Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)
1929-09-08 / 204. (2129.) szám
10 jPkflfiAÍ-.MA!fife8IR,ri 1 kiiHR 1929 szeptember S, yagámay. EGYSZERŰ MONDATOK A kütrict bössen agai. Bgj koldusra. A kutyára ráripakodom. A koldusnak koronát adok. A kutya elhallgat. A koldus gyönyörűen hálálkodik. Én büszke vagyok, esek nem tadom, mire? Katyaidomitó képességemre vagy em- berbaráti énelmeire? A kenőmre rátapadt Tatami. Szorgalmasan mosom. Nem is tadom, a kn- tya nyalta-e meg vagy a koldus? Mindegy, piszok, lemosom. ♦ Sokan eeak énért szeretik a enenveddket, mert a vigasztalás fölényét élvezik általuk. Ha a siker valóban mutatkozik, a szenvedd mosolyogni kend, csalódottam fordnln&k el télé. A snerehnes nő boldogságában is elégedetlen, elismeréséért örökösen ágáló terrorista. A szerelmes férfi higgadt, elbizakodott kapitalista. Art hiszi, hogy amit egyszer bezárt a vertbe bujába, el sem veszítheti soha. * ügy foltozó nő kérdi: a gyermekrnhák között legtöbb a lyukas harisnya, a férfiingek a váltakon vannak elnyfive, a női ruha legtöbbször könyökén lyukas. Miért? Szeretném felelni: talán an emberek érvényesülési módja jelképsődik ebben. A gyermek futkos, azt hifiid, hogy mindent elér, ha siet. A férfi vállára emeli a terhet és dolgozik. A női tülekedik megmboítnak vélt iganságáért. Ha a kellemes alt és a csengő szoprán rtihá* ható tartozékai volnának a nő lényének, as el- nynvési terület a könyökről valósainfileg a hang ruházatára tevődnék ál X- J a e * k 6 Olga. VASÁRNAP Irjai Kosztolányi Dezső ZÁR — NoveH*. — Esti egy nyár végén Olaszországból jött haza, fejében kilométerek zengő dallamával, szivében napfényes piacok, lármás nccagye- rekek, Tizianok emlékével. Amikor háza elé érkezett, már ősz lett. Csépörgött az eső. A vizeeoppek fényesen gurultak le átlátszó gumiköpenyéire. Sötét, szomorú vasárnap délután borongott az elhagyott budai uocán, hasonló azokhoz, melyeket gyermekkorában élt árt vidéken. Egy ablakiból rekedten ordított valami hekti- kás gramofon. Miután letette őt a bérautó, mely a pályaudvarról idehozta s tovaroibogott, egyedül maradt, előtte két bőrönddel. Csöngetett a kapuján. Senki sem jelentkezett. Házvezetőnője, ugylátszik, nem kapta meg sürgönyét, melyet Velencében adott föl. Percekig várakozott, aztán dörömbölni kezdett A ház mély titkával öblösen morajlott vissza. Kutyája a fal mögül ugatott Kellemetlen volt igy kizárva, bitangul áeso- rogmia az esőben, mint holmi ágrólsaakadt csavargónak, mint egy nem kívánatos elemnek, akit senki sem vár. Szomszédjai sem ösmerték fel uítisapkájábao. Gyanakodva méregették. Hogy kinyittassa lakását, átment a mellette lakó lakaíosmesterhez. Az tisztára mosdva), ünnepi ruhájában ült a vacsoránál, családja körében. Azonnal magához vett egy álkmlcs- k öteget s követte őt A kapu, az ajtók egymásután nyíltak föl. Csak egy-két kulcsot próbált a lakatosmester, nyomban kattant a zár, fordult, engedett — Tessék, — mondta minden alkalommal a Lakatosmester. — Köszönöm, — mondta minden alkalommal Esti. Két percen belül már a legutolsó szobájában volt, a dolgozószobájában, hol még a nyár melege rekedt meg, csukott ablaktáblák mögött, nyáibvahagyott könyvek, eLhányt, régi újságok társaságában. Az, ami az imént történt, annyira hatott rá, hogy le sem vetkőzött, hanem vállán az ázott köpennyel csak állt-állt, a szoba közepén e igy tűnődött: — Én az előbb voltaképp egy barátságos betörést követtem el, önmagam ellen. Sohase hittem, hogy ilyen könnyű egy betörés. A zárra általában babonás tisztelettel tekintünk. Mi mindent nem merünk művelni egy szobában, mihelyt tudjuk, hogy be van zárva s mán lyen fölényesek, biztonságosak vagyunk ilyen- kor. De az egész csak öncsalás. Egy kisgyer- 1 mek is ki tudja nyitni az összes zárakat, pár könnyed mozdulattal. A zár csak tilalmi jelkép, melyet az emberek csodálatos mődon elfogadnak egymás között, akadály, mely lelkiismeretűket. ébresztgeti. Olyanforma, mint a pentagram, az a bűvös ötszög, mélyért a középkorban a íkűszöbök elé rajzoltak, hogy az ördögöt elriasszák. Hajdan, amikor az Is- lent imádták, elsősorban az ördögöt akarták távoltartam. Most, amikor a Pénzt imádják, elsősorban a betörők, a rablóik, az éhenkórászok ellen védekeznek ezzel a varázslattal. Mától fogva tudom, hogy nem a zár oltalmaz meg, — sem a szobám zára, mely elszigetel tőlük, sem a börtön zára, mely őket. csukja el a társadalomtól — hanem inkább a belátásuk, hogy engedniök kell másokat is Mussolini álma: a 150 milliós latin impérium megteremtése Hogyan született a fasizmus? — Súrlódások a király és Mussolini kozott — Minden hatalom a Dacé kezében — Királyság helyett: minden latinok impériuma — Ha Olaszország legyőzné Franciaországot... *— „Benito, a latinok császára elrendeli“ Egy amerikai publicista meglepő cikke a lasizmus világpolitikai útjáról (Saját tudósítónktól.) Hrram MotherweB, amerikai publicista négy éven át volt a Chicago Daily News római tudósítója. A fasizmus legharcosabb éveiben élt Rómában, kitűnő összeköttetései voltak és igy alapos bepillantása nyílhatott az akkori olasz politikai élet kulisszái mögé. Motherwell egy évvel ezelőtt megjósolta, hogy a Quirinal ki fog békülni a Vatikánnal. Jóslata tökéletesen bevált. Most ax amerikai újságíró a Harpers Magazin e-ben újabb jóslatba bocsátkozik. Érdekes cikkét itt adjuk: Az aostai herceg a háttérben Még ma sem ismerjük pontoson azokat a színfalak mögötti eseményeket, amelyet 1922 október 28-án a Marcia su Romához vezettek és Mussolinit kormányra juttatták. Csak azt tudjuk, hogy amikor Mussolini a fasiszta milíciát a kormány elleni rohamra mozgósította, igen befoyásos oldalról rávették a királyt, hogy egyezzék bele a fasiszták akciójába. Amikor Facta miniszterelnök kérte a királyt, hogy rendelje eí a statáriumot, az uralkodó nem volt hajlandó aláírni ezt az okiratot. Erre azután a Facta-kormány lemondott. Rövid tárgyalások után a király szárnysegéde a telefonhoz lépett és felhívta Milánóban a Popolo d‘ Italáa szerkesztőségét. Mussolini, aki már számított erre a telefonhívásra, közölte, hogy elfogadja a király meghívását és még az éjszakai vonattal elutazik Rómába, hogy átvegye a kormányt Azt is tudjuk, hogy az aostai hercegnek, a király unokaöccsének komoly szerepe volt ebben a politikai drámában. A herceg igen kitűnő katona volt, végigküzdötte a háborút és a hadsereg tekintélyes részénél nagy népszerűségre tett szert Állítólag irigykedett a királyra és kezdettől fogva rokonszenvezett a fasizmussal. Ha a király elrendelte volna az ostrom- állapotot, valószínűleg szembetalálta volna magát hadseregének egy nagy részével, amely az aostai herceg vezérlete alatt átpártolt volna a fasisztákhoz. Amikor Mussolini fasiszta díszruhájában megjelent a király előtt, hogy átvegye tőle kinevezését, állítólag ezt mondotta neki: —* Síre, visszaadom önnek Vittorio Veneto Olaszországát. Nem titkolta a király előtt, hogy milyen nagyjelentőségűnek tartotta uralomra jutását. A Matteotti-gyilkosság Mussolini, mint tudjuk, ural ómra jutása után átalakította az olasz alkotmányos életet. Az érdekképviseletek parlamentjét állította a régi helyére. És az uj alkotmány bizonyos fokig korlátozza, az eddiginél szüköbb keretek közé vonja az uralkodó hatalmát. Amikor Mussolini átvette a hatalmat, a kamara 535 képviselője között mindössze 35 fasiszta volt. Mindamellett ez a kis többség is meg tudta állani a helyét. Krízisre csak 1924 őszén, a Matteoti-esef után került a sor. Meglehetősen erős ellenzéki hangulat kapott akkor lábra és sokan számítottak arra, hogy Viktor Emánuel király ezt a hangulatot felhasználva elejti Mussolinit. Ekkor azonban erről már nem lehetett szó, mert Mussolini mélyen megalapozta már a hatalmat. A fasizmusnak sikerült a popolari-pártot kettészakítania. Meglehetősen heterogén elemekből állott ez a párt. Voltak benne széLsőbboldali és radikális baloldali meggyőződésű politikusok. A párt jobbszárnya hamarosan önállósította magát, majd csatlakozott a fasizmushoz. Néhány hónappal később életbelépett az uj választási törvény, amely annak a pártnak, amely a választásokon a legtöbb szavazatot kapja, a mandátumok kétharmad részét biztosítja. Ilyen módon sikerült azután kompakt fasiszta-többséget elérni a parlamentben. Hatalom nélkül, de népszerűén— Az olasz királynak ma nincsen nagy hatalma, viszont rendkívül népszerű. Ha Rómát elhagyja és valamelyik vidéki városba utazik, élni, az az igazság, melyet boros pillanataimban gyakran tagadni saoktam, hogy az emberek jobbak, mintsem hisszük. Mindenesetre ki vágyóik szolgáltatva nekik, kónyne-kegyelem- re. De ők ezzel a helyzettel legtöbbször nem élnek vissza. Híres magányom, elvonultságom is merő káprázat. Láttam, mennyit ér a zár. Magiuk a falak is csak ilyen tünékeny díszletek. Azok a munkások, akik hetekig rakják össze, téglát illesztve téglára, házbontások alkalmával pásr óra alatt ősszedömtik, lábukkal rugdalják széjjel. Mindig a szabad ég alatt alszunk, a csillagok alatt, ahol az emberek lelke lebeg. A jövőben majd igyekszem úgy élni, hogy megháláljam türelmes közönyüket. Mint, testvér akarok élni, akinek csak egy r-jzéllel bélelt sátra van, mát* semmije. feílobogózott uceák és lelkes tömegek fogadják. Még nagyobb Umberto trónörökös népszerűsége. A trónörökös 24 éves, rendkívül délceg; impozáns megjelenésű fiatalember, a szép olasz férfitipus megtestesítője. Umberto még olyan körökben is népszerű, amelyek nem szimpatizálnak teljes mértékben a fasiszta rendszerrel. És talán ez a jelenség az oka annak, hogy 1927-ben egy uj törvény a fasiszta nagy tanáoot felruházta azzal a joggal, hogy szükség esetén a trón örökét és rendjét megváltoztassa. Kezdetben, amikor a fasizmus hatalma még uj és fiatal volt, a hadsereg egy része nem érzett túlságos rokonszenvet Mussolini rendszere iránt, Ma már azonban a helyzet megváltozott. Az olasz hadsereg ma száz százalékos fasiszta és Mussolini legfőbb parancsnoksága alatt áll. A hadsereg főparancsnoka ugyan Bar doglio tábornok, Mussolini azonban a legfőbb katonai hatalmat jelenti, ő egyesíti kezébe a szárazföldi hadsereg, a haditengerészet és a légi flotta legfőbb ügyletét és parancsnokságát. Mindez nem ment minden súrlódás nélkül. A nagy átalakulás éveiben, amikor még a fasiszta-rendszer nem kristályosodott ki teljesen, a király bizonyos rezervált álláspontot foglalt el Mussolini reformjával szemben- — Abban az időben ritkán fényképezték le Mussolinit és a királyt együtt a fotóriporterek. — Viktor Emánuel gyakran helyezkedett szembe Mussolini bizonyos intézkedéseivel. Nem irta alá például azt a rend el etet, amely Nitti volt miniszterelnököt megfosztotta volna az olasz állampolgárságtól. MussoIminek azonban végül is sikerült elimmálni ezeket az ellentéteket — így például röviddel a Nitti-ügy után a király már készségesen aláírta azt a rendeletet, amely az udvarnál a diplomatáknál is nagyobb jogokat biztosit a fasiszta-párt főtitkárának. Ha Mussolini akarja, a király lemond ... Ma már a király nem akarja megakadályozni Mussolinit munkájában. Ez nem is áll módjában, mert az uj alkotmány pontosan körülhatárolja a királyi hatalmat. Ma már a trónöröklés rendjét is a fasiszta nagytanács, tehát Mussolini akarata szabályozhatja. Mussolininak módjában volna 3 hónapon belül arra kényszeríteni Viktor Emánuel királyt, hogy mondjon le a trónról az aostai herceg javára. Ha a Dúcé akarná, a dinasztia két ága közötti ellentéteket annyira kiélezhetné, hogy azután simán kikiálthatná a köztársaságot. Azután pedig, mondjuk egy évvel később, királlyá koronáztatná magát, úgy mint ahogy Franciaország császára lett annakidején Bonaparte Lajos Na- polenon, a második köztársaság elnöke. Mussolini azonban a jelek szerint nem is gondol arra, hogy király legyen. Mi lehet tehát a célja? — kérdezik sokan. Egyesek arra gondolnak, hogy a Duee a királyság helyett — a császárságra törekszik. Impérium — ez a szó gyakran fordul elő Mussolini beszédeiben. — 1921 február 6-án Triesztben ezeket mondotta egy nagy beszéde során:. — A Földközi tengernek vissza kell kerülnie hozzánk, ez a rendeltetése. Rómának viszont az a rendeltetése, hogy ismét az egész nyugat- európai világ civilizációjának központja lelegyen. Bontsuk ki bátran az Impériumnak és a mi imperializmusunknak a zászlaját. A fasiszta sajtóban gyakran ismétlődik ez a szó, Mussolini azonban nagy felelőssége teljes tudatában gyakran megmagyarázta, hogy az Impérium szót, a birodalom fogalmát szellemi és kulturális értelmében is lehet felfogni. Sohasem hirdetett háborút, — de viszont sohasem tagadta határozottan egy elkövetkezendő háború lehetőségét. Az olasz hatalom Mindenesetre sikerült a Dúcénak felépítenie egy nagyon impozáns birodalom vázát. Spanyolország szoros szövetségben áll Olaszország gal és könnyen meglehet, hogy háború esetén a spanyol hadsereg és a spanyol flotta Olaszország rendelkezésére áll. Romániával is szerződése van Olaszországnak és a szerződés legalább is semlegességre kötelezi Romániát. Az olaszmentes Jugoszláviát az Olaszországgal szimpatizáló államok. Magyarország, Bulgária, Grögország és Albánia gyűrűje veszi körük Az északafrikai partnak Tunis és Egyiptom közötti része Olaszországé. V Vörös tenger és az Indiai óceán partján olasz gyarmatok vámnak; Erithrea és a Szomáli föld. Az Erithrea közelében lévő Jemeny államot barátsági szerződés fűzi Olaszországhoz. Abessziniában egyre jobban érvényesül az olasz befolyás. Es a keletázsiai, sziriai partvonalon, amely Kína felé.vezet: mindenűt kicsi, de erős olasz gócok keletkeztek. Az olasz kereskedelmi tengerészet & legnagyobb energiával aknásza ki azokat a kulturális és gazdasági lehetőségeket, amelyeket ezek a szétszórt olasz gócpontok lehetővé tesznek. Végül Mussolini a legnagyobb ambícióval ápolja a latinamerikai államokkal való jóviszonyt. Rendszeresen mennek ezekbe az államokba olasz kivándorló csoportok, amelyek biztosítják a tengerentúl az olasz érdekeket. Az olasz lapok gyakran írnak arról, hogy a francia uralom alatt élő Corsica lakosságának túlnyomó része olasz származású és az ugyancsak francia femhatóság alatt levő Tunis lakosságának kétharmad része ugyancsak olasz. Valahányszor kissé feszültebbé válik a diplomáciai viszony Franciaország és Olaszország között, olyan célzások jelennek meg az olasz lapokban, hogy Nizza volt Garibaldi szülőhelye és hogy Savoya valamikor az olasz uralkodóház birtoka volt. Ha Olaszország legyőzné Franciaországot Tegyük fel azt az egyáltalában nem való' szinütlen esetet, hogy Olaszország legyőzné Franciaországot. 1871-ben a legyőzött Francia- ország megváltoztatta államformáját és monarchiából köztársaság lett. Könnyen lehetséges, hogy egy újabb vereség esetén ismét megváltozna az államforma és Franciaország újból monarchia lenne. Igen, de ki lenne a franci* király? Az aostai herceg legidősebb fiának az apuliai hercegnek felesége a francia trónkövetelőnek, Guise hercegnek a lánya. Vagy es a Guise herceg, vagy ennek fia lépne tehát a francia trónra. Tegyük fel, hogy ekkor már a eavoyai ház Aosta-ága ülne az olasz trónon. A két nagy latin birodalomban tehát két rokoncsalád uralkodna. A rokoni szálak nagyon szorosak az aostai hercegnek és a Bour bon—Guise között, mert hiszen az Apuliai herceg anyja Bourbon hercegnő. Mussolini vaióstv nüleg nem diktálna tulágosan megalázó békefeltételeket a Bourbon Franciaországnak é»_ ehelyett inkább úgy aknázná ki győzelmét, ‘ hogy Franciaországot szövetségessé tómé. ^ És amit Olaszország egyedül sohasem éghetné el, azt elérhetné Franciaországgal szövetkezve. Ennek a két hatalmas birodalomnak sikerülne közös erővel organizálni a Földközi tenger egész világát. Olaszország, Franciaország, Spanyolország és Románia pánromán államszövetséggé alakulnának, közös külpolitikával. Egész természetes, hogy a primus inter paree Olaszország volna. Földrajzi fekvése is erre predesztinálja, hiszen már az ókorban ia az olasz félsziget volt a Földközi tenger kereskedelmének és minden kultúra áramlatának középpontja. Emellett Róma a katolicizmus középpontja is és a világ 400 millió katolikusa ezt a várost tisztefi a legjobban. Százötvenmillió ember együtt Ha az örök város venné át Európa Bzellemi és pjolitikai veztését, automatikusan befolyása alá vonná Franciaország, Spanyolország, Németország, a Balkán, Dél- és Közép-Amerjka katolikus százmillióit és ezenkívül a megszámlálhatatlanul sok misszionárus állomást Skuta- ritól Pepingig. De talán nem is kell ahhoz olasz-francia háború és francia királyság, hogy ez a helyzet igy kialakuljon. A diplomácia is megvalósíthatja ezt, feltéve, ha persze biztos katonai erőre támaszkodhat. A latin nemzetek nagyon könnyen lebonthatják egymással szemben a vámfalak és a. közös kereskedelmi politika útjára léphetnek. — Nem lehetetlen, hogy eljön majd a jövő, amikor a latin nemzetek vámunióra léphetnek. Százötvenmillió ember egyesül majd igy egy hatalmas birodalomba, amelyik korlátlanul fogja dominálni a világgazdaságot. Minden ilyen pánromán-alakulatnak a lényege és legfontosabb létfeltétele a. közös külpolitika. És ha akad avatott külpolitikai vezér — akkor már megvan a császár is. A császárok rendszerint előbb jutnak a tényleges hatalomhoz, mint a császári címhez. Ki vonja kétségbe, hogy Mussolini volna az egyetlen alkalmas ember a pánromán unió külpolitikájának irányítására.. Könnyen módjában állna ilyen helyzetben, hogy megvalósítsa uralkodói ambícióit. — ha ilyenek vannak. Először felvehetne valami ilyenféle címet: ..A panlatin delegátusok tanácsának elnöke". A hatalom úgyis tökéletesen az ő kezében volna.. Az évek során a népek szépben hozzászoknának ahhoz, hogy a predappiai kovács fiában a latin világ- szövetség mesterét és urát. lássák. És ha már az uj birodalom teljesen kiállotta a tÜzpró- bát, Mussolini ogy este, ha akarjá, aláírhat ogy dekrétumot és misnap a lapokban a következő közlemény jelenne meg: — Benito, a latinok császárja elrendeli...
