Prágai Magyar Hirlap, 1929. szeptember (8. évfolyam, 198-221 / 2123-2146. szám)

1929-09-05 / 201. (2126.) szám

4 ’PRXGAI •/V^ACtaR-Hl RliAR 1929 ggeptember 5, wttittrtgfc. rltsák a cionista telepitvényektől az arabok egyre megismétlődő támadásait. A nagygyűlésnek másik kiemelkedő hatá­rozata az, hogy a Palesztinában az elmúlt két hét folyamán elesett honépitő zsidók em­lékére Románia zsidó lakossága szeptember 4-én, azaz szerdán, országos gyásznapot tart. Ezen a napon minden zsidó üzlet be lesz zárva és a zsinagógákban és imaházak­ban istentiszteleteket tartanak a cionizmus Palesztinái áldozatainak üdvéért. Végül a népgyülés delegációt küldött ki, amely ma memorandumot nyújt át a buka­resti angol követségnek s ebben erélyes in­tézkedéseket követel az angol kormánytól a Palesztinában megtelepedett zsidók vagyo­nának és életének biztosítására. Rámutat az emlékirat arra, hogy a veszély még nem múlt el, mert az arabok fölkelése mindna- gyobb méreteket ölt s a csekélyszámu angol haderő csak a nagyobb városok biztonságát garantálja. A küldöttség átnyújtja az angol követnek a tegnapi miting többi határoza­tait is. T engerészlányok Deauville, szeptember eleje. A normandiai világfürdő idei szezonjának egyik legérdekesebb eseménye volt az Alcyon iskola­hajó látogatása. A háromárbócos hajó alig győzte fogadni az elegáns világ kiváncsi látogatásait, ami érthető is, ha tudjuk, hogy lányok tanulják ki a tengerészet temérdek erőt és ügyességet kívánó mesterségét rajta. Operettben meg a Casino de Paris revüiben mindenki látott már tengerész­lányokat, de igaziban még senki. A férfifogialkozások területén egyre hódítóbb nők itt újabb diadalt látszanak elkönyvelni Az Alcyon növendékei nem valami szedett-vedett, ki- kötővárosokbeli csőcselék ivadékai. Ellenkezőleg, ugynevezett jó családokból származó leányok, kik nagy vonzódást éreznek a nőknek szokatlan élet­pálya iránt és elragadtatva beszélnek róla. Mi­lyen boldogság matróz módjára élni a' hajón: Alain Gerbault, az óceánok most megérkezett ma­gányos bolyongója valamennyi kislány eszmény­képe. A furcsa iskolahajót egy francia tengerésztiszt, Georges Hébert sorhajóhadnagy teremtette meg. Bizonyos tengerészönérzet kezd emelkedni manap­ság a francia ifjúságban, ami a sportok általános értékelésével függ össze. A vitorlázás iránt mind több ember mutat érdeklődést, köztük szép szám­mal nők is. A yachtok mindinkább nagyobb felada­tok megoldására vállalkoznak, vezetőiknek ezért jól meg kell tanulniok minden tengerésztudo- mányt. Ez a szükséglet vezette iskolahajója meg­teremtésekor a sorhajóhadnagyot; csakugyan, a növendékek nagyrészének megvan a saját yaoht- ja, melyet szenvedélyesen szeret és amelyen maga akar a jövőben kifogástalan szakértelemmel pa­rancsnokolni. A bájos tengeréezinaakák térdág feffgyürt fehér vászonnadrágban, mezítláb teljesítenek szolgálatot. Teljes joggal hordják a fehér matrőzbluzt, cser- készes nagy sötétkék nyakkendővel és sötét de­rékövvel. Fejükön jambősapka van, akár a száz­ötven évvel ezelőti tengerészek fején. „Díszben* lapos, ellenzőiden sapkát viselnek. A kisasszony­lábak már hozzászoktak a mezítláb járáshoz és dol­gozáshoz, pompás árbócgyakorlatokat mutattak be, mókusok módjára szaladgálva fent a magas­ban. Viharos tengeren mezítláb jobban megkapasz­kodhatnak a kötélzetben, mint cipőbe dugott láb­bal. A „durva munkát* szintén a lányok végzik, akár a matrózok; ők festik, mossák a hajót, ők hordják be a vizet, élelmiszert, ők főznek. Hogy a cipőviseléstől egészen el ne szokjanak, naponta egy órányi időre cipőt és harisnyát kell huzniok. A vitorlázás feléledése a gépkultura mai nagy korszakában igen érdekes jelenség. Magyarázatát több okban találhatjuk; érdekesebb, változato­sabb, az egyéni ügyességnek sokkalta több teret nyujtóbb, mint a motoros vizisport; a sportszellem sokkal több benne és emellett hasonlithatatla- nabbul olcsóbb, a szél mint üzemanyag nem kerül semmi pénzbe, meg lehet találni bárhol a világon, használata kalandosabb és kedvesebb, mint a gépé. A tengerészlánykák Í6kolahajója háromárbócos, százhatvantonnás, csinos tengeri járómü, mely motorszerkezettel is el van látva, a motort ter­mészetesen csupán kisegítő eszközül használják rajta. Az évszakok, meg időjárás szerint külön­böző helyeken tartja gyakorlatait az Alcyon, hol a La Manche-csatornában, hol az Atlanti-óceánon, hol a Földközi-tengeren. Ha kikötőben van, a lá­nyok az odavaló szárazföldi sport- és testgyakorlő- intézményekben gyakorolhatják magukat. Az bizonyos, hogy a fizikai neveltetésnek me­rész módja ez úgy a szülök, mint a tengerész­lánykák számára. A szabad tengeren való tartóz­kodás és állandó testimunka hajlékonnyá, ügyessé, erőssé teszi a testet, ezenfelül hidegvérre, türe­lemre és ernyedetlenségre^Í8 megtanít. Nincs az a leányiskola, melyben a felelősség és akaraterő akkora fokára eljuttathatnák a tanítványokat, mint ezen az iskolahajőn. A hatás látszik is a lányokon, viszont nőiességüknek sincsen azért ártalmára a baj ómunka. A nevelés igazi vezetése és a belső felügyelet természetesen női kézben van. Az isko­lahajónak van egy szárazföldi teetvérintézménye is itt Deauvilleban La Palestra címen, hol a nyaraló lányok űznek mindenféle sportot és test­gyakorlatot. A tengerészlányok világlálottalc, erő­sek, dolgosak, kacagók, önbizalommal leltek, többékevésbé szépek is; mi kell a® embernek még egyéb? Csehszlovákia egyetlen szépirodalmi képe hetilapja a Képes Hét Gazdag tartalommal jelenik meg minden caütörtökön A minisztertanács uj utasításaival utazott Benes a genfi konferenciára Megkezdődött a belpolitika ősze — A cseh néppárt ragaszkodik a tanügyi javaslatok realizálásához Prága, szeptember 4. A parlaanéint sza­badsága még javában tant, d© a belpolitika nyári szünideje tulajdooiképp betvégződött és a teljes minisztertanács tegnap délben tar­tott ülésével kezdetét vett© az őszi munka. A miniszter tanácson a morvaországi nagy- hadgyakorlatról hazatérő miniszterelnök el­nökölt és jelen volt Benes külügyiminiszter is, aki a genfi konferenciáról érkezett épp Prágába. Benes külügyminiszter beszámolt a kor­mánynak a hágai tárgyalásokról. A kor­mány tudomásul vette Benes jelentését és megadta az instrukciókat a további genfi tárgyalásokra. Benes a minisztertanács ülése után a párisi gyorssal visszautazott Genfibe a népszövetség tanácskozásaira. Az agrár-lidáft viszály Az agrárok és lidákok viszályát érdekesen jellemzi a cseh néppárt estilapja, a Prazsky Veoernik: — A kormánypártok, nevezetesen a re­publikánusok és a néppárt közötti nyári tűz­harc ez alkalommal fontosabb volt. mert elvi kérdések körül forgott. A Venkov azt hiszi, hogy csak múló összekoccanás volt és a poli­tikusok, mihelyt összejönnek, meg fognak tudni egyezni, mint mindig. Mi azonban nem vagyunk ilyen optimisták írja a oseh néppárt lapja —, Svehlával meg lehetett egyezni, Hodza ígéreteinek is lehe­tett hinni két esztendőn át, de kivel tárgyal­junk most, e két politikus bukása után? Ki vezeti ma az agrárpártot? Azt fogják-e han­goztatni: Mi senkit nem kérdezünk, hanem elvesszük, ami illet — vagy pedig Malypetr receptje szerint fog továbbfolyni a koalíciós alkujáték? Együttműködésre hajlandók va­gyunk, de nem vagyunk hajlamosak a diktá­tumokra és ígéretekre, melyeket nem akar­nak teljesíteni. A néppárt most már semmi körülmények között nem elégszik meg pusz­ta ígéretekkel. Példának okáért valamennyi tanügyi javaslat az íróasztalok fiókjaiban hever és a republikánusokban nincs annyi bátor­ság, hogy a parlament elé merjenek álla­ni velük. Féltik „progresszivista* nimbuszukat. Azon­kívül a kegyúri jog kérdése is egyre az elő­készítés stádiumában reked. Ha a parlament és a kormány még két esztendeig akar a je­lenlegi összetételében fungálni, akkor a koalíciós programot szabatosan meg kell ál­lapítani — fejezi be cikkét Srámek lapja. A parlament épülete még az ácsok és kőművesek tanyája A képviselőiház életének szintere, a Ru­dolf inam még mindig az ácsok és egyéb ipar ősemberek kopács olásától hangos. Az át­alakítási munka, mely eddig többmilliós yi kiadással járt, aligha fejeződhetik be a par­lament első őszi üléséig. Az első ülés szep­tember utolsó harmadában lesz s utána is­mét szünetet kell tartani, hogy az átalakító munkát bevégezhessék s e<z idő alatt csak a pénzügyi bizottság fog foglalkozni az első ülésen benyújtandó költségvetéssel. A bi­zottság munkája több hétig eltart. A napok­ra várható a koalíció nyolcas parlamenti bi­zottságának, a mindenható oszmicskának áz ülése, mely megállapítja a parlament mun­kaprogramját és megindítja a koalició ne- hézkesen mozgó gépezetét. Személyi változások a törvényhozók közt A nyár folyamán három képviselői és sze- nátori mandátum üresedett meg. Az elhalt Macku szenátor helyébe Toihásek Antal znaimi hivatalnok lép. A Burival képviselő halálával megüresedett képviselői mandátu­mot Stejskal József, a náchodi textilmunká­sok szövetségének titkára kapja. Harus kommunista képviselő el fogja veszi teni mandátumát, mert a bíróság a többhónapos börtönre ítélt izgága képviselőt megfosztot­ta választójogától. Utódlja Prokop Júlia, egy kommunista könyvkereskedés alkalmazottja lesz. Klapka képviselő, mint ismeretes, a napokban mondott le mandátumáról, mert lakásában egy fiatal balettáncosnő öngyil- ko-"'-‘ kísérletet követett el. A nemzeti szocialista párt elnöksége a lemondást ed­dig nem hagyta jóvá. Amennyiben a lemon­dás jogérvényes lesz, Klapka mandátumát Hatina József pártalkalmazott kapja. A cserkésztitkárválsága — Válasz — Irta: GYŐRY DEZSŐ Krendl Gusztáv pozsonyi adóhivatalnok, a Svaz magyar alosztályának cserkésztitkára ar­ra a kérelmemre, amiben a szlovenszkói ma­gyar cserkészet érdekében titkári fogadal­mára emlékeztettem, egy terjengős és a lé­nyeg alól kibúvó választ adott s arra szólított föl, hogy a körülötte felburjánzott csetepaté­nak okaival és az ő működésével foglalkoz­zam. Bár lehet, hogy a éikket, mivel a ma­gyar nyelvet nem jól bírja Írásban, nem egye­dül irta, kénytelen vagyok a kérdéssel foglal­kozni. A válasz Bodóné módszerével kerülte ki a problémát. Egy megállapításával azonban mégis teljesen elismeri az én igazamat, amit köszönettel nyugtázok. Azt, hogy „a cserké­szet nincs válságban.* Én is ezt állítottam, azt vallván, hogy nem a cserkészet, hanem csak egy cserkész, pontosabban a cserkésztit­kár van válságban. Ez nagyon leegyszerűsíti a kérdést s ezzel elejét is vesszük annak, hogy a cserkészet terén is áldátlan csetepa­tékra kerüljön a sor. Nem is szabad, nem is lehet, hogy idáig nőjjön egy személy ügye. A cserkésztitkár azt Írja magáról, hogy ő a sü- lyedő hajó parancsnoka. Ez nem áíí. Szloven- szkőszerte sokan vannak, akik úgy látják, hogy nem a sülyedő hajó parancsnoka ő, de csak a hajó sülyedő parancsnoka. És ez lé­nyeges differencia. Hogy nem a hajó van bajban, de csakis a parancsnok, annak igazolására elég megemlí­tenem, hogy rövid pár hét alatt a rozsnyói, rimaszombati, érsekujvári, pozsonyi és prágai magyar sajtóban nyolc, súlyos vádakat tartal­mazó cikk támadta meg nem a cserkészetet, de csakis a jelenlegi cserkósztitkár működé­sét. Ami pedig az egyes csapatok és vezetőik hangulatát illeti ebben a kérdésben, azt — a cserkésztitkár egyenes föLszólitására — szin­tén kénytelen vagyok megmondani. Ez a véle­mény majdnem mindenütt olszomoritóan lesújtó és kedvezőtlen a cserkésztitkárra. Rozsnyó, Rimaszombat, Losonc, Eperjes szinte egyhan­gúin elégedetlen működésével, Érsckujvárott egy cserkészparancsnok mondta, hogy Krendl nem egészen odavaló ember a titkári pozíció­ba, Pozsonyban pedig nagyon erősen megosz­lik a cserkészkörök véleménye. A részletezést .azért nem tartom helyesnek, mert nagyon be­lenyúlna a cserkészcsapatok ügyeibe, — a tit­kárnak tudnia kell, miről van itt szó. Ha azonban kiváncsi volna, komoly, fel­nőtt parancsnokok adataival szolgálhatok. A rozsnyói sajtóban két Ízben foglalkoztak a cserkéeztitkár zavartkeltő látogatásával és — állítólag — a törvénybe is ütköző kijelen­téseivel, amiért rágalmazási per is fenye­geti. Soherer Lajos, a szlovenszkói magyar cserkészet köztiszteletben álló nesztora ma­ga is kénytelen volt egy nyilatkozatiban él- itélni a cserkésztitíkár áískálódásait, amelyek során a szlovenszkói magyar ifjúság egyet­len és szeretve féltett orgánumát, a Mi La­punkat azzal akarta aláfurni, hogy az „nem magyar cserkész kézéibe való, mert hiányzik belőle az erkölcsi és a vallási érzés* (??). Tette ezt ugyanakkor, mikor a hatóságok előtt egy tisztviselő a Mi Lapunkat magyar­sága miatt sovinizmussal vádolta meg. Nem tételezhető fel a magyar cserkésztttkárról, hogy egy követ fújna az illető tisztviselővel az egyetlen magyar if júsági lap ellen. De épp ezért különös és gyanús, hogy a magya­rul helyesen tani sem tudó cserkésztitíkár saját szerkesztése alatt egy uj és fölösleges cserkészujságot akar megjelentetni Tábor­tűz címmel, amelynek felhívásában min­denütt ott szerepel, hogy: magyarnyelvű cserkészlap. Erről az uj lapról olyan hírek keringenek, hogy ennek az engedélyét ugyanaz a tisztviselő szerezte meg, ajkl a Mi Lapunk ellen van. S az is hírlik, hogy ugyanez a tisztviselő havi szubvenciót ad az n j lapnak. E sorok Írásáig a cserkészül kár még nem felelt azokra a kérdésekre, ami­ket a nyilvánosság előtt intéztek hozzá az uj lapocska születésének kulisszatitkait ille­tőleg. Pedig ez a kérdés komolyan érdekel­ne nemcsak engem, de a pedagógusokat és főleg a magyar szülőket is. Az ifjúsági ügyek egyik komoly munkása legutóbb, szintén a sajtóban, a következő kérdéseket intézte, a szülők felkelésére, a cserkésztitkárhoz: 1. Mi az oka, hogy a szeptember elsején Tábortűz címen meginduló uj cserkész folyó­iratra szükség van, mikor Szlovenszkón már működik egy jól bevált s hasznosan prosperáló diák és cserkész folyóirat a Mi Lapunk, mely közel egy évtizede Scherer Lajos szerkesztése alatt önzetlenül szolgálja a magyar kultúrát és cserkész célokat? 2. Nem kell-e attól félnünk, hogy egy erős ifjúsági és cserkészalap helyett két gyenge lesz, s ennek csak a magyar ifjúság és cserké­szet vallja majd kárát? 3. Feltéve, hogy van biztos alap, honnan van az, kitől, mitől, milyen feltétel alatt — mikor a Mi Lapunk is éppen, hogy csak tudott revu- sálni. Igaz-e az, hogy évente több ezer korona támogatást kap a lap a Svüz Ceskoslovenskych Skautov-tól? 4. Igaz-e az, hogy egy gömöri cserkész csa­pat több tagja előtt Krendl Gusztáv olyan alap­talan kijelentéseket tett a Mi Lapunkról, mely alkalmat ad arra, hogy a magyar cserkészet egységét megbontja, a magyar cserkészeket a cserkészet vezetőitől elhidegiti? 5. Igaz-e az, hogy a Tábortűz megjelenése nem találkozott a szlovenszkói magyar cserké­szet vezetőinek teljes összhangjával? 6. Igaz-e az, hogy a cserkészek egyik nyu- gatszlovenszkói vezetője eltiltotta diákjait a Mi Lapunk olvasásától? 7. Mennyiben garancia a Tábortűz arra. hogy az egyetemes magyar cserkészet érdekeit fogja képviselni és nem fogja előidézni a szloven­szkói cserkészet egységének a szakadását? Sajnos, a kérdések tárgya és a Mi Lapunk elleni kiszólások közt sok olyan összefüggést lehet sejteni, amik ellen nehéz lesz a cserkész- titkárnak fehérre mosni magát. Ami pedig a cserkésztitkár mellveregetés^t il­leti az ő megválasztása fölötti büszkeségben, arról azt hiszem, jobb tett volna nem beszélnie. Ha én neki lettem volna, azt a választást el sem Gga- dom, mert annak a választásnak körülményeire minden lehet az ember, csak nem büszke. A csir­kés ztitkár tudni fogja, mire célzok itt. Két csapat nem szavazhatott, több raj ellene volt s volt hely, ahol meg addig szavaztatták a gyerekeket, mig őrá nem szavaztak. Én ezzel nem büszkélkednék. A szepestamásfalvi hivatalos táborról se beszél­nék, mert a titkárra üt vissza az a tény, hogy a hivatalos cserkésztábor megbeszélésein rajta és Söherer Lajoson kívül mindössze egy cserkészpa­rancsnok volt jelen, ugyanakkor meg két nap múlva egy nem hivatalos, csak informatív cser- készankéton 3t parancsnok ée volt parancsnok tartotta érdemesnek a megjelenést Azt a megbeszélést pedig, amit a cserkéeztitkár velem szeretne lefolytatni, — ne vegye zokon. — jobbnak látom kissé rezerváltabb álláspontról megítélni mindaddig, amíg a cserkésztitkár nem tisztázza magát a különös vádak és súlyos beállí­tások alól. Akkor állok rendelkezésére, de már most is megjegyzem azt, hogy nem én, de ön volt az, aki a személyes megbeszélések alól kibújt. Én magam is utána jártam, hogy az augusztus eleji ankétra önt meghívják. A meghívóról ön tudott Scherer parancsnok személyesen is hívta. Nem jött el. Vannak, akik ennek az okát is tudják, titkár ur. Egy dolog osendült ki válaszából, amit javára kell Írnunk. Annak a szeretetnek a kihangeulyo- zása, amivel a kiscserkészfiuk ügyét kezeli. Igaz, hogy ez a szeretet kissé egyoldalú, mert a főis­kolás cserkészeket már nem karolja föl hasonló szeretettel, de lehet, hogy úgy gondolja, hogy a főiskolás cserkészek nem szorulnak annyira jóin­dulatra. Csak egy kérésem volna még, titkár ur. S ez az, hogy éppen a szlovenszkói magyar cser­készet érdekében, amit védeni kötelessége, a sze­mélyes működése miatt tán ..dt harcot ne engedje átvinni a cserkészet és az elvek terére. Ne enged­je meg azt, hogy a cserkésztitkár válsága miatt a cserkészet válságáról kelljen majd beszélni. Hi­szem, hogy ebben segíteni fogják önt a magyar tanács tagjai is, akik remélhetőleg teljes számban elmennek nyolcadikán az értekezletre. Kövessen el mindent, hogy teljes számban ott legyenek, mert ez az ön érdeke is, hisz ha ennyit sem tud elérni, akkor önmagáról állít ki kedvezőtlen bi­zonyítványt. Legyen meggyőződve arról, hogy a teljes létszámú magyar tanács ülése elé nyugalom­mal és bizalommal néz az ifjúság, a szülők és a nagyközönség is: mert bíznak abban, hogy akkor az megtalálja a megoldás lehetőségét. Tudom, hogy a mai életben nem könnyű esz­mékért küzdeni. A Írarc erős és az ember néha gyenge, gyakori áldozat. Hol egy, hol más vérzik el a harcban. De — és itt van a megnyugtató mo­mentum az elbukó részére is — legtöbbször épp azért, hogy az eszme és az igaz ügy diadalmasan éljen tovább. < — Klebelsberg kultuszminiszter felemelte a budapesti egyetemekre felvehető hallgatók lét­számát. Budapesti szerkesztőségünk telefonál­ja: Klebelsberg kultuszminiszter 840 hallgató­val felemelte a budapesti egyetemekre fölve­hető hallgatók létszámát. Szükség esetén lét­számemelés lesz a műegyetemen is. A kultusz- miniszter ezzel kapcsolatban arra intette a szü­lőket, hogy gyermekeiket ne a jogi fakultásra írassák be, mert ez a legkevésbé nyújt megél­hetést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom