetetlen hőt nap emlékével hagyják el a látra! tenniszezők ólátrnfüredet és ebben igen nagy része van Varacsek Jánosnak, a Grntid Hotel bérlőjének, aki mindenben gondoskodott arról, hogy a versenyzők minden tekintetben jól érezzék magukat. Mindenki azzal a tudattal indult útra, hogy a jövő évben újból találkozói ad egymásnak a sznlóki roncs tövében fekvő ideális tenniszpályán. Vécsey Zoltán dr.
