Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-08 / 204. (2129.) szám

13 tW waptorixi 8, A nagyváros idegtépő tármájának tett áldozata Hilda Weston asszony, aki leányát,majd Londca, szeptember 7. Egy titokzatos homályba burkolt családi tragédiára vetített megdöbbentően éles fényt egy megrendítő hangú különös levél, anjelyet egv törvényszék! tárgyaláson olvastak fel. Két halott ügyében indította meg a vizsgálatot a londoni rendőrbiróság, amely tíz nap éta fá­radozott azon, hogy világosságot derítsen a tragédia két néma hősére. As egyik Aldosat Hilda Weston asszony, akit halra találtak Prinee-arenuei lakásán, a másik: leánya, a tízennyolcévee Yoyee. A két halott nőt valóságos virágerdő borította eL amikor a rendőrség behatolt a bezárt lakásba. Mindkettőjük életét golyó oltotta ki és mellet­tük feküdt élettelenül egy kia macska is, a lett kihallgatni, George Westont, egy közép­kora, köpcös urat, egy magándetektív-iroda vezetőjét, akiről az a hír járta, hogy az ő felesége és leánya a két titokzatos halott. A coroner odaadta Mr. Wesionnak a két halott­ról készült fényképet, majd megkérdezte tőle, ismeri-e őket — Nem ismerem — volt a válasz. — Feleségei ember ön? — kérdezte nfből a coroner. — Igen, de vagy nyok éra már, hogy nem tudok semmit sem róla. — Hát leánya van-e? — Igen — hangzott a válasz a feszüli csönd­ben — éa körülbelül olyan idős, mint ez a fiatal leány, akit a fényképen látok. — Nem lehetséges-e, hogy a két halott azo­nos az ön távollévő feleségével és leányával? Mr. Weston habozott a felelettel. — Nem gondolnám... — mondta. — A fe­leségem vagy nyolc éve szökött meg egy orosz tiszttel és ,leányneve Buckland volt. A detektivfelügyelő jelentéséből kiderült, hogy a rendőri nyomozás nem tadta a nők ro­konságát földeríteni. A hivatalos adatokból csak annyi derült ki, hogy az öngyilkos asszony neve Harrie Geor­gina Pearson volt, fiatal korában mint artista­nő kereste meg kenyerét, majd Hilda Paget néven újságírással foglalkozott. A coroner a vallomások összefoglalása alap­ján megállapította, ho^ kétséeb,‘von,hatatlanul on~-''kossásroí kö­vetett el az idős asszony, mintán előbb leányát m megölte. Levele semmi kétséget sem hagyott fenn ar­ra nézve, hogy idegeit a nagyváros zaja meg­őrölte és igy tettét beszámíthatatlan állapot­ban követte eL két nő kedvenc állata. A tárgyalás során utolsónak a tejesembert hallgatták ki, aki a drámát megelőző napon látta utoljára a két nőt Weston asszony ki- fohant as uccára éppen és beült egy autóba, amelyben leánya várakozott As anya kemény csattanássa] vágta bo a kocsi s#&- M4 és elhajtatott Másnap reggel, amikor a tejes be akarta ad­ni a lakásba a tejet, az ajtót zárva találta. Most következett a tárgyalás egyik legmeg- föditóbb jelenete: Waltér Harrbs rendőrfel­ügyelő bemutatta azt a levelet, amelyet a házkutatás alkalmával a szobában találtak. A levő tintával volt Írva, de olyan szaggatott betűkkel, hogy a* elnök csak alig tudta ki- betüzni A különös írás Weston asszonytól származott és a következő volt benne: (— Lelkemet és agyamat megmérgezie es m Irtóztaté láma, ropogás, amely éjjo!- nappal ssakadatiannl dübörgőit reánk, zaj, kiabálás, otdüesás, amelynek még éjfel sem szakadt vége. Szomszédaim, esek a ge- rií!&kép& emberek, úgy csapkodták as ajtót, mintha csak pisztoly durrant volna és en­nek u észveszejtő lármának még éjfél után sem szakadt vége ... Megszámoltam, a múlt éjszaka öt pere alatt négyszer csapták be az ajtót Rettenetes próbára voltam téve. Heg akartam szabadulni ettől a szörnyű tortúráiéi Milyen jó lett volna valahol másutt élni, egy szép pázsitszőnyegen he- verészni, valami kedves nyugalmas vidé­ken és nem itt, ebben az utálatos környe­zetben. De hiába! Agyam felmondta a szol­gálatot Szegény, holtragyőtört fejem csak úgy áhltotzta a pihenőt Kábítószereket vettem be, hogy megszabaduljak a pokoli éjszakáktól. És másnap kábultan, tóiig agyonütve ébredtem tói Kérem, temessék ei kedves kis háziállatomat ia, m dobják ki a szemétre, és hagyják as én drága, fe­ledhetetlen leányom keblén mindazt & sok virágot amelyet reája tettem. Hiszen any- eryira szerette a virágokat és élete szebbik telét kertben, rózsák közt töltötte el... Ne keressék rokonságomat nincs egyetlen ro­konom széles e világon. Nem akartam, hogy egyetlen gyermekem maga küsdje végig as életét Én már elkészültem magammal, nincs több keresnivalóm. Szinte az őrület hajt kerget, hogy az örök nyugalmat ke­ressem. Vájjon szellemeink kisérteni fog­nak-e ezen az átkozott helyen?... A* egész törvényszék és a hallgatóság nőma csöndben hallgatta a kétségbeesett asz- szony búcsúlevelét Még csak egy tanút kel­Miss Umve Prágában Prága, szeptember 7. Érdekes vendég érke­zett ma délután a csehszlovák fővárosba Liesl Goldarbelter személyében, akit július­ban Galwestonban Miss Univemim-má, a vi­lág legszebb leányává választották meg. A ne­vezetes látogatót aránylag kisszámú közönség fogadta a Wileon-pályandvar pemromjám, A bécsi kupéból kilépő világszépséget a „téli éa nyári* prágai azépségkirálynók tkh"özöl- tők szerény rózoacBokrokkni. A fogadtatás meglehetősen hideg volt. Nazdar, vagy Hoch neon hallatszott. Liesl Goldarbeirtíer, aki az édesanyja társaságában érkezett Prágába, pompás megjelenésű, sudár alakú szépség, feltűnően ovális arcéllel, sötétbarna hajjal. Egyszerű barna komplett és sárgával kombi­nált barna, nagy kalapot viselt, amely alól kikandiifcáitt jellegzetes hullámos frizurája. Mosolygó arccal fogadja az üdvözléseket. Feltűnő, hogy arca nincs kifestve és igy itt- ott. előretolakodik egy-ikét Indiszkrét szeplő, ami azonban nem zavarja Miss Univerzum igazán természetes szépségét. Fényképezés és azután indulás a kijárathoz, ahol már na gyobb közönség és a imozioperatőr fogadja a világ szépét. — Miss Uni verstan prágai tar­tózkodása óráról-órára be van osztva, legna gyobbrészt na '.gyobb üzletek látogatására és mulatóhelyeken való megjelenésre szorítko­zik. Hétfőn délben Faxa polgármester fogadja a neves vendégel, aki .azután Prágából Abba zásába utazik. Ady Endre édes unokahuga — cselédleány Szardukon ? Á kh mindenesleány nagyon rossz véleménnyel van bátyja költészetéről A Brassói Lapokban ofamsaA » rifibfei csúcsai riportot: Oraaa, Bzepteanher Jl Bukarest—nagyvá­radi személyvonat Kolozsvár és Nagyvárad közőst tisztel etreméltó láhegósoei és szuszo- gássai ügyekscdik robogni Gsucaa felé. Csak aki személyvonaton utazik és a jó Isten moadhatója annak, hogy milyen unalmas, Aimousátő és lelketölő egy hosszabb utazás ezen a lassú járművön. A másodosztályú Mikben MSrous utazó minden szősrakozá^ból kifogyva kéteégbeejfcó vicceket mesél. A viccek tennéezeteeen olya­nok, hogy mindig as imdttt legjobban rajta, aki történetesen elmondja. rA' személyvonat minden erőlködése ellené­re is bébuantiadk egy állomásra. — Csúcsai — kiáltja hangosan a kakana. A Rilke egyefte® hölgyutesa, aki edxtig szó­rakozott, de udvarias mosollyal hallgatta a rémes vicceket, most felélénkülő arccal for­dul utitársai felé: — Most jut ©szembe — mondja Wfemyedön, hogy nekem milyen érdekes kapcsolatom van az irodalommal. Nem is képzelik, hogy mi lyeu előkelő származású esedédem vau. Mindenki odafigyel és gyorsan perdülnek a kérdések: — Talán a Tbfetcrj unokahags? — A Herczeg Ferenc rokona? — Báró Kemény Zeigmocd törvénytelen leszármazottja? — Neon, nem — hárítja ©I az utas a kérdő sek pergőtüzét, — a cselédem senki más, mént Ady Zsuzsa, Ady Bedre édes unokahuga. Kiderülnek még ezótán egyéb érdekes rész­letek is. Az elbeszélő, — a hitelesség kedvé­ért közlőm a nevét: Simon Bélámét, szurdoka bényatiszMee&ő felesége — üRadfhnos érdek­lődés mellett mondja ed a következőket: A kis cseléd mindössze 16 éves és külsőre olyan, r.Muth* nem is rákosa, hanem leánya volna a nagy költőnek. Nagy messBeméteő szem, alakja, haja mindez a különös? karakterisztikus jellegzetesség At- öroklődött eenre a kis mindenesre is, aki mdud- ezekeo felöl egészen szokatlan inteli igenedá- ja is. Sohasem jári iskolába és mégis tökéle­tesen olvas, ismeri a bátyja verselt Is, amelyek tői ajfcnea különösebben elragadtatna. Nem tartozik az Ady-imádők közé és határo­zottan osztozik a Kosztolányi véleményével. — Hogyan jöttek rá az érdekes rokonság­ra? — faggatom Simon Bélán ét, aki szivesen informál erről is. — Adyről beszélgettfttnk a* TUUrrmKri. Né­ha furcsa nosztalgia száHja meg az embert az Ady-versek után és ilyenkor boldog ki­elégülést jelentenek a verssorok, amelyek úgyis benne élnek az emberben. Zsuzsi pro­fánul beleszólt ebbe a kis szeánszba és hatá­rozottan leszólta az A dy-imádatunkaf. * Nemsokára kiszáll* a Utókéból Simon Bélé né és most mér as ofoső viccek helyett a vigé- oek is Adyről beszélgettek. Nagy vita indult Adyról, meg a kis mindenes véleményéről, pro és kontra érvek szűrődtek a vonat zajá­ba, de bennem csak a Simeoné szava csen­gett tovább, mint megcáfolhatatlan súlyos érv a költő mellett: — Néha furcsa nosztalgia száUja meg a® embert az Ady-versek titán. Majd rájön még erre a 16 éves Ady Zsuzsa is, a költő édes unokahuga, a kis mindenes. R. J. Szaíónerkölcsök a majomketrecben Londoni, szeptember 7. Ac emberi és ál­lati ösztönök csodákká! teli szövevényébe világit bele az a megdöbbentő történet, amelynek színhelye a londonit állatkert, a toajomketrec őrökké nyüzsgő világa. Heteken át figyelték az őrök a szerelmi ! dréhnia ford^aiait,má<ndonmrp jelentést lei­tek ez igazgatóságnak az újabb és újabb eseményekről, de nem volt mód rá, hogy a tragikus befejezést meggátolják. Az elmúlt esztendő fekete betűkkel íródott be a londoni Monkey HÍM, mojoemorezág tör­ténetébe. furcsa betegségek támadtuk a patai gem- rdcif között, az ápolók, állatorvosok tehetetlenül nézték, mint hull rakásra a sok szegény majom- aprőBág. Azután jött a szokatlanul kemény tél, a tüzesen forró, párás nyár — és az égést hatalmas keáracb&n egy étim ( egy Icmrtajam maradt. Úgy látszik, itt kezdődött a nagy hóira. Az egyetlen megmaradt apróság ugyanis mindenképpen anyjának köszönhette éle- ! tét: az anya olyan féUő gonddal őrizte, védte, tisztogatta, sőt mosdatta különben is erőeljes, szépen fejlett kicsinyét, hogy Egyszerre magáira, irányította az összes hí­mek figyelmét. Szakértők szerint fel kell tételezni, hogy valamennyiben saját fajtájának vad szerető- le dolgozott, amikor ezt a nőstényt, akarta, párjának, gyermekei anyjának. A nőstény idáig csöndes, szép házasság­ban élt férjével. Sohasem civakodtak s az őrök állítása szerint a hám egyszer sem tép­te meg az asszonyka bundáját, pedig a ma­(jomketretíbem ez a fegyelmezés elismert és hatásos módja. Aztán jött a nagy felfordulás. A hűimnek nőm volt nyugodt, pillanata: éjjel- mappal harci készenlétben kellett állama, hogy párját megvédje a többi hímek ellen, akik 1 minden órában Ismételt rohamokkal pró­bálták a nőstényt elrabolni éa saját bar- lángjukba vinni. Egy hétig egyedül áttta a küzdelmet, de végűd kénytelen volt segítség után nézni. SenMeem tandíja, hogy a tárgyalások ho­gyan folytak le, díe tény, hogy megatáfouU a háromszög: a férj, az asz- < szonyha és „a barát,aki. rrrnit teljes jogú társ helyezkedett el a családi körben, él­vezte as ezzel járó összes előnyöket. Dó még igy is megtörtént a kikerülhetetlen: hajnalban, amikor a. „barát" őrködött volna, egy hatalmas majom elrabolta a kapálózó nőstényt és saját barlangjába cipelte, ■A férj nem nyugodott bele a veszteségbe; dühösen .rohant a rabló után, szörnyű harc után megölte és visszasze­rezte a párját. iEz a küzdelem azután szinte naponta meg­ismétlődött. A „bárdi,“ éberségét mindig sikerűit kijdt- i szám. w férj mindig eiissizahmuofia asz­szonpái, de ködben egyre jobban gyengült. Félszemét valamelyik párbajban kiverték, egyik hátsó lába eltörött, testét alvadt vér- csomók borították. Szánalom volt ránézni. És ekkor jött az áruló „barát", aki ed­digicsöndesen élvezte a férj hősi hiaroánaÉ: gyümölcseit. Egy éjszaka 0 ndboUa ed e sebeitől el­gyengült alvó hton mellől a nőstényt éa egy üres barlmtgocskábcm 6 maga rendez­kedett be veie. Reggelre a véresre vert, megkínzott és meg­csalt him felfedezte, hogy mi történt Ax önök állítása szerint órákig ült mozdulatlanul, maga été redve. iDélben, úgy látszik döntő elhatározásra ju­tott Felkelt, odabicegett az áruló barát bar- Hangjához és mire az észbekapott., megfojtotta a nőstényt, annyi baj óhatat­lan okozóját. Azután rávetette magát utolsó ellenfelére és hősiesen verekedett vele, amíg annak tö- retten ereje le nem gyűrte és mtoga is holtan nem rogyott a földre, meg­ölt asszonya mellé. (Az álltaikért igazgatóságának most nagy gon­dot okos as anya nélkül maradt egyetlen kismajom sorsa. WBItHWBBMWWTvaW———MM A béke és igazság pártjának akciója Szlovenszkó állampol­gársági problémájának rendezéséért Prága, szeptember 7. Megirtrik, hogy jk béke ée igazság pártja" programjába felvet­te Saáovenadkó Legfájdalmasabb kérdésének* ax ADainpodgárság problémájának reodeaA- sét » felhívta ama hontalanokat, akik önhi­bájukon kivitt kerültek ebbe a szomorú helyzetbe, hogy panaszaikkal forduljanak hozzá. A feEhirvásra olyan nagyszáma panasz 4b kérelem érkezett a béke ée igazság pártjá­hoz, hogy azok feldolgozása ée a hatóságok­nál váló intervenció hosszabb időt fog igény- bevenni. A párt minden egyes ügyben el fog járná, g intervenciójának eredményéről ér- tesüteooi fogja a feleket. A párt vezetősége araiak a kérelemnek a tolmácsolására kért fel minket, hogy olvasóink a párthoz inté­zendő panaszos leveleiket lehetőleg cseh* szlovák, vagy német nyelven írják, mert • magyar nyelvű levelek fordítása hátráltatja a gyors eüntéséaL Weiner elnök lapunk munkatáreáhoss a következő levelet gxtéxbK „Igen tisztéit Szerkesztő Dr! Köszönjük ax áüampolgárság ügyében te­tői kapott szives felvilágosításokat. Sajooa^ nem áll niódankban znándem egyes esetet a tendelfceaésre álló rövid időn bdNM elintéa- ná, ezért felkérek, hogy .becses lapjába* szíveskedjék közölni azokal a sajnálatromé^ tó emberekkel, akik ma a Mvilágosultság korszakában, nem tudják melyik állam kö­telékébe tartoznak, hogy pártiunk ax illetékes tényezőiknél eljárt ügyük kedvező elintézés© érdekében. A kérelmezőknek kérvényükben meg keli adniok nemcsak azokat ax adato­kat, amelyek kizáróan ax 6 személyükre vo­natkoznak, hanem fél kel említeni azt a kőrüiliményt is, hogy atyjuk, anyjuk, vagy nagyszüleik közül bárki a mai Csehszlovák köztársaság határain belül, született. Azok, akiknek kérelmüket a minisztérium elutas­ította, uj kérvényt adjanak be s ebben mu­tassanak rá a fent vázolt körülményekre is. Meg vagyok győződve arról, hogy az ön ön­zetlen munkája és pártunk intervenciója nagy mértékben segíteni fogja megoldani e problémát. Reméljük, hogy az állampolgárság kérdé­sét a hatóságok ezentúl enyhébb elbírálás alapján fogják kezelni. Ismételten hangsú­lyozom, hogy pártunk, mely a szegények és elnyomottak védelmét tűzte ki egyik céljá­ul, szívesen ál a jövőben is a hontalanok rendelkezésére s úgy a nálam levő kérvé­nyeket, mint a jövőben érkezendőket továb- ihittani fogom Wemer belügyminisztériumi (főtanácsos úrhoz, aki legutóbbi intervencióm (alkalmával] a legnagyobb előzékenységet ta­núsította és maga is belátta, hogy ez a fáj­dalmas kérdés igazságos megoldást érdemel. Azt hiszem, minden remény megvan ’arrn •nézve, hogy az általunk támogatót! kérvé­nyeket igazságosan fogják elintézni. Fogadja Szerkesztő ur őszinte üdvözletem, mélynek nyilvánítása mellett mindenkor ■ rendelkezésére állok mindama ügyekben, melyek a béke, az igazságosság és a becsü­letes együttműködés ügyét célozzák. Teljes tisztel éttel: Weiner Gyula a béke és igazság pártjának elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom