Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-08 / 204. (2129.) szám

Országos akció készül Rnszinszkóban a cseh iskolába juttatott magyar gyermekek magyar iskoláztatása érdekében A ruszinszkól tanügyi sérelmek interpelláció alakiában rövidesen a i parlament elé kerülnek — Korláth képviselő küzdelme a tanszabadságért . Ungvár, szeptember 7. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Az is­kolai beiratásokkal és az uj iskolai év kezdté­tével ismét felfakadtak Rufízínszkó őelafcoe- aégénak, de különösen magyarságának kul­turális sebed. Az a kitartó, csendes akció, atmeSy a cseh iskoláknak a magyar falvakban való elhelyezését is szorgalmazza, immár leplezetlenebb formában kezd mutatkozni. Megírta a P. M. H. még «x elmúlt évek­ben, hogy a csehszlovák pártok agitátorai a msein falvakban a falusi zsidósággal cseh iskolát kérő iveket Írattak &M. Néhány ilyen aláírás elegendő volt ahhoz, hogy a ruszin falvak egész soréiban cseh iskolát létesítse­nek és a ruszin iskolát — meg nem felelő helyisége avagy tanitóhíány miatt — bezá­rassák, illetve épületiéit a cseh iskola rémsé­ge felhasználják. Müor ecot végrehajtották, rátértek a ma­gyar falvak hasonló megdolgozására. A for­ma és az eszközök a zsidók függő helyzeté­nek felhasználásán kívül mások voltak. A legtöbb helyen a községi bárókat használták tel az előkészítő munkálatokra. Ezek az előkészítő munkálatok pedig agy mentek végbe, hogy a bíró kidoboltatta, hogy mindenki írassa be gyermekét az iskoláiba. A szülők eleget tettek a bíró kívánságának s gyanútlanul írták alá az eftéibük tolt laipot, amely nem kevesebbet tartalmazott, mint mxt, hogy ss aláíró cseh iskolát kér a köz­ség résséffistr HyeuffomroáQ egészen egész sor cseh elesni iskolát létesítettek arfnanagywr mszinszfcöí községekben, A szülők azonban az iskolai év bewtetéu észrevették, hogy milyen tehetetlen helyzet­be kerültek, kérték tehát az iskola igazgató- iát vagy tanítóját hogy teássá át gyermeke­ket a magyar iskoláiba. Ezt a kérést termé­szetesen a tanférfiak bizonyos utasítás alap­ján megtagadták. Az egyes községek panaszukkal tehát Korláth Endre dr. nemzetgyűlési képviselő­höz íOTduitak. Korláth. azonnal, felkereste Síinek dr. mszinszkói tanügyi referenst és kérdési intézett hozzá, hogy ©a a tanszabadságot, emberi jogokat és a swülői intézkedés jógát nem respektáló renueiiiesés vatóbaa Sennáll-e s ha fennáll van-e jogában magyar szülőnek kérni gyermekének a magyar iskolába való átírását és ha van, köteles-e ezt a kérést a cseh iskola vezetősége teljesíteni? A kérdés Sírnék tanügyi referenst sarok­ba szorította s a referens készségesen kije­lentette, hogy ha s asüMk kérik gyermekeiknek a esek iskolából a magyar iskolába való átírását, a kérést aa iskola vezetősége köteles tel­jesíteni. Korláth Endre dr. feépviaefiő e kijelentés alapján azonsai tudtára adta a mszinszkói magyarságnak a tanügyi referens válaszát és figyeSmectette a magyar szülőket, hogy gyer­mekeiket mentsék meg az elnemzetlenifés veszélyétől, azaz írassák be gyermekeiket a! magyar iskolába. 1 E közlésre megindult a magyar szülők kálvártejáráaa. Kitűnt azonban, hogy j a cseh iskoláik vezetői fittyet hánynak a tanügyi referens e kijelentésére és halla­ni sem akarnak arról, hogy a magyar gyermekeket a cseh iskolából elbocsássák. A beregszászi tanfelügyelő, akit ez ügyben a magyar pártok vezetősége megkeresett ki­jelentette, hogy a szülők kérésének nem te­hetnék eleget, amíg Simek tanügyi referens erre vonatkozólag rendeletét nem ad ki. Arról hogy a magyar gyermekek százai­nak a cseh iskolákból való kimentése mi­ként fog sikerülni, eddig semmit sem lehet tudni. Országos akcióra lesz szükség, hogy ez a törvénytelen gyakorlat Ruszinszkőban megszűnjék. □ Ami a cseh iskolák terjesztése terén ész­tek újabb előrehaladást illeti, arra vonatko­zólag elég rámutatnunk a munkácsi állami ruszin tanítóképzőre, amely mellé ez év szeptemberétől cseh tanítóképzőt is szervez­tek, amely évenkint 30 cseh képesítésű taní­tót fog Ruezittszkóba szállítani. A beregszászi állami magyar polgári isko­la magyar jellegét még tavaly megszüntet­ték és ruszin polgári iskolává alakították át, melynek magyar párhuzamos osztályai is vannak. Ez azt jelenti, hogy amíg a ruszin polgári is­kolának ez évben is körOEbetlftl kilencven Igyon Gottdiener PEZSGŐT növendéke lesz, addig a magyar párhuzamos osztályok növendékeinek száma a 400-at megközelíti. Ezek a ruszimszkói dolgok különben inter­pelláció formájában rövidesen a prágai par­lament asztaléira kerülnek. i '"""Wiwnnnw# i titi^niiionww—■ 1 * r Rotschild Sándor jugoszláv királynál Belgrád, szeptember 7: Rothschild londoni bankár hosszabb idő óta Sándor jugoszláv ki­rálynál tartózkodik Bledben, ahová tegnap a belgrádi pénzügyminiszter is fölutazott. Álta­lános vélemény szerint Rothscfiild jugoszláviai tartózkodása összefüggésben áll azzal a köl­csönnel, amelyet Anglia a közel jövőben a ju­goszláv államnak folyósítani fog. Richthofen kapitány legyőzője is tragikus véget ért Karachi, szeptember 7. Woodbridge kapi­tány, akit Angliában a világháborúból ismert Richthofen báró, a híres vörös-német repülő legyőzőjének tartanak, tegnap tragikus sze­rencsétlenségnek lett áldozata. Az angol-indiai forgalmat lebonyolító postarepülőgép jaski le­szállásánál meggyulladt, mely alkalommal Woodbridge, a mechanikus és egy utas életét vesztette. A Fekete tengerbe zuhant egy orosz repülőgép Bukarest, szeptember 7. A Dimámeta je- kötése szerint egy orosz repülőgép negy­venkét mérföld® yire Konstansától mtAar- robbanás következtébe© a Fekete tengerbe rohant. A repülőgép két utasa, akik közül az egyik állítólag Fabricius tábornok, a kau­kázusi hadsereg főparancsnoka volt, halálát leito­Első Szlovák Leánykiházasitó Intézet m. sz. KoSice, Hlavná (Fö-u.) 7. Képviseletek Szlovénszkó és Podkarpatszka Rus minden nagyobb városában. Hozományról gondoskodunk, ha tagul belép. Kérjen prospektust­Fssisíl* Ictrálu ~ R6G£ny ^ frtaíKRÚDü-GUULa (33) — Annyira ártatlannak, hogy még csak meg som kíséreltem a menekvést, — szólt a püspök és két Öklét kihúzta a láncból mint valami kesztyűből, Mária királyné ős emberi smerőaék vélte magái legalább is gyakran írogatta ezt te- veleüben, amelyeket bátyjaüho® intézett. Megnézte mégegyszer tetőtől-talpig a® előtte álló ,-püspököt", akit budai királyné korá­ban tán az árietomból sem engedett volna ki a fennen hangoztatott vallása miatt, aztán in­tett keskeny kezével: ­— Most az egyszer elmehet, „püspök" ur, de intem, hogy máskor ne verekedjen az ab­lakom alatt. És ha szükségem van püspök wrra, hol találhatja meg az üzenetem itt Po­zsony városában? — búcsúzott a királyné nyájasabbra fordított hangon, mint minden olyan magyar férfitől, akit élete végéig hí­vének akar szerződtetni egy szempillantásá­val. — Itt van nem messzire egy pince, a Zöld hordóról van elnevezve, az őrség legényei tudják jól, hogy merre van, mert ott mérik Pozsonyban a legjobb bort. Ott szoktam ülni. ~r &n — mondta a királyné és kezével búcsút intett. Egy pillanatig utána nézett a furcsa embernek. Vájjon, mikor veszi hasz­nát? — Felséges asszony ilyen • csavargók ki­hallgatásával tölti az időt, amig mi tűkön ülünk itt a szomszédban, — dörmögött most egy hang. Ilyen hangon csak egyetlen em­bernek volt szabad beszélnie az országban. Ez pedig nem volt más, mint Báthory István. A sánta ur ma is korán reggel óta károm­kodott, mióta zűrzavaros álmából felkopog­tatták. Igaz, hogy ez életveszélyes cselekedet volt, mert a nádor lefekvéskor mindig vala­mely emlierőlő szerszámot készített maga mellé az ágyba. De hát arra valók voltak a miihaszna vén katonák, hogy félrengorjanaik űx oroszlánként ébredő nádtoréspáa kardja éS5L — Megtel a kérők? — kérdezte szórako­zottan Mária. — ördögbe a kérőik! Azokat darab időre leszoktattuk az idevaló gondolatoktól — te­lelt a nádorispán nem minden féltékenység nélíküíl. — Rossz hírek Ferdinándtól I — Azokkal ráérünk 1 — moudá Mária. — A bátyáimról Jót sohasem hallok. Hoztak pénzt? — ördögibe... Vinni akarnak! — felelt fogcsikorgatva a nádorispán a bezárt aj­tón ál Erre a válaszra a királyné hirtelen felnyi­totta az ajtót A mádorispán állott előtte vér­vörösre gyulladt arccal a ,,trónterem" hátte­rében a szokásos tanácskozásokon megjelenő magyar urak. Ki tudná, mi volt az arcukra írva? A. királyné sietve zárta be az ajtót a nádor mögött. — Üljön le, István ur, fújja ki magát, nem kell megijedni az első bajtól. — ó, felséges asszony, ha csak az első baj volna Mohács óta, a másik lábammal is ad­dig táncolnék, amíg az eltörne, amint ezt a hazug velenceiek játsszák rólam a bábszín­házaidban, — sóhajtott fel a nádorispán, minit akár milyen más ügyes-bajos magyar em­ber, aki élete végéig nem felejti, el Mohá­csot. A királyné ujjahegyeit egymáshoz illesz­tette és olyan nyugodtan, mozdulattaasul ál­lott özvegyi ruhájában a felindult nádor is­pán előtt, mint egy festmény. Várta, mikor csillapodik Báthory uram vértódulása. — Szóval hamis volt bátyám, V. Károly, iómai császár utalványa, amelyet a németal­földi kormányzónőhöz, Margit főhercegasz­szonyhoz adott százezer arany kifizetésére? — kérdezte természetes hangon a királyné — Már harmadszor küldött el Ferdinánd ur az aranyakért Bécsiből Brüsszelbe meg­bízható íérfiakal őrségeket azokért a bizo­nyos aranyakért, de megint csak üresen tér­tek vissza a vasalt kocsik. Amelyeknek sze­rencsére csak két kerekük van, igy kevesebb kerékráf köpeti — szólt a nádorispán nem minden keserűség nélkül. — Az illető utal­vány még mindig nem érkezett meg Grana­dából! — Ez volt Margit főheroegasszony vá­lasza. — Családi ügy, — felelt összeszoritott fo­gai. közül Mária. — De Freudensberg György gyűrűket, ékszereket vitt magával Augsiburgba, az ott letelepedett Fuggerek- hez. Arra sem adnak pénzt? — Freudensberg György visszahozta az ékszereket. Az augsburgi Függelék még az ő saját fekvő jószágait sem fogadták el zá­logba. A Fuggereknek elég volt a háborúiból. A királyné még mindig nem veszítette el a nyugalmát a vérvörösre dagadó nádoris- pánmal szemközt. — Tehát Magyarország özvegy királynéjá­nak már zálogba kínált ékszereire és gyűrű­ire sem adnak pénzt? — kérdezte furcsa hangon, amely hangban volt valami a meg- csalt gyermek tétova hangjából, mintha meg­lepetés volna a királynénak minden perc, amely még következik. — Legalábbis Freudensberg visszahozta az ékszert, — felelt két nyálkás köhögési roham között (amilyen köhögést ,jó kiadós"- nafc szoktak mondani), alig érthető hangon Báthory. A királynénak most hirtelen eszébe jutott az a cölöpként álló fekete vándorlegény, aki az imént a fulladózásban fejét kapkodó nádorispán helyén volt és félelem nélkül be­vallotta, hogy őtet Luther Márton „püspök­nek" küldte Pozsonyba. Vájjon az se hozott volna pénzt a kezébe adott királynéArincsek- ért? — Nagyon jól tette Freudensberg, hogy visszahozza a kincseket. Bizonnyal nagy ka­matot vártak a Fuggerek, amelyet nekünk kellett volna ajánlani, — mondt most a ki­rályné. — Dehát végül mi lesz Szent István koronájával, amelyről itt tegnap a zsidók be­szélgettek? A nádorispánt még mindig nem akarta szabadon bocsátani a fül dók lás i ördög, na­gyon jó ágyat vethetett neki az éjszaka a •buibánatos Báthory. Engedelmet kért, hogy a szabad levegőre mehessen egy másodperc­ig, amig az ördöggel kilbinkózza magát. Va­lóban nagyon remegtek mögötte az ócska csizmaszárak. A királyné hátrafont karokkal minden karcsúságában ki nyújtózkodva, föl d - revetett tekintettel járt fel és alá szobájában. Sokszor megtette ő ezt az utat azon a hosszú tölgyfadeszkán, amely egy darabból faragva végignyult a pádimentum rövidebb kockái között. Csak ő tudta, hogy hány lépés ennek a deszkának a hossza, mert sokszor meg­számlálta. — A „püspök", — mondta valami belső vidámodással, amikor arra a helyre ért, ahol a „püspök" levette csuklóiról a bilincseket. Nem értette, hogy miért jutott másodszor eszébe ez a semmi jót nem ígérő, komor férfi. Báthory nádor ispán tért vissza, miután ki- köhögte magát a karcos novemberi levegőn és némi megerősítést vett magához: Kosiamért tény, hogy Schmidthauer Mteterflvlse, Európa legtartalmasabb keserüviz-forrása s nelnf Ilyen egyedüli a maga nemében. mm»w^inwiwBi,T.!aiimwBi!«wiMiMWiW»iwuii.iiu«nuuiisni im i »ni'iinwwii m—■pmnmaaw—i Gyomor- és béltisztító hatása páratlan. Rendszeres adag éhgyomorra fél ivó pohárral, sok esetben elegendő már néhány evő kanállal is Forrás-ismertető és gyógyjavalat minden palackhoz mellékelve.- 2 ‘WCTCTT-MAcfcgR-HTraa& 1929 szeptember 8, vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom